Dunántúli Napló, 1949. június (6. évfolyam, 126-149. szám)

1949-06-01 / 126. szám

2 1949 jrÜNIDS t NAPI 6 Rákos! elvtárs a továbbiakban rátért a választási győzelem utáni teendőkre. — A legsürgősebb feladat — mond­ta — fellépni minden olyan áramlattal szemben, mely a választási . győzelem hatása alatt azt hiszi, hogy most már pihenni lehet a babérokon, hogy most már minden biztosítva van és engedni lehet az eddigi munkatempóból. . Az ilyen felfogással szemben teljes erővel fel kell lépni, mert ha ez tért hódít, az­zal a veszéllyel fenyeget, hogy ered­ményeink nagyrésze elsikkad. Éppen a győzelem és vele kapcso­latban a felfokozott felelősség kö­telez bennünket arra, hogy az ered­ményt rögzítsük, szervezetileg szi­lárdítsuk meg és fejlesszük to­vább. Vonatkozik ez elsősorban a középpa­rasztságra. Most a választások tényé­ben mutatkozik meg csak világosan, hogy helyes és időszerű volt a közép­Ráikasi Mátyás a továbbiakban arról beszélt, hogy a párt a választásokon tudatosan nem hallgatta e! a szövetke­zés kérdését, bár nem volt titoik, hogy a középparasztság jelentékeny észe> még ellenségesen, vagy félelemmel ve­gyes bizonytalansággal áll vele szem- ,ben. Választási sikereink a középpa­rasztságnál részben kétségkívül arra vezethetők vissza, hogy erről a kér­désről nem hallgathatunk. A hallgatás félelmet keltett volna bennük és azt a benyomást, hogy szándékaink nem tisz. Iák, ezért hallgattunk róla. Ha ászt akarjuk, hogy a közép­parasztságnál az ingadozás és a visszaesés a lehető legcsekélyebb legyen, akkor teljes erővel foly­tatni kell az eddigi politikái, amely felvilágosítással, iskoláztatással, kézzel fogható tényekkel és gazdasági megsegítéssel bizonyítja a középpa­rasztság felé, hogy továbbra is törő­dünk vele és meg akarjuk erősíteni vele a szövetséget. Továbbra is szívó­san és átgondoltan kell dolgoznunk azon. hogy elválasszuk őket a kalá­káktól, szembeállítsuk őket — mint a proletariátus szövetségesét — a falu és a város kapitalista elemeivel. Ez a leválasztás a kulákságról azért is rend­kívül fontos, mert hiszen a kuiák min­dent megtesz, hogy minél több szál fűzze őt a középparasztsághoz s ezzel nehéz legyen felismerni az átmenetet, a választóvonalat, ami a dolgozó kö­zépparasztot a kuláklól elhatárolja. Nincs jó kulák! — Most, a választások alkalmával I» tapasztalhattuk, hogy sok helyütt a kulák tünteően kiáll a népi demo­parasztság kérdését az idén tavasszal napirendre tűzni. Helyes volt elmélet­ben és. gyakorlatban leszögezni "velük szemben politikánkat, helyes volt egy sor intézkedés, mely kézzelfogható tel­tekben mutatta meg nekik, hogy sze­gényparasztság mellett falun őket te­kintjük szövetségeseinknek és megvéd- -jük a kulákok, a falu kapitalista elemei­nek kizsákmányolásával szemben, A vá'asztás ezt a jó munkát nyugtázta. De ne higyjük, hogy a középpa­rasztság ezzel egyszer s minden­korra végleg meg van nyerve. A választáson kétségkívül velünk jött, de ez nem jelenti azt, hogy nem fog még ingadozni, ha nem is az egész ró leg, legalább egy része. Nekünk ezí A1őre kelj látnunk. Különösen nagy lesz az ingadozás, amikor a szövetkezés, a társas földművelés a jelenleginél sok­kal szélesebb terűidre fog kiterjedni. Ezt előre keil látni. krácia mellett, helyenkint külön sza­vazómnál követeltek maguknak vágy erőnek erejével nyíltan akartak sza­vazni. Ennek eredményeképpen né­hol már újból hallhatjuk „a jó kulák" dicsérete. Olyan hangokat is hallani, hogy a kulákok között is van „jó is, rossz is“ és természetesen „a jót kí­mélni kell“. Mondanunk sem kell, hogy az ilyen megkülönböztetés, mely elte­kint a kulák szociális funkciójától, eltekint attól, hogy a kulák kizsák­mányoló. Visszakívánja a régit, a városi kapitalisták szövetségese és képviselője falun, helytelen. Tekin­tet nélkül arra, hogy „jó-e vagy rossz” az egyes kulák, megfelelően küzdeni kell ellenük. Rákosi elvtárs . nyomatékosan hang­súlyozta, hogy a munkás-paraszt szö­vetségben minden módon támogatni kell a szegényparasztság mellett a középparasztságot. Segíteni kell neki abban, hogy a kulákkal szemben szo­rosabbra fűzze az ipari munkásság­gal a szövetséget. Ezért tovább fogjuk növelni a traktorál­lomások számát, a falu megsegíté­sét, iskoláztatását és a világért, nem elégszünk meg az­zal a ténnyel, hogy a középparasztság a mostani választásokon ránk sza­vazott. — Hasonlóképpen nem szabad meg­engedni, hogy a nőknél és fiatalok­nál tapasztalható politikai lendület és felfeléívelö hullám visszaessen, vagy valamiképpen elakadjon. Ugyan­ez áll az értelmisége eis, melynek ál­lásfoglalása új, bő erőforrása lesz de­mokráciánknak, feltéve, hogy jól dol­gozunk tovább és nem adunk okot arra, hogy .lendületük megtörjön. — A választás eredményeinek le- rögzitése tehát újabb erőfeszítéseket követel Pártunktól. Legsürgősebben számba kell venni és munkába' kell állítani a válasz­tási kampány folyamán kitűnt jó kádereket, népnevelőket, funkcionáriusokat, nem szabad megengedni, hogy újra vissza­csússzanak, eltűnjenek a tömegek­ben, hanem gondoskodnunk kell ró­la, hogy számba vegyük, munkába ál­lítsuk és foglalkoztassuk őket. — A Magyar Dolgozók Pártja már annyira az egész nép vezetőjévé vált, hogy reá hárul a szövetséges pártok fejlődő kádereiért is a felelősség és níi rajta leszünk, hogy ennek a fel­adatnak meg is feleljünk. — De le kell rögzíteni azokat a munkamódszereket is, amelyek a vá­lasztással kapcsolatban kiállták atűz- próbát. A választásokkal kapcsolat­ban különösen tanyákon és falvak­ban. száz és szá# alkalommal hall­gatták előadóink és népnevelőink a kérést: ..Jöjjetek el miskor is, ne csak a választások idején“. Nekünk teljesítenünk kell ezt a ké­rést és nem szabad megengednünk, hogy a kisgyűtések, vagy a házi és egyéni agitáció, mint a választási munka különleges módszerei ma­radjanak meg. Rá kell térnünk a jövőben is a rend­szeres kisgyülések tartására. — A Függetlenségi Népfrontnak négyszázkét képviselője van. Ezeket a képviselőket, akikkel most már a Népfront vezetősége rendelkezik, rendszeresen be kell állítani arra, hogy állandóan látogassák a vá­lasztókat. Megtartsák velük az eleven, szerves kapcsolatot. Legyenek ők az él­munkások a népnevelők között és különösen legyenek élmunkások ezen a téren a Magyar Dolgozók Pártjá­nak képviselői. Rákosi Mátyás ezután arról beszélt, hogy a választások alkalmával lep­ton-nyomon lehetett tapasztalni: a pártonkívüli tömegek is rendkí­vül sokat fejlődtek politikailag. Ezek a tömegek most már természe­tesnek találják Pártunk vezető sze­repét. szívesen köNetik tártunk uta­sításait és addig is, amíg nern nyílik arra mód, hogy legjobhjaik belép­hessenek pártunkba, gondoskodni kell árról, hogy ezeket a demokra­tikus öntudatra ébredt dolgozókat tö­megszervezeteinken keresztül tovább neveljük és foglalkoztassuk. Le kell választant a középpara§zfokat a kulákokróB Csak a legjobbakat vesszük fel a Pártba — Pártunkban tudvalevőleg három­negyed éve tart a tagzárlat. Ez a tagzárlat június elsejével, te­hát a holnapi nappal megszűnik. Pártunk ajtaján a szó szoros értel­mében százezrek kopoglatnok és kér­nek bebocsátást. A tagfelvétel, — pontosabban a tagjelölt-felvétel — rendkívül nehéz feladat, amellyel kü­lön tárgysorozati pontban foglalko­zik a Központi Vezetőség mostani ülése. Annyit minden esetre el kell mondanom róla: hogy ezt a feladatot úgy kell elvégezni, hogy megjavul­jon általa Pártunk szociális összeté­tele, ne csökkenjen politikai színvo­nalon. A jelentkezők közül a legjobbakat, a iegöniudatosabbakat, élmunkáso­kat, mintagazdákat, a traktorállo- mások és termelőszövetkezetek dolgozóinak szine-javát vesszük fel, hogy így még jobban megnöveljük pártunk tekintélyét és vonzóerejét. Reszelt ezután Rákovi elvtárs a vá­lasztásokkal kapcsolatban országszerte jelentkező nagy' tanulási vágyról és óriási küliúrszomjról a politikai öntu. dalra ébredt dolgozó tömegek részé­ről. Rejelentette: Rákerül a sor a népi demokrácia egész kultúrfront jának rr.v’gerősitc- sérc, az irodalom, a műrészei,"a tudomány, filozófia terén egyaránt. Beszélt a továbbiakban Rákosi Mátyás a jobboldali veszély egyéb veszedelmes megnyilvánulási for­máiról: a nacionalizmusról, a sovi­nizmusról, a dolgozp nép hazafisá- gának lebecsüléséről, a kozmopoli- tizmusról. Az amerikai imperializmusnak az egészséges har.afiság ellen indított eszmei hadjáratával szemben ápol­ni, fej'eszteni kell a haladó Hagyo­mányok tiszteletét, a haladó ha/.a- íiságot, mely nem áll ellentétben a lenini- szfálini proletár-nemzetköziség ha­ladó eszméjével, hanem annak egyik fontos összetevője. Ezt különösen világosan kell látni, most — mondta Rákosi elvtárs — amikor az impe­rialista szellem behatolási módsze­reivel szemben mindenütt fel fog­juk venni a harcot. A jobboldali elhajlás — Az elvtársaknak meg kell érte- I IeZhető lesz az a mód, ahogy ezt az niök — mondta Rákosi —, hogy ami­kor egy kommunista párt országot ve. zető párttá válik, amikor a megvert tőkésosztály legális szerveinek műkö­dése neun sok eredménnyel kecsegtet, az ellenség fokozatosan arra vesz irányt, hogy ügynökeit becsempéssze a Pártba. I ellenállást folytatják, ha sikerül nekik a kommunistákra kiterjesz­teni befolyásukat. Küszöbön áll a népköztársasági alkotmány megvalósítása A jelenfegi stratégiai szakaszon Pártunk állandóan komoly jobbol­dali elhajlások veszélyének van ki­téve, falun és városban egyaránt. Ez a jobboldali elhajlás a főveszély és folyton új és új formában je­lentkezik. „A Jó kulák" kérdésén kívül a régi .tőkés szakember jelentőségének túlbecsülését említette meg példa­képpen Rákosi Mátyás, majd a baloldali elhajlásokról is beszélt, annak helytelenségéről, amikor minden régi vágású szakembert minden alap nélkül is mellőznek. De a löveszély a jobboldali elhajlás és vzt a veszélyt nemcsak az növeli, iogy a szocializmus építésével pár­huzamosan fokozódik a kapitalista elemek ellenállása. Finomabb, ke- vésbbé látható és nehezebben iclep­— A választás utáni közvetlen küszöbön álló feladatok közé tartozik az új népköztársa­sági alkotmány magvalósítása is. Ez az alkotmány számot vet a szo­cialista fejlődéssel, rögzíteni fogja az eddig elért eredményeket és olyan lesz. hogv elősegíti a fejlődés továb­bi menetét. Ennek megfelelően a töb­bi népi demokráciák és a Szovjetunió alkotmányához hasonlóan létrehozunk egy Elnöki Tanácsot, amely lehetővé teszi a feladatok megoldásának meg- gvorsitását. Szabályozni fog1 ja ez az alkotmány az állam és az egyház vi­szonyát. még pedig olymódon, hogy szigorúan el fogja választani az ál­lamot az egyháztól. Rákosi Mátyás ezután a kormány­zati feladatokkal kapcsolatban külö­nös nyomatúkkal hangsúlyozta a gaz dasági tárcák összehangolásának és a kormány kulturális, népművelési feladatai megoldásának fontosságát. Majd a nemzetközi demokratikns if jóság világszövetségének Budapesten rendezendő augusztusi találkozóját méltatta. — Beszélni kell az előttünk álló hatalmas gazdasági feladatokról is. Az első legsürgősebb feladat, hogy ezév végére befejezzük a hároméves tervet. A terv_ haladása nagyban és egé­szében jó és minden előfeltétele megvan annak. Iiogy ezév végére valóban elérjük azokat a teljesítményeket, melyeket eredetileg a jövő év augusztus első­iére terveztünk. Rámutatott Rákosi' Mátyás azokra a jelenségekre, melyek a hároméves terven belüli fejlődés cgycnlőtlcnsé gért mutatják. Arra is keG tőréként, hogy a hároméves terv nemcsak vég­összegében teljesüljön idejében, hanem minden részlege elérje a ki­tűzött célt az év végéig. — A hároméves terv befejezése mel­lett nem kevésbbé fontos és közvetlen küszöbönálló feladatunk ötéves tervünk részleteinek kidolgozása, törvényerőbe emelése, valamint gondoskodás arról, hogy a terv részletei a gyárakban, a mezőgazdaságban ismertek legyenek és végrehajtásuk január elsejével meg is kezdődjék. Ezzel kapcsolatban az egész dolgozó nép tudatát rá kell irányítani arra, hogy az ötéves terv óriási beruházásokat kö­vetel. Ezek a beruházások jövő felvi­rágzásunk alapjai, ezeknek gyümöl­cseit fogjuk élvezni az ötéves terv utolsó esztendeiben, és természetesen utána is. De ahhoz, hogy ezt elérjük már most minden téren számba kell venni gazdasági erőforrásain­kat. Rá kell térnünk a legnagyobb takaré­kosságra. Az ötéves terv kidolgozását augusztusra befejezzük és akkor a há­roméves terv befejezése mellett az öt­éves terv ismertetése és előkészítése lesz legfontosabb feladatunk. Ötéves tervünk végrehajtását lényegesen meg­könnyíti majd a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa, amelyben a Szovjet­unióval és a népi demokráciákkal együtt mi is részitveszürrk és amely biztosíték arra, hogy kitűzött ter­veinket az imperialisták a lehető legkisebb mértékben tudják za­varni. — Legközelebbi gazdasági feladata­ink közé tartozik az aratás után a be­szolgáltatás jó végrehajtása. A tavalyi tapasztalatok felhasználásával az idén folytatni kell azt a politikát, hogy a be­szolgáltatás terheit a dolgozó parasz­tok kímélésével, elsősorban a kulákság váltaira helyezzük. Feltétlenül biztosí­tani kell, hogy a jónak ígérkező termésből a lehető legnagyobb mennyiség kerüljön a dolgozó nép államának raktáraiba, és hogy* a feketepiac e téren vég­leg megszűnjön. Ha a beszolgáltatás kedvező eredményt ad, úgy lehetővé válik a kenyérjegy és általában a jegyrendszer végleges el­törlése, ami természetesen demokrá­ciánk gazdasági erejének újabb bizo­nyítéka és egyben jelentékeny politikai sikere is lesz. — Politikai' téren a választások után továbbvisszük a nemzeti, demokrata erők összefogását a Magyar Független­ségi Népfronton belül. Ezt a feladatot számunkra megkönnyíti az a körül­mény, hogy Pártunk súlya a választá­sok következtében rendkívül megnőtt és most már kevesebb belső akadállyal, gyorsabb iramban haladhatunk. — A választások megnövelték Pár­tunk és a magyar népi demokrácia nemzetközi súlyát is. A választások megmutatták, hogy a magyar népi de* mokrácia és Pártunk gyökerei mélyek és szilárdak. Ez a tény megnövelte nemzetközi súlyunkat is, de megnövelte természetesen nemzet­közi felelősségünket, többek kö­zött a béke megőrzésének front­ján is. — Mi örvendetesnek tartjuk, hogy felszabadítónk, a hatalmas Szovjet­unió és a népi demokráciák követ­kezetes békepolitikájának ered­ményeképpen a nagyhatalmak újra leültek tárgyalni. Tárgyalni, de ugyanakkor szükségesnek tartjuk, hogy a békefrontnak reánk eső ré­szét változatlanul erősítsük. Ezért még június folyamán Budapesten egy nagy békekongresszust tartunk, amellyel újra aláhúzzuk dolgozó népünk elhatározását, hogy békén­ket minden erővel meg akarjuk vé­deni. Ugyancsak júniusban a par­lament elé terjesztjük a múlt hó­napban Csehszlovákiával megkötött barátsági és kölcsönös segélynyúj­tási szerződésünket. Ez a szerződés is lényegesen hozzájárul Európa e részén a békefront megerősödésé­hez és a népi demokratikus erők összefogásához. Népűnk bízik bennünk _ Feladat tehát van előttünk éppen elég, de e feladatok meg­oldásához most már sokkal bátrab­ban és öntudatosabban foghatunk. A választások megmutatták, hogy dolgozó népünk bízik bennünk és szívesen löveti útmutatásainkat. Nern fél az előttünk lévő nehézsé­gektől és szívesen hozza meg azo­kat az áldozatokat, melyeket mind­nyájunk jobb jövője kíván tőle. Tudja, hogy ezeket az áldozatokat önmagáért hozza és a fejlődés fo­lyamán bőségesen megtérülnek. — Mi pedig, magyar kommu­nisták, a Magyar Dolgozók Párt­jának katonái, — fejezte be beszé­dét Rákosi elvtárs — nem szédülünk ir.-eg a sikerektől, mint ahogy a múltban nem ijedtünk meg a nehézségektől, továbbra is élen akarunk járni a munkában, példamutatásban, áldozathozataiban és vezetni fogjuk dolgozó népünket tovább előre, új sikerek, új győ­zelmek, a szocializmus felé! Rákosi elvtárs nagy lelkesedéssel fogadott beszéde után Kovács István elvtárs beszámolója következett. A vi­tában főbb, mint 20 felszólalás hang­zott cl. Rákosi elvtárs hosszabb záró- szavával válaszolt a feltett kérdésekre. Kiemelte azt a tényt, bog▼ a felszó­lalások kivétel nélkül helyeselték * Párt politikáját és a Párt, a pártve­zetés törhetetlen egységét tükrözik- A záróbeszéd után az egész Központi Vezetőség leírhatatlan lelkesedéssel perceken keresztül ünnepelte győzel­meink szervezőjét, a Párt vezérét R*- kosi Mátyást. Sziakasits Árpád javas­latára a Központi Vezetőség egyhangú­lag határozattá emelte Rákosi elvtán referátumát és záróbeszédét. A tagfelvételi zárlat június 1-től megszűnik Ezután a tagjelöltek felvételének szabályozásáról terjesztett elő Szaka- sits Árpád elvtárs határozati javas!*- tot, amelyet a Központi Vezetőség egy­hangúlag elfogadott. A határozat kimondja, hogy a tag­felvételi zárlat június 1-én meg­szűnik. A Pártba felvételre jelentkezőket csakis tagjelöltekként lehet felvenni. A Központi Vezetőség utasítja a Párt va­lamennyi szervezőiét, hogy június l-* után kezdjék meg az új tagjelöltek felvételét a Pártba. Tagjelölteket párt­tagnak csak 1049 november 1-e utá# lehet felvenni. fl szovjet küldöttség elutasította a nyugati hatalmak javaslatait A külügyminiszterek tanácsának hétfői ülésén elsőnek Yisinszkij szó­lalt fel. — Május 28-án, szombaton — mon­dotta — az Egyesült Államok, Nagy- hritannia és Franciaország előterjesz­tette Németország egységére vonatkozó javaslatát. Amint az a bárom küldött, ség indítványából kitűnik, ezek a ja­vaslatok nem vetik fel a demokralikus eszközökkel megteremtendő egységes német alkotmány kérdését, hanem ar­ról beszélnek, hogy a szovjet övezetet csatolják az úgynevezett bonni alkot­mányhoz, amelyet — mint ismeretes — egy mesterségesen összeváloga­tott csoport dolgozott ki a leg­nagyobb titokban a demokratikus elvek megsértésével. — Az amerikai Egyesült Államok­nak. Nagybritanniának és Franciaor­szágnak az a javaslata, hogy a négy­hatalmi ellenőrzés szervében (az úgy­nevezett Legfelsőbb Bizottságban! az egyhangúság cdvéről — amelyet érvé­nyes. egyezmények írnak elő — térje, nek át a szótöbbséggel hozott határoza­tokra, nem a Németországot megszáll­va tarló hatalmak együtlműködésének politikáját, hanem a parancsolás politikáját tartja szem előtt. Ilyen po'jtika a Szov­jetunióval szemben nem lehet eredményes. Melyek általános következtetéseiül! arról a javaslatról, amelyet a hároto nyugati külügyminiszter Németország egységének kérdésében május 28-án * külügyminiszterek tanácsa elé terjesz­tett? Általános következtetéseink ab­ban foglalhatók össze, hogy a javas­lat tanúsága szerint ezek c hatalmak nem kívánnak megegyezésre jutói a Szovjet­unióval olyan fontos kérdésben, mint Németország egysége- A szovjet küldöttség a három ha­talomnak ezeket a javaslatai* — amelyek ellentétben ál anak a yalfa; és potsdami értekezlet határozataival — vísszaut»?fta­dóknak találja. — A szovjet küldöttség Német­ország gazdasági és politikai egy­ségének biztosítéka érdekében az ülésszak kezdetekor a külügy­miniszterek tanácsa elé terjesztette javaslatait, amelyeknek elfogadó'' mély meggyőződése szerint biztosítaná a kttlügymtr'; •' tanácsa előtt álló 'feladd' oV*

Next

/
Thumbnails
Contents