Dunántúli Napló, 1949. június (6. évfolyam, 126-149. szám)
1949-06-01 / 126. szám
E Péc UU l PLŐ ÉVFOLYAM 126 SZAMARA 60 FILLÉR A szovjet küldöttség elutasította a nyugati hatalmak javaslatét Készítik Pécs város költségvetését Megérkezett az engedélyokirat az illocskai termeiőc-oporthoz SZERDA 19« JÜNItTS 1. Vezetjük tovább népünket áj sikerek, új győzelmek felé Rákosi Mátyás beszámolója a Központi Vezetőség ülésén 4 Magyar Dolgozók Pártja Kfiz- *>o<j ■Vezetősége keddi ülésén Rátai Mátyá* főtitkár elvtárs tartott •»Számolót. ~~ Beszámolóm — kezdte Rákosi Mátyás — a május 15-i választási tyideiemmel és vele kapcsolatos próbákkal foglalkozik. A választásról kt mondta a párisi rádió, hogy a la - ,(|sság „temetési menetben“ vonult az urnákhoz és lényegében hajlóképpen írt róla az egész reak- W* Bajtó. Ebben az esetben ismét 'ytigodtan elmondhatjuk: A kutya V»tf a karaván balad. * májusi választás « magyar de- '’tokrácia és benne Pártunk egyik igényesebb győzelme volt, arr«- ijret felszabadulásunk óta -vívtunk, — Győzelmünk külpolitikai összegéi közt első halyeu kell megemelnem a Szovjetuniót, amelynek ha- éltnas eredményei a háború utáni gazdasági úijáépítéshen — csak úgy, mint követ ke.zet.es békepolitikája — nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy a magyar dolgozó tömegek a Népfront és pártunk felé fordultak. Minél jobban elmélyülnek a magyar demokrácia gyökerei, annál inkább tudatosodik a széles tömegekben az összefüggés a Szovjetunió sikerei és a mi eredményeink között. A Szovjetunió minden sikere egyheti a miénk is és ez megmutatkozott most a választások alkalmával. — A kínai kommunistái felszabadító harcának nagyszerű eredményei — melyek éppen a választást megelőző hetekben bontakoztak ki s me lyekbőt az ingadozók is megérthették, bogy a békefront és az emberi haladás tábora világszerte erősödik -v- szintén jelentékeny mértékben hozzájárultak győzelmünkhöz. Megszilárdult a munkásosztály vezetése — A választási sikerek belső összesíti között elsőnek eddigi politikai t,!dményeinket kell említenem. A lakásosztály vezette dolgozó nép kelmét, a "reakció vereségét s azt, az erőviszonyok e gyökeres >i!,otása lassan, de biztosan átment 1 dolgozó nép tudatába. I* nemcsak azt jelenti, hogy a riasztások megszilárdították a tawkás-paraszt szövetséget és Párunk vezetőszerepét, hanem azt Is, hoey a munkás-paraszt szövetségen felül megszilárdult a munkásosztály vezetése. b m4r g, széles dolgozó tömegek Jyb nem szorulnak magyarázatra az munkásság elévülhetetlen érde- H melyekkel a felszabadulás óta időben száz és száz alkalom- <,^ igazolta, hogy — Pártunkkal az ea — kiérdemli a vezetést. Ebből a /^pontból a választás még külön ü 'Pari munkásságnak és Pártunknak győzelme s újabb tényezője né- w demokráciánk megerősödésének. E politikai eredmények gyüraöl- a munkás-paraszt szövetség megteltén* volt Megerősítette ezt a felséget az a helyes politika, ame- ú*1 a dolgozó parasztság megnyeré- v*ft & felszabadulás óta folytattunk. Jlhvezetőségflnk éppen a választá- ^ előtti hónapokban vetette fel kfl- a köz ép parasztságunk megnyeré- A* Irányuló politikánk kérdéseit. Jutattunk azokra a gyakorlati JjT^nnkánkban mutatkozó hibákra, j *'yek egyrészt taszították tőlünk K^deépparaeztságot a kulákság felé, ii|Sfészt a kulákságnak — mint osz- u^ak — korlátozása helyett a ku- .^■á? megszüntetésének vonalára C**t*k le. Központi vezetőségünk i^eíkezetesen alkalmazta azt a Cj®!-Sztálini Jelszót, hogy támasz- ^dJünk a szegényp araszt* ágra. Z^czflnk meg a középparaszttal és C* pillanatra se szüntessük meg a fe°t a kulik ellen. * dolgozó parasztság zöme megér- ***1« ezt a helyes politikát és ennek ef*dménye aztán megmutatkozott a szavazásnál Is. I^kosj elvtárs felsorolta a győze MM) belső okát: a dolgozók be I^Üsit az államhatalomba, a nők Ij/* egyenjogúsítását, gazdasági idősünket, ötéves tervünk imponáló arányait, a Pártijuk tekintélyét növelő tagfelülvizsgálutot. ee az egyházi reakció elleni sikeres harcot. A választás elsöprő győzelme tehát sok kis siker mennyiségének minőséggé alakulásiból keletkezett. A sok kicsi újra sokra men: és eredményeképpen ugrásszerűéin megnőtt Pártunknak, de egész népi demokráciánknak ereje. Ennek a növekedésnek a választáson sok példáját láttuk. Számunkra legfontosabb az a természetes és önkéntes elismerés, mellyel nemcsak szövetségeseink, — a többi politikai pártok —, de az egész dolgozó nép pártunk vezetését elfogadta. — A demokrácia elmélyülését és ki- szélesedésé legjobban a parasztoknál és a nőknél lehele t tapasztalni. Szerle az országban látható volt, hogy a házi agitáció és a kisgyülések régenie any» nyira megszokó L panasznap jellege ez. ultal gyorsan elmúlt. A tanyai parasztokat színié egyformán érdekelte a traktorállomáis éu a mohácsi acélmű kérdése. Kiszéle&ült a Iá óha áruk, méltatták és megértették az összefüggést egyéni sorsuk javulása és a nem- zet felemelkedésé közdt'. Hasonló vol: tapasztalható a nőknél, városban és falun egyaránt a béke és a demokratikus honvédség kérdésével kapcsolatban. — A nők nagyon jól megértet ók. hogy a béke védelme nem valami étien pacifizmus, hanem aktív, cselekvő véde. kín, melynek egyik íonlos tényezője a jó hadsereg. — Megmutatkozott a demokrácia wedményemvkxvsmenie és helyeslése ai órslmisigné- is, melynek jelentékeny része azért is tanusí ott tarióz- kodó magatartási a demokráciával szemben, mert az hitle. hogy a szocializmus visszaesést jelent a kapi a- lizmussal szemben, az intelligencia megbecsülésének és munkalehetőségé, nek csökkenését jelenti. Az elmúlt két esztendő meggyőzle őket az ellenkezőjéről. Ezért csatlakozott hozzánk a választáson az értelmiség. a demokratikus honvédség jó szereplése a választásokon. Már szóliam arról, hogy a honvédség é* « béke kérdésének összekapcsolása különösen a nők politikai fejlődésének egyik mutatója. A honvédség népszerűségének egyik titka az az ónáii elleniét, amely Horthy hadserege és a nép között régente fennáüott s amely természetesen ma egyáltalán nincs meg. — A Magyar Nők Demokratikus Szövetsége is nagyban hozzájárult a választások sikeréhez. A felszabadult nők me gnő v ekédéit aktivitását az MNDSz jó munkája Is mutatja. Az MNDSz — mint a választások mutatták — várasbám és falun egyaránt mindinkább a dolgozó nőik szervezetévé válik. Ennek megfelelőem most gondoskodni leélj arról, hogy — az elmuit gyakorlattal szemben — a vezetés most még itt is mindenütt a dolgozó nők kezébe menjen át. A SzlT működése is mutatta, azt a fejlődést, melyen IIjóságunk az utolsó két esztendőhea keresztülment. A 5zIT jő választási munkájának eredménye, hogy az EPOSz-i országszerte eSterüh talpraállítani és megerősíteni. A rekció tehetetlensége és tanácstalansága — Végül tnegnyÖatkozoll a demo- kiácia győzelme a teikészkedő papság maga artásában, mely püspökeinek ellenséges vagy legjobb esetben várakozó maga artátival szemben — követve a dolgozó nép állásfoglalását és saját meggyőződését — csatlakozott népi demokráciához. A külföldi imperialisták az. próbálgatják utólag ma. gyarázni, hogy vállasz ás 1 sikereinkéi püspöki kar vontatott é« nem is egy értelmű állásfoglalása döntötte volna el. Az igazság ennek éppen az ellenkezője. A püspököket állásfoglalásra bírta az a gátszakadás, amelyet alsópapságunk egy részénél — és hozzátehetjük: az egész dolgozó népnél — az ő régi álláspontjukkal szemben kénytelenek voltak megállapítani. — A demokrácia séta-rét külön aláhúzta még a tehetetlenség és tanácstalanság, amely a reakciói itthon' és külföldön a választásokkal kapcsolatban jellemezte. Annyira mellettünk volt ezekben a napokban a dolgozó nép, hegy eálenségeiok a szó szoros érteimében semmi komoly akadályt nem tudtak győzelmünk elé gördíteni. — A győzelemhez a párt és a demokrácia már említett, általános gazdasági és politikai eredményein kívül elsősorban népnevelőink jó munkája járult hozzá. 250.000 népnevelőt mozgósítói tunk, akik rövid, de jól előkészített iskolázás után fc-gtak munkához. Azt a szándékukat, hogy minden szavazót legalább kétszer felkeressünk, lényegében megvalósítottuk. Pártunk népnevelőinek meg- nőtl politikai tudását dicséri a lelkes, ötletes, színes, gyakran humoros és eredeti agltáclós munka. — Ezúttal sikerüli a Népfront többi pártjainak helyi erőit is bevonni a választási munkába, anélkül, hogy ezzel pártunk vezeteő szerepe elhomályosult volna. Minden oldalról halljuk, hogy a pártonkivüld népnevelők bevonása a munkába, felvételük az előkészítő iskolákba rendkívül jó eredménnyel járt. Erek a pártonkivüliek úgy érezték, hogy külön bizalmat helyeznek beléjük és lelkesem igyekeztek ennek a hi za'omnak megfelelni. Eszmecserét folytattunk a dolgozók millióival a dolgoz® mit — A választási agitáció során 80 ezer kisgyfllést tartottunk, melyeken a szó szoros értelmében a magyar dolgozó nép minden problémájára válaszoltunk. Május 14-i rádióbeszédemben már rámutattam arra, hogy: ,.a választási harc ezúttal hatalmas politikai véleménycsere volt, valóságos (jemekratikus isko'a”. Eddigi ágitá- cióínkat főleg az jellemezte, hogy a szó szoros értelmében eszmecserét folytattunk Hókkal. Eöször közelitettük meg ezzel azt az agitáeiós módszert, amely annyira ja), lemző/nagy testvérpártunkra, a Szov jelunió Kommunista (Bolsevik) Pártjának tömegmunkájára g kétségtelen hogy választási sikerü'k nem utolsó sorban ennek is köszönhető. — Külön óhaj1 ok kiemelni néhány úi tényezőt. Az első — .leJlemző tünete volt a választásoknak a dolgozó kispolgárok •ktivj. tás*. A kispolgárság érzi, hogy az egész dolgozó nép felemelkedéséből ö sem marad ki é* megielelő átalakulással be tud fl- leszkedni a népi demokrácia rendszerébe. Mi g kell emlékezni a pedagó- gu ok munkájáról, akiknek túlnyomd többsége most már lelkesen csatlakozott a demokráciához. Ennek eredménye mutatkozott a pompásan felődő úttörő mozgalom lelkes választási szereplésében is. Uj szín volt ezúttal az áJlami mezőgazdasági gépállomások dolgozóinak választási észvétele, — Végül beszélnem kell a falusi kaicJikus papságról is. Általános tapasztálét, hogy a protestáns papok zöme lelkesedéssel támogatta a Népfront választási harcát. De amikor népnevelőink először kopogtattak be a választással kapcsolatban a falusi papiakba, kiderült, hogy a katolikus lellkészkedő papság között is szép számmal vannak olyanok, akik a falu népével együtt megértik és megbecsülik a népi demokrácia eredményeit. Rá kell mulatnunk a hibákra is — Természetesen rá kell mutatnunk a h bákra is, amelyeket tapasztaltunk. Helyemként túlszervezték a választási munkát1, egy-egy választót annyian kerestek íeL, "hogy az már-m'r zaklatásnak volt mondható. — Feltűnő v \t, hogy ezen a választáson a szakszervezetek jnunkája nem volt annyira lábaló, mint mondjuk az MNDSz-é vagy a SzIT-é, a DÉFOSz pedig messze elmaradt a hozzáfűzött várakozástól. Különösen érezhető volt, hogy a munkástagozat a ml erősségünk a falun, még mennyire nincsen a DEFOSz-ban kiéoítve. Gyakran voit tapasztalható, hogy a Párt é« a közigazgatás a falvakban még összefo’yik, községháza jobb hijján a pártkelyiség és gyülekező hely s hogy a pártutasítások a jegyzőm és nem a falusi titkáron keresztül jutnak el a tagokhoz. A választási munkában az is kiderült, hogy párt- a'apszerveink a városban ér a falun egyaránt túl nagyok. Többszáz főből álló alapszervnél rend’ ívül n- héz az egyes párttag bevonása a munká-a, A választás egyik tanulsága, hogy alapszerveinket sürgősen decentralizálni kel*. Ezt terméfretesen csak gondos előkészítés -btáin hajthatjuk végre. A választások tapasztalatai felhívják figyelmünket arra is, hogy pártunk gyengéje még falusi titkáraink egy részének fejletlensége. A választási harc megmutatta, hot jók és hol gyengék kádereink. — A választási küzdelem egyébként megdöntötte azt a legendát U, hogy a parasztság tavasszal nem hajtandó pá.tmunkát végezni és nem i? tanul, ec a választás az ellenkezőjét bizonyította. Ezek a kétségtelenül meglévő hibák azonban nem vonnak le abból a megállapításból, hogy a választás Pártunknak és a népi dekomráciának elsöprő győzelme volt. Ennek a győzelemnek eredményeképpen most vonul be először a magyar országgyűlésbe a dolgozó nép erejének és jelentőségének megfelelő képviselete. Az új országgyűlés 73 százaléka munkás és paraszt Rákosi Mátyás ezután ismertette az új országgyűlés szociális összetételét: a 402 képviselő közül 176 munkás, 115 kisparaszt, a többi értelmiségi, kisiparos, kiskereskedő és egyéb. A munkások aránya tehát majdnem 44 százalék, a parasztoké klshijján 29, együttvéve a munkások és parasztok 73 százalékát teszik ki az új országgyűlésnek. A nők száma 71, kereken 18 százalék. A nők száma tehát az elmúlt ország- gyűléssel szemben szinte megnégyszereződött és ez is mutatja, hogy a nők egyenjogúsítása ezen a téren is folyik. A nők közül 41 munkás vagy paraszt. A nők közt tehát a munkások és parasztok aránya még jobb mint a férfiaknál és ez azt mutatja, hogy az egyonjogusitás különösen a dolgozó nőket érinti. Az országgyűlés korszerinti összetétele: a képviselők felé 20 és 40 év közötti, szóval a fiatalabb évjárathoz tartozik, közülük 55 képviselő 30 évnél fiatalabb. Egyetlen országgyűlésen nem volt még ennyi dolgozó fiatal. — összefoglalva: az országgyűlés számszerűen is visszatükrözi a munkások és parasztok szövelségét és a munkások vezetőszerepét. Visszatükrözi a nők és az ifjak növekvő jelentőségét a népi demokráciában. Ebből a szempontból sokkal inkább népképviselet az új országgyűlésünk, mint a megelőző kettő volt, nem Is szólva a régi horthysta országgyűlésről, vagy mondjuk az olyan „demokratikus” voltára büszke képviseletről, mint amilyen az amerikai szenátu* ahol tudvalevőleg egyetlen le munkás, vagy dolgozó ps> nem található.
