Dunántúli Napló, 1949. május (6. évfolyam, 100-125. szám)

1949-05-29 / 124. szám

HAFLd — &dt>6 J^útPiíntuip, tutijuk. UeiutuHunJc&nb, Ka jo kíö van. felesége- i^l if &.£< fos gyermekével szokott sétálgatni, éjjel a Zpolnay-gyáröm 'AllßöSfk (osfift éppen éjjetes) délelőtt alszik, Egy k*s$é eltolódott az élei1 tHíife d musUpti éjjeli munka miatt, egyébként semmi rendkívüli nines fktm^jébdfi, sem rajta, magán. Mégis egy új emberfajtát képvisel» amely nemrég alakult csak ki: a mw>.kds>üjíiói. kiesői? tk és vagy kipotyogcak a löffle­í Jutalmai míg pera kapott s&p <$fiséretet, név« nincs műszaki Itirés kíséretéiben a Találmányi Hivatai istáján, Azt. bogy újító csak mupkäs- társai tsáják és cpak abból derűi ki, ífolgj gondolkodik. Gondolataiban gép alkatrészeket illeszt össze és szed &zéj- jpl és ebéd közben néha így szól a te- őségéi»?: „Azzal a hijnba-karral már ®«$pt JBpjdpem egy műszakom át baj, ky&tfc, fqlyton kiesnek a nyomnia- Bpk,.." Azaz ezt csak vagy két héttel «áfötf mondta. Azután egyszer semmi Wási oem szóit, csak- ennyit; „így jó Aznap a maaszamaiani öreg «amott- t^rögi^pe előtt megállt, egy darabig tű- »fijjöti, aortán afovett» a gombnyomás­át iápó acű njósővesszőt és egy szer- si&Sfti- készített Es 4 gép »tár toer — igy mond­ja el a deí­........». ■ .........„f-—.-— ■ ga t'— a nyoraőzjqezeárei gyakrag 'séd szeréiül Ez a csere ipáidig hosszadal­mas művelet volt eddig, mert a csere ajjít a lepjezekeí ka kpll támasztani — Ezt eddig két fadarabbal végazték el te a lemezek olajosak, a fa rendszerint zek vagy elütik az ember kezét. Most csavarmenetes támasztékot készítet­tem. amivel a himba-kajt egészen ki lebet „spannolni" és közben a lémeze- ioet zavartalanul ki lehet cserélni Tö­résnél két és fél óra múlva már újra meg lehet indítani a samottöröt. Ugyanígy, ha a középső tengelyt kell kivenni és visszatenni. Ez eddig csak hosszú próbálkozás után sikerűit, mert a tengely alatt már „beflagok" (aláté­tek) is vannak. Az öreg gépről éppen úgy beszél mint akár egy jó gazda munkában .megöregedett, de azért, megbecsült lo­váról beszélhet. A gép az ő -zarpében szinte élőlény, amelynek szeszélyei és betegségei lehetnek, s ö az orvos vagy pedagógus, aki kigyógyulhatja betegsé­géből vagy leszoktatja, szeszélyeiről. leszoktatta az Szabd elvtár* öreg samottö­röt arról a rossz szokásáról, hogy a munkások éberségét kijátszva kirúgja nyomólemezeit és elüsse a műrikások kezét Egyszerű • volt a gondolat, hogy a bizonytalan támasztóía helyett állit­ható es szilárd menetes - as támaszté­kot készítsen, de mindmáig hosszú évek során munkások serege kínlódott az en­gedetlen géppel, anélkül, hogy rájöttek volna a helyes megoldás nyitjára. Szabó elvtárs is sokáig gondolkozott a megoldáson, de a végén mégiscsak rájött és erre büszke. Ez a kis büsz­keség sokkal inkább megéri a gondol­kozást és fáradságot, mint az a juta­lom, ami az újításokért jár. . A múltkor is az. égjük csoport ott kínlódott a samottörönél Kitámasztot- ták. elcsúszott, újra kitámasztották, új­ra elcsúszott. Szabó elvtárs újításáról nem tudlak. Akkor jött arra egy másik munkás, aki már. tudott az újításról. — Mit kínlódtok — szólt, oda — mi­éit nem hozzátok ide a Szabó Kálmán­nak azt a csavaros feszítőjét. és két óta múlva ké­szen voltak a nyomó­íb&abnítáis lemezek kicserélésével Nagyon dicsér­ték az újítást. Szabó elvtársnak később valaki ugyanígy elmesélte a dolgot es Szabó slvtárs’ úgy érezte, hogy ez az eset egymagában is megérte a külön fára­dozást.. Segített munkás-társain, az újí­tás hevált. Sok ilyen '.útitó munkája jelenti a ter­melőmunka mogkÖnnyitését. a tér- melékenység emelését,, a technika fej­lődését. Szabó elvtárs pedig egy a sok közül. Jí BÉKÉS ÉMBitU mmaos»mBBsroM . fásé varagftw- teigt'-k. “) vj02} Hogy vtí-z-vc emberek, akik a temetődsa is arak kivdncsis- f'spLpi Varnak, akik feljegyzésre IkiertW,, érdekes kis temetői strófá­val köreinek, de még főbbe?., ckiket. te éyszá&ok érdékelnek. Látnak pét­iéül i’ycrt. „Kis Pityvha esületóU ^86-ban, meghalt 1938-ban' és a fc- hikef. csóválják: „Ejnye szegén#, Jíaáf kél éves volt.” Ha, aztán ezzel yiélkoznak: „Hagy János, született ’fö-ben, meghalt lOiS-ban,” akkor 'Mjicletten mondják: ,.Kt igen, n. *ét nyolcas. Szép kor." .Ilyen szép korra, valló fejfái azon- Mfi sokkal kevesebbet találnak, miül fyz&f., amelyik 60 éven aluli elet '•krról. tanúskodik-. Ha vglam-enny leolvasnánk az életkori, JjféCí összeadnánk és elosztanánk a ülik, számával, körülbelül 60 jönne 5* Évnyi ma az emberek, átlagos jffiwa. fern sok-. Vannak, akik azt. 'Tolják, hogy ez körülbelül a fele J VUfrejd kor végső határának, mert ** ember száz érnél is tovább élne, íjáe megfelelőek lennének az élet élményéi (?)' \ ^Crflü vin y? Ajtói, hogy ilyej lwJlMízotuV «7 őz ötéves terv aagy6*sr'i jő- ig' eiéjik; 4? tpvúj az életünk hogy eléggé élvezhessek v1 s Xérhetetleji Udist. ami* hói ■ ötéves ttyve) készítették, miért nu anny s ”V>, togy 6-r.-. Wl--------- ■ ^J vérheteUep ildist. ami' hoz. Aük ij*_ötévas tegvej készítették, miért gQldDlUk en“° is, miért nrjn ■’>iagbit34k íhéb az ember életét? tó Utvbep ez válóban mvn szere- (y 5$© tAl^Jjiató benne, hogy az <ií évbyi k/v.ui. a másodikban ha- ij? éaragj emeljük az emberek Atla­bíj Eme* pejijio. ]> ? Terv vs­’Jjfifctol aj embert sjaiétésetö! ha- kjTfe; A? élet nai#.jéa moszsuaatá- bJj.WAlkojnak a Tervvel, amely ej; it jólétet, csökkenti a gondp- kL. *?7tedvaJ: megjavítja az élet- Ijmjtoiéijveket, amolv»kf.ö! annyira ííe'v besezúi »ma. etűdjük a dolgok kezdotén, 3 szil- ■vtftL .4 . ’# P*é4! ttillds: efr klinikán.. '1938- ^.y1 * gyermek .•uuletett. Tavaly. S*S'n: 1.100. Ez azt. jelenti, hogy yn jájdnem kátszerannjft lijsznlöft b Jbfara gondos orvosi tcliigye- c^pe’leff, „On-t a „békevilágban'' %z£lyvftal azt is jelenti, hogy 1 t(Z,annlÓ gyermek menekül meg Grober palántákat fenyegető (, .lektől, alattomos betegségek- ’ftek fg9éb ártalmaktól. Az újssii- kc„'J szülő anyák egyre nagyobb * ?in Eszmék itt. Gondos!,n- les ,j. 0 Terv. amely vsak a k,:­% tJ ^borától iomárak beyrndeje b-Ooo forintot ferdít, A születé­•8K szanui útónban nwy 1»« tat. Eddig egyetlen évben gyermek nem született, mint tavaly £s — ha minden jól me.gy — ebben ’íz énben, ezt a számot is túlteljesít a klinika. Ez viszont, annyit jelent hogy az anyák nem félnek a gyér mekáldástol Tudják, hegy boldo­gabb élőt vár gyermekükre. Mindezt csak alátámasztja dr La jós László, a szülészeti klinika vese lője. — Az elkövetkező években komoly fejlődés elé né: a tudomány és a. be ‘egségek elleni küzdelem terén h.gtal >nas eredmény várható. Az emberek egyre nagyobb tömegei részére tud fűk biztosítani a tartós egészséget. A A nagyobbacska apróságoknak városi csecs emögondozó viseli gondját. 1046-ban még CEak ha 18ö0 forintot fordítottak erre, az 'dón áprilisban már háromezret- Az ötéves tervben pedig ez is növek •zik és új berendezéseket is kapnak. Többek között íürdömedenc'' is ké­szül az apróságoknak. Kein csoda hogy jój érzik itt magukat. — Mi az, hogy jól? — Nagyszerűen! — mondja a kis pufók, szőke Szenior Béla, Hat éves és miért nf lenne jó ueky' űlindjirt el is énekel *gy kis gyer­mekdalt. aminek az .3 vege: .„..Vá­rom a jobb jövőt.“ Kém hiába várja,.. A gyermekévek azonban hamar eb- nülmjíc. Jönnek a komoly gorujcjr, •múlni kell. pályát- választani. Langer Miklós ipari tanuló a see relöszakmát választotta. Apja. tó- nyási. őt podia a csavarok, csavar- kulcsok és olajshndn mozgo szerke- 'etek világa ragadta meg. — Ai iskolában legutóbb az ÖL "vés tervről írtvnk dolgozatot — újságolja.. — abban megírtam, hogy mennyivel jobb máris nekünk m;n< volt az inasoknak. Nyolc, óránál többet nem dolgozunk, nem iithet- >e-k, nem végmtethcfntk velünk akármilyen munkai, csak ami szak­idba vág. Otthon meg jobb az élet. ennivaló van elég, ami ruha keli, már azt- is meg tudjuk venni és az öt rés tervben mindez meg jobb lese. Közben, fel is szabadulok és mind igrt lesz munkám, nem kell attól élni. hogy kidob a mester, mehetek napszámosnak, vagy munkanélküli maradok. Nem láttuk a dolgozatot, de nőm leket rossz. Az ötéves tervről vem is lehet rossz dolgozatot írni. Hiszen ami az. ötéves tervben, van, az mind jó. Jó az. hogy Längerek gondtala­nul él/jetiiek és jó az, hógy Miklós gz Ötéves tervben már mint felező „jj,,j< j-uuKtoyafias dolgozhat Egész- .égés műhelyben, munkaversenyben a többiekkel és aj sem lese majd gond., ha családot akar alapítani, * Kovács Lázzló esztergályos mar itt tart, Úgy beszélték meg. hogy ha lehet, még' az idén meg lesz az es kiivö. — Miért ne házasodnék mrg? — kérdi ég joggal. Fiatal,’ jó munkás. És a menyaíszhjiyjelölt.... Hiába ir nánk róla bánni szépet és jót. Ko várs elvtárs keveselné. összeillenek — Komolyan mondom, nem háza -odnánk össze, ha nem tudnám biz tosan. hogy a jövőnk biztosítva van. Az ötéves tervben és pláne azután nem érhet meglepetés, a helyzet csak javulhat. Látszik ra jta., hogy valóban komo Iva.n mondja. Ebből az elhatározás ból ajanyalkodalomra. is futja. Min den évvel növekszik a valószínű yége,. hogy eljutnak odáig, mert nem a munka öregít, hanem a gond. a nél kűlözóe. a rossz munka viszonyok. Az pedig hiányozni fog az életükből Kern fáj a szivük érte. Annyi bizonyos, hogy Kovács ’.nesszé lesznek még az emberi kor átlagos határától is, mikor mar több fejlődést és több jót- látnak, mini eddig Bürge István, gki most. köze fedik afelé a bizonyos átlag hat al­félé. őj éves. Az ötéves terv végére les: hatvan. Addigra nyugalombavonul. — Nem. félek a nyugdíjtól — mondja —. eddig folyton javult, az öregek ellátása. Az OTl egj/re emelte a nyugdijakat és a: az érzésem, hogy ha Így megy tovább, mire nyugdíjba megyek, már teljes fizetésemet ka­pom. l ágy ha nem is egészen, akkor is az öregségemet nyugodtan fogom élni Fiám Kossuth-nkadémixtn. lá­nyom most kerijl ki az iskolából. Mindenhol nagy munka folyik és én maid nyugodtan szószmötfilhetrk oft hon. Szép lesz. Fiz alatt az öt ér alatt meg én is megtakarítok ma­gamnak valamicskét... * Így lesz. Az, ötéves terv ée ami utána következik, mindenkinek me’g- oldia az életét, mert jó munkafelté­telekkel. üzemorvossal, üdüléssel. iztonságban, tudva, hogv a hnlnan még több jót tartogat, — igv tovább lehet élni, mint nyomorban és elnyo­más alatt Ha öt-tíz év múlva még mindig akad valaki, aki éppen a temetőben akar az életről tudakozódni, össze­számolhatja a. friss sírok évszámait, eloszthatja és csodálkozni fog: az eredmény jóval meg fogja haladni a mai hatvanak Mészáros Ferenc. Építik a jövő Komlóiét, a mohácsi kombinát szénbázisút Mgr-ézzen kanyarog az erdőben a mű út, mellette a fák mintha ört- áliwlnc.k Nagy csend van, amit csak a szemerkélő eső znja tör meg, amikor nagyot kovpan a fák levelein.. A.hogy n dombtetőre érünk, egy füstölgő gyárkémény mintha egyenesen, a földből nőtt volna ki. A dombtetőről messze lehet látni: kitárul, awf. a domb eddig eltakart a kiváncsi szemek elöl, látni lehet, a házakat, a vil­lamos centrálét, látszik, az epem völgy, ahol az élet dalat, a munka, dalát zengi minden. * Komló. A mecseki szénu>edence egyik gvö-.gye Az utcákon ‘ég-éval. oerfterrtel megrakcé kocsik hosszú so­rokban igy ekeznek. Hord iák az építési anyagot, a vaslemezeket, a vashuza­lokat és még sok mindent, amire szük­ség vasi. Építenek, készülnek az öt­éves érvre. Cpiíik, bővítik a komlói bányát, hogy az ötéves terv folyamán fel­épülő mohácsi kombinátnak, az or­szág legnagyobb acélművének de gendő szenet tudjanak szállítani. Megindult az új akna feltárása, ami a megúivő Koesu'h akna meneti épül. A régi aknát. 19ló-ben építetek napi 50 vagon szór. érmésre. Most 78 va­gon szemei is kitermelnek naponta. Az új aknák feltárásával 140 méter mé­lyen balad ak már és, jövő év október végére be is fejezik a munkát • Ha az új akna üzemképes lesz, napi 950—300 vagon szenet ter­melnek ki a komlói bányászok. — Nézzen körűi ehrárs — mondja Nemesi József az építkezések felelőse, Nézze meg az alt áró építkezését. Ha­talmas munka. Megyünk az au'átrő félé. Az u r ákon megrakott autók igyekeznek céljuk felé. Nagy ré- terül el a villamos oentrálé mellett, távolról a fű'enger hullámzása látszik, de ahogy megke rüljük az épületeit, valóban hatalmas munka tárul elénk. I- építik a szénaltáTÓé, jdehordják as építési anyagot az autók, a kocsik nagy sokasága. 5^00 méter hosszú «Jaguta# hír* nak 3 hegy alá az épülő ÚT akná­hoz. — Ratatmas munka ez. — mondja j Unger elv1 ára, — de. nagy szükség, van rá. Ha megépül, cesTt kell a sze». net felszínire hozni a7. aknánál, haoens- egyenesen a bányából, az aíagixon ko­ré sz ül száfiitjuk az osztályoz óba. Itt pár héttel ezelőtt még a fű és, vadvirág birodalma volt. — nja Kacaj- más építkezés színhelye. 110 ember dolgozik 8 órás műszak okban az alag­út épi'égénél. Egy nap alatt 54 ezer darab tég­lát építenek be ni. „altáröba", ezenkívül nap iket vagon cement és rengeteg más építési anyag használódik tel — Ebbe az alagútba annyi téglát használunk fel — mondva az építkezési vezetője, hogy elég lenne két Komló felépítésére. Az aíagút és az uralma építésén kf. vül 70 modern lakóház is készül és. a következő években 800-ra emel­kedik az újonnan épített házak száma­Az erdőben, a sóstónál. Eudafán, amerre járunk, a kalapácsok, fejszék csattogásától hangos a vidék. Minde­nütt építenek, építik a jövő Komlóját. Az ötéves terv közepére, megváltozik az egész környék képe. De a bánya­városba lakossága is alaposan megvál­tozik. Már most mintegy háromszáz ember érkezett Szeged, Debrecen éa az ország más vidékeiről. Ez a szám még emelkedni fog és a jelenlegi más­félezer személlyel dolgozó komlói bá­nya az ötéves terv végére közei Ötezer embert foglalkoztat. Mindenki lelkesen beszél a hatalmas fejlődés lehetőségeiről. Az ötéves terv szép jövője lelkesít) Winkler Sándor íőgépészt is, amikor az építkezés gyors ütemét figyeli — Aáegvald6Ítjuk! — Amit eJváGal- tunk, teljesítjük, Ija törik, ha szakadj Komló dolgozói új. szebb élet alap­jait. rakják le. Kászon József. Maiimtól AZ ÖREG ZONGORA Nem akarok bőbeszédű (enni, erre még az Öregó.g sem ad jogot Nem tudom, mégis az. öregek miért bőbeszédűek. Pedig nekik sietniök kellene és mégis pazarolnak sza­vaikkal- életük alkonyán. En is épen az alkonyairól szeretnek be szelni. Két alkonyairól. Az ablakon beszökött a pislogó napsugár. A homályba boruló szo­bában megvillant a vitrin fireg­cgy süvölvény macskazevét. ját­szott rajtam az újjgyakorlatok he­lyett.. amiért a „Eréülein" mogtépte a fülét Később viharos napok jöttek, 'A szomszéd szobában leszakadt a mennyezet. Eltűnt a sii.völvén.y és eltűnt az anyja. Sokáig magányos voltam, míg egy napon szobám síri csendjét zsivaj szakította meg. Kemény kezek csavarták ki lábai­mat és emelték fel testemat. El­vittek. Napfényre kerültem.. Ko­csira 'tettek, hangos ,Jiorruk"-kolás közben, aztán egy szűk lépcsőn vit­tek fel. A kanyar kissé nehéz volt, meghorzsolták tagjaimat, de vég­tére mégis lehorgonyoztam. Uj la­kásom kissé rideg, kevés benne a. bútor, nincsen szőnyeg, hiányolom a kanapét és a foteleket. Szilaj napsugár szökik be az ablakomon.. fogadott. Anyja a karyhaajtóban A küszöbön állva, kipirult arcú. fiú állt, és köténye sarkával megtöröl Je testemen a horzsolást. Elhelyeztek. Az egész szoba az én birodalmam lett. Estefelé a fiú leült mellém. Hajlatomban, ahol egykor a pomd­// iUI ablaka és 0 Kanapén ott. kötögefett. egy őszhajú, kövérkés asszony. Billentyűimre lágyan tette fehér ujiait egy abroncs-szoknyás lányka. Bágyadt jelenség volt, amint fel­tekintett. magasgallérú lovagjára. .4 hajlatomban támaszkodott és néha átnyúlt, hogy egy kottafor­gató mozdulattal közelebb • kerüljön leányhoz. Előbb megfogadtam, nem fecse­gek. Mégis beszélnem kell mozgal­masabb napjaimról. Voltak ilyenek is ugyanebben a szobában. Drago- nyos tisztek és kán-kánt táncoló nők nemcsal: magukba, de belém is öntöttek pezsgőt. Undorodtam tőle, rekedt lettem. Egy selyemcipö is befúródott húrjaim közé. Megment- dóm őszintén: vem becsültek. Bú­tordarab voltam., semmi több. Néha volt a rend ezer évig. elés úr fi állt, mast a ken dós rust- szóny helyezkedett el és kicsorduló könnyel függesztette szemét, fiara. Ismeretlen reel ód <a csendült kJ. belőlem. A fiú helkan énekelt, hozzá. „Elnyomás, szolgasors ez Rónai tartós ondolálása megóvja hajál a töredezéstől iodfász-szalw, Kossuth Lajos-ii. 8. szász I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents