Dunántúli Napló, 1949. június (6. évfolyam, 126-149. szám)
1949-06-22 / 142. szám
2 1949 JUNTOS TI NAPLÓ természetes, hogy nem esirpán az USA-t, Angliát, Franciaországot és a Szovjetuniót kell érintenie, hanem Kinát is, arpely ugyancsak előírta a fegyverszüneti feltételeket Japán számára. Kínának tehát teljes joga van, hogy a japáni békés rendezés előkészítésénél résztvegyen a külügyminiszterek tanácsában. Azt mondhatják nekünk, Kína résztvehet ebben a munkában, mint a Távolkcieti Bizottság tagja. Erre azt válaszolom: a potsdami egyezmények Kína részvételét nem a Távoikeleti Bi- xottságban írják elő, hanem a külügyminiszterek tanácsában. A Szovjetunió külügyminisztere emlékeztetett az Olaszországgal, Romániával és Finnországgal kötött békeszerződés előkészítésének tapasztalatai a — , javaslóim, — mondotta Vi- •ánszkij ■—, kövessük ezt a rendet, amely megfelel a potsdami döntésnek. Bár a Szovjetunió külügyminisztere bebizonyította, hogy a külügyminiszterek tanácsa egyedül hivatott törvényes szerv a Japánnal kötendő békeszerződés előkészítésére, Acheson továbbra is tagadta ezt a nyilvánvaló tényt. VhinszMj íjra felszólalt és kijelentette, hogy a Szovjetuniónak a távol- keleti arcvonaion játszott szerepe mindenki előtt jólismert és hogy ennek a szerepnek a kisebbítésére irányuló kísérletek csak teljes kudarccal végződhetnek. Az a kérdés, hogy Kínának részt ke'l-e vennie a Japánnal kötendő békeszerződés előkészítésében, vitán felül áll. A nyugati hatalmak képviselői raA ktitüjnry A továbbiakban a külügyminiszterek jóváhagyták a párisi ülésszak záróközleményét. Acheson ezzel kapcsolatosan megjegyezte, hogy a miniszterek megegyeztek azokban a fő kérdésekben, amelyek eddig akadályozták az osztrák szerződés előkészítését. Minthogy a fő nézeteltérések kiküszöbölődtek. ezért szeptember elsejére reménnyel várhatjuk helyetteseink kedvező jelentését. Visinszkij ezzel kapcsolatosan kijelentette: — Mint Acheson megjegyezte, bizonyos kérdések, például a jövedelmek kivitelének kérdése rendezetlenek magaszkodtak áiiáspontjukboz anélkül, hogy vitába szállottak volna a Szovjetunió külügyminiszterének érveivel. Semmilyen határozatot nem hoztak abban a kérdésben, mikor üljön össze a küügyminiszlerek ianáesa Kina részvételével a Japánnal kötendő békeszerződés előkészítősére. »pék biutkás/ttvai radtak. A szovjet küldöttség azonban úgy értelmezi ezt a kérdést, hogy valamennyi küldöttség elismeri a Szovjetunió jogát a jövedelmek természetben vagy szabadon konvertálható valutákban történő kivitelére. Acheson megerősítette Visinszkij értelmezését. Az ji"osszak bezárása elolt az elnök’ö Bevitt, majd Visinszkij és Acheson háláját fejezte ki a francia kormánynak a vendégszeretetért. Schuman a franc:a kormány nevében válaszolt a köszönelekre. A külügyminiszterek tanácsának párisi ülésszaka ezzel befejezte munkáját. Zárókozlemény a lanácskoKásokréS vízi és közúti közlekedésnek és áruk A* osztrák szerződés Lehetséges nsegegyp/eseu alapuló döntésekre julni ilynemű forgalmat elősegítő, valamint a posta-, távbeszélő- és távíróössze- köttetés rendes működésének fenntartása érdekében. 6. A megszálló hatóságok ajánlani fogják a keleti és nyugati övezetek vezető német gazda.ságj szerveinek, működjenek közre az övezetek szorosabb gazdasági kapcsolatainak megteremtése, valaivnt a kereskedelmi és egyéb gazdasági megá’lapodások hatékonyabb végrehajtása érdekében. gáriábn található aktíváit, valamint a kelelausztriai dunai ha jóstársaságok aktíváinak száz százalékát, aszerint a jegyzék szerint, melyet a helyettesek megállapítanak, 2. hogy ezek a jogok, tulajdonok és érdekeltségek, melyeket a Szovjetuniónak átadnak, illetőleg azok a jogok, tulajdonok és érdekeltségek, melyekről a Szovjetunió Ausztria javára lemond, a Szovjetunió, illetőleg Ausztria részéről minden megterhelés vagy követelés nélkül adatnak át. Ezzel kapcsolatiban s-emelőit tartják, hogy a „megterhelés és követelés" szavakon nem csupán az eiriílett vagyontárgyak, jogok és érdekeltségek felett 1945 május 8. után gyakorolt szövetséges ellenőrzésből származó hitelezői igények értendők, hanem minden egyéb igény, beleértve az adókból származókat. Értendő ugyancsak, hogy a Szovjetuniónak és Ausztriának a megterhelésekről és követelésekről történt kölcsönös leír."andása minden megterhelésre és követelésre olyan összegben vonatkozik, amekkorát azok azon a napon fizetnek, amikor Ausztria forma szerint elismeri a Szovjetunió jogait az utóbbinak átadott német aktívákra, illetőleg azon a napon, amikor Ausztriának valóban átadják azokat az aktívákat, melyekről a Szovjetunió lemond. f) hogy azok a német aktívák, amelyek a Szovjetunió tulajdonába jutottak, nem idegeníthetők el a Szovjetunió beleegyzése nélkül. g) hogy a miniszterek helyettesei rövidesen folytatják munkájukat, hogy 1949 szeptember elsejénél nem- később megállapodjanak az egész egyezménytervezetre vonatkozóan. A külügyminiszterek tanácsa hétlön 21 órakor tartolta utolsó ülését. Ezen az ülésen a külügyminiszterek megszövegezték a záróközleményt, amely a következőképpen hangzik; Párisból jelenti a TASzSz: A külügyminiszterek tanácsának harmadik ülésszaka Parisban 1949 május 23-tól június 20-ig tartott. Munkájában résztvett a Szocialista Szovjet Köztársaságok Szövetségének külügyminisztere, Andrej Visinszkij, Francia- ország külügyminisztere, Robert Scliu- man, Nagybritarmla külügyminisztere Ernest Bevin és az Amerikai Egyesült Államok külügyminisztere, Dean Achc- (ML Az ülésszakon a német és az osztrák kérdést vitatták meg. A külügyminiszterek tanácsa a következő határozatokat hozta: A német kérdés Bár a külügyminiszterek tanácsának ezen az ülésszakán nem lehetett “•«gegj^zésre jutni Németország gazdasági és politikai egységére vonatkozólag, a Szovjetunió, az USA, Nagy- brltannia és Franciaország külügyminisztere továbbra is latbaveti erejét, hogy elérje ezt az eredményt Most a következőkben egyeznek meg: 1. Az Egyesült Nemzetek közgyűié- aének folyó év szeptember havában összeülő negyedik ülésszakán a négy kormány közgyűlésben képviselője útján kicseréli nézeteit a Külügyminiszterek Tanácsának a német kérdéssel foglalkozó következő ülésszakának időpontja és egyéb feltételei tekintetében. 2. A megszánó hatóságok a miniszterek Németország gazdasági és politikai egysége helyreállítására Irányuló törekvései szellemében Berlinben négyhatalmi alapon tanácskozni fognak. 3. Ezeknek a tanácskozásoknak egyebek között az tesz a célja, hogy enyhítsék Németország és Berlin fennálló közigazgatási széttagoltságának következményeit, különösen az alább felsorolt kérdése? tekintetében: a) a kereskedelem bővítése, továbbá a pénzügyi és gazdasági kapcsolatok fejlesztése, a nyugati övezetek és a keleti övezet, valamint Berlin és az övezetek között. b) Személyek és áruk forgalmának, valamint közlések kicserélésének megkönnyítése a nyugati övezetek és a keleti övezetek, illetőleg Berlin és az övezetek között. c) A Berlin négy városrészének közigazgatását érintő közérdekű kérd' aek megvizsgálása, a város életmenetének lehető rendezése érdekében. 4. A harmadik pontban körülírt idui-i- ka elősegítésének érdekében a megfelelő megszálló hatóságok Jogszolgáltatásuk alá tartozó német szakértőket és megfelelő német szervezeteket hívhatnak meg. Az llymjdon meghívott németek kicserélik majd a vonatkozó adatokat, előkészítik a jéentéseket és miután egymás között megegyeztek, a megszálló hatóságok elé terjesztik a Javaslatokat. 8. A Szovjetunió, Franciaország, Nagybritarmla és az USA korir.'Anya megegyezik, hogy az 1949 május 4-i newyorkl egyezmény érvényben maradjon. Ezen túlmenően az előbbi pontokban körülírt további célok elérése érdekében, valamint a célból, hogy ezt a tervet, illetőleg a keleti övezet és a nyugati övezetek, továbbá az övezetek és Berlin között lebonyolítandó személyi és áruforgalomra, illetőleg közlekedésre vonatkozó “gvéb terveket és megállapodásokat javítsa és kiegészítse, minden egyes megszálló hatóság köteles lesz saját övezelében megtenni a szükséges intézkedéseket a vasúti, A külügyminiszterek megegyeznek: a) hogy Ausztria határai olyanok lesznek, amilyenek 1938 január elsején voltak, b) hogy az osztrák szerződés elő fogja írni, hogy Ausztriának biztosítania kel! a szlovén és horvát nemzeti kisebbség jogainak védelmét; c) hogy Ausztriától nem fognak jóvátételt követelni, de Jugoszláviának joga lesz, hogy birtokba vegye, visszatartsa vagy felszámolja a jugoszláv területen található osztrák tulajdont, jogokat és érdekeket; d) hogy a Szovjetunió Ausztriától szabadon konvertálható valutában hat év alatt kifizetendő 150 millió dollárt kap; e) hogy a végleges elszámolás tartalmazni fogja: I. minden olyan vagyontárgynak, jognak, vagy érdekességnek átadását Ausztria számára, amelyet mint német aktívát visszatartanak, vagy követelnek, valamint az Ausztriában található hadizsákmányként visszatartott vagy követelt hadiipari üzemek, lakóházak vagy egyéb hasonló vagyontárgyak átadását. Ezzel kapcsolatosan a kii!Ugyn,'niszteriielyettcsek utasítást kapnak, hogy az Ausztriának átadandó hadizsákmány fogalmát pontosabban határozzák meg. (Kivételt képeznek az olajaktívák és a DDSCi dunai hajóstársaság vagyontárgyai, melyeket a Szovjetuniónak átadtak, annak a szerződésnek harmincötödik pontja értelmében, melyet a Szovjetunió 1948 január 24-i javaslaíai tartalmaznak. Ezek az olajaktívák és vagyontárgyak azonban áitlában osztrák jogszolgáltatás alatt maradnak.) Ennek megfelelően átadják a Szovjetuniónak a DDSG Magyarországon, Romániában és BulA SzIB moszkvai je’cn'ése szerrí Jurij Zsukov. a Pravda párisi levelezője a külügytniriiszirek tanácsának mosi végelér párisi ülésszakával foglalkozva a következőket írja; Annak dienere, hogy a külügyminisztereknek nem sikerült megegyezésre jutmiak a Német országra vonatkozó alapvető kérdésekben, az Fosszak eredményei hn'ácozolt Ka'adást Jelentenek a nemzetközi együttmükö- dé-s megszilárdítása terén. Először is a miniszterek megegyezésre jutottak az osztrák szerződés legfontosabb cikkelyeiben. Ezzel megteremtették a reális alapokat a szerződéstervezet feletti munka befejezéséhez. Másodszor: a miniszterek elhatározták, hogy folytatják erőfeszítéseiket Németország gazdasági és politikai egységének visszaállítása érdekében. Harmadszor: A miniszterek kilátásba Helyezték a külügyminiszterek tanácsa következő ülésszakának összehívását a német kérdéssel kapcsolatban. Noha a nyugati hatalmak ‘agadó álláspont a iyezkedtek a Németországra vonatkozó alapvető kérdésekkel kapós ólai os szovjet javasa okkai szemben még sem nyílt lehelőségük arra, hogy felborílsáík a tárgyalásokat. A nyugid i hata'maík kormánykörei nem hagylak figyelmen kívül az' a nyilván, való lényt, hogy az égé z világon növekszik és erősödik a Szovjelunió-ve- zetle ha almas bckemozgalom a háborús uszítok ellen. EM LÉSÍ EZETES DÁTUM 1941. június 22-e, amikor a nemet fasiszta csapatok hitszegően átlépték a Szovjetünk! határát, végzetes napja lett a hitleri birodalomnak. A történelem úgy jegyezte fel ezt a napot, mint a hitleri Németország végének kezdetét. A szovjet kormánynak a második világháború előzményeiről kiadott okmánygyüiteménye meg- cáfolbatatlanul bebizonyítcr.ta: az angol diplomácia a háborút előtt céliául azt tűzte ki. hogy az angol politikával szemben íe'téUen odaadást tanúsító kis európai államok rovására együttműködésre lép a német fasizmussal és támadó ereiét a Szovjetunió ellen fordi ja. A nyugati hatalmak e politikájának az lett az eredménye, ho-«y a hitleri Németország majdnem egész Európát le gázta és óriási | koncentrációs táborra változtatta, J Miután majdnem minden euró- nai ország iparát rákényszcrílette, ! hogy a német fasiszta hadsereg részére dolgozzék, H'tler keresz- teshadíáratot hirdetett a Szovjetunió ellen. A német fasiszták behatottak a Szovjetunió belsejébe, útjukon m'ndent kirabol'ak vagy megsemmisítettek. Az egé°z szem- -e* rtén megkezdte nan'v honvédő hábonrát a fasiszta hódúnk »l'en, A támadás nehéz pillanatban Sztálin történelmi felhó’á'sal fordult a szov:e‘ néphez. Beszédében oonfos és világos programot áttett a szovjet embereknek a karcra és a győzelem kivívására. , Ennek az egvetemes népi honvédő háborúnak a fasiszta lerázok ett.cn — mondta Sztálin 1941. július 3-án — nemcsak az országunkat fenyegető veszedelem elhárítása a cé1- a, hanem az is, hogv megsegítsük a német fás zmus igája alatt nvögő európai népeket," A szovjet állam legnehezebb napjaiban Sz áttn tehát nagy felszabadító küldetésének teljesítésére szólította fel a Szoviet HadseregetPedig ezekben a napokhan nemcsak a hitleri hadvezérek szá- mitgatták Moszkva elfoglalásának időpontját, hanem az angol-amerikai reakciós tollnokok is ugyanilyen feltevéseket hangoztattak. A valóság azonban teljesen mást hozott; a hitleri hordákat szétverték Moszkva alatt. Ma már senki előtt sem titok, az a tény, hogy Churchill, az angol nagytőke képviselője, szándékosan halogatta az európai második front megnyitását. így a német fasiszta | hódítók minden ereinket a Szoviet Hadsereg ellen dobhatták harcba és előretörtek a Volgáig, fit a hősi Sztálingrád falai alatt bontakozott ki az az óriási küzdelem iroelv a második világháború fordulópontjává vált. Csuoán akkor nyílt meg a második front, miután a Szovjet Hadsereg három éven áf egymagában vívta győzelmes harcát a hitleri hordákkal. Már a háború idején voltak nézeteltérések a 11 Üer-eilencs koalíció államai között a háború céljait és a háború utáni békerendezés feladatait illetően. A Szov- jelunió a demokratikus rend heiy- reáilííárára, a fasizmus felszámolására és a Németország részéről bekövetkezhető újabb támadás megakadályozására törekedett. Az Egyesült Államok és Anglia más célokat tűzött maga elé: a versenytársak kiküszöbölését a világp acokról és uralmi helyzetük megszilárdítását. A Háborús célokban mutatkozó különbség különösen megnyilvánult Németország meghódolása után. A Szovjet Hadsereg nem hódítóként, hanem felszabadítóként lépett Magyarország, Lengyelország, Bulgária. Románál, Jugoszlávia, Csehszlovákia és Ausztria területére. A Szovjel Hadasereg áttal a fasiszta iga alól felszabadított országok előtt megnyílt minden lehetőség a szabad, demokratikus fejlődéshez. Nem így történt azokban az országokban. ahova angol és amen- kaí csapatok vonultak be Francia- országban és Olaszországban az angol-amerikai imperialisták elsősorban a ha'adó erők eifojtá^á a és a reakció megerősítésére törekedlek. Görögországban monarchó fasiszta rendszert vezettek he és véres polgárháborúba döntötték az országot. Németország és Ausztria nvugati övezeteiben az angol-amerikai megszabó csapat"1!: nyiltan támogatják a fasiszta elemeket. A háború uiáni európai helyzetben az óceánontúli monopóliumok és angol, francia kiszolgálóik újból fel akarják eleveníteni a .szovjetellenes politikát. Lázas világ- uralmi terveikben az ang<-d-ame- rikai imperialisták német fasiszta elődeik nyomdokain haladnak. 1941. június 22 emlékezetes dátumának komor, intő jel gyanánt kell szolgálnia mindazok számára- akik Hitler nyomdokain akarnak haladni. A szoviet népnek a hitleri Németország felett aratott hatalmas győzelme bebizonyította az imperialista világuralmi tervek tarthatatlanságát. Egyúttal bebizonyította a szovjet rendszer meg* törhetetlen erejét és a szocialista rendszer mérhetetlen előnyét a kapitalista renddel szemben. A német fasizmus ellen vívott véres háborúban győzelmet am* tott a szovjet állami és társadalmi rend, a szovjet ideológia, » szovjet hazafiság, a népek testvén együttműködésének, ereje és Sztálin hadvezért lángelméié. Európa népei — köztük a dolgozó magvar nép — szeretettel és hálával gondolnak a Szovjet Hadseregre, amelv felszabadította őket a fasizmus alól. Az amerikai imperialisták szabotálják a lapán békeszerződés létrehozását Az Uj-Fína hírügynökség értesülése szerint vezető amerikai körök ehatá- roz'á/k, hogy bizony iafítn időre et'lia- liiszé'ák, a Japáivel kötendő békeszerződést. Mac Arthur tábornok június 4-én az amerikai kormányhoz intézett jelentésében javasolta, hogy Japán illegsz áfásának id jé: hosszabbítsák meg, anvddig csak lehetséges. Jelentésében kifejti, hogy Japán, Amerika szövetségesének szerepé; játszhatta a Távo'-kéeten és erre annál is inkább szükség van. mert Amerika a Kuomintang" hadsereg összeomlása következtében elveszítette kínai támaszpontjait. Ezért az amerikai megszálló csapatoknak bizony alan időre Japánban kei •maradniok. •*" Az Uj-kánai hírügynökség rámutat arra, hogy az amerikai imperiadzmus- nak ez a íértaglalása Japánban a potsdami egyezmény súlyos megsértését je'en-ti. Emlékezetes, hogy már 1947 júliusára tervbevcl ék a japán béke- sz-rződés-l élőké,szülő négyhatalmi ér- tekez.e-iet, azonban az amerikaiak mesterkedései köve'koz ében ez-t az időpontot mindig újból és írtől éhaVas-z- tották. Az amerikai imperializmus nyii- vánva'óan semmit sem tanult a mákból és nem szívlelte meg art a leckét, amelyet kínában a Kuomintang- rendszer összeomlása által kapottTovábbra is kitart agresszív magatar' fása mellett és minden eszik őzzel f* akarja tartani katonai támaszpon'jal* Japánban és Dé-!-Koreáhan. Révai József elvíárf betegszabadsága A kormány Révai József népművelési miniszternek 30 nap Pe* tegszabadságot engedélyezett. köztársasági elnök Révai József betegszabadságának tartamára a nép" művelési miniszteri teendők ideiS' lenes ellátásával Rákosi Mátyá5 miniszterelnökhelyettest bízta megVUíáfn'iUe-k Asbóth győzött, Ádám és Fehér v*‘ reséget szenvedett a wimbledoni ' senyén. — A legfőbb bíróság c*u <'/, sította Nathnram Vinayak Oo'k ^ (//mái gyilkosa, és Varayan bűntak fellebbezését és helybenhagyta 0 elsőfokú bíróság halálos ítéletét.
