Dunántúli Napló, 1949. április (6. évfolyam, 76-99. szám)

1949-04-24 / 94. szám

wm JtMBJB M r .......................... M&P LO ■s» & aegy tas*% taőgSet va»^.. — feleäk. te kérdezed, hot ex fekete- Öp&g féoyősar rezet odáig. A házak «Sori káé gyerekek játszanak a áél- «fiára tényben. Kirteteo kSombosodot' toáaók hajítják feléd ágaikat ésayit- «ék Jsapctf. a .nagy kastélyhoz” A gyerekek most jönnek ki az m- ferAÉbaL Elénk asivajjáí. szaladnak vé­gig az ttdvaraa, áamáa elindul ki-ki feszéja félé. Még messzim! tolta® « inogiuka", «sotáin csend ksz. Mintha Mhalí vnK oa imndea élet egyszerre a nagy, sárga épSefbok Nem fe látni «eokä*. (Elkápráztat a oapfény­— Engésn keresel? — csak a ban­gó' hallod híresen De azután látod w a íelédjóvőt. A tanítónő: Csemaj KljSa? . Sfccs- sjÄtotsadaj^allBtr.. ftetteül blúzban áll előtted. Mintha 5 is diák tenne. Kezében füzetek, könyv. Tanul, ft lesz a szeuMnárkimi előadó a falu- ton Ma éppen karom, éve Nehéz, barna, .ajtón, hűvös 'érmén keresz:ül vezet az „irodába ” Inkább ktlíógzóba, mjní .iroda. Kevés, egyszer rű bútor van benne. Mindegyik darab más.- Ai a&ztai, í- szekrény s a szé­kek -fe- A fekhelyeken nyári pokróc: Az ablatenélyédésberi sok könyv, a soam- kőzö fádaál egy harmonium/Az asz- tSjörf virág, és fehér terítő- Olhcm, •iroda., lakás. Egy szoba. Ite él Gödre­tesaés a vasatco. a tetők :-«n tőkéié.- ‘esek. ft gyönyórködve nézi. — Er> biztos a Szirmai Rózsi esi- natia — s az arcán látod, hogy most gondoláiban, a kis Rózsi kezét fogja. Ismén a gyerekeket. Három év. Nagy- idő Három évié mindennap együtt volt reüük. Mindennap látta szőke, baioa hajú- kát, mindennap látták 9t a söté'vilá- gos, ügyelő gyere kszeajek. —■ Neveltem ok*t. és nevei >m a fahr népé: .te. Msg-megújnló ha r.ot folytattam velük. Kft»vw*rjt sáMé,' hogv asszony K Eljön i Bgy nagy aaedtoee van a park kö­zepén ft: Mfedőtt az „uraság ' és vendégserege. —• Úgy szeretnénk tendbehozrii- De- pénz kellene hozzá. Az meg nincs. Nagy hasznát látnánk Ide jönnének a környékbeliek és egészen csekély belépődíj mellett is mennyit tudnánk gyűjteni, mennyi mindent lehetne ven­ni az iskolába — magyarázza V ikesen. — Majd. -. majd- Eljön az ideje, én tudom. Az ötéves tervben iskolát, kultárházai, kapunk. Talán erre is jut egy kis pán*. Amióta GerÖ élvárs kerüljön a szövetkezetbe, pedrg a ma­radiak nem akarták. — Ot: a helyünk — mondta azasz- szonyoko^k.— Nem mindegy nekünk, hogy mit csinál ez a szövetkezet, ho­gyan dolgozik, ft is szövetkezeti tag .tett- Kivezet a nagy parkba. ‘ - Ez is az ifjúságé. Tavaly itt rendeztünk saabadté.s" előadást. Minta legszebb tündérek, olyanok voltak a kistenyakn — mondja büszkén moso iyogva. — Pedig papír volt g ruhá­juk, mi magunk uaretuk — teszi hozzá. ide je beszédét olvastam, folyton ewe gon­dolok Sétáivá íadúiiurui vissza- gyerekek szaladnak köréj«. Elbúcsúzunk. Tör-.í- len, tiszta kép marad róla: ott. áll a késő délu árú fényben. Háta mögött a kastély. Nem, nem kastély: iskola; Az ö teremtő ereje tette azza. Ment Gser- rtai Klára nem hátrált meg. Bízott az erejäbev, bízott demokráciánk fej­lődésében, s a nagy harc frontján ö is megvívta csatáját- Győzelmesen. I l.orenz Maria NEKÜNK LETT IGAZUNK „&g£Z£Í£j-í&l klum4Úüjtk kmM&Ukeí u4ß-mr ImiiázjLak Most szép élet igazári a hnovéd éle te. Nincs már «kitolás”, az új világ szele a tiszt „urakat”, akik csupa kedvtelésből is halálra gyötörték a be vonuló munkás- és parasztfiukat. Sze­retet, bajtársi, segítő szellem, a népi demokrácia, a dolgozó nép államának vádéin?.' a honvédek feladata. Látszik is, hogy valamennyien ennek a feladat nas a szépségét szeretik. Nézzük csak, milyen vidáman tömik szalmazsákjai kát ezek a fiuk! Jó keményre — így biztatják egymást — jó! esik majd a pihenés a gyakorlatozás után! A szal­mazsák-tömés „művészetébe” az öreg bakák vezetik be az újoncokat, mert !ja nem feszes a szalmazsák, bajok lesznek a szobarend körül De ettől roost nem kell tartani, olyan jó mun­kát végeznek az újonc bajtársak. «eatoárton janltAoSjo. ■to-. Ma éppen barom éve, hogy lóe- jftráea — moqdja csendesen. Szensé- fcn vieezatükröződnek az emlékek. 1946. április 22. Egy fiatal iam-óaő megérkezik a falúba- TJgy tudja, is­kola és lakás várja.- Az iskola? Igen. Hát olt van kan. a kastélynál — mondják neki a párfcriok- ÉldtwM. A kertben mindent belep a gaz, az épület ablakai üres azeartékkei néznek rá- Nyikorogva n-yí- *. az ajtó. Végigjárja .a házai, a ^A&téiyi.” Derékig érő szalma, desz- kadatabok, füstös, piszkos falak. „Visz- v.a, el innen, akárbova . “ Ez az *!®ó;. gondolata. Azután kint. í«ü| a kertben. Farkasszeme: néz a tíázzal- Hesszan, sokáig. S akkor már tudja, hogy -ott mapad. *tt»j te’■' • 4 tábla és a pari. .. 1 Hárem kemény munkJkai éltöRött dv vkn mögötte. Nem beszél róla szó. i-riorúan, pedig nehéz évek vol’tak. Mtogy efarond tmndeot, min dia egy hadvezért, hallanál a háborúról.' Szí­vós, kitartó, meg nem fintorodé harc- *ó! mesélnek az eredmények Nekiláttam, kipucoltam minden’:. Hágám meszeltem be három szóba f. Sesnzmithk, de sernrnánk sem volt. A tábla a szemét közt megtalál-: zon­gora fedele tett, a ipád: fatönkre he- IJtöZeéí' deszka.. * De dtuduítunk . •. Tankot am és a gyerekek tanultak. Ez számoirrira altkor minden:. • lassan egyre jobban éledt minden # keze nyetmán. Színdarabokat, rnese- fAiékokat reodöz'ek s fíflétokből han- gy? ssporgaáonmna} gyűjtöget tél a Péfú- Es i?amarosan barna,, sima fa­padok kerülnek a két iskola terem be. Térképe) kapnak. Számoiógépel. p'i- esí* rozojja. de a gyerekeknek így is teterák'. V .Melléje ’áll az «gesz falu. Sok váll fesz«? veto- együtt a nagv terhekoefe. Eljön a második nyár. Már színpadot épít rétek és esténként boldog örömmel jfc-a • rondbehazof. - kertben. • I — Iskolapad-akciót inditottak, ebből renrkz.ünk be ezt a lernte1. • njntunk be a második osztályba- V^amtkor ttalon leshetett. A múlt emlékeként még ott áá a régi kandaHó. A furcsa wfnes menyezetröl már boll a vakolat. Odáig még nem ériek él a isztogató kezek. ,fNeveHem o falu ti énét is44 Egy líisíibb’szobába nézünk. Az asz. talor, testek, félig kész úttöröjelve- nyek. lombfürósz virágállványok. — Ili dolgoznak az én kis ezermes-. tereim v- mondja végtelen szereteftol a hangjában Fedettel égy télig kész jelvényt. Te Wrót nem látnád szépnek. Kunom a K itanc. hónap van még hátra, az or- szágópítő háronjéves tervünk befe­jezéséig. A tervér hefc hóna,ppaJ a ki­tűzőit idő előtt, két év és Ót hónap alatt teljesítjük sikerrel eredménye­sen. A terv diadalát hirdeti az or­szágban minden. A» újjáérnV* utak és vasutak, gyárak ée lakóházak, a ruhával és élelemmel roskadar.y • kirakatok, a dolgozók éBtotnvonála, mely meghaladta már az 1P3ft-ast. a ..békebelit“. Anna k időjén, mikor á magyar kojri- roimisták .a- nép elé terjesztették .i tervet, nagy 'vita. indult meg ai. or­szágban. A dolgozók széle? tömegei egységesen sorakoztak a MKP mögé. bízva és tudva, hogy amit ez :i. Párt célul tűz . maga. elé. azt megvalósítja. Volt azonban szép számmal, akik ellenségesen léptek fel a tervvel szemben. A nép ellenségei, a reakció ügynökei tudatosan akadályozták a uép felemel ved ését. Akadtak jóhisr.e- uüek 'is, akik nem bíztak benne, nem tudták elképzelni, hogy ez a. ha­talma* terv valóság lesz. 1946 december 20-án jelentette be a tervet <resr/> Ernő elvtirs. Előadá­sához ketten szóltak hozzá: dr Bácz Jenő, akkori pénzügyminiszter és Kemény György, volt pénzügyi ál­lamtitkár. Lapozzunk vissza az újsá­gokban. mint vélekednek ől a térv­ről? „Azt hiszem., hofft/ a hároméves beruházást terv kereteit n. Gerő mi niszter úr javasletábav foglaltak kai szemben szűkíteni kellene, ha a beruházások mellett " tervezet­ben előirányzott, vagy akár esők szerényebb ntemi életsfineomá-ja vitást is meg akarnánk valósi tani." ! tv vélekedett Rácz pénzügyminisz­ter. Kemény György ál lám titkár igv beszélt: ..Ami a beruházások mértékét il­leti, nem dönthető itt el. hogy ily »egy ugrás valóban realizálható lesz-e. Bizonyos óvatossággal kell eljárni Rácz pénzügyminiszter ís Ke­mény azóta külföldre szökött — államtitkár tévedtek. A Párt ja.v;u-- latát. végrehajtottuk. A nagyarányi» beruházások ptel lep. emelkedett . ,:u életozinvonalunk is a tervezett mér fékben. Rizonyithatja bármtalyik munkás, vagy paraszt, az oi-szágbam. A Rzabad Népnek ugyaneb­ben a ezámában olvashatjuk, milyen kijelentésekig merészkedett Szol­noki István, volt államtitkár: „/! bankok óüaniosfiása megakadó It/ozná a hároméves terv sikerét.“ Ezekben a napokban írta a Ma- :ry»r Nemzet: .. Vug»/ Ferenc miniszterelnök a hároméves terv minél nagyobb si­kere érdekében szakértőket hívott meg a Kisgazdapártba a TlíBF, és a GYOSZ vezetői sorából." Nagy Ferencnek a 1 tankarok és a eyárosok kellettek a hároméves terv ,.minél ttagyohb Kikére érdekében“. A Nagy Ferenceken kívül azonbaa szép számmal akadták míg tudaton A laktanya szép is legyen, fejezze isi „öreg” honvéd vidáman kegói '.aí.ter ki, amit mindnyájan éreznek: a szere-ja laktanya falára: „Szerei«:tel fidvöz tét, mely a bevonulókat várja. Az egyik J lünk benneteket, ú^enc bajtársakT1 eilanAegei a tervnek- Qlva&sok csak, mit nyiLatkozott Nyáridy pénzügy­miniszter ür, az azóta külföldre szö­kött pénzügyi „szakember“ a Kis Újság 1947 május 18-i számában: „Szükséges, hogy pénzintézeteink régi kúföldi összeköttetéseiket az ország újjáépítésének szolgálatába állítsák." Vem o volt az egyetlen, ki sze­rette vtöLoa függetlenségünket és szabadságunkat dollárra váltani. A Szabad ■ Nép 1946 december 29-i száma közli dr Knob Sándor, a. hír­hedt emlékű GYOSZ hajdani vezér- igazgatójának véleményét. Ez volt, a véleménye a. vezérigazgató urnák az éiotszínvonai emelkedéséről: ..fía ennek a legfőbb kérdésnek a megítélésében nem vagyok olyan optimista, mint, a közlekedési mi­niszter úr." A külföldi kölcsönről pociig: „Nekem az a meggyőződésem ás ebből hónapok óta nem csinálok titkot, hogy teljes trdpraalldsiinj; cg végleges megerősödésünk csak ilyen vérátömlesztés útján válik tehetségessé.“ Persze Knob úr már akkor is tudta, mit jelent, az ö és a hasonsző­rűek számára az ilyen „vérátömlesz­tés“: ugyanazt, amit Franciaország­nak, vagy Olaszországnak jelentett a Marshall-terv doHárbilincse: éhséget, a nepnek, dollárt és nyereséget a Knob Nándoroknak. Hiába volt azonban a reakció min­dén tárnádé.«*! tervvi urmv ' kommunisták, mert fegyverük az igazság ereje coli é- míigoiíu, i dolgozók milliói álltaik i— diadalra vittük a tervet a munkásosztály éa a nép ékin. Ezért jelenthotte ki büszkéi) Rá/ kosi elviár? 1949 március 17-én a Népfront kongresszusán mondott be­szédében : .../ hároméves tervet hét hátuippal a kitűzött idő előtti, két év és öt hónap alatt be fogjuk fejezni. Az eredetileg hat és fél milliárd fo­rintra tervezett befektetést jóval túl fogjuk haladni. Ezek a számok egyben megadjál: a feleletet azoknak, akik 1047-ben kételked­tek. vagy éppen gúnyolódtak és ' tiltottnak, sőt fontam**kutmek ne­vezték tervünket.“ A dolgozók milliói sóba olyan egységesén, soha olyan bizalommail nem sorakoztak a Párt mögé. mint ma, A tudatos ellenségeket elsö­pörte a népi demokrácia ereje. * ké­telkedők előtt ott a bizonyíték, amit a kommunisták terveznek és Ígér­nek. azt valóra is váltják. Ezé.rt üd­vözli a magyar nép örömmel az öt éves tervet, ezért bízik annak meg­valósításában. ezért tudja, hogy úgy lesz, ahogy Rákosi elvtár« a Nyn- Front-kongresszuson mondott«: „A most kidolgozás alatt álló öt­éves tervünk hivatva van a dől gozó nép gazdasági színvonalét, kultúrál,is cs szociális fejlődését olyan iramban fokozni, amelyre c imáiban Mába keresünk példát,“ A népi demokrácia honvédségében igen fontos szerep vár a politikai tisz­tekre. A nép fiainak sorából kerülnek ki. Azért tanulnak, hogy a fegyver­forgatásban és a tudományos és politi­kai ismeretek megszervezésében egy­Ezen a képen már láthatjuk, amint találkozik a politikai tiszt az újonccal. Megkezdődött a kiképzés, A politikai ismeretekben és a fe^n>veriorgyt á«b*p arint segítségére !«gy*n»t a Ssiwéfc deknok. Nézzük csak a képeit a poH* fika! tisztjelöltek szorgalmasan tanul nak, mert tudják: jól fel kel! készül* hlök, hogy eleget intessenek Rohéf feladatuknak! egyaránt jártas politikai tiezt nagy szakértelemmel tanítja az újoncokat « puska használatát*«

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents