Dunántúli Napló, 1949. április (6. évfolyam, 76-99. szám)
1949-04-20 / 90. szám
Dimániűit 1949 IV. 20. Szerda fi. evt. 90. Ara 60 üli ér HPtmiWó* állami berultíbsá» 1949-ben Péaett Í7, WDP k^xbenjárásáre újabb községeket villamosítanak Vidám hús vét Baranyában Rákosi Mátyás választási beszéde eredményeinkről, az öléves tervről és a békérő Dolgozó népünk a választáson felsorakozik az MDP és a Népfront mellett A ngyalfőld szívében a Láng-gyár sporttelepén, ahol már két- “ szer hallották beszélni a magyar dolgozó nép nagy vezérét, kedden délután ismét összegyűltek a munkások, a környék lakói, hogy harmadszor is ott legyenek, amikor Rákosi Mátyás beszél. Nemcsak a kerületből jöttek el. Egész Nagybudapest dolgozói képviseltetik magukat, távoli vidékekről érkezett küldöttségek szoronganak az angyalföldiek mellett, hogy velük együtt részesei legyenek a választás nagy megnyitó eseményének. Rákosi elvtárs szava messze hangzik, eljut a legkisebb farínig, a legeldugottabb tanyára is. Eljutott Rákosi Mátyás szava !946-ban — amikor bejelentette az infláció megfékezését, eljutott 1947-ben, amikor kiadta a jelszót: fizessenek a gazdagok”, eljut szava most is az ország minden zugába. Zúgó éljenek és dörgő tapsok köszöntik a magyar nép nagy vezérét, amikor a Váci-úton sűrű, rendezett sorokban, táblák és zászlók ezrei alatt tízezrével vonulnak fél a főváros dolgozói, a ' Láng-gyárhoz. Több mint százezer ember dörgő tapsa és zúgóél- jene köszönti, amikor a szónoki emelvényhez ér, hogy elmondja a választás beköszöntő beszédét. A tömeg szűnni nem akaró éljenzéssel köszönti a Magyar Dolgozók Pártjának főtitkárát, a magyar nép nagy vezetőjét, s nagy szövetségesünket, a baráti Szovjetuniót, Sztálin generálisszimuszt. Az ünnepi gyűlést Marosán György, az. MDP főtitkárhelyiit- tea* nyitotta meg, majd ap/ó gyermekek virágcsokrokkal üdvözölték Rákosi elvtársat, Budapest dolgozói nagy figyelemmel hallgatták végig a most is nagy eseményszámba menő Rákosi-beszé- det, melyet szinte percenkint szakított meg az éljenzés, a taps, a nemzetközi munkásmozgalom nagy harcosainak, Sztálinnak, Tho- reznek és Togliattinak éltetése. Uj választást javasoltunk Kedves Elvtársak! Kedves hall- ga óim!! Pár unk, a Magyar Dolgozók Pártja a nagy döntő kérdéseket végrehajtásuk élőt közve leritH a dolgozó tömegek elé tárja. Lehetőségé akar ezzel adni arra, hogy a munkásnép nemcsak idejekorán ér esfltjön arról, amit az ország érdekében tenni kívánunk, hanem módja legyen a felvetett kérdéseket megtárgyalni, véleményét nyilvánítani és átlástfoglalnl. S mert most a magyar népi demokrácia újra nekigyürközik, hogy olyan nagy feladatoka oldjon meg. amelyek megvalósításához minden dolgozó összefogott ereje szüksé ges, a választásokkal kapcsolatban az egész ország elé visszük őke Rákosi Mátyás ezu án u alt az angyalföldi beszédek tradícióira, majd így folytatta: — Most, amikor a magyar népi demokrácia új nagy fába vágja a fejszéjé , a választások elő t megint Angyalföld dolgozói elő-- Ismertetjük az eddig elért eredményeket. jövendő terveinket és béke megóvására irányuló politikáinkat. — Uj válasz:ásókat javasolunk, hogy 1 megkérdjük dolgozó népünket: Helyesli-e azt az utat, melyet pártunk az utolsó két esztendőben mutatott, hozzájárul-e ahhoz az ötéves tervhez, melyet népünk gazdasági és kultúrális fel- emelkedésére kidolgoztunk és jóváhagyja-e azt a békepolitikát, amelyet eddig vittünk és folytatni kívánunkVégül meg akarjuk kérdezni az országot arra vonatkozólag is, hogy rábizza-e a feladatok megvalósi ását és további kormányzáséit arra a Magyar Függetlenségi Népfrontra, melye pártunk és az ipari munkásság vezetése ala t a dolgozó nép lé.rehozot’. — Ama a megtett utat, az eddigi eredményeket illei, nem kételkedünk benne, hogy a válasz ásokon a magyar dolgozó nép ezeket helyeslőig jóváhagyja. Hazánk a d«’go»ó néoé, a mnnká-oké, parasztoké ett — Az elmúlt esztendőkben nemcsak megvédtük városban és falun a demokrácia vívmányait, hanem tovább ts fejlesztettük őket. Különösen őriztük a földosztás eredményeit, visszavertük mindazt a kísérletet, mely a kiosztott földeket el akarta venni az újgazdáktól. Jelszavunkat: „Földet vissza nem adunk!” — pontosan betartottuk.— Hazánk politikai és gazdasági életéből fokozatosan szorítottuk ki a tőkést. nagybirtokost, a reakció és a nyugati imperialisták képviselőit. rs Hároméves tervünket, mely elé nemcsak ellenségeink, de gyakran követőink is bizonyos kétségekkel néztek, hét hónappal a kitűzött időpont előtt befejezzük. Az ország termelése a békebeli fölé emelkedett, de, ami számunkra nem kevésbbé fontos, a békebeli fölé emelkedett a dplgozó nép életszínvonala is. ígéretünknek megfelelően ta’pra- áílítottuk .a háború romjaiból az országot. Begyógyítottuk a háborúütötte szörnyű sebeket Rákosi Mátyás ezután emlékeztetett arra a hosszú útra, amely idáig vezetett — Az elmúlt két esztendő történetére visszatekintve — mondotta — nyugodtan elmondhatjuk, hogy az eddigi fejlődés felér egy új hooRákost Mátyás utalt arra, hogy a statisztikai számadatokban kifejezhető rendkívül fontos gazdasági eredményeink sem homályosítják el azt, hogy a népi demokrácia számára a legfőbb érték maga az eleven dolgozó ember. Ezért nem kevésbbé értékesek azok a sikerek, amelyeket népünk az egészségügy terén •'»lért. A iiépszapmwiás emelkedése az előző rendszer népszaporodásaihoz viszonyítva azt bizonyítják, hogy a népi demokrácia sokkal többet törődik a dolgozókkal, hogy a fejlődés életünk minden terül? tén egészséges és egyenletes. — Nincs a magyar dolgozó nép életének olyan szakasza, ahol talpra- áilásunk és felemelkedésünk egészfoglalással. Csak most vette birtokába hazáját a dolgozó nép, csak most nyílt meg előtte a szabad jövő: • Hazánk nem a kizsákmányoló tő. kések országa többé, hanem a dolgozó népé, a munkásoké, a parasztoké. séges jele? ne volnának tapasztalhatók. A magyar demokrácia, élén a magyar kommunistákkal, nemcsak elesettségéből emelte fel népünket, de egészséges optimizmust és a jövőbe vetett hitet oltott belé. Ez az optimizmus eddig elért sikereinknek kisugárzása s lépten-nyomon' megnyilatkozik. Nehézségek most ts vannak és még lesznek a jövőben is, de ma már nem félünk tőlük. Különböző külföldi burzsoá lapok kifogásaival kapcsolalban, melyekben azt sérelmezik a külföldi imperialisták, hogy Magyarországon egyre több munkás és paraszt kerül „iskola nélkül” magas pozíciókba. Rákosi Mátyás kijelentette: az utánpótlás a jövőben még inkább munkásokból és parasztokból fog kikerülni. — Ezeket a mérges támadásnak induló cikkeket — mondta Rákosi Mátyás — mi nyugodtan dicséretnek vesszük és hozzátehetiük: ^egy szemű gyre a magyar doigozó név életének bármely szakaszát a rossz- akaratú külföldi újságíró, minder hasonlót talál így például, az 1948 49-es , tanévben a katonai főiskoF kon — ahol öt vagy tiz évvel ez előtt a magyar nagybirtokosok és nagytőkések fiai. bírtak kizárólagos joggal — ma már a hallgatók 89 száza’cka munkás és paraszt származású. A lejiődés életünk minden te ületén egységes és egyenletes Nemsokára lesznek női miniszíeresiik és álJanUitkáraink is — A magyar népi demokrácia nemcsak arra büszke, hogy a dolgozó nép gyermekei előtt miiftlen kapu szélesre nyitott, hanem arra is, hogy egyre növekvő mértékben valósítja meg a nők egyenjogúságát. Elvben ezt könnyű volt kimondani, de a gyakorlatban annál nehezebb a megvalósítása, niszen évszázados előítélet leküzdéséről van itt szó. Mi szívós munkát folytatunk azért, hogy « a nők a magyar dolgozó nép életének minden területén hozzájuthassanak ahhoz a terephez, mely tudásuknak, számuknak és a gazdaságban elfoglalt jelentőségüknek megfelel. Eddig is bátorítottuk őket: Dolgozzanak csak nyugodtan a nép érdekében és ha nehézségeik lesznek, a párt majd segít rajtuk. es Az első asszonybírónak, az első asszonypolgármesternek, vagy főispánnak még csodájára jártak, ha meg is mosolyogták, különösen, ha az illető négy-öt éve még béresasz- szony volt és ma is fejkendőt visel. Azóta kiderült, hogy ezeknek az asszonyoknak leg'őbb- je nagyszerűen megállja a helyé! és tekintélyt, elismerést biztosított magának. A tavaszi mezőgazdasági kiállításon beszéltem egy traktorkezelö leánv- nyal, aki munkaruhában állt a traktor mellett. Megkérdeztem tőle: „Imponál-e a falubeli leányoknak?" mire magabiztos mosollyal ezt válaszolta: „Imponálok én bizony a legényeknek is!” — Ugyanúgy imponálnak a mi női polgármestereink, főispánjaink és, ha tovább fejlődnek, remélem nemsokára imponálni fognak a mi női államtitkáraink és minisztereink is. A magyar demokrácia erejét azon is mérjük, hogy a munkások, a dolgozó parasztok és gyermekeik — Rá keli mu atnom eddig küzdelmünk még egy nem kevésbé fomos eredményére: Megváltozott a dolgozók viszonya a munkához. Ma már egvre többen vannak azok, akik új szellemben néznek a munkára, akik nem az igát, roboto látják benne, hanem megér ették, hogy jobb munkájuk a jebb Jövendő is épí:i, szaporodik egyre inkább azok szálma. akiknek kitágul a látóhatáruk és felismer ék az összefüggést saját munkájuk s az egész ország építése közőt . — Az a jelszó, hogy „Termelj többe;, jobban élsz” már új, mélyebb ér elmet kapó t. Ez a felismerés eredményezte, hogy a munka a régi robotból dicsőséggé és becsületté, a nem. ?t- építes és a szocializmus építésének nagy ügyévé vált. mennyire foglalják el a vezető posz tokát. Ezen belül külön mértékül szolgál az az arány, amely a nőknek kijut ezekből a posztokból. Túlzás nélkül el lehet mondani, hogy népi demokráciánk erejét — mint a me. leget a hőmérőn — számszerűen le lehet olvasni arról a szerepről, melyet benne a nők visznek, és mi rajta leszünk, hogy ez a szerep, :< dolgozó nők szerepe, a jövőben gyorsan növekedjék^ Ez a szellem fete lehetővé á hároméves :erv végrehajtását ké év és öt hónap alatt s ez a szellem szükséges még nagyobb 'Időz rf- készséggel, ön udat al és még szé- lesebb látóhatárral az öéves tervhez. — Tudjuk, hogy ámít elér ünk, az csak kezdet, eredményeink mellett lermésze esen gyeng ségeink és hiányosságaink is vannak. így például a közellátásban a kulák k meg!ehe‘5s sikerei játszó ták ki intézkedéseinké-, ami sertés- és zsírhtányra vezeted. Ezen a téren Is rendet teremtünk azonban és kiküszöböljük a hibákat n fiatal államgépezetünkből is. Az is előfordult, hogy legjrbb szándékaink a végrebaj áh során visszájára fordultak. A mi politikánk alapja a munkás—paAae:.. 1 munka már nem robot, hanem dicsőség