Dunántúli Napló, 1949. április (6. évfolyam, 76-99. szám)

1949-04-20 / 90. szám

Dimániűit 1949 IV. 20. Szerda fi. evt. 90. Ara 60 üli ér HPtmiWó* állami berultíbsá» 1949-ben Péaett Í7, WDP k^xbenjárásáre újabb községeket villamosítanak Vidám hús vét Baranyában Rákosi Mátyás választási beszéde eredményeinkről, az öléves tervről és a békérő Dolgozó népünk a választáson felsorakozik az MDP és a Népfront mellett A ngyalfőld szívében a Láng-gyár sporttelepén, ahol már két- “ szer hallották beszélni a magyar dolgozó nép nagy vezérét, kedden délután ismét összegyűltek a munkások, a környék lakói, hogy harmadszor is ott legyenek, amikor Rákosi Mátyás beszél. Nemcsak a kerületből jöttek el. Egész Nagybudapest dolgozói képviseltetik magukat, távoli vidékekről érkezett küldöttségek szo­ronganak az angyalföldiek mellett, hogy velük együtt részesei legyenek a választás nagy megnyitó eseményének. Rákosi elvtárs szava messze hangzik, eljut a legkisebb far­ínig, a legeldugottabb tanyára is. Eljutott Rákosi Mátyás szava !946-ban — amikor bejelentette az infláció megfékezését, elju­tott 1947-ben, amikor kiadta a jelszót: fizessenek a gazdagok”, eljut szava most is az ország minden zugába. Zúgó éljenek és dörgő tapsok köszöntik a magyar nép nagy vezérét, amikor a Váci-úton sűrű, rendezett sorokban, táblák és zászlók ezrei alatt tízezrével vonulnak fél a főváros dolgozói, a ' Láng-gyárhoz. Több mint százezer ember dörgő tapsa és zúgóél- jene köszönti, amikor a szónoki emelvényhez ér, hogy elmondja a választás beköszöntő beszédét. A tömeg szűnni nem akaró él­jenzéssel köszönti a Magyar Dolgozók Pártjának főtitkárát, a magyar nép nagy vezetőjét, s nagy szövetségesünket, a baráti Szovjetuniót, Sztálin generálisszimuszt. Az ünnepi gyűlést Marosán György, az. MDP főtitkárhelyiit- tea* nyitotta meg, majd ap/ó gyermekek virágcsokrokkal üdvö­zölték Rákosi elvtársat, Budapest dolgozói nagy figyelemmel hall­gatták végig a most is nagy eseményszámba menő Rákosi-beszé- det, melyet szinte percenkint szakított meg az éljenzés, a taps, a nemzetközi munkásmozgalom nagy harcosainak, Sztálinnak, Tho- reznek és Togliattinak éltetése. Uj választást javasoltunk Kedves Elvtársak! Kedves hall- ga óim!! Pár unk, a Magyar Dol­gozók Pártja a nagy döntő kérdéseket végrehajtásuk élőt közve leritH a dolgozó tömegek elé tárja. Lehetőségé akar ezzel adni arra, hogy a munkásnép nemcsak idejekorán ér esfltjön arról, amit az ország érdekében tenni kívá­nunk, hanem módja legyen a felvetett kérdé­seket megtárgyalni, véleményét nyilvánítani és átlástfoglalnl. S mert most a magyar népi de­mokrácia újra nekigyürközik, hogy olyan nagy feladatoka oldjon meg. amelyek megvalósításához minden dolgozó összefogott ereje szüksé ges, a választásokkal kapcsolatban az egész ország elé visszük őke Rákosi Mátyás ezu án u alt az angyalföldi beszédek tradícióira, majd így folytatta: — Most, amikor a magyar népi demokrácia új nagy fába vágja a fejszéjé , a választások elő t megint Angyalföld dolgozói elő-- Ismertet­jük az eddig elért eredményeket. jövendő terveinket és béke meg­óvására irányuló politikáinkat. — Uj válasz:ásókat javasolunk, hogy 1 megkérdjük dolgozó népünket: Helyesli-e azt az utat, melyet pártunk az utolsó két esztendő­ben mutatott, hozzájárul-e ahhoz az ötéves tervhez, melyet né­pünk gazdasági és kultúrális fel- emelkedésére kidolgoztunk és jó­váhagyja-e azt a békepolitikát, amelyet eddig vittünk és foly­tatni kívánunk­Végül meg akarjuk kérdezni az országot arra vonatkozólag is, hogy rábizza-e a feladatok megvalósi ását és további kormányzáséit arra a Magyar Függetlenségi Népfrontra, melye pártunk és az ipari munkás­ság vezetése ala t a dolgozó nép lé.rehozot’. — Ama a megtett utat, az eddigi eredményeket illei, nem kételke­dünk benne, hogy a válasz ásokon a magyar dolgozó nép ezeket he­lyeslőig jóváhagyja. Hazánk a d«’go»ó néoé, a mnnká-oké, parasztoké ett — Az elmúlt esztendőkben nem­csak megvédtük városban és falun a demokrácia vívmányait, hanem tovább ts fejlesztettük őket. Külö­nösen őriztük a földosztás eredmé­nyeit, visszavertük mindazt a kísérletet, mely a kiosztott földeket el akar­ta venni az újgazdáktól. Jelszavunkat: „Földet vissza nem adunk!” — pontosan betartottuk.— Hazánk politikai és gazdasági életé­ből fokozatosan szorítottuk ki a tő­kést. nagybirtokost, a reakció és a nyugati imperialisták képviselőit. rs Hároméves tervünket, mely elé nemcsak ellenségeink, de gyakran követőink is bizonyos kétségekkel néztek, hét hónappal a kitűzött idő­pont előtt befejezzük. Az ország termelése a békebeli fölé emelkedett, de, ami számunkra nem kevésbbé fontos, a békebeli fölé emelkedett a dplgozó nép életszínvonala is. ígéretünknek megfelelően ta’pra- áílítottuk .a háború romjaiból az országot. Begyógyítottuk a háborúütötte ször­nyű sebeket Rákosi Mátyás ezután emlékezte­tett arra a hosszú útra, amely idá­ig vezetett — Az elmúlt két esztendő tör­ténetére visszatekintve — mondot­ta — nyugodtan elmondhatjuk, hogy az eddigi fejlődés felér egy új hoo­Rákost Mátyás utalt arra, hogy a statisztikai számadatokban kifejez­hető rendkívül fontos gazdasági eredményeink sem homályosítják el azt, hogy a népi demokrácia számá­ra a legfőbb érték maga az eleven dolgozó ember. Ezért nem kevésbbé értékesek azok a sikerek, amelye­ket népünk az egészségügy terén •'»lért. A iiépszapmwiás emelkedése az előző rendszer népszaporodásai­hoz viszonyítva azt bizonyítják, hogy a népi demokrácia sokkal töb­bet törődik a dolgozókkal, hogy a fejlődés életünk minden terül? tén egészséges és egyenletes. — Nincs a magyar dolgozó nép életének olyan szakasza, ahol talpra- áilásunk és felemelkedésünk egész­foglalással. Csak most vette birto­kába hazáját a dolgozó nép, csak most nyílt meg előtte a szabad jö­vő: • Hazánk nem a kizsákmányoló tő. kések országa többé, hanem a dolgozó népé, a munkásoké, a pa­rasztoké. séges jele? ne volnának tapasztalha­tók. A magyar demokrácia, élén a magyar kommunistákkal, nemcsak elesettségéből emelte fel népünket, de egészséges optimizmust és a jö­vőbe vetett hitet oltott belé. Ez az optimizmus eddig elért sikereinknek kisugárzása s lépten-nyomon' meg­nyilatkozik. Nehézségek most ts vannak és még lesznek a jövőben is, de ma már nem félünk tőlük. Különböző külföldi burzsoá lapok ki­fogásaival kapcsolalban, melyekben azt sérelmezik a külföldi imperialis­ták, hogy Magyarországon egyre több munkás és paraszt kerül „iskola nélkül” magas pozíciókba. Rákosi Mátyás kijelentette: az utánpótlás a jövőben még in­kább munkásokból és parasztok­ból fog kikerülni. — Ezeket a mérges támadásnak induló cikkeket — mondta Rákosi Mátyás — mi nyugodtan dicséretnek vesszük és hozzátehetiük: ^egy szemű gyre a magyar doigozó név életének bármely szakaszát a rossz- akaratú külföldi újságíró, minder hasonlót talál így például, az 1948 49-es , tanévben a katonai főiskoF kon — ahol öt vagy tiz évvel ez előtt a magyar nagybirtokosok és nagytőkések fiai. bírtak kizárólagos joggal — ma már a hallgatók 89 száza’cka munkás és paraszt származású. A lejiődés életünk minden te ületén egységes és egyenletes Nemsokára lesznek női miniszíeresiik és álJanUitkáraink is — A magyar népi demokrácia nemcsak arra büszke, hogy a dol­gozó nép gyermekei előtt miiftlen kapu szélesre nyitott, hanem arra is, hogy egyre növekvő mértékben va­lósítja meg a nők egyenjogúságát. Elvben ezt könnyű volt kimondani, de a gyakorlatban annál nehezebb a megvalósítása, niszen évszázados előítélet leküzdéséről van itt szó. Mi szívós munkát folytatunk azért, hogy « a nők a magyar dolgozó nép éle­tének minden területén hozzájut­hassanak ahhoz a terephez, mely tudásuknak, számuknak és a gaz­daságban elfoglalt jelentőségük­nek megfelel. Eddig is bátorítottuk őket: Dolgoz­zanak csak nyugodtan a nép érde­kében és ha nehézségeik lesznek, a párt majd segít rajtuk. es Az első asszonybírónak, az el­ső asszonypolgármesternek, vagy főispánnak még csodájára jártak, ha meg is mosolyogták, különösen, ha az illető négy-öt éve még béresasz- szony volt és ma is fejkendőt visel. Azóta kiderült, hogy ezeknek az asszonyoknak leg'őbb- je nagyszerűen megállja a helyé! és tekintélyt, elismerést biztosí­tott magának. A tavaszi mezőgazdasági kiállításon beszéltem egy traktorkezelö leánv- nyal, aki munkaruhában állt a trak­tor mellett. Megkérdeztem tőle: „Imponál-e a falubeli leányoknak?" mire magabiztos mosollyal ezt vála­szolta: „Imponálok én bizony a le­gényeknek is!” — Ugyanúgy impo­nálnak a mi női polgármestereink, főispánjaink és, ha tovább fejlődnek, remélem nemsokára imponálni fognak a mi női államtitkáraink és minisztere­ink is. A magyar demokrácia erejét azon is mérjük, hogy a munkások, a dol­gozó parasztok és gyermekeik — Rá keli mu atnom eddig küz­delmünk még egy nem kevésbé fomos eredményére: Megváltozott a dolgozók viszo­nya a munkához. Ma már egvre többen vannak azok, akik új szellemben néznek a mun­kára, akik nem az igát, roboto látják benne, hanem megér ették, hogy jobb munkájuk a jebb Jö­vendő is épí:i, szaporodik egyre inkább azok szálma. akiknek kitá­gul a látóhatáruk és felismer ék az összefüggést saját munkájuk s az egész ország építése közőt . — Az a jelszó, hogy „Termelj többe;, jobban élsz” már új, mé­lyebb ér elmet kapó t. Ez a felis­merés eredményezte, hogy a munka a régi robotból dicső­séggé és becsületté, a nem. ?t- építes és a szocializmus építé­sének nagy ügyévé vált. mennyire foglalják el a vezető posz tokát. Ezen belül külön mértékül szolgál az az arány, amely a nőknek kijut ezekből a posztokból. Túlzás nélkül el lehet mondani, hogy népi demokráciánk erejét — mint a me. leget a hőmérőn — számszerűen le lehet olvasni arról a szerepről, me­lyet benne a nők visznek, és mi rajta leszünk, hogy ez a szerep, :< dolgozó nők szerepe, a jövőben gyorsan növekedjék^ Ez a szellem fete lehetővé á há­roméves :erv végrehajtását ké év és öt hónap alatt s ez a szellem szükséges még nagyobb 'Időz rf- készséggel, ön udat al és még szé- lesebb látóhatárral az öéves terv­hez. — Tudjuk, hogy ámít elér ünk, az csak kezdet, eredményeink mel­lett lermésze esen gyeng ségeink és hiányosságaink is vannak. így például a közellátásban a kulák k meg!ehe‘5s sikerei játszó ták ki intézkedéseinké-, ami sertés- és zsírhtányra vezeted. Ezen a téren Is rendet teremtünk azonban és kiküszöböljük a hi­bákat n fiatal államgépezetünk­ből is. Az is előfordult, hogy legjrbb szándékaink a végrebaj áh során visszájára fordultak. A mi politi­kánk alapja a munkás—paAae:.. 1 munka már nem robot, hanem dicsőség

Next

/
Thumbnails
Contents