Dunántúli Napló, 1949. március (6. évfolyam, 50-75. szám)
1949-03-27 / 72. szám
HMIAWT0 M APlö Á nép szolgáltat igazságot MJCTUNK iwSy«« «actette d, hogy ■ nép állama nem »adhat le a maga űüipiisú írói szervezetén dk megalkotása- N 6b ignzaágazodgáütatásunkjiak népi demokrácia követekné- yárret Tudó összban gbah ozatlala aaesak az ítékneket kimondó hé politikai érettségén, s«o Wógíaá felkészültségén és jogi nktudáaáo naúlMk, hanem első Then attól függ. hogy bírón «•vezetünk mennyibea idomul taá a demokrácia követekné- feíhez. Ax igaarógszokgélka/tik; tatéi ugynafc a bírói szervezet «»akretfiärns áfcáakMsápak hiá- fíban a tegfcevésíbbé «ara hix- nttkatjéác a népi demokratikus tp feííogAmzuk és tawÉahunnak ■ kutayesotésé*. mAZSAfíSTSOUULTÁTX- gyökeres átotekítóba és ■ObisaiSkn5té tétele terén az d étatő lépént as onnséggyftlés 1*1 n»-jg»za.va*ott UJrvény- «“tau* jeleníti. noeAy a nép és tanikásbíróságok alkaknviMsá- < «sereeét gyakorinál tepamfia- *<A feáhnaznáHáséval a Szovjet- **ó és a környező népi de- "króciák bírói szervezed kon- hdcióH ülteti át a magyar jogsi talajába. Ez a (törvén y ja vas - 1 «a népnek a büntető igaí- íSzoigáli atásban való rószvéte- •" szabályozza és biztosítja, ®rt a népi demokrácia a prole- róiktatúra funkciójában nem °Ddhat le hz állami igazgatás tyetlen teriílelén sem a dolgozó Jtflyok, a nép széles vétegeánek Jnyító és ellenőrző hefolyisá- t A dolgozó népnek a muin- •wafály veaetéae mellett mn- Wő diktatúrája ugyanis a nép «yító és effienőrző befolyását * állami élet minden olyan teltén biztosítja, ahol annak »‘-os érdekei forognak kockán felszámolj« a múlt idők bírás- fisában megmutatkozott •rtszajlemet, amelyre a le!ünt »lkodé osztályoknak a saját gályáik araitok érvényesítése vé. r muJthateí Ionul mükségiik A DOLOGOZÓ NÉP irányító , ellenőrző befolyására nem- - a múlt idők bírói • kasztjáig foh vámolása és az ifit ér- ®yre jutó, foni'os gazdasági, teiálw és ezektől meghatáro* Magánérdek miatt van szükhanem azért is, mivé! a í®o6ziánek törvény formájába "dt osztály akaratát alkaíma- bírói szervezet olyan, a PPe] szemben * közönyös és at- ' idegien gépezetté vált, ameíly- í» dolgozók osak a reájuk Akozó és nékik gondot okozó ^Weiter látták. Az űroz.ság- , Altatásnak a néptől való ez Í ' radegenedése vezetett azután olyan szakbírói kar kifejlió- -hez, mély a nép domokrati- S jogérzéke fe'ett még a leg- tegi időkben is a kétes szak- 1?»ségnek uralmi helyzetet hiz- "tett, 2, Uj TÖRVÉNY a járás- A'ági tanácsokban működő 2 a törvényszékiekben he- , Jfgla’ó két- szakbírón kívül llck leiekben kettő. az utóbAÍ'íui pedőg három la ikus, népi ^ót is alkalmaz, akik a gyakorlati élei problémait és gondjait, a műhelyek és földek jogi kategóriákkal meg nem ragadható légkörét hozzák magukkal. A laikus bírónak keffi tehát arról gondoskodnia, hogy a jogalkalmazás és a gyakorlata élet szoros kontaktusban maradjon és a jog formulái nem legyenek logikai buborékokká, továbbá az ö hivatása, hogy az ítélet az elavult jogszabályok formális alkalmazásában kimerülő jogászkodás helyett az igazi közérdeknek megfelelően, az egész dolgozó .nép erkölcsi és jogi meg; győződéért tükrözze vtésea. E feladatok teljesítésére a fcréfcus bíró is csak akkor vrffiüakoehat, ha megmarad a termelő munkája maiiéit és *>«*n szakad lei a gya- kwA»ÍS élettel való kap cső tatból, sőt a földek te a műhelyek légköréből sem. Ép ezért a javasló* * járasöír ósági ta »ácsoknál elfcabnaaott népi ülnököt csak egy, b törvteiyszékiéknél működőt pedig esők kéthónspi i rlőter- tamra emeli ki a termeSő ímmkájábőL A NÉP ELLENŐRZŐ és, irányító befolyása természetesen a fellebbezési eljái ;i -ban is érvényesül, mert hiába van nekünk gyolkorla/tias laikus demokratákból álló bíróságunk, lia kizárólag a másodfok jogászainak ke- zi-bon lesz a döntés. A dolgozó nép képviselői nem maradhatnak ki a feJvebbezési tanácsokból sem, de amíg az első fok ténymegállapításainál a döntő szó a gyakorlatias, laikus demokrai’á- kát ffileti, addig a másodfok túlnyomó részben jogi kérdéseinél a demokratikus, hivatásos bíróinak kell szóhoz jutni ók, akiknek a sorait minné! előbb meg kell erősíteni a munkástanfolyamok, nép- és munkásbíróságok legjobbjaival. Az új törvénvjavaslat' a feBebbezési tanácsokban az előbbi meggondolások alapján három szakbírót és két népi ülnököt alkalmaz, s egyúttal a fellebbezési fórumok számán egyre lecsokkentve, lényegesen egyszerűbbé és gyorsabbá teszi bünite'ő jogszolgáltatásunkat. BEKÖLTÖZÖTT tehát igaz- ságszolgáhatáMinkba az új «örvényei a nép és magával hozta azt a demokratikus jogérzetét, amely addig is sokat lendíthet igazságszolgáltatásunkon, amíg a szocki ’ista erkölcsön alapuló szocialista büntetőtörvények elkészülnek. E törvények megalkotásával érvényesülhet fsak igazán a bíróság munkájáuak az a nevélőhatása, amelyet a szovjet bírósági szervező i törvény fellé (lentil elvár a bírói működés - ifőL. hogy „működésével nevelje a polgárokat a hazáért és a szocializmus ügyéért való önfeláldozás széfemében, a törvények pontos és hajthaíutPian vögreháfásának, a szocialista tulajdon gondos kezelésének, a munka fegyelemnek az alléimmal és a társadalommal szemben formáló kötcilezett*égek becsületes teljesítésének és a szocialista egviitl- élés s/abéíyaj tiszretedien rarfá. síinek szel ten Or. Huszár István Hél kulák és egyéb kizsákmányoló köze! félmillió forint adóval tartozik Az adófizetés állLaim.polgári kötelesség. És «míg a dolgozó kisemberek ennek a kötelességüknek elege* tesznek, a kulákok és egyéb kizsákmányolok az adófizetést szabotálják. Ezek soréba tartozik a villányi Teleki-oseMd is. A szőtlől>intek és oltványtelep tulajdonosai: özv Teleki Súndor- né és nyugatra meueküi!t sógora vdLíaik urai a villányi borvidéknek, Számukra mintha megállt volna a világ. Az első meglepetés w‘áu feléledve, ott folytatták, ehol Ilortb yékkal abbahagyták vtwfaho) a konezedi rlált fehér terror kellős közepén. Ez az államformává jegeocefilt „kereswténv- knrzus" ruegörökífiettte magiót utca- és köaségnevekben, de még mélyebbre is ásta magái, A fehér terror legvéresebb legényeiről szőlőfajtákét » kezxltck d- nevezgelni, aanáint erről a — sajnos — felmentéssel végződött törvényszéki tárgyalás jegyzőkönyvei is tanúskodnak. Héjjas Iván, a véreskezű gyilkos meglapult a királynőkről és főhercegnőkről elnevezett szőlőfajták levelei alatt, hogy közben fordult a világ koreke, az nem sokat számított Telekiéknek. Éltek és virultak közöttünk, ső, annyira virultak, hogy 131,079 foiónt adóval maradtisk hátralékban. Ezt öregbítette meg 52 ezer forinttal Teleki Andor nevű sógora, aki nyugatra távozóit. A két forrásból csaknem. 200 ezer forintnyi adóhátralék főt* fenze. Nincs semmi csodálkozni váló azon, hogy végtére is állaimosítoMák a szőtíőbiiéokolt. Méltó társuk dr. Szemző István. a magú 100 hold földjével. Az ő adóhátraléka tizenhat és félezer forintot tesz ki Viszont a németbólyi gyapjúfonó kisüzemek tulajdonosai sem 'igen koptatták *z adólrivetal küszöbét. Fűrész József % te félezer, Járomi Károly tízezer Forint adóval hátralékos, míg Sauska István nevű sombereki 100 holdas kulák 14 ezer forinttal tartozik. Gyomrai Ádám, a vókányi maJomtulaj(Ionos, akisek nein egyszer gyűl* meg a baja a hatóságokkal szabói ytaliansagai nritnSi. 23 ezer forint adóhátraléko* gyűjtött össze. Hogy a heremen di püspöki uradalom máéit nem fizet adót, nem tudni. TalAc áz uradalom cselédeinek nyűm«« nem jövedelmez eleget ? Vagy rosszabb a termésük, mint a 8— 10 hoSdas tósparasztoké, akik utolsó forintig befizették adójú- ka#? Á"4gha. Mégis 116 eaer fúriát adóhátraléka vau a rHá'pdkí uradalomnak. Sfodon bét n«gv adóhátralékos tűnik ki adószabofiázsável. Pintér György fosnegmunkáló 27 eier, Bedővári Kálmarené, az élesztőkirály 23 ezer forio* hát- jsAékáviail figatot a demokiár.’a altat. A „kis“ tízezer forinton aluli adóltátrcdékioficTól nein is beszéltünk, de ezeket a nagyobb halakat ki kefl végre emelői a „vízből“, amiben “úgy látszik még most is zavartalanul fje'.n- kolhatnak. El kell hárítani az akadályt az új gégészeti klinika megnyitása elől Élmunkésok ünneplése Aagasépitátsi Nemzeti Vállalom dolgozója, Lotharerz Jozipovirs József és Merk kapott élmunkás kitűnte- Kielyet lelkes ünnepély kere- 1 »dot t át Lakatos József me- b’tkár. Az ünnepély a Him- ■ Néoeklésével vette kezdetét, ^ztjpinovioe László az üze ^kftzorvezet titkára fldvözöl- 1 Megjelenteket. Lakatoe Jó- ‘“Jvtár? a Magyar Tanácsköz 30. évfordulójának méltatása után a t.öbhtermeiés ielen- > ős (igéről és szükségességéről, _ az él munkásmozgalom eredményei ről és feladatairól beszélt, Izsáki Imre elvtárs üzemi párttitkár köszöntötte az élmunkásokat, és további munkára, példaadásra hívta fel őket. Keresztes Mihály ée I^eMiyik György a dolgozók nevében ée Király Lajos vállalatvezető a. vállalat nevében üdvözölte a kitüntetett élmunkásokat. ^óncxl tartós ondolálésa ■«‘t^rj« h«f*t * fodrán tndoa, Kamié L-u. 3 A sebészeti klinika földszintjén a bejárattal szemben a kora reggeli órákról a rendelési idő utolsó percéig a betegek tömege várakozik. Néhánynak jut hely a két oadon, a többiek a falaknak támaszkodnak, de sokan leülnek a kőre is, mert belefáradnak a várakozásba, míg rájuk kerül a sor. A klinikának ezen a részén, két kis szobában kapott helyet a.z egyetem orr-füll-gége osztálya és végzi igen eredményes munkáját, mostoha körülmények között. Pontosan húsz éve, hogy megkapta az őszi »ly a két szobát, amelyeknek nagysága együttvéve 1A négyzetméter. Az egyik szoba a műtő, a másikban a vizsgálatok folynak. Összesen három vizsgáié szék áll a betegek rendelkezésére a műtéttől együtt egyszerre bá rom beteget kezelhet az osztály hat orvosa. Beteg pedig rengeteg -van, nemcsak most, amikor majdnem minden pécsi ember nyögi a náthát. Az osztály könyvel arról tanúskodnak, hogy az utóbbi években erősen elszaporodott a mandula és gégebetegek száma. Az első, csonka évbrn, 1929-ben 96 műtétet végzett az osztály, ez a szám fokozatosan emelkedett. A ’egtöbb műtétet. 1263-at 1943-ban végezték, az elmúlt évben 897 volt a műtétek száma, a húsz év alatt nedig 14.317. Ez alatt az idő alatt az osztály betegforgalma 54.151 volt, ami egymagában bizonyítja, milyen nagy szükség lenne ennek az osztálynak mielőbbi megfelelő elhelyezésére. Ennek az elhelyezésnek nem egészen húszezer forintos akadálya van, ami szinte érthetetlen ak kor, amikor ilyen nagy és eredni én vés munkái végez a gégészet. A Ferenciok-utcája 33. szám alatt a fogászati klinika földszintjén 1947 ősze óta a gégészet rendelkezésére áll öt nagy szoba, részben már jel is szerelve, újonnan testve. Csak maga a felvételi szoba 10 négyzetméterrel nagyobb, mint a mostani két szoba együttvéve. Etázsfőtés. f&Ibaépített kétoldalas sterilizátor, üvegszekrények várják, hogy végre itt foly tathassa működését a gégészét, amely helyiség hiányában tulajdonképpen még nem tudott való ban osztállyá fejlődni. — Személyzeti kérdés az efrész — mondja dr Szekér-Jenő tanár. Szükség lenne műtősnőre.' .ápolónőre. laboránsra és takarítóasz- szonyra, az idényfűtő kérdése megoldható lenne a fogászattal együtt. Az évi személyzeti kiadás nmrt érné. el a húszezer forintot &» mt mám Utdfuk béUosiUmi. A minisztériumtól az ősszel Ígérete,t kaptunk, hogy az új költségvetésben már benne lesz ez a. tétel is. Az intézkedés azonban késik. — Pedig az egyetemi oktatás miatt is nagy szükség lenne az új helyiségek mielőbbi elfoglalására. Az egyetemen kötelező tantárgy lett a gégészet. Heti két órában «hallgatják, a szűkös viszonyok miatt azonban három hallgatónál több egyszerre nem féléi a vizsgálatok idején, jelenleg pedig 102 hallgató tanításáról taut szó. A pécsi egyoterai klinikák fejlődése, a sok gyógyításra váró beteg, de magának a gégészetnek eddig végzett hatalmas és eredményéé munkája is indokolttá teszi, hogy mielőbb elfoglalhassa azt az épületrészt, amely után már két éve fizeti az egyetem a lakbért és amely teljesen kihasználatlanul áll. Áz új elhelyezte megkönnyítené és meggyorsítaná •íz orvosok munkáját te elviselhetőbbé tenné a várakozást, & na ponta nagy számban felvonuló betegek szamára. A problémára felhívjuk az illetékesek figyelmét és reméljük, hogy az intézkedés nem marad el, mert a népi demokrácia eddig is a legmesszebbmenő támogatást nyújtotta a gyógyászati intézményeknek. széMi“I!yeS alakéi meg Bárányában a harmadik nagy állami gazdaság A íödraíorm alkalmával egyes nagybir ökokat, illetve bírtok testeket nem osalol'ak fel, hanem meghagy ák egy tagiban és á lami gazdaságokat szerveztek rajtuk. Ezeknek ez állami gazdaságoknak az a feladata, hogy terü'etükön a nagyüzemit mezőgazdasági termelést minitaszerűen Tnegisrrervés- zék, úgy, hogy az minden más mezőgazdasági nagyüzem 6zásnára példaképül szolgáhasson,. a mezőgazdaság erős bázisainak kel) lenniük, melyekre a szövetkezeti (terme'ő- csoportok, a földmővesszövetkeze- íek és a doigozóparaszitok egyéni kis- és középgazdaság.sl szilárdan támaszkodni atn.a k. Mindezeknek nemesített ve óvna gok ka’1 törzs tenyészetekkel való eíátásának biztosítás« az állami gajzdaságok feladata. Álalakulás nemzeti vállalatokká Állami gazdaságaink ezddeig ezeknek a fetedai okuai nem tudtak n*B^«leini. Hőnek oka elsöecc hsán abban kereueindő, hogy ezek a gazdaságok nem önállóan gaz- dálkod ak. hanem mind a beszerzéseiké , mrnd az értékesítéseiket az F. M-exi ke rósz tűi bonyo flották le. Termeltek, de nem gaz ri álkod- N«k, hanem mint egy óriási „hivatal” részel végérték munkájuk «t. Haim* a i*)éy*eti*>k ^yökaraa tér száma ására az á Járni gazdaságokat most nagyobb egységekbe vonják össze, területüket kiegészítik a Földalap Ur.ialék területeivel és önákó gazdasági egységekké: 'Nemzeti Vá Lat altokká alakítják át. Baranya megyében évidéig két meziögazdasági N. V. alakú t. Az egyik az omiánypusz/a\ me vnek székiheiyét rövidesen Nómebólvba helyezik át és amelynek területe megközelíti a 84)00 katasz,i-á'ós hodiai. A másik a csoboka-puszlai, melynek székhelye Szen tegáilpu-sz- 4« lesz, mínt'egy 5.000 boüddatL A haranad):k szervezése még folyama ban vau. Ez * megye északi részén 'evő gazdaságokból alakul meg, való. szín ül eg Bikái székhellyel. Az á találat és technikai munkálatait a baranyai Földihivat a vég«. A hivalanak a régi gazdaságok ‘araiékíerüio'e.kkel való összevonása során nagyszámban kell a közibeeső remeteket átcs&rélni. A cseréknéi gondosan ügyelnek arra. hogv egyetlen kisparaszt se rö- vidtüSijön meg a csere követkesrié- ben. Ezt úgy érik el, hogy az át- csoportosí tasnál a község átlagos kataszteri tiszta jövedelmét vették alapul. Ha p . valakinek 10 hold földje voll és a község átlagos kataszteri jövedelme 17 korona, akkor az á.csoportosítás során 170 korona jövedelmű főidet katp Ezzel a taóóacirrw/l egyútkil a fő'do-aa- ihe aorta esetleg féümerült hfcak ia orvoailtat
