Dunántúli Napló, 1949. április (6. évfolyam, 76-99. szám)

1949-04-24 / 94. szám

trsFtd 1949 ÄPKtttS 2# ^ ' f Éhség, nyomor és általi kizsákmányolásj A KAPITALISTA ORSZÁGOKBAN NYÁLLAL SZÖVI A mióta a háború végétért, a ka- “ pitalisták mind erősebb táma­dásokat indítanak a munkások munkabér- és életszínvonala ellen. Ezí legjobban bizonyítja az Egyesült Államokban uralkodó helyzet. A ka­pitalisták hasznainak szédületes iramú növekedése mellett, amelyek az elmúlt évben már meghaladták a 30 milliárd dollárt, különösen ki­látástalan képet mutat a dolgozók helyzete. A mérhetetlen fegyverke­zési hajsza, valamint a Marshall- í terv keretében történő kiutalások (Következtében jelentkező féktelen (liüfáció, az adóterhek növekedése fa szakadatlan áremelkedés, a reál- j bérek és a lakosság vásárlóképessé- j gének csökkenése — ez jellemzi I »virágzó” Amerika jelenét. 1946-tól 1948-ig 100-ról 175-re emelkedtek a ['nagykereskedelmi árak jelzőszámai, ugyanakkor a munkások reálbére a háborút követő években 20 száza­lékkal csökkent. A californiai egye­tem számításai szerint egy munkás­család létminimuma az elmúlt év­ben hetenként 75 dollár, keresete viszont csak 51 dollár volt. Ez azt jelenti, hogy egy átlagos keresetű amerikai munkás munkabére alig fedezi szükségletei kétharmadát. A michigani egyetem közgazdasági központjának nemrég befejezett vizsgálatai szerint a munkáscsa Iá­itok 60 százalékának keresete a lét- ^jninimum alatt van. Még rosszabb a dolgozók helyzete egyéb kapitalista államokban. Ang­liában, amelyet egyre jobban behá-- lóznak az amerikai „segítség” szálai, az általános árindex a háborúelőtti 1938-tól 1947-ig több, mint kétszere­sére (100-ról 218-ra) amelkedett. A munkások reálbérének színvonala állandóan süllyed. Ezt még elősegíti a munkáspárti kormánynak a „mun­kabérek befagyasztására” irányuló politikája, amely mind nagyobb fel­háborodást kelt a munkástömegek között Az országban még ma is a háborús idők törvényei vannak ér­vényben, amelyek megtiltják a mun­kásoknak, hogy egyik válalattól át­menjenek a másikba. A kapitalisták, a munkáspárti kormányok támoga­tása mellett a nyolcórás munkana­pot rohamozzék. É g milyen a helyzet a többi mar- shallizált országban. például Franciaországban, vagy Olaszor­szágban? A növekvő infláció és az átláthatatlan valutakáosz feltételei között Itt is egyre inkább koldus­botra jut a munkásosztály. Francia- országban a nagykereskedelmi ár­index 18-szorosa a háborúelőttinek, a munkások átlagos keresete 1938- hoz viszonyítva a felére csökkent. Hivatalos adatok tanúsága szerint a pénzügyi és iparmágnások egy kis csoportjának hasznai felülmúlják azt az összeget, amelyet az ország összes munkásai és tisztviselői fize­tésként kapnak. Ugyanez, vonatko­zik Olaszországra is. A kapitalista országok munkásvi- ttonyairól alkotott képünk nem vol­na teljes, ha nem emlékeznénk meg lók a nagy, imperialista hatalmak­tól függő kicsiny országokban. Ezek­ben valóságos rabszolgarendszer és halálra dolgoztatás uralkodik. Csak néhány esetről akarunk ehelyt be­számolni. Itt van Porto-Rico. Nem­rég múlt ötven éve annak, hogy az Egyesült Államok elfoglalták a szi­getet. Az első években az amerikai társaságok jóformán ingyen szerez­ték meg a sziget földjeit, s a cukor­nádültetvények területét 70 ezer acreról negyedmillióra emelték. „A cukortrösztök birtokában van az egész sziget, — írta a közelmúltban a Daily Worker, — úgy, hogy a szi­get őslakóinak még akkora földjük sincs, amelyre saját szükségletükre burgonyát ültethetnének." Az ültet­vényeken végkimerülésig dolgoztat­ják az embereket A bennszülött lakosság számára kü­lön, úgynevezett „rezervációkat” és „lokációkat” létesítenek, ahol ezeki az emberek kicsiny, megművelésre J alig alkalmas, vagy alkalmatlan föl-, döri éhezésre és pusztulásra vannak] kárhoztatva. Erről persze nem be-: szél az Amerika Hangja és az] Egyesült Nemzetek napirendjén sem] szerpel a dolgozók szörnyű sorsa és ^ kizsákmányolása ( üJ TliPUSO OYAPÖT,! — színes tybafrotyaftál A tudományos gyapotkirató inté zetek és kísérlet! állomások 11 uj- \ fajtájú gyapooi mutat ak be a szovjet kormánynak. Hozamuk 10—30 szá-f Zalákkal múija felül az eddigi gyapotokét, s száluk is finomabb minőségű.# Az újfajtájú gyapo'féleségeket különösen a középázsiai, transzkaukázusi é» # az új gyapot1 ermelési területeken fogják termelni; A Szovjet Tudományost* Gyapotku atásl Központ kísérleti álló mása két színes gyapo fajtát is kitér- é meJt. Az új, gyorsan beérő gyapoífa jláka: az ukrajnai kísérleti állomáson t ta-melték ki- Ez a fajta 3 hónappal korábban érik be és 33 százalékkal na- £ gyobb a termése az eddiginél. J ) \ * íal van a hiba. A nyálat haver fröcsköli a világ mind a négy táp felé, de elfelejti, hogy a póknak csendben kell maradnia. A pénzmág­nások fapja> es rádiói telekiabáljak az utcát és a levegőt Marshall ter­vével és akiket áldozatoknak, szánt, a népek milliói már nagyon t? meg­tanulták <t a ok. nyelvén érteni. Tvá iák. hogy a háló «sriisto* rágyógást, az újságok mérföldes vezércikké* mögött ott áll a kőé)ér. társai- véren dagadtra hízott pók, és napröl-napm falánkabb lesz. A QÁRDA-BRIQAD A keresi félsziget halászai egy nap leforgása alatt két tengeren is ha­lászhatnak: Azovi és a Fekete ten­geren. A félsziget a két tenger kö­zött fekszik. A halászfalu legkiválóbb brigádjának, a „gárda-brigádnak" ve­zetője egy fiatal nő: Marija Kozlo­Bőséges zsákmány az é<szakai halászat után, vája. összesen hárman vannak, a fiatal lányon kívül két idősebb férfi tartozik a gárda-brigádhoz: Vaszilij Korotkij és Pável Fjedorov. Akár az Azovi, akár a Fekete tengeren ha­lásznak, mindig ez a brigád hozza haza a legnagyobb zsákmányt. De > nem ezért kapták a „gárda" ’ nevet, i A Honvédő Háborúban érdemelték ki j ezt a büszke óimét. Hogyan is tör- 5 tént? 9-----A félsziget többször cserélt gaz dát a háború folyamán. Hosszú hónapokon át itt húzódott a front­vonal. A németek erősen lőtték a félszigetet, tengerszorost pedig állan­dó légitámadások tiizében tartották, hogy egyetlen hajó se juthasson ke­resztül rajta. Marija Kozlovája bri- fádja mégis mindennap kint volt a tengeren. Nem halásztak. Sebesülte­ket szállítottak a tengerszoroson ke­többször is | utat & tamanszki és keresi partok között. Katonákat, élelmiszert és hadianyagot szállítottak. Felbecsülhe­tetlen szolgálatokat tettek a keresi partizánoknak: élelmet és lőszert szállítottak rejtekhelyükre. Krím fel- szabadulása után Marija Kozlovája brigádja elfőttek látott munkához. Megtisztították — a tengerészekkel együtt — a keresi tengerszorost az úszó aknáktól és megkezdődött a ha­lászat. Ezért nevezik a fiatal leány brigádját „gárda-brigádnak“. Mert igazi szovjet emberek ők: a harcban életüket kockáztatják, de a fegyve­rek elnémulása után nyomban hozzá­láttak a munkához, a termeléshez. ják magukat a háló fojtogató-vi# séböl, de' összefognak valamctiP áldozatnak szánt társukkal- és ó <" lág valamennyi sarkából ják a pókhálókat.' A Szovjetunióban gépesítik a munkátoiyumniok**t A szovjet gépgyártö-ipar számos olyan új gépet áhított elő. a nehéz testi munkát igénylő munkafolyamatok gépesítését lehetővé -te**]] A különböző földmunkát végző gépek, kotró, lapátoló, s egyéb berendezés1 számú a múlt évhez viszonyítva .V) %-kal növekedik. Néhány éven be,fil gépesítés már olyan méretűvé válik, hogy a főtmdunkálatoknál testi ' ka jóformán nem Is lesz. A faiparban a gépesítés 1949-ben ar előző viszonyítva csaknem négyszeresére, a komíivesiparhan pedig hárolT•sír>fnS, ra növekedik. munka-megkülönböztetésroL eaak, ml is a helyzet ezen a vona­ton. Különös megkülönböztetésben van része a női munkának. Azokban Lássuk az országokban, amelyekben a kapi- 1 [készítenie. Felesége'ebben aktív munkatársa volt. Dániában és Írországban pedig 80 százalékát teszi ki a férfiak átla­gos munkabérének. Kennan és Durbrow megbízásából követségbenli alkalmazottaknak az oroszokhoz és máshoz való kapcsolatáról jelentéseket kellett az összes ANNA BELIJE BUCAB lé öt talízmus farkastörvényei vannak ér- f Minthogy Davies alkalmasnak látszott a pro vényben, a női munkát a íeg/effciis-''vokációs szerepekre is, sokszor felhasználták őt meretlenebbill kizsákmányolják. AJ ilyen természetű megbízások elvégzésére a követ- férfiak és nők egyenlő munkája?,ég kebelében. Megbízták azzal, hogy a követség egyenlő díjazásnak elve ezek egyi-||t.agjai és munkatársai köziil bizonyos személyek- Icében sem elismert. j(nek járassa le a tekintélyét és készítse elő ezek­Az Egyesült Államokban a nőknek Moszkvából való visszarendelés^,. így történt munkabére átlagban 15—20 százalék-dadául Armond Willis esetében is és ezt a meg- ka! alacsonyabb, mint a férfiak W**«t sikeresen hajtotta jégre. Beszámolómnak munkabére, Angliában pedig a nők? ^7 másik helyén majd bővebben megemlékezem átlagos munkabére a férfiak munka-«rr« * «rténefcrol, melynek szemtanúja, vol­bérének mindössze 50—80 százalékát . . ... . ITaA teszi kL Nem kedvezőbb a helyzet?, . ?avies kaf5“ £\v,ábba megbízási a/ USA más kapitalista országban sem.Fran-l'követs^ vezetőségétől, hogy tartson fenni wow» oiaországban, Olaszországban, Svéd-I^P080.'^ .^ mo^kval a'"™kal. Ieve' kkj' Országban, Hollandiában a nőkmun-? !0^ öket, ,m!"d raz ó kémmunkájában m nd pe- » ■*■'*“*• Ausztriában j[ ^ S ff.“ ,1 való belépésemkor egy vagy két ujságlevelezőt, “Mikikkel behatóan tárgyalt Voltak olyan levele- d*ök, akiket következetesen felhasznált “ hamis ni­D e a legállatibb kizsákmányolás-11 •0Ínfek ^ provokációs ügyeinek intézésére. Ezekre ban van része a női miinká-l1-1 levelezőkre bízta azokat az iratokat es táv írató ®ak a gyarmati és félgyarmati or-»|,<at’ amelyet ő és követsegbeli munkát ársajhauu­Kágokban. És a faji megkülftnböz- <! ''"'***■ Meghagvta nekl Atlírnokbu tetés? Az Egyesült Államokban* ‘okát készítenek éi őt, mind a mai nanis virájjnj-h it nívP'alo visszatérésük után cikkeik sorsáról tájékoz aljasság, mint a négerek^ gazdaságiig TK7 történhetett ás politikai megkülönböztetése. TelJ befolyást tgd^.t gyakwplni a :Szov etunu.va^ kap- lesen igazat állít Margaret HelsbJ^' ríHlJhSaSS amerikai Írónő. midőn ezt ifja: í VnpI,ka ve e.m*T.> ÄSil „Hivatalos rabszolgaságban tartót-1 k.mek crv-Kkorlntniik tűk a négereket 18fi4-ig de nem-inímlkva' kiilüevminiMten konferencia alkalma- Wvataloe mbRzolcaoAuh-.n tarMnk ivaJ mutatkoztak rnfff leirvilágosabhan. Davies még ma Is- ,UK émeaparanoottn » követség egyik alárendelt, , f-rincrban lévő bö’gvtayiénik. aki ftt a követség Különösen kénVuk-kedvnV szerlnt *‘öM>t tagjairól szokta kll'önben tájékoztatni, hosrv garázdálkodhatnak a kizsákmányo- készítsen elfi Szovjetunióról szól, gondosan öesze­Ez az igazság az amerikai diplomatákról válogatott hamis híranyagot, amit majd a _-0r’n tucatnyi, a hivatalos tanácskozás folyamara össze sereglett újságíró kap meg. Természetes, hogy a t __.tVi_ ._cláZ-bA « lantétól is olvnn megbízást ka Imar a egy legtöbb újságíró a lapjától is olyan megt pott, hogy lapja amerikai olvasói szán kollekció liirt és hamis jelentést gyűjtsön össze, s mindezt a híranyagot úgy tálalják fel, mint „az Oroszországról saját levelezőnk által a helyszínen nyert igaz értesülések“ tömege. A konferencia egész tartama, alatt meg­hagyta Davies az amerikai levelezőknek, hogy ezeket az általa gyártott híradásokat olvassák, azokból tájékozódjanak, másolatokat, kivonato­kat készítsenek, amiket azután majd. mini ..ere det.i értesüléseket“ használhatnak fel. Ebben aa időben munkája főleg a levelezők téllevezetésére irányult. A tudósítók legtöbbje természetesen örült annak, hogy nem kell saját szakállára híranyagot gyűjteni, hiszen Daviestől készen kapnak mindent. Azt hiszen, hogy Davies nem professzionista hírszerzőügynök, 8 ha mégis az volna, akkor vi­szont igen ügyetlen kém. Egyszer például meg­hagyta a követség konzuli osztályán szolgálatot teljesítő egyik tisztviselőnek, hógy tervszerűen kérdezzen ki mindenegyes amerikai^ állampolgár­ságot kérő egyént. Ez a tisztviselő, névszerint Wallace, akit később a szolgálatból elküldték, mert esunva verekedésbe keveredett, amelynek alkalmából koponyáját is beverték, foglalkozott a személvek kikérdez «^ével és papírra vetette ró­luk a Davie« által kért információkat Davies u két az adatokat gazdagon kiszínezte - **6" oee koholmányokkal és felhasználta a barát#*, folytatott társalgások közben, akik aztán meséit széthordták a követségen. . f J Davies személyesen is részt- vetti’-'etfy egyen kihallgatásán, aki a konzuli osztályt ijj, gatta me.v és olyan irfntrmác jókat próbált, W;, kicsikarni, amelyek megfeleltek a« ő erovjr,a nP-t szájaizének. “ V ,,m Davies a moszkvai USA követségen' veífi. munkájával olyan eredményeket, ért. el, hogy L rabbi bűneit, megbocsátották, melyekért akkOV"J. vetett el, midöb í inában töltött szolgálata mán, a kínai kommunistákkal szemben harátjMJÉ 'magatartást kellet volna tanúsítania. Valóig nagyon természetes, hogy Davies egyáltalánj Aj volt „barátságos viszonyban“ kínai kommuaigS kai- Egyszerűen kétköpönyeges ember volt. -J* \ ván abban reménykedett, bőgj- sikerül ne®_K Kuomintang kormányban kémkedéseket tatnia és az Egyesült Államokban, a kínai k'-« litikai vitelében provokátori és kémszerep# nia. Azonban i al amilyen ponton hibát kö’. <« el, amikor egy magát kommunistának ff egyénnel kezdett tárgyalást és ekkor az USÁUy vétségén végzett tisztogatás folyamán eltá,'t'- ták Kínából. ^ Ezután lehetőséget biztosítottak neki hogy hibáit egy moszkvai megbízatással .V kelje“. És levezekelte. Moszkvai tevéken, aé olyan káros és ártalmas következményekkel y hogy még a szovjet-amerikai érdekeltségek' ropólinmának“ figyelmét is ráirányította. .1/ Moszkvából egyenesen Washingtonba k« g ahol Kennan által vezetett politikai tervbv/ö .J nál kapott treoeztást. Ebben az állásában >e nyílt intrikáit jelentősen nagyobb erővel ^ A klikknek ugyanis az volt a \ ^ hogy az államvezetés minden fontos l'% - posztját biztosítsa biztosítsa magának Koojyj érésére a szovietelienes Szakértők“ tan'^ar kát tartanak, ahol fiatal tisztviselőket tif* 1

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents