Dunántúli Napló, 1949. április (6. évfolyam, 76-99. szám)
1949-04-24 / 94. szám
IM» Amt» 24 R£?LÓ Sóját tapasestalatábél is tanul A JÓ NÉPNÉV Elő 11 A népnevelő iskolákból sok hasznos útmutatással útnak indultak az igúdtorék íia kezdődik még a nagyarányú választási félvilágősit ö műm fe®. De már a (gyakorlat eddig is sok tapasztalatot adott. A munkába im Ayló lelkes népnevelők különösen hasznát vehetik sütnek, ne írásnak, fmelv nemcsak jót. hanem a rosszat, is megmutatja. — De amint iát ja — teszi hozzá Újvári Sándor — mi munkások valamennyien úgyis tiidjuk, hogy hova sza- vazzunk, miért kell ennek olyan nagy zajt csapni? Miért keli mostanában mindig és folyton csak a választásról beszélni? — Azért — mondja mély meggyőződéssel Horváth István — mert ezt a választást nekünk kell megnyernünk, és úgy akarjuk megnyerni, hogy mindenki érezze: ha a Népfrontra szavazott, helyesen cselekedett- Ezért kell mindenkinek elmondani azt, amiről itt is szoktunk beszélgetni! — Mostanában mindenkit csak a választás érdekei — mondja Horváth István elvtárs, a Pécsi Fém- és Laka- ‘asárugyár öreg munkása és ebben 'Saza van OK HARMAN IS most ebédkor, a atuk. láncok- és egyéb mindenféle alakú vasak közé körbeülve a választásul beszéigetpek. Mecseki Mátyás viszi többnyire a szót, Horváth elvtárs fs Újvári Sándor pedig inkább csak hallgatják és vagy helyeselnek, vagy átába szállnak vele. — A választásokra valamennyiünket fel kell készülnünk — mondja Mecseki elvtárs. — Ne felejtsétek ei, hogy az asszonynak is van szavazati loga, meg kell magyarázni neki is, hogy fiiért kell most választani és főleg, hogy kire kell szavazni Jól esne nektek, ba a feleségetek azt mondaná: butaság, amit csináltok, a munkaver- Moy meg a selejtcsökkentés, meg az ^költségmegtakarítás, hagyjátok ab- h«- Hát ha az asszony nem megy el 'fcavazni vagy, ha nem szavaz a mi Etánkra, akkor ez éppen annyi, mintha ezt mondaná. «“.Na, szép véleményem volna a fe- Wgemröl, ha nem találná jónak a •unkámat —- dörmőgi Újvári szakv. ' — Ha ezt nem akarod — felel rá 'keséid Mátyás — akkor magyarázd h’eg. hogy ha nem miránk, a Függet- ctiségj Népfrontra szavaz, akkor elle- r,,Jok cselekszik, a mi munkánkat hecs- iMrli le, " Az asszonyok szeretnek panasz- "% — szólal meg Horváth István k^árs is — főleg arról panaszkodnak, még nem elég olcsó a ruha, meg /'Ey kevernék'a kenyérbe azt. a, fehérért, amiből zsemlét sütnek. Dehát biblia 'szerint még az isten sem egy alatt teremtette a világot, s még is maradt benne hiba. Mi pedig az ötödik napnál sem tartunk az ! ’Ság megteremtésében. ^VALAHOGY ÍGY VAN - inond- _ Mecseki Mátyás — nekünk munká- '• még akkor is, ha nem vá- T*lr kommunisták, mint ahogy Uj- .J* szaktárs sem az, még akkor is i/g®snkinek , el kell magyaráznunk, Cp Qri nem hiába dolgozunk, való- ij új világot kezdtünk el építeni » az alapjai már elég kéméig1 M erősek. Most akarjuk tovább .jjMl de előbb megkérdezzük a né- m b^gy jé lesz-e úgy, ahogyan ed- w ^ináltuk. Helyeslik-e azt, hogy jó Van, hogy évről-évre több az -iiQ ** olcsóbbak az árak, helyesltk-e, tjM ízokat, akik mindezt nem'akartat él akarták adni az orszá>^öStfiíc. Azt . mondom, hogy csuda ostoba hjj aki nem helyesli, hogy job- hiw^íy a dolga, mint azelőtt, pláne, **után mégjobban fog menni — Horváth elvtárs. — Azt rkJtL11 VaSy rettentő ostoba, vagy m ^Mrags^k és ellenségünk. Elvet- Syárát, az ezerholdját vagy a 'ly^jjktastollas köcsögkalapját vagy •eg Ezek csak hadd pukkadjanak ijjéwtan. V,^2ÉK SZAKTARSAK ■=• szól ,’*t(5 g'ivári Sándor, miután a másik *Hkk®htkozása közben befejezte az •X> Hogy én partonkivüli va- eddig kisvállalkozóknál dol- féltek a kommunistáktól '<q JeL^'féltettem s kenyeremet, az * h0gy nein tudom, hoSe velem, se a csaladom- lesz semmi baj a választás Két ember halad az utcán élénk vitába merülve. Kabátjuk hajtókáján pártjelvény. Családok meglátogatására indulnak, választási beszélgetésre. Rácsos kerítéssel körülvett kis házba csengetnek be. — Parancsolnak az urak? — kérdezi az ablakon át egy öreges hang. A KÉT EMBER előbb egymásra néz, mintha ezt mondanák egymásnak udvariasan: tied az elsőség, végre a magasabbik megszólal és elmondja, hogy „a Népfronttól jöttünk, beszélgetni szeretnénk a házbeliekkel.” Odabenn megismétlődik az egymás- ránézés, mély hallgatással, hogy ki kezdjen hozzá Az idős férfi szeme és a mellette álló fiatal lányáé türelmetlenül ugrál egyik arcról a másikra. *=> Hát kéremszépen — kezdi újra a magasabb, hosszú torokköszörülés után — a választás ügyében jöttünk. Tetszik tudni, választás lesz. Feleletet vár, de az öreg csak tovább pislog kíváncsian. — A választás tetszik tudni azért vált szükségessé, mert az országgyűlés összetétele nem felel meg a mai követelményeknek. Tetszett ugyebár hallni a rádióban, hogy miért. Kedden Rákosi Mátyás is elmondotta ... Hirtelen megáll, kínlódva néz társára, hogy szóljon már az is valamit. Meg is szólal. A felszabaduláskor, amint azt bátyám átélte és bizonyára emlékszik rá, rettenetesen rossz' volt a Helyzetünk. A gyárak leégve, • a vasút tönkretéve, hidak felrobbantva, nem volt semmink sem. Akkor hozzáfogtunk az építőmunkához, felépítettük gyárainkat, lakóházainkat, útainkat, vasútainkat, hídainkat. Aztán' ott voltak a billiók, infláció volt és jó pénzt teremtettünk. A hároméves tervben teljesen eltüntettük a háborús pusztulás nyomait, ipari termelésünk megsokszorozódott, az árakat letörtük, a gyárakat államosítottuk, a külkereskedelem nagyrészét szintén, most aztán el akartuk kezdeni az ötéves tervet. Elsősorban is hatalmas nagy vasipari kombinátot építünk Mohácson ... BESZÉL, BESZÉL RENDÜLETLENÜL, közben az öreg dobol a szék karfáján, szeme ijedten és csodálkozva ugrál, látszik, nem nagyon érti sem azt. amit mondanak, sem azt, hogy mit akarnak. Végre szóbakerüi a béke, a békés élet és többek között megemlíti a .nyugdíjat is. Az öreg szeme megcsillan. szájaszéle megrándul, szeretne valami! mondani. Rarátunk azonban „svungban van", tovább folytatja a beszédek Türelmetlenkedő hallgatója még néhányszor megkísérli, hogy megszólaljon. de reménytelenül. Alig várja a végét — Egyszóval — vág közbe végre a magasabbik — azt akartuk mondani, hogy minden becsületes magyar hazafinak kötelessége, becsületbeli kötelessége, hogy a Függetlenségi Népfrontra szavazzon. — Ó hát ezt akarták? — derül tel az öreg képe. — Kérem én tagja vagyok, mint nyugdíjas, a vasutas szakszervezetnek. Mi öreg nyugdíjasok elhatároztuk, hogy azt csináljuk, amit a Magyar Dolgozók Pártja, mert az eddig is sokat tett az érdekünkben és hát a szegényember oda tartozik, ahol az érdekeit megvédik. Még néhány szóval elmagyarázzák, hogy szavazni nem lélektelenül, unszolásra kell, hanem felelősségteljesen és szívvel. Az alacsonyabb újabb szóáradatba fogna, de tárta végre elköszön. A KAPU ELŐTT megállnak egy kicsit Valami motoszkál a fejükben. Aztán elbírálják: mindenben helyesen jártak-e el? Teljes őszinteséggel megállapítják, hogy nem. Először is nem beszélték meg előre, hogy ki kezdje a beszélgetést így egymásra vártak. Mikor végTe a beszélgetés elkezdődött, egyikük (az alacsonyabb) annyira nekilendült, hogy nem tudta abbahagyni. Pedig értékesebb is az a beszélgetés, ahol mindkét fél elmondja azt, ami szívén fekszik. Hiba volt, hogy azt mondta el, amit a pártiskolán és pártkiadványokból tanult és nem tájékozódott arról, hogy a meglátogatódat mi érdekli A tapasztalatokat leszűrték, a hibákat megkeresték, megtalálták a módot annak a kijavítására is. A szomszédban már a tapasztalatokkal felfegyverkezve folytatták tovább a választási beszélgetést. Aktasétáltatás nélkül intézik a szegények ügyeit a városháza népjóléti hivatalában »Küzdünk a kisemberek exreit sanyargató bürokrácia ellen" — hirdeti a városháza folyosóján elhelyezett fel. írás. Á fogadalom komoly. Ha meggondoljuk, hogy mennyi bosszúságot és idövesztetéget okoz a dolgozó embernek a hivatali kilincselés és emelelek mászása. Persze nem mindig a hivatalon múlik a gyors elintézés. Vannak ügyek s vannak akták, amelyek a városház valamelyik hivatalából hosszú útra indulnak más hivatalok felé. Ilyenkor már nem a városi közigazgatás valamelyik ügyosztályának dolgozóján múlik az ügy elintézésének ideje. „Nem gyáriunk feleslegesen aktákat“ Felkerestük a népjóléti hivatalt, ahol a legtöbb esetben a legszegényebb em- bereicnek van dolguk, akik elesettsé- gükben kétszeresen érzik a huza-vona ügyintézés keserveit. A szegény ügye. két intéző dr Huszár Istvánnétól megkérdeztük, hogy hivatala milyen sikereket ért el a meghirdetett bizonyítványból. .— Minden törekvésünk az — válaszolt — hogy feleslegesen ne gyártsunk aktát, vagy ha már gyártani kell, akkor azt a legrövidebb úton, heverte- tés nélkül juttassuk el, arra a helyre, ahol végső fokú elintézést nyer. Leghamarabb azokat az ügyeket tudjuk elintézni, amelyekről a városháza ialain belül történhetik döntés. Különösen sürgősek azok az ügyek, ahol a rászorultak rögtöni segélyt kérnek. Ä „normális” ilyenkor az lenne minden bürokrata számára, hogy szépen megszerkesztett és kellőképpen felszerelt kérvényt nyujtgsson be hivatalának. Nálunk ilyesmiről szó sincs. Segítvén hma-von » nélkül —- A segélykérő élőszóval elmondja körülményeit, amelyek kérését indokolttá teszik és ha valóban rászorult, a segélyt ott helyben huza-vona nélWtl megkapja. — Hasonlóképpen járunk el a taegg.- nyék szemüveg kérelmeivel is. A? adminisztrációs tennivalókat ráérünk az után is elvégezni, amikor a kérelmet gyakorlatilag elintéztük. Konkrét eseteké- kérdezve Bolvártó Jenő Kaolin-utcai lakos, vagyontalan öreg ember esetét említi, aki egy-tjéi órán belül feltehető .a látását megjavító szemüveget. Jernovics Marianne 70 felé járó törődött öregasszony. As irgalmasok kórházából kénytelenek voltak elbocsátani,. mert nem ápolásra szoruló beteg, hanem törődött 3g£ Szegényházba való felvételét kérte Ai öregasszony régi gyámolítottunk, tud juk tehát, róla, hogy, ho^átartosoja nincs, telefonáltunk a mentőautóért ,és a törődött öregasszony, negyedórán belül szegényházunk gondozásába kte- rült. Lehet így is ügyeket mté/ni — A formaságokat azután intézünk el, mert elsősorban a gyorsan jövő segítség volt a fontos Hasonló eseteke i egyébként tucatjával tudnánk felsorol • ni annak igazolására, hogy tehet ügyeket intézni hosszadalmas aktasétáltatás nélkül is. Ez persze nem minden esetben és nem mindén ügyosztályon megy.... A bürokrácia szelleme eöe* való küzdelmet valóban csak úgy tudjuk elképzelni, hogy abban a közigazgatás minden ága és fóruma résztvesz a leg. alsóbb hivataloktól a kormányhivatalokig. Éneikül minden jelmondat csak jámbor óhajtás marad. Példaképpé»» ajánljuk a pécsi Népjóléti ügyosztály itt ismertetett módszerét és íetelősség- tudatát. JfAs/.kíC o \ „iiös vértől piros ült gyásztér“ barázdáin zöldéi a vetés. Nemrég még szántó-vető lépdelt rajta, de most újfajta szerszámok vágják a földet és a földből nem kalász, hanem falak nőnek ki. Épül a mohácsi iparváros. Az országúton sűrű egymásutánban megálló szekerek és teherautók tégla- halmokat raknak le. Amott jókora meszesgödröt ásnak. A mezőiben is téglarakások emelkednek. Odébb két- három helyen folyik a talajvizsgálat, amely az elvégzett felmérési munkák után a talaj minőségét állapítja meg és a vele kapcsolatos építési lehetőségeket. A fúrások azonban más célt is szolgáinak, vizet kell teremteni az egyre szélesebb lendületet verő építkezéshez Most még a Dunáról hordják a vizet, ami bizony elég messze van, ezért sürgős a kút feltárása. Stefani- des: János fúrómester a hét végére ígérte a vizet amely számítása szerint ezen a mezőn majd minden helyen bőségesen fog buzogni. Egy-kót napot kér még csupán és percenként 600 liter vizet ígér már ebből az első kútból is. A nagyfeszültségű távvezetéket az elmúlt napok alatt már kihozták idáig, egy-két nap és itt tesz a motor is, amely a vizet felhozza a föld mélyéről. A kút tőszomszédságában és távolabb is már megkezdték a Iranszforroátos házak építését TKhb, mint 800 munkás dolgozik már most az ipartelep alighogy megkezdett munkáinál, ez a szám azonban augusztusra 6000-re emelkedik. Ez is magyarázza azt a lázas sietséget, amivel a munkások dolgoznak, jól tudják, hogy ezt a 6000 embert fedél alá kell juttatni, cl kell látni ennivalóval, de étkezőhelyiséggel is és mindazzal, ámít a dolgozók állama kultúrában és kényelemben a dolgozóknak csak adni tud. Az ipartelep 1500 holdon épül fel, ebből mintegy kb. fele maga az ipartelep. amíg a másik fele az iparváros lakóépületeinek elhelyezésére szolgál. \ hatalma-- szántóterület tulajdonosainak dicséreteire legyen mondva, hogy földjeiket egymásután önként ajánlottak fel a7 ipartelep céljaira történő kisajátításra Értesülésünk szerint a szomszédos- Lányosok határából kap- r'éreföldéket. t zen a területen, ahol n*o«t állunk. kezdték meg és folytatják a lakótelep építéséi. Szinte égy Időbén indul meg 28 hatalmas épület építése. Az építésvezető a kezében tartott térképről magva ráz. 60 ágyai hatalmas szálloda épül itt. mellette hatalmas munkásétkező, aztán sorban 0 darab háromemeletes pontház, amely egyenként 24 kétszobás, összkomfortos munkáslakást foglal magában. Ezekkel együtt épül a fürdő, óvoda, iskola és a kultúrház. Amott a túlsó oldalon ismét egy ötemeletes szálloda. Már az első időben hozzá kell kezdeni a dunai anyagkirakó megépítéséhez is. Mindezeknek 1950. januárjában teljesen készen kell állnia. Kápráztatóan hatalmas arányú mun- katerv alig több, mint félesztendő alatt Ez a munkatempó azonban nem korlátozódik rsupán a mohácsi mezőre, ahol a? ipartelep előkészítő munkálatai folynak, ugyanilyen iramban készültek el mohács—hátaszéki új vasútvonal, valamint a Pécs-komlo drótkötélpálya felmérési és kitűzési munkálatai is. Ez utóbbin szállítják a komlói kőszénbánya kokszolásra szánt szenét a kohó’nű számára. A városháza műszaki ügyosztályán ugyanilyen ülőmben mennek a munkák. FeMrváiy /sínül? műszaki főtanácsos, akinek kezében jelenleg a szálak összefutnak, ismerteti a munkálatokkal kapcsolatos nagyszabású szervező adminisztrációs és tervező feladatokat. Ezeknek ellátására — mint mondja — három irodát alakítottunk ki: a lakótelep építésügyi irodáját, út- és vasútépítési Irodát és a mélyépítési irodát Az ipartelep és annak idesereg- lő dolgozói ugvanic hatalmas feladaBÉRMALÁSRA ÓRÁK ÉKSZEREK karikagyűrűk F1174 AZ-íól, i J aoo tok elé állítják a várost a vuaUáiá# kérdésében is. A közel '26.000 lakőoj 'áros vízellátását jelenleg 28 mélyfúrású közkút látja el, Magánházaknái vannak ugyan kutak, ezeknek viae azonban meglehetősen egészségtelen, d* különben i.s majd mindegyik kiapadt vagy kiapadóban van. Egész sereg új kutat kell fúrnunk, vízvezetékeket Apt- lenünk és a közegészség szempontjából annyira fontos csatom »müvet meg kell építenünk mire »/ ipartelep elkentül hallottunk, otm a papírról leléptél Amiket láttnnké< tervek unmár, mert a valóság mezejére és az alkotó len dSietnek az a hatalmas ereje, amit - munka lüktetésében éreztünk, ma a földből meseszerii gyorsasággal kujftvé iparváros minden lakójának éltet eleme Ru/sits End*» edényt élshniszsii ruhát, cipőt, textilt.
