Dunántúli Napló, 1949. május (6. évfolyam, 100-125. szám)
1949-05-29 / 124. szám
4 NAPLÓ 1949 MÁJUS 29 P U S K I N AZ OJ MAQYAR IRODALOM KÉRDÉSEI X legnagyobb orosz költő Puskin halálának 150 évet fordulóját Magyar- országon is megünnepeljük. Puskin egyike a magyar közönség körében legnépszerűbb orosz íróknak. Több évtizeden át az 6 „Anyegin“-ja egyike itolt a legolvasottabb könyveknek. Ennek ellenére Magyarországon mégsem alakult ki teljes kép a nagy orosz lírikusról, az ,Anyegin“-en kívül líráját, prózai epikáját, drámáit, irodalmi gondolatait úgyszólván senkisem ismerte. Most a Puskin-centenáriumra a magyar könyvkiadás kétkötetes Puskin válogatott munkával járul hozzá a tizenkilencedik század legjelentősebb orosz költőjének megismertetéséhez. W srmeretes, fiogy a cárizmus Pus* kint fiatalkori élesen kritikus versei miatt száműzte a fővárosból. Puskin több ivet töltött Kaukázusban, Moldvában is apja birtokán Michaleo- szkofeban. Itt irta egyik legnagyobb munkáját a „Boris Godunov"-ot. Pus- , kinzutk szoros kapcsolatai voltak a dekabrista felkelissel. A dekabrista felkelés tagfai főrészt az orosz nemesség leghaladottabb, legradikálisabb részéből kerüllek ki. Puskin maga nem tartozott a dekabristák illegális szervezetihez is csupán ezért kerülhette el a sorsukat: az akaszlófát és a szibériai bányákat. Ennek ellenére Puskin kapcsolatai a forradalmárokkal meglehetősen élénk volt és a rendőrség a házkutatások <alaklmával számos kézzel írott és titokban terjesztett Paskin-verset talált. Amikor 1826- han első Miklós cár magához hivatta Puskint, a költő nyíltan bevallotta, hogyha a felkelés napján Szentpéterváron lett volna, 6 maga is csatlakozott volna a forradalmárokhoz. A cár aki félt a közvéleménytől, nem járt el rendőri úton az ország legnagyobb és legnépszerűbb költőjével szemben és így személyes beszélgetéssel akarta kicsikarni Puskintól azt az igeretet, hogy megváltoztatja jolitikai álláspontját. T enin egyik munkájában ltossza- son foglalkozik a dekabrizmns bukása Okaival. Megállapítja, hogy bár a mozgatom a nép érdekeiért indult meg, korántsem volt azonban szoros kapcsolat a felkelők és a nép között. Puskin költészete ebből a szempontból nem csapán a dekabrizmusé, hanem messze túlmutatott azon: formájában, nyelvében, motívumaiban és alakjaiban a legszorosabban összefügg a népélettel, szelleme pedig igazi, a nép élet mélységeiben gyökerezd demokratizmus. Puskin egész költészetét ez a demokratizmus jellemzi. A népi szellem határozza meg Puskin kritikáját a hűbériségről és a hűbéri abszolutizmusról, különösen érett korszakában. A népétettel való szoros kapcsolata magyarázza meg, hogy Puskin a dekabrizmns utáni sötét korszakban miért nem vált sohasem pesszimistává. A nagy orosz költő fiatal ivei- ■' * nclc világfelfogását a tizennyolcadik század felvilágosodása határozza meg. Ám csakhamar érzi, ennek a világfelfogásnak szűkké vált határait és keresi az utat a felvilágosodás formai arisztokratizmusától a népélet mélyebb megértéséhez, a népéletből fakadó köt- tészethez. Nagy segítség volt számára Byron merész társadalomkritikája. Nem véletlen, hogy az átmeneti kor költői közül Byron tudott rá a legmélyebben, mert Byron azok közűi való volt, akik sohasem szakitoltak teljesen a felvilágosodással, akiknek állásfoglalása a kor ellen semmiféle Ösz- szefüggésben nem áll holmi romantikus restaurációé irányzatokkal. Puskin érettebb korában szenvedélyesen törekedett a költői alkotás történelmi szellemének és objektiv szépségének elérésére. Az új történelmiség költészetét a költő rendkívül élesen látja és tudatosan helyezi alkotásainak középpontjába a népeiét fejlődését. A Az újirányú néprajzi kutatások nemcsak arra irányulnak, hogy a meglévő régiségeket kutassák fél, hanem felderítsék az élő népművészetet is. A pécsi múzeum igazgatója és munkatársai, hasonlóan a szekszárdi és a kaposvári múzeumok munkatársaihoz állandó kutatómunkával derítik fel a népművészet élő dokumentumait. .Somogybán például a pusztákon még ma is találhatók faragó pásztorok, akik botjaikat, szerszámaikat művésziesen díszítik ki. ' Baranyában már kevésbé találhatjuk meg a faragó pásztorokat. Mohácson viszont a ftor- sókészttő gelencsérek működnek ma is, a tök nemosfprmájú, szürkésszinü korsókat készítenek, amellyel a Duna vizét hordják ’a házakba a népviseletbe öltözött sokácasszonyok. A húsvéti tojásdiszítés még ma is „divatos“ a déldunántúli községekben. A viasszal bekent és hagymalével barnított tojásokra különböző díszítéseket, .szimbolikus ábrákat kaparnak a leányok.. Mohácson farsang táján fából készített álarcot öltenek a legények és vidáman mennek végig az utcákon. Ez a régi eredetű játék tehát még ma is éló hagyomány. drámáiról ezt írja: „Mi az, ami a tragédiában kibontakozik? Mi a tragédia célja? az ember és a nép. A: ember sorsa, a nép sorsa“. ■j| uskin világnézete a történelem- ■ be vetett mély bizalom tükörképe. 0 ebben a tekintetben is korának gyermeke. Műveiben a: egyén sorsán keresztül megmutatta az emberi nem sorsát. Ez a szellem, ennek tökéletes megformálása emeli Puskin alkotásait, drámáit kora tegna- gyobb gondolati és költői alkotásai mellé. A mai szovjet költészet a puskini úton halad. Alkotásait nagy szeretettel olvassák a szovjet emberek. Művei a forradalom óta több milliós példány- számban jelentek meg. Az évforduló ünnepségei már megkezdődtek. Több kolhozban Puskin-esteket rendeztek, Pszkovban n Uzovjct Tudományos Akadémia irodalmi intézete vándorgyűlést rendezett, amelynek keretében számos előadás hangzott el Puskin életéről és munkásságáról. Szinti/vihariban a nyilvános könyvtár Puskin müveiből és a Puskinra vonatkozó irodalomból kiállítást rendezett. Hasonló előkészületek folynak a Szovjetunió minden Iáján. Ki obronvicát, a korsóvlvö rudat szépen kicifrázzák Mohácson. Vannak Olyanok is, akik egy két tükördarabot is beledolgoznak a fekete és piros festékkel díszített hajlított fába. A sulykoló- fát a Duna és a Dráva mentén szintén kidíszítik, mindenféle virágos és állalformájú alakokkal. Kedves ajándéknak számít, ha egy leánynak súly- ko'ófát adnak. Baranyai falusi asztalosok közű!-sokán készítenek még ma is népifaragású bútorokat, virágos székeket, nemesformájú X-láhú asztalokat. "* Érdekes feladat a néprajzi kutatók számára, hogyan alakul át a házépítés napjainkban, hogyan válik egészségesebbé a laiíásvifeony és a bútorzat a mullhoz viszonyítva. A termelési mód, a mezőgazdasági eszközök átalakulásának 'története is érdekes terület a néprajzi kutatók- számára. Akkor válik igazán a néprajzi kutatás valójában haladószelleművé, ha megszabadítjuk attól a romantikus követeléstől, hogy a népet hagyjuk régi életkörülményei között, mert ezáltal menthetjük át régi szokásaikat, öltözeteiket a jelenbe. A nép új művészetét, a nép új szokásait kutatni ez. a modern néprajzi kutatás valódi feladata. Folyóiratokban, megbeszéléseken és írói ankéiokon egyre többet beszélnek és írnak az új irodalom kialakításáról. Ezt a vitát a dolgozók tömegei is kíváncsian figyelik; hiszen nem csupán cgy-két ívó dolgáról van szó, hanem arról, hogy milyen irány^ ban fejlődik irodalmunk, milyen alkotások vetítik majd az olvasók elé a jelen nagy problémáit. Az elmúlt négy esztendő során hamarabb következett be a gazdasági és politikai fordulat, sőt a tömegek magatartása is előbb alakult át, semmint ezt a mai magyar irodalom követni tudta volna. Odáig már eljutottak az irodalom művelői, hogy érzik a változás szükségességét, csak éppen a módját nem találták meg. Ennek oka a magyar irodalom történelmű helyzetéből, illetve eddigi útjából adódik. A felszabadulás előtt szemmellát- hatóan széttöredezett volt az irodalmi élet, különböző csoportok és klikkccs- kék harcollak egymással, vagv együtt. A Nyugat, illetve a Magyar Csillag körül az úgynevezelt „harmadik nemzedék" tömörült, amely a babitsi úton haladt, számos képviselője helesiip- pedt a formalizmusba és az önmagáért való Szép szolgálata elégítette ki. A népiesek csoportja volt a másik tömörülés, ahol számottevő írót találunk. Ebben az írói esoporlhan azonban egyaránt megtaláltuk a balodali Darvast, mint a fasiszta Erdélyi Józsefet. Kállay Gyula elvtárs a „Népszava" 1943-ban megjelent hasábjain mutatott rá erre „írók az eresz alatt" című cikkében. A baloldaltól a szélsőjobbig vezető,,írói láncot“ névről-névre követte. Darvas József kezét fogja Veres Péter, Veres Péterét Kovács Imre, Kovács Imréét Féja Géza, Féjáét Németh Pásztó, Németh Lászlóét Sálka István, Sínknél Erdélyi, Erdélyiét végül is Rajniss Ferenc, a fasiszta. Igv nézett ki az úgynevezett népiesek tábora a negyvenes évek elején. A \óps/.aTa körül volt található a szocialista írók csoportja. A helyzet itt sem sóit jobb, ami az egységet illeti. A kevésszámú kommunista írón kívül ott voltak a szociáldemokrata írók, a Népszava „háziírói“ és az úgynevezett munkásírók, akik a népies írók mintájára szektáns proletkultos elveket vallottak magukénak. Ezenkívül számos csoportócska volt és több „magányos“ (ró dolgozott és küzdött a rendszer ellen, vagy hajlongott előtte, ki-ki világnézete szerint. Oj színt jelentettek az irodaiam' életben a felszabadulás után az emigrációból hazatért íróik. Moszkvából Illés Béla, a napokban meghalt Balázs Béla, Gergely Sándor, Háy Gyula és Gábor Andor. Az Aj irodalom kialakításénak előfeltétele, hogy az írók legnagyobb- része azonos állásponton legyen, arai az irodalompolitikái elveket illeti. Kt persze nem jelenti azt, hogy írásaikban, feldolgozásmódjukban ne legyenek különbözők. Az azonos álláspont nem jelenti az irodalom uniformizálását. Mi az, ami ma az írókat foglalkoztatja? Elsősorban az új élet kifejezése írásaikban. Itt több probléma van. Hogyan találja meg az fró n új embereket, akiket a nagy társadalmi átalakítás változtatott át lélekben és gondolkozásmódban. Ez a probléma erőteljesen felveti az írói magatartás kérdését is. Hiszen az az író, aki elzárkózik az eseményektől, akit nem érint közvetlenül a társadalmi átalakulás frissítő ereje, az nem érezheti az új életet. A fiatal írók közül Arról Tamás kijelentette, hogy lehet, találni ezeréi ezer témát, ez az írótól függ. Az idősebb írók közül Déry Tibor hangsúlyozta, hogy az eseményeket nem lehet azonnal megírni, bisze-n bizonyos távlajra van szükség arra, hogy az fró feldolgozza magában a társadalmi változásokat és ezt kifejezze műveiben. Ellenkező esetben csupán riport szú- lelik és nem komoly alkolás. így nyilatkozott Illyés Gyula is, aki azt mondta, hogy „billeg az íróasztal lába“ és ezért nem lehet Írni. Ez annyit jelent, hogy a gyorsan bekövetkező változásokat feldolgozni nem volt még ideje * magyar íróknak. Végül js Horváth Márton, a Szabad Nép felelős szerkesztője szólalt meg ebben az ügyben és az „fródiploms- ták" című cikkében lerántja a leplet erről a „védekezésről“. Szerinte » nagy írók nemcsak hogy korukat írják le és regisztrálnak, hanem, mint ezt Petőfi és a többiek példája mutatja, az igazi írók és költők élen járnak koruk küzdelmében. Az irodalmi vita még egyr®'" káld) gyűrűzik az Írók körében é> nyilván számos hozzászólás és kritik* hangzik majd el. Annyi bizonyos: *• idő sürget. A dolgozók mind nagyobb száma sarja íróitól a ma regényét á* versét, várja a szocialista irodaiéra méltó alkotásait. Ez az igény csak fokozódik, minél tovább haladunk • szocializmus útján. Az idei könyvnap már megmutatja íróink egyrézz« felismerte, merre k«® tartania. (Kaiké) Az élő népművészet Déldunántúlon Julius Fucsik cseh író az alább közölt novelláját 1940-ben írta. Röviddel azután ő sem került? el azoknak a cseh hazafiaknak a sorsát, akik el lenszegültek Hitler hóditó törekvéseinek. 1943-ban öt is kivégezték. A hó nagy pelyhekben hullott, de a motoroskocsik gyorsan letakarították az úttestet. Tondának az „Uj Színház“ élőt volt találkája Mártával. A színházban hetvenötödször adták a „Száguldó ' évek“-et. Hat óra hét perc volt, amikor kirohant a karlini nagy traktorgyár kapuján. Alig mosakodott meg. Sietett haza. Bo- rotválokznia és öltözködnie kellett. Színházba készült. Tulajdonképpen nem is lett volna olyan sietős a dolga, 4« feledékenvségében nem váltott előre jegyet és félt, hogy ma is ugyanúgy, mint minden este, már elkeltek a jegyek. A földalati vasút, állomására ment és megvárt egy B kocsit, amelyik átvitte Dejvicére. Ott lakott, azoknak a hatalmas felhőkarcolóknak az egyikében, amelyiknek ablakia a régi várra néztek. A liftbe ugrott és megnyomta a tizenötödik emelet gombját. Más körülmények között még elég ideje lett volna ahhoz, hogy nyugodtan öltözködjék, de ki is gondol arra hogy előre biztosítsa a színházjegyét. Nincs elég más gondja? Például itt van az üzemi mozi. Attól a pillanattól kezdve, hogy az üzemi bizottság jóváhagyta a felépítési tervet, hetenkint háromszor vett részt különféle megbeszéléseken. Egyszer a szakszervezettel, máskor a kultúrbizottsággal, majd a mérnökökkel. — Úgy kell felépítenünk, hogy ne restelkedjünk miatta — mondták az elvtársak. Mik«» visszatért Prágába, Pepikkel találkozott a Metrón. Gömbölyű képe vigyorgott, mikor kezetszorítottak. Pepik Ringhoffernél dolgozott, mint vasöntő. Az üzemi repülő- egyesületnek volt az elnöke. Különben „repülöbolond“ volt a neve és ehhez a névhez már nem egy rekord fűződött. — Közölhetem veled — mondta Pepik, — hogy jövő bében üzemi bizottságunk új masinát vásárol. Rendes kis kétfedelű gépet, 4-50 lóerős motorral. Ez már a harmadik lesz. És micsoda gép! barát ócskám. — Fogadni mernék, hogy te leszel az első, aki felszáll vele. — Ezt eltaláltad. — Na, aztán vigyázz a bőrödre. — De most én árulok el neked valamit. Éppen befejeztük az új üzemi mozink tervót, melyet majd Engelsről nevezünk el. Az építkezést tavasszal kezdik, gyere majd ki. nézd rang. Micsoda terűm less u. — És ezzel már búcsút JULIUS l'UCSIK: OPTIMISTA ELBESZÉLÉS ig vett Gyors léptekkel szaladt, fel a lépcsőn és elindult az „Uj Színház“ irányába. A pénztárnál hosszú sor várakozott. Ö. is közéjük állt. türelmetlenül topogott. — Bolond ez a Pepik — gondolta magában. De mégis... egy mozi többet ér egy kétfedelűnél... Természetesen, ha kész lesz, új gondok ke.zdódnek: filmeket kell szerezni. A műsor irányítása sem. olyan egyszerű ám. Ügyelni kell, hogy egyensúlyban legyenek a víg es komoly darabok és ... végeredményben azután inég beszélhetünk egy kétfedelűről is. Persze itt azonnal felmerült a gyári repülőtér kérdése. Sebaj, majd kiszélesítjük a Stadiont, amelyik már úgysem felel meg a célnak. Hiszen alig 120.000 nézőt fogad be. Micsoda gondok! Gondok? Nevetséges — és Touda azokra a nehézségekre gondolt, amelyek még nem is olyan régen bántották. A harmincnyolc-negyvenes évek gondjaira, amikor Europa felett Hitler réme lebegett. Azok voltak a gondok! Akkor bizony vajmi kövesünknek volt kedve a nevetéshez. Hogyan is gondolhatott ezekre az ocsmány időkre. Akkor is munkás volt, de akkor ez nem volt nagy öröm. • Es még szerencsésnek mondhattad magad, ha dolgozhattál — másnak: de ha ez a „szerencséd“ is elhagyott, akkor aztan egyáltalán nem számítottál embernek. Egy szám lettél a munkanélküliek statisztikájában ... Hol is látta ezt abban az időben? Talán abban a zlichovi kis piszkos szobában, ahol akkor lakott? . ... Nem. ez még azelőtt lehetett. Ugv harminchárom táján, amikor a jinomcei szükségtelepen húzódott meg. — Egészen állati élet volt... — „Milyen jegyet parancsol elvtárs?“ — „Tessék?“ — „Milyen jegyet...?“ Pista visszatért a jelenbe és hirtelen megvilágosodott, hogy a pénztárosnö kérdezi, milyen iegyet akar. — „Kettőt az erkélyre“ mondta afeletti örömében, hogy még bejuthat a mai esti előadásra. Kiment a színház elé és Mártára várt. Az ujságártt»' ná! megvette a „Veoserni Praha“ f és átszaladt a cikkek«»1 „A szolvenszkói Brcznón ma kezdte meg működését * Vörös Csillag papírgyár.“ „Egy hét múlva megnyílik a Duna-Odra csatorna.“ „Húszezer munkáskönyvtár.“ Még árrá gondolt ,hogv ez nem is olyan sok s az a tizenkét új színház, amelyik az utóbbi időben Prágák** megnyílt, nevetségesen kevés“— amikor Márta kézenfogt»--' ... Szétnyílt a függöny és megkezdődött az elő*“*. Hőse egy orvos volt, aki az élet meghosszabbításán** útját kereste- Ez volt a legaktuálisabb probléma. Fist* '* Márta felcsigázott érdeklődéssel figyelték a történetet. „Hiszen olyan szép az élet“ — gondolták mind u ten. — „Kinek is lenne most elép belőle?“ — Pistának a harmincnyolc-negyvenes évek jutottak eszébe. A lit*' dőlt. amikor már az volt a kérdés, hogy érdémes-c «?)'* Ián élni... «. Színházból jövet erről a régi életről beszéltek és a nyörü újról, amelyiket éppen most élnek, meg a jövend1 melv még talán ennél is ezerszer, szebb lesz. Szeretném megérni mindazt., ami ma még csupán^ képzelés. De azt majd új emberek élik. olyanok, akik. A a vidámságot ismerik. Bennünk még túlsók van a róg lúgból... — mondotta Tonda. ^ — Ne hidd — felelte Márta. Azoknak is akik ,utn|,-»í jönnek legyen csak olyan erős szívük, mint a miensidőket éltünk, amikor rémület töltötte be sem féltünk. És hogy romlottak az idők. bek lettünk. Helvreálitunk. Emlékezz tűk, hogy győzünk, bár nagyon gyakran a világot. ff annál ke® . ^ helyálltunk. nier ^énéi sem birtok * , egyszer bekövetkezik A mirí jr F* zelni, hogy is néz majd ki. ha győzelem ... Így mentek egymás mellett a -----ce mberi levegő fiatal, gazdag léttel volt tele. Prága uegyedében forrott. „,3» Hallgatva mentek egymás mellett, míg úi*' megszólalt: „Emlékszem, úgy negyvenben leh', eibes*i!, táján. Barátom egy kommunista lapot hozott. Egv y0|t volt benne — úgy emlékszem „Ojtmista (dbeszem y |f»» címe: Egész semmitmondó volt az eleje. \ alanOrJ dődött. hogy „A hó nagy pelyhekben bulit... ' |Vs1 egv gyönyöré vasárnapi napról szólt, olyanról, vőben “ vár ránk ... egészen a Tonda — Es én ránk ... egészen a közeljövőben . ■ csendesen elmosolyodott. bolond, akkor azt hittem, hogy ez az ep csak fantázia. 1
