Dunántúli Napló, 1949. március (6. évfolyam, 50-75. szám)

1949-03-27 / 72. szám

bonlmnu M.APie . / Z / AI OROSZ REALISTA REGÉNY MEGTEREMTŐJE VI ttwMj raagÜjmdc Gogoly A* — miinek műveit milliók és milliók atomasák újra és újra — száznegyven évvel ezelőtt, 1809 márciua 11-óii született Ukrajna . 5 /orocsinci mattá kómáé gében. Al­kotó munkásága a műk század 3o-mt, ÖO-es éveire esett, amikor Oroszország aj Önkényuralom ét a földesurak hatalmiban ttolt, A zsarnokság ellen küzdő ha- Udószellemü írók csoportjában ott Htjuk Gogolyt la, a kritikai realizmus néven ismert új iro­dalmi irányzat megalapítója. fogolynak nagy szerepe volt -T a nép öntudatának ébresz­tett ben Amikor elaS nooellás kötete — a JTanyai esték“ — megjelent, az olvasókat ét kriii- I utókat egyaránt magával ra­gadta: egy eddig nem ismert vi­lágot mutatott be, Ukrajna, a maga napfényben úszó ragyogá­sával. Feltárult az ukrán nép élete. Gogoly nagy művészi ereje abban pan, hogy egyszerű embe­reket ábrázol igazi, éló emberek­ként. Életörömtói duzzadó, em­beri vonásokat mutató, erkölcsi tisztasággal teli alakjai megnye­rik az olvasó szivét. „Meg külön­'J'ggoly pályafutása __ mint minden haladó íróé a forrada­lom előtt — tragikus íréit. Szü­net nélkül üldözték, gyanúval kísérték, a reakció elítélte. Ma­gára hagyató:Hágában, Hete cége jelé, erkölcsileg és szellemileg összeomlott, Misztikumhoz és a megbékélés hirdetéséhez mene­kült. Kenéssel korai halála előtt „Baráti levelezéseimből“ elmen eszményeit megtagadó, a hala­dással szembeforduló írása jelent meg. Bjelinszkij, aki Gogolyt nagyrabecsülte, e könyvről meg­semmisítő kritikát írt. A közön­ség körében sem volt sikere e műnek. Gogoig, Oroszországot ú4talan-Aton rohanó trojkához hasonlította, figyelő tekintetével száguldását köoeti>e, ezt kérdezte: ..Hova terasz Oroszország?4' A kérdérre életében még nem kap­hatott választ. Mi azonban ma már felelhetünk ('fogolynak: retett hazájának útja világot: «— halad a kommunizmus felé. S Gogoly csak azért halhatatlan, mert mélyen realisztikus műveket alkotóit, arra tanította az em­bert, hogy megvessen mindent, ami a régi világban rossz és al­jas. S nemcsak az orosz népnek büszkesége: munkássága az egész világ kultúráját emelte. MüveI magyar nyelven is megjelentek már a múlt század nyolcvanas évei előtt, ismert elbeszélései át- ültetői között Arany János te szerepelt _ hör tet6 jellegzetessége Gogoly el­beszéléseinek az elgondolás egy • szét őségé, a népi vonás, a töké­letes élethűség, az eredetinek ét i omihtsnak lerulttlefe, amelyet mindig lefékez valami mély szo­morúság Mindezeknek a tulaj- d■-■’»ágaknak egy a forrása. Go- r • - ’ ö, a valóságos élet köt­tet* Bjelthszkij, „ nagy ,, V., rr;, -,t ... -> álmodozott : rrt> . a i< /’•••'. ameluben s vi'fif wfl-.-rt I xzeunt, t i, megbecsülik az ctuver- érzéseket, « a nép ryeg:'"i r. az • inyomás- •’ n.'-fi et, ht’t-big szabad é.eu-t •fő ki alatt irtani a társadé, te ■ni-.1 mindent, sírt: alj,:.- ér si­vár Mindennél fájlalnutsabh volt látnia, hogyan a ’árts meg * zsarnokság könyörtelenül az emberi méltósága■ hogyan torzí­totta el az ember szellemi arcu­latát, rontotta meg eg, ?-néger termésre4ét Műveiben izzó gyű­lölettel fordult szembe a hir- 'ri rendszerrel, a naplopó, ét-'di arisztokratákkal, t a közhivatal, ovinkkal. fk. tméle/lenttl leleplező sza­tírái kihívták a harcot a hűbéri Oroszország lélekpuszti‘ó ónké- ■tue ellen. T-enin ezért értékelte annyira Gogolyt. Egyik cikkében pl. éppen arról ír, hogy az toOöJh forradalom napjaiban erősen kibontakozó demokratikus irodalom „Bjelinszkij és Gogoly eszméivel volt telítve, amelyek ezeket az írókat Oroszország min­den becsületes embere számára drágává tették.“ Gogoly számára azonban Oroszország nemcsak a „Holt lelkek“ országa oolt. Vili fosna látta, hogy jeliedet e> alakjai, a Csikooak. Manilovnk ét a többiek nem képviselik az :gazl Oroszországot A történelem igazi alkotó ja a 'nép, az életerő h a nemes emberi tulajdonságok . ,* TPsg.msnUmi jmniumt, ■««« • terrMaimi pratoterUUni MmM. cuja, ta®p c ta«®én kar tas*-. Utol« •fvsMüqrtat iorW«MM« ■••a m—«wh» «I, hiH—i «ta»wM at «atari kmttVrm Mfc, mSm két- Wftai faJtédéWmfc Hatan ért*, két watrétaé w*w ét WtatemW.- (UaH HÉTSZÁZÖTVENEZER KÖNlV VAN a pécsi Rgya térni KöDyv tárban. Érték«* é* ér­tékben. Eredeti célunk tu. ▼olt., egy-eej olvasd) tat Alomra kiraga­dott kartotékján lemérjük, milyen hatással volt a politikai és gazda sági fejlődé* ss. olvasd kulturális igényeire. Sajnos, ilyen statiszta kát felölelő kartotékrendszer nine« * könyvtárban. — Tény a» — mondja őr Wi nisek Nándor, a könyvtár igtaga tója — hogy olvasóink mán* egyre növekszik. Míg 1944 be® 15 ,--*ér, addig lJMB-ban már 89.606 könyvet adtunk ki. Négy évvel ezelőtt még csak 2667, a* elmúlt évben pedig már 6000 alkalommal /ették igénybe el várótermen kot. I Raliban ü egyéni könyvvitel aránya országé* rivjonylatbar a 'eeiobh. . FELTŰNŐ A MAI IDŐK gyeu»m> hallgatójának tudás- é* Most tanulásvágya. Kttlönben Is a leg- több ember olyasmit akar olvasni araiból egyben tanulhat 1*. Hatal­mas arányban megnőtt ar érdek­lődés a közgazdasági tudomány iránt. Nagyot, keresik u orosz és a szovjet irodalom termékeit. Lenin, össze* magyarul megje­lent mflvei, Sztálin és Marx köte­tei ötszörös példányban megvan­nak, de ha tizenötszöröse® volná nak akkor is kévé» lenne. Olyan nagv a7. érdeklődé». A KARTOI ÉKHOZ ME­GYÉNK és ha már sem néz hetjük meg a függőleges, időrendi rétegződést, megnézzük a vízszin tes tagoltságot, vagyis találomra azt. bogy jelenleg milyen könyvek vannak kint. Essünk túl először * nehezén. Erdős Renáta szirupjait, törté­netesen a ..Bor«óhereegnő“-t, Mar * tos 1 italt m—lgiiW Átveri " hercegnő »MrJéC, a »Hweeg“ i- BenM Béla erdőfőtanáesos olv p- gat)a Viekl Bann ,Grju»d Hot* ■ i'ében meat er? igaagaté tan »■ , akik. BroaafieHl bét embernél v b J kint. E néhány példa is igazol 1 | hogy a könyvtárba* még uá 1 műn megtérő eelejte* olvasmi * aonau aa olvasók egy rémét, »! mV távol állnak áttét, hogy újat és nemesebbet keressék. A VIGASZTALÓ O I. D A L mm« RsigwM dot: Csóá Mária, Jódi Magda, ívé nodes JáBa középiskolai tanulók, Pofot Jósáéi, raremexi József munkások, Kalmár Ernő ts-ár <X még tizenegyei: olvassák. Stein­beck Zakariás UH tanulónál, Wi- nisch Nándor könyvtárigazgatónál van. Rengeteg ToWtoj és Gorkij forog kör.kése« Makarónké* Tóth Sarolta tanuló, dr Csekey 1st,via egyetemi dékán, Tóth Pál tanító képié* vitt ei. Marxot Kydri Pái reformál** eeprvee Lónkat ugyaa * és Tihanyi. László joghallgató. Te­meti Mihály tanár As még stásM- san tanulmányozzák. Valamennyi Rákosi Mátyás könyv ic kézben van, akár lakács György tanul márvái A kiragadott példák rá mutatnak srra, hogy a leghaiadot abb szépirodalmi és tudományos munkák ma már minden foglalko­zás ágban dolgozó embert érdek «k. EZ A HELYZET M márciusába", amikor KO ezer kö tét között harcé' aa érték, as ér­téktelennel: aa olvasóért. A harcot as olvasó igénye, öntudata és nem utolsó sorban osztályhelysete dón ti el. A legértékesebb eredmény- as új olvasók táborának «tövek* dósé. Nóriietb Aranka tó érv« urunká* lány már három év* jár ide. m«g kérdezi s könyvtári tisztvfeselőket akik valamennyien szívesen 8*^ fenek, melyik a jó könyv: ás há­rom éve csak Irodalmat olvas­Kevesen tudják ebben a váré* ban. hogy a* Egyetemi Könyvi nemcsak a* egyetemistáké, hauen mindenkié Havi két forintért nyitva a kapu 250 ezer könybW Most a munkásokon a sor: Lépjék át minél nagyobb »iámban éri * kaput. , SZ. T NIKOLÁJ GOGOLY: Can íjai esték Hát ez njej: miféle újmódi? Tanyai eatéfe M fóle estékf Ég bőgj özeket falusi mébós ‘én gátja vjiaggáv Szén:, Isten, hát még mir dig neu: kopasztottunk meg elég ládát, hog ollunk le.yen bőven és még mindig nem dói roztjik fö! pap;:-tf<ik elég rongyot? Még mindi kevér. néosét- és csőcselék minden rendű é raie/ó ember szennyezte be tintával az ujjait Most már méhészember is arra fanyalodil hogy a firkászok példáját kövesse? Hisz» ! már ».múgyis annyi nyomtatott papfr van , I viláoon I ov ar ember nem tudja- mi* eső magoljon belé! Jó! sejtette a telk^m. amikor mindeze,krí t d ilg' krót már egy hónappal ezelőtt is hal !otiam Ezzel csak ázt akarom mondani, ha j maoiinkfajta tanyai ember a kuckójából ki kukkant a nagyvilágba, ngyanazt érzi, min amikor nagyhatalmú úr termeinek a küszöbé !ép! át. Valamennyien, akik ott vannak, körül veszik és bolonddá tartják. Nem volna olyat nagy a baj, ha ezt" csak a nagyobbrangú inas népség tenné, de úgy áll a dolog, hogy akár melyik gézengúz kölyök, akármelyik csirke fogó. akinek hátul, a szemétdomb körül volnt a helye, még az is belekapaszkodik az cm herbe, mind ahánva.n vannak, körülötte do bognak és kérdik, hova? hova? mit kereset: itten? kifelé paraszt, kifelé! Hát ét: azt tnon dóm... mit is mondok? Magam sem tudom Könnyed dolog nekem évente kétszer átmeun- Vfirgorodba. ahol öt esztendeje sem a járár bíró Írnoka, sem a nagytiszteletü plébános út nem látott, mint hogy a nagyvilágban mutat kozzam, de ha az ember egyszer betette a lá­bát, akkor már akár akar. akár nem meg kell állnia a helyét. Nálunk kedves olvasóim — már ne ve­gyétek rossznéveD (talán igazán rossznéven veszitek tőlem, hogy falusi méhész olyan szimplán beszél veletek, akát a komájával, vagy a sógorával) —. nálunk a tanyai életben tgt makié, hegy mibatyi a masai «unkának vége, a tenném belak «rttotcuk és a paraszt hosszú télidőre pihenni bújik a kemence mö­gé, a magunkfajta ember meg sötét pincéim tárta méheit, mikor már nem lát az ember »* durvát az égen. s- körtét a fán. akkor, mi helyt, beesteledik, egész ' biztosan fölcsillan i valahol a falusi ucca végén $ lámpa, az ern ' her a távolból nevetés' hall. énekszót, meg- ; pendül a halalajkaJ néha a hegedű is meg­szólal, emberi szó ba.Hs7.ik ... Ezek a mi falusi fogadóestéink tisztesség ne essék szólván. ■ olyanok, mint a. városi bálok. T>e a legszebb sa íiyen esténk«» mégis 1 csak az, mikor valamennyien szorosan körbe. 1 ülnek ée egymásnak tréfás Kiadványokat ad nak vagy pedig egyszerűen elbeszélgetnek. Mi mindent nem hall ilyenkor az ember! Honnan szedik ceak össze ezt a sok ósdi lim lomot? Milyen borra'ma» történeteket horda nak össze; és egész bizonyos, hogy sehol any nyi csodálatos dolgot nem lehet hallani, mint a vörös Panykó, a méhész estéin. Ámbátor azt hiszem, az érv hajam is inkább szürke ma. mint vörös. Re hát hiába, rossznéven ne ve­gyék, nálunk már a? a szokás, hogy ha va»a kire egyszer valanv rsú'fnevet ráakasztottak akkor az rajta marad örökkön-örökké Onnep- előtti este gyakran összegyűlnek a jó embe rek az öreg méhésznek a kunyhójában, körfll- tilték az asztalát s akkor nem volt más tenni­való. CRak oda kellett hallgatni. De meg kell mondanom, hogy nem voltak ezek egészen egyszerű embprek nem afféle szimpla tanyai parasztok, hanem olyanok, akiknek a látoga tását sok ember még ha nagyobb úr is egv falust méhésznél, nagv tisztességnek tekintette volna. Ismerik például Grigorjevics komát afcri a gyikaitka.i templom egyházfia. Re jó feje van i annak az embernek. Érti a módját, hogyan kell egy jó históriát elmondani. Két ilyen i históriát találtok ebben a könwben. Ez az | egyházfi sohasem hordott még otthonszőtt vá I szonból szabott köpönyeget, pedig sok falusi egyházfi egyebet se hord. még hogyha hétköz- i ben köznapon látogatja 1» meg az ember, ak ] kor b posztókabát van rajta, aminek olya-n 1 a színe mint a kihűlt krumplikásának. Ezért « a posztóért majdnem hat rubelt fizetett árai- \ öitfiitónl Polúdi-át.an HWS-fl L i Ml MfÁa« bén«*.: világba.» nem meri tat mondani róla hogy * csizmáját kátránnyal keni be. mert miiuttáát tudja, hogy a legfinomabb libazsírra! szokt» puhítani, olyannal, amit. biztosan tudom, mi®' den paraszt szivemen tenne bele a köieskásáh*- Senki se mondja róla azt se, hogy az orrá* . valaha a kabátja szélével törölte volna a.mit ‘pedig »7, ő álláeabéü emberek bizt>D.r gyakran megcselekszenek. Ilyenkor kiveeri ** inge alól szépen összehajtogatott fehér ke** kenőjét, aminek a azéle piros selyemfenállri van kivarrva ha aztán elvégezte a dolgát ▼ele. szépen összehajtogatja tizenkéticdrúd* és megint ar inge alá dugja Ejnye no, a födelgot meg majdnew ®, felejtet*em. Ha u urak engem meg akaró»f látogatni, akkor egén egyenesen káli jönni*5» a ryikankai országúton. Azért emlegetem n a helyet annylnzor, hogy hamarább el leh** sen jutni a tanyámra. Gvlkankáról haflott»*®* már biztosan elegek Meg kell mondánem **■ is, hogy sokkal szebb az a tanya! KA» egy közönséges méhészkunyhó. Ha eljöttök hozzám vendégségbe. <^7*? dinnyét kaptok amilyet még sohasem ettete* talán egész életetekbe®. Ami pedig * B,®*T illeti, merem állítani, hogy ennél jobba) |rte! len tanyán sem lehet kapni, mert képzelj^J^ el, ha az ember egy darab mézesviaszkot t hoz a szobába, akkor virágillat, tölti be négy fal közét és el se lehet képzelni, h*?! ez milyen gyönyörű. Olyan, mint egy *ön®í csepp, vagy az a drága kristály, amr az nők a fülükben hordanak. És micsoda P*y. tomot fog az én öreg feleségem elétek tál*'0' ha ti tudnátok, milyen pástétom az? Oly*' mint a tiszt* cukor. Lecsöpög a vaj az **rt' . szája szélé® mihelyt belékóstol. Nagy 10 rek ezek ar asszon vök! Hát uraim. R***, Ttár körtebort. feketeszederrel, vagy pálinkát mazsolával, vagy voH-e már elő- . Lek tejleves pirított darával? Istenem, de **) jó eledel van ezen a világon. Ha »z . Mibe rakják, nem tud velük bertelnl; 'f'r0* an. milyen édes ízük van. A múlt észtén«^ ien is... De enyje, hogy nekieredt a "7“ rom. Hát csak gyertek minél előbb, ügy'1' j. endégelflnk benneteket hogy «xundonkie .«a: _*!.„J«-V «ele ”A pécsi Rendőr Egyesületei nyugodtan nevezhetjük városunk legnagyobb kultúregyesülétének. A kerületi főkapitányság Pécsre kerülésével és ez államvédelem ha!óság fejlesztésével 1200 főre tehető a rendőregyesMet tagjai­nak száma. A hatalmas mennyi­ségi fejlődésével párhuzamosan nagy minőségi vál ozások Is jár­tak. Ez elsősorban a tagfelül- oizsgálatnak köszönhető. A jté- csi rendőrség frontján végbe­ment változásokkal most a Rendőr Egyesület is új helyi­séghez jut * Pannon ia-pince volt helyiségeiben és eleven kulturális és sportélet indul. Az Egyesület újjászületését biztosítja a most megválasztott új vezetőség. Elnök lett Ku- rimszky Sándor rendőrezred es, alelnökök; Soós U. János pró­barendőr és' Fülöp Ignác őrnagy titkár: Horváth István fdhad- nagy. Az egyesület a legelevenebben . kapcsolódik bele a tömegsport. 1 ért indított „Munkára Harcra JLőnJ> mozgalomba ás egymás. után alakulnak s különböző sportosztályok. Beneveztek már a népi sakkversenyekbe és ugyanabban két asztali tenisz csapattal vesznek rész. Most folynak a nagy rendőrzenekar szervezési munkálatai. A felsze­relés teljes egészében együtt van, sőt a zenekar létrehozásához megfelelő lelket és hozzáértő ze­nészgárda is rendelkezésre áll. Sirio Piovesan hangversenye Sirio Piovesan ' hétfői hangver­senye kettős célt szolgál. Elsősor­ban a pécsi zenekedvelők legma­gasabb igényeit hivatott kielégít* ni olyan műsorral, amely ar. elmé­lyedő művész* ée a virtuózt egy­aránt előnyös oldalairól mutatja meg, másrészt, é* ez a fontosabb, a hangverseny tiszta jövedelmét a művész gyermekvédelmi célokra ajánlotta fel. A hangversenyt hétfőn este 8 órakor * Színházban tartják. Pécs legnagyobb kultú^górdájává fejlődön- a Rendő/égyesület

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents