Dunántúli Napló, 1949. április (6. évfolyam, 76-99. szám)

1949-04-20 / 90. szám

2

DUNANTÜLI WAPtŐ

követség. Anjöcor doJgoeó panaszt*águnk megvédésére a kulikok el- n egy sor rendszabályt fogana- í<si toriunk, gyakran megörtén', ogy szövetségesünket, a közép.

parasztokat is egy kalap alá fogták a kul átokkal. Mi élesen fellépünk az ilyen hibák eitlen, melyet csak demokráciánk egészséges fejlődésé: zavarják.

Megnőtt hazánk nemzetközi súlya és tekintélye

— ANban a mértékben, ahogyan- ende csinálunk saját! portánkon, hogy íaafszálárditotituk a népi de. tokráoia alapjait,

olyan mértékben niftt meg hazánk tekintélye.

Ízt tükrözik azok a barátsági szer- / ődósek, melyeket a béke megvédésére és egymás kölcsönös meg- tgítésére a népi demokráciák álla. araival és elsősorban felszabadítónkkal, a hatalmas Szovjetunióval kő- öt ütnk. Egy ilyen szerződési irtunk mos aáá északi szomrzé- dunkkal, a csehszlovák népi demokráciával. Ez a szerződés még külön sikere a magyar népnek, mert hiszen a Csehszlovákiával való viszonyunka: esztendőkön keresztül meg tudta zavarni a reakció- —- Ez a szerződés most megnyitó‘ia az ír a a két egymásra utalt ország barátsága elmélyítésére

s nagy győzelme a magyar és

csehszlovák demokráciának, az egész világbékefrontnak.

Rákosi elvtárs ezután rámulatot arra, hogy a magyar népi demokrácia négy esz éiidei eredményei, nek felsorolásánál egy percig sem

szabad szemétől tévesz emi, f)

a sikerek csak úgy voltak elérhetők, hogy mögöttünk lállott • segítő és védő kezével felszabadítónk: a Szovjetunió.

— Edidiigi munkánk eredménye- romok helyén virágzó élet, urak országából dolgozók hazája. Ezér nézünk nyűgöd an a választások elé, mert ibiztosak vagyunk abban, hogy eddig elvégző t munkánkat a dolgozó ncp helyesli és jóváhagyja.

Le kell raknunk a szoc’alizmus alapjait városban és falnia egyaránt

— A hároméves terv- befejezésé- lezárult az újjáépítés szakasza most — a hároméves terv ovábbfolyta árasként —

le keli raknánk a srectaPzmus alapjait — városban és falun egyaránt. Ennek a célnak képezi következő, döntő szakaszát az előttünk álló hatalmas munka — az ötéves terv,

uelynek részleteit már nyilvánosságra hoztuk: elsősorban meg akaróik gyorsítani hazáhk iparosodását, neg akarjuk szűrne ni mezőgazdaságunk elmaiadot ságáit és ezzel •gyűlt fokozatosan le akarjuk épí- erti a város és k falu közti kü- lömbséget. — Erőteljesen emelni ’karjuk dolgozó népünk életezin vonallá és biz-ostfami a munkás- isz ály és a vele szövetséges dolgozó parasztság további gyors, krttúrálHs felemelkedését.

Ól ér ala< öt ven évet fejlődik iparunk

Ezu árt Rákosi Máltyás néhány adatta! világította tneg az ötéves érv ipari és mezőgazdasági beruházásainak hatalmas méreteit. Elmondta, hogy például a magyar ipar termelése a bányásza tai és kohásza :a] együtt az utolsó békeév ermdési színvonalát 230 százalékkal fogja túlhaladni s

öl év alaft annyival akarjuk iparunkat növelni, mint amennyi a második világháborút megelőző időkben ötven esztendő alaft

fejlődöttEnnek a növekedésnek következtében hazánk mezőgazdasági ipari országból fejlett mezőgazdasággal rendelkező ipari országgá vál o- ík. Hogy mit jelent ez számokban kifejezve, arra alán elég meg- crolS eiit, hogy a legközelebbi öt esztendőben egymillió kerékpár,

85.000 motorkerékpárt, 120 000 var- ógépeT, félmillió rádlóvevőkészülé- ket, 85.000 fürdőkádat altiunk dő e- Uj ipari vároeok és városrészek fognak keletkezni szerte az országban, ucatjával épülnek az új, mgy korszerű gyárak.

Vidéki mezőgazdasági városaink gyárvárosokká fognak átalakulni és meg fog változni lakosságunk szociális össztéiele is,

mert ezeknek a terveknek- a végre- haj ásához 300 ezer új ipari munkásra van szükségünk- Ot esztendő alatt 35 százalékkal akarjuk emelni a dolgozók életszínvonalé , amely jgv 1954-ben

50 százalékkal lesz nagyobb, mint az utolsó békeévben volt.

FeUrámoUuk

mi'ZŐ'Miz' iiwagank

elmaradottságét

— Mfziiga.'/.da súgunk elmaradottságának felszámolásira emeljük növénytermelésünk és állattenyésztésünk hozamát. Gondosko- dunk nemesített vetőmagról, műtrágyáról. A szárazság leküzdésére 100.Ó00 holdat vészük öntőié* alá, sőt nagy ü*e ohm fogjuk * dolgozó parasztság rendelkezésére bo <*$£mk % tetpnodten—tfc tatajaafivelési eszközöket. Az ötéves terv végén 20.000 traktor és egyéb modern mezőgazdasági gép áll a mezőgazdasági gépállomásokon a falu szolgálatára.

— Az ötéves terv befejezésekor Magyarországnak nem loéz egyetlen faluja, ahova ne vezettük volna be a villanyt, ahol ne lenne távíró és telefon. De a tanyákra is kiterjed az ötéves terv: százával fogjuk létrehozni a tanyaközpontokat. 250 tanyai vízvezetéket tervezünk és egész sorát, azoknak az intéző 'hiyeknc-k, melyekkel biztosítjuk, hogy a falu kultúra és egészségvédelem terén ne legyen többé mostoha gyerek.

Ezután arról beszólt Rákosi elvtárs, hogy az ötéves terv beruházásainak eredményeképpen jelentősen megnövekednek a mezőgazdasági termelés átlagai. Ezen belül azonban óriási az eltolódás, mert

az állami birtokokon 80, a szövetkezetekben 35, az egyéni parasztgazdaságokban viszont csak 1t százalékkal nőnek a termésátlagok.

Parasf^ásnnl« önként fon áttérni a közö* gazdálkodásra

— Az egyéni paraszlgazdaf>ágok lassú fejlődése —• mondotta Rákosi Mátyás — azzal függ össze, hogy a gazdaságok több mint 80 százaléka tízholdon aluli és egy- egy gazdaság maga gyakran öt.- tíz, vagy ennél nagyobb Számú parcellára van feldarabolva. Az ilyen .birtokokon rendkívül nehéz, gyakran lehetetlen modern mezőgazdasági gépeket és modern termelési módokat alkalmazni.

A szétszórt kisparaszti gazdálkodás meglassítja, hátráltatja egész gazdasági életünk és népünk élet- színvonalának gyorsabb fejlődését,

— Mi azt akarjuk, hogy minden dolgozó paraszt rendelkezzen a legmodernebb termelőeszközökkel, gépekkel. Részesüljön mindabban, amit a városi kultúra nvúj tani tud. Legyen villanyvilágítás és vízvezeték, álljon rendelkezésé re kórház, orvos, szülőotthon, mozi, sporttelep. Legyen a házában rádió. Fia, leánya előtt álljon nyitva az érvényesülés és előrejutás mindazon lehetősége, amit a város nyújt, ö maga és családja részesüljön mindabban a társadalombiztosításban, aggkori biztosításban és egyéb állami istápolás- b»n, amit a városban kapnak.

Szerintünk ezeket csak a szövetkezésen kérésziül bírja a dolgozó parasztság megszerezni és még nem hallottunk más terve! — mert más terv nincs is — mely mindezt számukra biztosítani tudná.

— Biztosak vagyunk benne, hogy a dolgozó parasztság előbb, vagy utóbb, de meg fog győződni erről és ennek a meggyőződésnek hatása alatt

önként, magától fog rátérni a társas, a közös gazdálkodásra. Mi segíteni fogunk abban, hogy meggyőződjön erről, de óvakodunk attól, hogy dolgozó parasztságunkat unszoljuk a szövetkezésre.

Több, nfinf félmillíö ember jut raakképzetiáéghez

— Amikor néhány hónappal ezelőtt meglátogattam a sarkadi föld- míves termelőszövetkezetet .elmondták, hogy az ország minden részéből százszámra jönnek hozzájuk tanulmányozni a szövetkezett termelés előnyeit. Mi minden módot megadunk arra, hogy a parasztság maga, közvetlen tapasztalat útján győződhessen meg a szövetkezeti munka előnyeiről. Módot adunk arra is, hogy

kimenjenek a Szovjetunióba és ott

nézzék meg a kollektiv mezőgazdaságot.

Éppen a napokban kaptunk értesítést arról, hogy a Szovjetunió föld núvelésügyi minisztere meghívót’ 80 magyar dolgozó parasztot: jöjj»;-' nek egy hónapra a Szovjetunióba s vendégként tanulmányozzák az ottani mezőgazdaságot és Irak fűrállomásokat. Mi örömmel teszünk eleget ennek a meghívásnak és meg vagyunk győződve róla, hogy ez hozzá fog járulni a szövetkezeti mozgalom megerősödéséhez.

— Az ötéves terv — a 300.000 új munkás mellett — még 100.000 küiönböző szakembert, közte 10.000 új mérnököt és 10-—12.000 tanárt, szaktanítót, a mezőgazdaság ötéves terve csak az állatnf népüzemekben 50.000 úi munkaerőt ÍTvén. ezenki vül, 13.(500 olyan szakembert, aki ■tető gazdasági egyetemet, vagy

akadémiát végzett, 25.000 középfokú és 75.000 alapfokú mezőgazdasági szakiskolát végzett szakembert. \ együk még hozzá, hogy a népi kollégiumokban 38.000 munkás- és parasztííjú fog tanulni.

— Több mint félmillió ember, elsősorban a falusi nép gyermekei, jutnak» szakképzettséghez vagy magasabb műveltséghez öt esztendő alatt.

Lejárt az az idő, amikor a műveltség a jómódúak monopóliuma volt, amikor kizárták a dolgozó nép gyermekeit a középiskolákból és az-.--temekről.

Minden csalAdo* érint

a/, öléves terv

— Az ötéves terv gigantikus méretei ,t=i mint ezek a számok mutatják — nemcsak hazánk minden városát és faluját, de

a szó szoros értelmében minden egyes családot is érint.

A mi számunkra természetesen na gyón fontos, hogy 1954-re a terv eredményeképen a húsfogyasztás személyenként és évenként az eddigi átlagos 25 kg-ról 34 kg-ra emel kedik, a pamutszövet a jelenlegi 14 méter helyett 22 méter lesz egy lélekre, d< nemkevésbé íooím, begy.

az Síéves terv nyomában olyan kulturális fellendülés jár, amely a dolgozók tíz- és százezreinek adja meg a kulturális lehetőségeket, a műveltséget. Ezek nélkül nincs igazi demokrácia.

A WteMwi&s megji/vftfat, * rtdió el erjedése, a kulíúrszínvanai emelkedés© lényegesen meggyorsítja at a folyamatot is, melynek eredményeképpen eltűnik a Wo és a város közti különbség.

A kisiparosok, kiskereskedők Is megtalálják elhelyezkedési lehetőségüket

Rákosi Mátyás ezu áu arról beszélt, hogy az ötéves terv a Széchenyi által emlegetett „kiművelt emberfők sokaság# ” fogja szapo rítaini, a munkásság és parasztság köréből tíz- és százezrekkel fogja növelni Ezér; mondjuk azt, hogy népi demokráciánk legfőbb értéke az ember és megvagyunk győződve arról, — mondotta Rákosi elvtárs, hogy öéves tervünk legjobb, legforí.osabb eredményét ezie'k a kultúrált, müveit százezrek fogják jelenteni.

r~ Nincs hazánkban egyetlen ember, legyen kisiparos, kiskereskedő, vagy értelmiségi, aki ne találná meg a maga elhelyezkedési lehetőséget a népi demo- krfácíán belül- „

Az ötéves terv az ország teljes ember tartaléka igénybe fogja venni, s ezért mindenki, aki dolgozni akar és dolgozni tud, hozzá fog jutni murikéihoz.

— Ötéves tervünk hatalmas méretei. tízmilliárdos számai, az egész országot átfogó keretei Iá tára még a jóindulatuakban is felmerülhet a

kérdés: meg tndja-e mindezt őt év alatt valósítani, nem vállalunk-e erőnket meghaladó Hada oka ? A válaszunk erre csak az tehet.: Amikor hároméves tervünket a nemzet elé .erjesztettük hasonló kétkedéssel találkoz unk, most mégás hét hónappal a ki űzött idő előtt megvalósítjuk ezt a tewec, s bebizonyítjuk, hogy amit a magyar dolgozó nép — a Mag-ar Dolgozók Pártja vezetésével, — maga elé célul kitűz, azt meg is valósítja. Ugyanezt mondhatjuk az ötéves tervre Is. Megvalósításának legfőbb biztosítéka, hogy kimunkálója, vezetője és végrehajtója pártunk, a Magyar Dolgozók Pártja!

— Össze foglalva: Az őrévea terv a népi demokrácia útjára a jómódú, erős, művelt, szocialista Magyarországhoz. Ez a terv teszi lebe övé, hogy íügge len hazában művelt, erős és szabad nép éljem — Nem kétséges számúnkra, hogy a választásokon a magyar dolgozó nép mhufen rétege telkesedéssd fogja ez1: az életet megszavazni.

Az ötéves terv egyäk Sei»fontosabb feltétele a béke

Airói bőszéit ezután Rákosi Mátyás, hogy az ö éves érv egyik

legfontosabb feltétele akár cs.,k a hároméves tervé — a béke.

— Ha mi most komolyan hozzálátunk ahhoz, hogy honvédségünké" kifejlesszük, úgy ennek nem a tni háborús szándékainkban kell! keresni az okát. Ilyen szándékaink nincsenek. Nekünk erős, 'a dolgozó nép fiaiból álló hadseregre és tisz- fkarra ar.ér; van szükségünk, mert i egy védte! ii ország valósággal csábítja az imperialista kalando- t rókát. Különböző „beavatkozásokra” cs provokációkra.

De szükségünk van hadseregre azért is, hogy megvédjük a béke ránk eső frontszakaszát az imperialista háborús uszitókkal szemben. Ettől a felismeréstől vezettetve a munkások, parasztok legderekabb fiaikat küldik a hadseregbe. A „Munkára, Harcra Kész“ mozgalom nagy népszerűsége — eddig több mint 400.000-en jelentkeztek a mozgalomba — szintén azt mutatja, hogy az ifjúság a demokrácia oldalára állott és ezen kívül azt is, hogy megérti: nálunk a hadsereg is a békét. szolgálja.

Az aincpibai imperiaü^nios nem tudja megbocsátani, hogy nem álltunk köté nel*

— A békét nem nii, és nem is a népi demokráciák veszélyeztetik, hanem az imperialisták, élükön azzal a csoporttal, amely az Egyesült Államok hatalmas hadianyaggyárosaiból áll. A kilátásban levő óriási haszon füti a háborús uszításukat: hiszen az elmúlt két világháborúban az Egye sült Államok úgyszólván semmit sem szenvedtek, ellenben a tőkés osztályok óriási hasznot vágtak zsebre. Az első világháborúban 38 milliárd, ebben a háborúban 52 milliárd dollárt kerostek az amerikai hadi- anvaggyárosok. Egy statisztikus kiszámította, hogy

az első világháború minden halottja 3.800 dollár hasznot jelentett az amerikai nagytőkéseknek, akik most azt remélik, hogy a harmadik világháborún még nagyobb lesz a hasznuk.

Ezek a halálgyárosok, a halál nagykereskedői, sürgetik szerte a világon a fegyverkezést, szítják a háborús hangulatot és uszítást.

— Nálunk, a népi demokráciákban, a Szovjetunióban, nincsenek hadianyaggyárosok, akik — amerikai mintára — a háborúban kiöntött vérből, özvegyek, árvák

»könnyel hő* nehéz milliárdokat tj-W.-ok ' 'halászni.

A mi boldogulásunkhoz béke kell,

viszont az imperialisták eleme a

háború.

Ez jelentett nekik eddig is arany- esőt és remélik, hogy a jövőben is azt fog jelenteni számukra. Ezért uszítanak háborúra és hozzák létre a különböző blokkokat és csoportosulásokat, mint legutóbb az Északatlanti Szerződés.

— A magyar népi demokráoiára különösen „kirúg“ az amerikai imperializmus. Hazánkat 1947 nyaráig — amíg az áruló Nagy Ée- renc volt a miniszterelnök — az amerikai imperializmus saját biztos vadászterületének tekintette és azóta sem tudja megbocsátani, hogy ml nem álltunk kötélnek, hanem volt erőnk megvédeni önállóságunkat és függetlenségünket.

üzért vagyunk mi külön céltáblája az amerikai imperialistáknak, ezért igyekeznek minden eszközzel gátolni újjáépítésünket,, ezért nem adják vissza Németországba hurcolt javainkat, ezért támogatnak minden olyan erőt, amely dolgozó népünk felemelkedését akadályozza, Ezért csaptak olyan nagy lármát, amikor a régi reakció utolsó nagy támaszát: Mind- szentyt felelősségre vontuk és ezért vitték most, a Mindszenty- iigyet az Egyesült Nemzetek szövetsége elé. __.j..—,„.j

A j

övőben I« biztosítják a sza«>ad vall ágyakor ln tot

Rákosi Mátyás a Mindszentyú gyei kapcsolatban rátért a né- i den»okr-L”!a és az egyházak vi- zonvénák Megvilágítására.

— Nekünk itthon Magyarors Vígon nem kell azt bizonyítanunk, hogy a népi demokrácia biztosítja a teljes vallásszabadságot. Négy nappal ezelőtt, az 1849-es detronizá- Us debreceni emlékünnepélyén

mondta Révész Imre püspök: „Lé-1 gyen áldott a debreceni nagytemplomot teljes egészében újjáépítő, annyi más szent egyházunkat újjáépíteni segítő, vallásunk szabad gyakorlatát biztosító és védelmező, egyházunkat anyagilag is bőkezűen támogató Magyar Köztársság és az azt vállain hordozó fiatal, de alkotásaiban máris vertíctétlennek biao-