Dunántúli Napló, 1949. június (6. évfolyam, 126-149. szám)
1949-06-22 / 142. szám
- Z m. .«Pi ll I----------------- - .. » IaPLÖ Ta pasztalatcserét kezdeményez a MESzHERT SzIT íf úság a Komszemol brígáMfeal Megkezdődött a pécsi középiskolák átszervezése Augusztusra elkészül az új pécsi piactér VI. ÉVFOLYAM, 142. SZÁM ARA 6Q FILLÉR SZERDA. 1949. JÚNIUS 22 ÚJ FEGYVER A DOLGOZÓK KEZÉBEN (K. B.) Kedden este üzemeink-1 )en is véget értek a meghosszab- litott könyvnapok. Az anyagi nérleg is felülmúlt minden vára- tozást, de anvi még ennél is fontsabb és lényegesebb, az erköl- :si siker, a dolgozók betű- és todásszomja olyan mértékben nyilvánult meg a könyvnapokon, ami lélda nélkül áll könyvkiadásunk történetében. A magyar vidék és különösen Déldunántúl nagyszerűen felzár- fózott a fővároshoz és az üzemek, lyárak, hivatalok dolgozói, a leises honvédség, a kispénzű fiatalig és a legkülönbözőbb munka- őrületeken működő fizikai és izellemi munkások megtalálták az itat az új eszméket, a szebb, bol- logabb életet és a győzelmes izocialízmus örök igazságait hir- iető könyvekhez. Nap, mint nap taptuk a jelentéseket Pécsről, Kaposvárról, Szekszárdról, Mohácsról és néhány járási székhelyül is a könyvnapok forgalmáról, 1 vásárlók szociális tagozódásáról is egy-egy könyv keresettségéről. ^ számok és a gondosan vezetett itatisztíkák azt mutatják, hogy az izemi dolgozókhoz és a honvédéghez jutott el a legtöbb könyv. Kém egy olyan üzemről és hon- 'édségi alakulatról tudunk, amelylek minden dolgozója, illetve be- »sztrrttja vásárolt gyakran nem is :sak egy könyvet. Ez a jelenség a legjelentősebb eseménye az idei könyvnapoknak. könyv végre azoknak a kezébe terült, akiknek íródott: az üzemek, falvak dolgozóinak és az ő 'óraikból való honvédeinknek. Azoknak, akik kemény, áldozatos is eredményekben gazda»4 munkánkkal nemcsak a háború romjait ákarították el, de lehetővé tet- ék. hogy évről-évre gazdagabb egyen a könyvnapi termés. Min- lenekelőtt őket illeti tehát az új áagyar könyv, őket, akik bizto- itották íróinknak, tudósainknak a londoktól mentes, zavartalan al- totö munkát. A roagvar komm«- listák, a Magyar Dolgozók Pártia ízért állította megoldandó fel- •dataink központiába a kultúra ^juttatását népünk legszélesebb étegeihez. A felszabadulás után ! irtunk fordította a tudomány is művészet csodálatos világa fe'é íz addig sötétségbe, szolgaságba -s tudatlanságba taszított töme- kket, mert jól tudta: csak ki- áűvelt emberfőkkel tudjuk visszaérni a reakció meg*megújuló énvadásait, a hazúgságokat és émmeséket, amelyeknek a naivig, a szellemi alacsonyrendfiség 1 legjobb táptalaja. Az ötödik szabad kőnyvnap ^ámvetésénél joggal megálla- ‘ithatjuk, hogy nemcsak az bar és mezőgazdaság építése ;s fejlesztése terén, nemcsak poétikai és gazdasági síkon, hanem Ja irodalom, tudomány és mfivé- iJet arcvonalán is bekövetkezett 1 fordulat: a műveltség megszűnt ' gazdagok monopóliuma lenni. 4 Pártunk által felvilágosított ^pflnk — elsősorban az ipán **Rnkásság — felismerte a nagy Gazságot, hogy a könyv a leg- !°ko!daIubb és leghasznosabb e?yver a dolgozók számára. Ez a ismerés megmutatkozott az ideológiai művek vásárlásában. Azokat az elméleti munkákat keresték legjobban, amelyeknek ismerete ma már mindenkinek nélkülözhetetlen, aki lépést akar tartani népi demokráciánk fejlődésével, aki látni akarja a jövő útját és a szocializmus megvalósítása érdekében megteendő feladatainkat. A brosúra-irodalom gyerekcipőiből kinőtt dolgozó rétegek már eljutottak a marxista-leninista irodalom klasszikusainak igényléséhez és eredetiben akarják olvasni Marxot, Engelst, Lenint, Sztálint, nagy tanítómestereinket. Nem véletlen, hogy a könyvnapon a legkelendőbb könyv Lenin válogatott müveinek második kötete volt és ugyancsak ór ási példányszámban fogyott Rákosi elvtárs iránytmutató cikkeinek és beszédeinek gyűjteménye, mintahogy sokszáz és ezer öntudatos munkás könyvtárába most kerültek be Révai József és Farkas Mihály elvtársak új könyvei is. A bányavidékeken épúgy, mint a városokban a szocializmus szellemi térhódítását jelenti az ideológiai munkák utáni felfokozott érdeklődés. Jelentik azt, hogy a dolgozók nemcsak a szocialista munkaversenyekben, hanem elméleti tudásban is élenjáró harcosai akarnak lenni a marxizmus- leninizmusnak és betűszerint meg akarják ismerni azokat a műveket, amelyeknek eddig csak tömör kivonatát hallották. v;igy olvasták. Az ideológiai művek mellett a haladó szellemű költészet és szép- irodalom is új híveket toborzott. A kétkötetes jubileumi Puskin kiadvány és egyéb értékes szovjet könyvek mellett a fiatal költők és a széppróza legjobbjai nyújtották át legfrissebb termésüket és időtálló klasszikusaink is most találkoztak a legbálásabb és legszélesebb olvasótáborral, a dolgozó magyar népnél. Mindent egybevetve: az idei könyvrapok mérlege olyan lett, amilyennek kultúránk és népneve’ésüuk felelős tényezői eltervezték. Tíz- és százezreket mozgósított és avatott az új magyar irodalom olvasóivá. A falvak népe felé is történt néhány biztató léoés. A nagyobb helységekben is feltűnt cgy-egy könyvsátor és vásárlóban sem volt hiány. A kezdeménvezést azonban ki kell szélesíteni. Mozgékony, rugalmas szervezettséggel a legkisebb faluba is el kell jutníok az új magyar könyveknek. A szabadművelődési felügyelőségek és gépállomások vándor- és mozgó- könyvtárain kívül a földműves- szövetkezeteknek állandó könyvtárakat kellene létesíteni, a szövetkezeti boltoknak oedig könvv- árusításrn is be kellene rendezkedniük. Ezekkel az tintásokkal Úi, hatalmas rétegeket lehetne bekapcsolni a kuli ára és irodalom áramkörébe olyan paraszti tömegeket. amelyek szintén igénylik az olvasást, a tanító és szórakoztató könyvet. Igv íuthatunk majd e! a Szovjetunióban már megvalósult állapot:»1, hogy könweink százezres példányszámban ielenbetnek maid mé<* és az irodalom és műveltség valóban egész dolgozó népünk közkincsévé válik. Cyranlciewlcz távirata Dobi Istvánhoz .Cyrankiewlez fe gyei miniszterelnök ívk*lot intézett Dobi István minisz- .rfcloSkb5z. A lengyei és magyar köz- óságok között megkötött barátsági. *.vflt Itnfiködési és kölcsönös egély- JJ'j'ási szerződén egyév s évfordulója rimából kérem Miniszterelnök Urat. a magam és a lengyel kormány nevében Kifejezett ’-gjobo kívánságaimat. A lengyel—magyar szövetség, a népi demokráciák és a Szovjetunió közötti kölcsönös egvü'Jműködésnek köteléke állandóan növekvő hozzájárulást jelem népeink részéről az igazságos béke megsziiárdí ásóhoz és a haladás megvalósítás álioz. Az ©szinte barátság jegyélsen nagy szeretettel fogadták Prágában magyar kormányküldöttséget a A csehszlovák főváros a magyar államférfiak tiszteletére zászlódiszt öltött. A csehszlovák zászlók mellett igen sok a magyar és a szovjet lobogó is. A pályaudvaron a magyar kormányküldöttség üdvözlésére megjelent Zá- potockv miniszterelnökkel az élén a csehszlovák kormány valamennyi tagja, valamint a csehszlovák politikai és szellemi élet sok kiváló képviselője. A pályaudvar fogadószalonjában Zápotockv miniszterelnök a mikrofon elé lépett, hogy a magyar vendégeket a csehszlovák kormány és a csehszlovák nép nevében üdvözölje. A Csehszlovák Köztársaság kormánya nevében köszöntőm a Magyar Köztársaság kormányküldöttségét államunk területén — mondta többek között. A magyar kormányküldöttség a köztársaságunk és a Magyar Köztársaság között létrejött barátsági, együttműködési és kölcsönös segéiy- nyujtási szerződés ratifikációs okmányainak kicserélésére látogatott cl hozzánk. A szerződés megkötése és jóváhagyása igen jelentős tény. Mindenekelőtt világosan megmutatja, milyen mélyreható változások mentek végire a két szomszéd országban a második világháború befejezése és a fasiszta reakció veresége óta. A mai rendszer nem épült volna fel és országaink nem kezdhettek volna hozzá a békés építő- munkához a nagy Szovjetunió, a Szovjet Hadsereg dicső győzelme és barátunk, tanítónk, Sztálin lángeszű útmutatása nélkül. Csak ezen az atapon térhettek át népeink új. demokratikus köztársaságunk építésére. A népi demokratikus köztársaságok barati szerződései a Szovjetunió béke- szerető politikájára támaszkodnak. Csak az ilyen szerződések tehetik ártalmatlanná a tőkés háborús úszitók imperialista terveit és a támadó jellegű atlanti vagy egyéb szerződésekkel ellentétben csak az ilyen szerződések biztosíthatják a világbékét. Kedves vendégeinket még egyszer üdvözölve, szívből kívánom a csehszlovák-magyar barátság és együttműködés sikerét. Az üdvözlőbeszédre válaszul Dobi István többek között a következőket mondta: A magyar kormányküldöttség nevében hálásan köszönöm azt a szívélyes fogadtatást és meleg üdvözlést, amelyben bennünket részesítettek. — A magyar-csehszlovák egyezmény példája a szocializmust építő országok államvczetésénék és annak az elvnek, hogy a nép által választott és a nép érdekeit szolgáló kormányok feladata az, hogy a dolgozó milliók akaratát kifejezze és érvényre juttassa. A magyar kormányküldöttség és az egész magyar nép tudatában van annak, hogy a csehszlovák—magyar szerződés és a két nép barátsága nem vált volna lehetségessé a Szovjetunió ereje és segítsége nélkül. A dicsőséges szovjet hadsereg győ zelmei zúzták szét mindkét országban a fasiszta reakciós rendszert és nyitották meg a dolgozó nép előtt a hatalom kapuját. — A szerződés népeink között megpecsételt barátságnak széles és biztos alapja. Ebből kiindulva kapcsolatainkat a közös és szebb jövőben még jobban kiszélesítjük és egyre erősödő szoros együttműködést teremtünk n?íg. Ebben a meggyőződésben és e szilárd elhatározással köszöntőm Csehszlovákia baráti népét és nagy vezetőjét. Klement Gottwald köztársasági elnök urat. A prágai Wilson-pályaudvar előtt hatalmas tömeg várta a magyar kor- mánykíiklöttség érkezését és szűnni nem akaró iidrivalgással Rákosi MáJól tudjuk, hogy a miniszterelnök úr .szavai egyúttal a baráti es szövetséges csehszlovák nép üdvözletét is kifejezték a magyar népnek, ahogyan mi is az egész magyar nép nevében jöttünk el P ágába, hogy a két o szág barátságát és szövetségét megerősítő szerződés ratifikációs okmányait kicseréljük. Magyarország, amelynek dolgozói szeretettel,jes iidvöz’eliiket küldik a csehszlovák dolgozó népnek, az elmúlt években hatalmas erőfeszítéseket lett a népi demokrácia megvalósítása és a szocializmus építése terén. tvás. a magyar kormányküldöttség, a szövetséges Magyar Köztársaság és a magyar nép éltetésével tett hitet a csehszlovák-magyar barátság mellett. A magyar kormányküldöttség tagjai, akiket a Prága határában ló'ő zbrasUtvj kastélyban szállásoltak el, délben meglátogatták Zápotocky miniszterelnököt, a csehszlovák nemzet- gyűlés elnökét, majd Ucrü Ernő Odolanskv miniszternél, a csehszlovák tervhivatal elnökénél, Kállai Gyula pedig dementis külügyminiszternél tett rövid látosratást. Tizenhárom órakor Bolgár Elek prágai magyar követ látta vendégül zárt- körű ebéden a magyar kormányküldöttség tagjait. A csehszlovák sajtó a magyar kormányküldöttség prágai látogatására összpontosítja a figyelmet. Valamenynyi iap első oldalon közli a magyar kormányküldöttség tagjainak fényképét és életrajzát. # A magyar Rádió Hangos Újságjának esti számában naponta helyszíni közvetítést ad a magyar kormányküldöttség prágai tartózkodásáról. A Rádió riportere, Molnár Aurél, beeszámol a magyar-csehszlovák szerződés ratifikációs okmányainak kicseréléséről és színes tudósításokban mutatja be a csehszlovák ncpi demokrácia életét. Az í gyeiraény mm jolt volna létre a Sío»jHun ó Hcgítóége nélkül l§e!éít a külüiymiRlszterek tanácsának párisi ülésszaka, amelynek határozatai haladást jelentenek a nemzetközi együttműködés terén Az eléri eredmények a Szőriét unió tetette béketábor harcának köszönhe ók Párisból jelenti a TASzSz: Június 20-án a külügyminiszterek tanácsa zárt ülést tartott. Ezután Bevin elnökletével megnyitották a teljes ülést. A miniszterek először is jóváhagyták a párisi ülésszak üléseinek jegyzőkönyvéi. A jegyzőkönyvek jóvá- •■agyásáva! kapcsolatosan Visinszkij sml-Jkeztctett, hogy május 2d-án a szovjet küldöttség felvetett i. kérdést: lehetséges-e megegyezni abban a kérdésben, mikor ül össze a külügyminiszterek tanácsa Kína részvéteiével, hogy megvitassa a Japánnal kötendő békeszerződés kérdését? — Meg kel! állapítanom, — jegyezte meg Visinszkij hogy bár nem sikerült a németországi gazdasági és politikai egységre, valamint a Németországgal kötendő békeszerződésre vonatkozó alapvető kérdéseket megoldanunk, egész sor kérdés megoldódott. Ily módon tehát válaszolni Lehet j» Szovjetunió küldöttsége által felvetett kérdésre. Visinszkij kérdésekre válaszolva, Be- vin azt mondotta, hogy a brit kormány pillanatnyilag nem tud megjelölni „olyan időpontot”, amelyben a külügyminiszterek tanácsa a Japánnal kötendő békeszerződés megvitatására összevihetne.” Ezután Achcson szólal! fel. Kijelentette, hogy az USA kormánya nem véli a külügyminiszterek tanácsát afkal- n<zs szervezetnek a Japánnal kötendő békeszerződés előkészítésére. Schuman kijelentette, hogy Francia- ország csatlakozik az USA állásfoglalásához. Visinszkij ezután ezt mondotta: — Bevinnek igaza van. éppen a határnap kérdését vetettem fel. Ache- son azonban kiterjesztette a kérdést és már nem csupán a határnapról szólt. Az amerikai külügyminiszter érintette azt az elvi kérdést, „alkalmas szervezet-e” a külügyminiszterek tanácsa a Japánnal kötelenö béaeszerződés megvitatására? Éppen ezért foglalkoznom kell a kérdéssel. A Szovjetunió külügyminisztere emlékeztetett, hogy a potsdami egyezmény kimondja: ,,az értekezlet megegyezésre jutott az öt nagyhatalom külügyminiszteri tanácsának meg. teremtése tárgyában. A tanács feladata a békés rendezés előkészítése, a szükséges munka folytatása és olyan egyéb kérdések megvitatása, melyeket a tanácsban képviselt kormányok időről-időre átadnak a tanácsnak.” Ez az ország békés rendezésre vár, ezért érthetetlen számomra Acheson* nak az az állítása, hogy a külügyminiszterek tanácsa alkalmatlan a Japánnal kötendő békeszerződés előkészítésére. Visinszkij ezután felvetette a kérdést, hogy mely államok írták alá a Japánnal kötött fegy vei szünet) feltételeket? Többek között Kína. Így tehát
