Dunántúli Napló, 1949. március (6. évfolyam, 50-75. szám)
1949-03-20 / 66. szám
tettifiUuans» DONANTOL! NAPLÓ I Sudár Ferenc vájár útja \ K.OSSUTH-DIJIG I foilftée&i vihös k&tmák 1919-ben els^k g proletqrhqiq védelmében 1949-ben elsők g demokrácia építésében Mikor szombat reggel felébredlek, r iltüfc sem gondolt még semmire. óra volt, bideg márciusi hajnal, i lelepi lakásokban egymásután (fulladtak fel a villanyok. Felké- izült, az asszony becsomagolta a kenyeret, ő meg kilépett a líl-cs ‘éí kapuján. Jobbról is, balról is 'Sltűrt gallérral, jól fiilrehúzott '»pkával jöttek az emberek.- csalink oJó szerencsét „ott hozzájuk, vzláu mentek 1 szeles völgyön keresztül az akna felé. Szürkült, mikor beszállt a kasba, “ire a föld alatt kigyalogolt And- ás aknára, fent már világos lett ' csapata ott találkozott, vették a sákányt a fúrót a lapátot és hozatlak a munkához. A felesége akkor kell fel otthon, ‘injont a konyhába, tüzet rakott, a "slány megy iskolába, mindig meríti neki a reggelit. A kje konyha '•üytigó tiszta raiudig. Rétikének, ifikének az apjukról beszél, aki 1 Pártszervezet elnöke, meg szak- ^rvezetí választmányi tag. Mert ,fín kis dolog ám ilyen fontos '‘fikciókat betölteni. Emlékszik, ta- májusban lett éliuunkás. Bol- “8 volt az egész család, még a kis 'tiké is folyton azt mondogatta: '' Apa, én is élmunkás akarok inai! ^«vettek mind rajta, meg biztatok. várjon addig, míg megnöl. Az 'Háltak is sokat kellett küszködni, eljutott idáig. Takarítónak ment 1c a bányába tizennyolc- — i. -I. éves korában. bárotnAvenként ment előbbre, o*"áSi segédvájár, vájár lett. Ke .b'es sorsa volt, szoktak úgy rs- áltént beszélgetni róla. Meri ke- ‘nykétéeü legény volt mindig, jkoy sztrájk csak volt a bányá- A abban mindben résztvett. Jó yvis volt, a többiek adtak a '‘»ára. De dolgozni csak a felsza- '"lulis után kezdett el igazán. Akkor már azért dolgozott, mert hogy a széncsata nagyjclcn-1 **8“ állomása a demokráciának, hogy végre nem a DGT urai- ,-?■ hanem a nép javára dolgozik. J**fekfidt a munkába, egyre töli- '‘mleaették. Meddőben hajtott alapvágato S meg kerrsztvágalokat senki 1 tud úgy hajtani, mint Sudár 'Társ. ''“gusztusban ismét élmunkás lett, »Pott - — "-----* egy szé p piros albumot Aztán egyre-másra .^dékba ^‘‘lek a könyvek, ezüst cigaretta- J-f' érmek. Es ő csak dolgozott .’hb, szívós kitartással, rendület- ■ »/. A munkájának is része k,1 abban, hogy Pérsbánva egy- ■ * “tán iiafszor lett élüzem. is így dolgo zott. I.ámpá ja olt világiba! délelőtt l,,| a guritóban, nagyszerű irammal mellctlc az egész csapni, f | dél felé járt az idő. mikor « .e*áge otthon befejezte a főzést öltözött. Vette a kabátját és r..!’“* a Pártba, kicsit takarítani, Csenni a termet a többi tu8* asszonyai együtt. Súroltak, tisztítottak, szép legyen minden, mire néhány nap múlva felavatják. Az üzemvezető irodájában akkor csengett a telefon. — Sudár Ferenc eivtársnak távirat jött a minisztériumból — mondták a postáról — Budapestre kell utaznia. Az üzemvezető elvlárs azonnal intézkedett. Sudár elvtárs nem fejezhette be a műszakot, azonnal feljött. A táviraton gondolkodott, míg ment hazafelé. Üzent a feleségéért, megbeszéllek mindenl és csic már utazott is. Szombat este a rádió mondta be a nevét. — Az újjáépítés 10.000 forintos kisdíjában részesülnek: Sudár Ferenc. a Meszhart szánbányaüzem pécsbányatelepi üzemében vájár. A Hároméves terv végrehajtásában és megszervezésében mint csoportvezető vesz részt és munkahelyén ez év január 1-től elért átlagos telje- sitmény 135.4 százalék. A minőségi termelést és önköllségcsőkkentést hathatósan elősegítette. így vélekedik Felesége, meg a két gyerek majdnem sírtak örömükben. Nemcsak a 10.000 forint miatt, amiből most lesz konyhaszekrény, ruhanemű mindegyiknek, ez is nagyszerű, de előbb-ufóbb ami kell, úgyis meg tudták volna venni. Hanem a büszkeség, a dicsőség ami az clmunkás, Kossuth-díjas apán keresztül a kis családnak jutott, az felér a világ minden pénzével. erről Sudár Ferenc is, aki miniszterekkel, tudósokkal, művészekkel együtt kapott jutalmat munkájáért a demokráciától. — Felejthetetlen ünnepségeken vettünk részt — mondja és szeme a mellére tűzött kitüntetésre téved — boldog voltam akkor is, mikor élmunkás lettem, de azt a pillanatot, mikor megkaptam a Kossutb- díjat, sohasem fogom elfeledni. Még többet, még jobban akar dolgozni ezért az országért, ahol a munkást, a bányászt így becsülik. A Magyar Tanácsköztársaság hősi harcaiból részt kértek Pécs és Baranya dolgozói is. A szerb megszállás alatt levő területiről ezrével keltek át a határon, hogy belépjenek- a magyar Vörös Hadseregbe. Az üzemek közül nem egy elnéptelenedett, mtg „odaát szaporodtak a tányérsapkái regimentnek”. KEFFEL JAKAB elvtárs, akkor is a Sopianálban dolgozott, akárcsak ma. Munkástársai közül már sokan átszivárogtak Kaposvárra, ö májusban szánta rá magát, hogy álszökik a határon. Heten indultak a Zrínyi utcai munkásotthontól Arpádíető felié- A szerb őrséget sikeresen megkerülték és jelentkeztek a mánfai vörös őrségnél. Ott elvtársi szerettei fogadlak őket és egy 30—40 főnyi csoporttal másnap úíbaindultak Kaposvár felé. A BEÖLTÖZÉS hamar megvolt és a Kaposvár melletti Toponáron vagonirozva indultak a cseh frontra. Volt nóta is, meg virág is, ahogy a harcba indulóknak dukál, de a hangulat mosi más voh, mint Megvédi a szegényparasztot a kulákoktól két-három évvel azelőtt, amikor vitték a frontra, anélkül, hogy - megkérdezték volna, van-e kedve hozzá. Most mindegyikük tudta, hogy saját ügyükért indulnak harcba a proletárállamért, a mi igazi ’ szülőotthonunkért és hazánkért. BÉRCES KAROLY elvtársat az iiilő meiilől hívjuk el néhány szóra a közüzem műhelyében. Vasas ő is a javából és igen büszke if erre. Akkor 1919 tavaszán a MÁV északi főműhelyében dolgozott Budapesten — Az volt csak nagy dolog — gyűl ki szemében a lelkesedés, amit mi vasasok akkor csináltunk. Land1'- elvtárs kijött a műhelybe cs szavazásira tette föl a kérdést, adunk-e mi is ezredet a vörös hadseregnek. Természetesen megszavaztuk egyhangúlag és lelkesedéssel. F.l is mentünk halvanévcs korig- A mi műhelyünkből állították fel a 11 -cs ezredet. Ugyanígy teltek a lobbi üzemek is. Már másnap reggel beöltöztünk és ulaztunk is Szerencsre a románok ellen, akikkel az urak összeci-mborálíak ellenünk. A roma nokal ki is vertük, és a csokoládé gyár m lieft táboroztunk, amikor váratlanul a gyárépületből kaptunk tüzel. Kiderült, hogy három magyar csendőr meg a főszolgabíró voltak a merénylők. a piskói pártszervezet Kis sárgára meszelt ház a piskói szövetkezet boltja, amely semmivel sem különbözik a többiektől. Az unalmasan az utcára néző képe új színt kap. Zöldkötényes ember vaskampót ver a falba, amelyre már egy legényke próbálgat is egy deszkából épült táblát. A Magyar Dolgozók Pártja faliújságát helyezik el itt. Ezen keresztül is tudatják a falu dolgozó parasztjaival a község életének fontosabb problémáit. Kizárják a nagycaidái a szövetkezetből Egv hónappal ezelőtt mindenki a szövetkezet demokratizáló közgyűléséről beszélt. A tennivalókról azonban nem igen tudtak. A párt már két taggyűlésén is foglalkozott a kérdéssel és megbeszélte a kulákok elleni harc módozatait. Ezt követően a tagság felvilágosította a többi dolgozó parasztot is. így került sor a közgyűlésen éles harcra, amikor Bohár Dezső 37 holdas ku- ták kizárására terelődött a sor. A l»ulák eddig igazgatósági Ing volt. Min Um kicserélték volna a szövetkezet tagjait, oly nyíltan vágták a dologlalan földuzsorásnak szemébe népelleltr.s dolgait. Az első „ütközetből“ a dolgozó parasztság került ki győztesen. Végelvetnek a kulák- tmofcnak A demokratizáló közgyűlés jő iskola volt a párt tagságának és általában az egész falu parasztságának is. Nyomban ezután új hangokat ütögettek az elvtársak a taggyűléseken. — Nemcsak Bohár Dezső az egyedüli kulák. Ez nyíltan csinálja kizsákmányolását. Itt van az Iván János, meg a Horváth János is. Igaz, nem tartanak állandó alkalmazottat, de lakásuzsorájukkal szintén íeláncolják magukhoz Herman János, Katona Mihály közép-, és Kövesi János kisparasztokat. — Harminchat-harminchat .napszámot dolgoztat az Iván Jancsi velük azért a kis vacak lakásért — szól közbe valmelyik. A Horváth János pedig 72 napot követel évente Katona Mihálytól Mi ez. ha nem kizsákmányolás? Visszafelé sül ei a kulák merénylet A pártszervezet hosszabb megbeszélés után újabb akcióhoz kezdett. A népi bizottság elé vitte a lakásuzsora kérdését. Iván János és Horváth János részben fenyegetőzéssel, részben visszavonulással próbálták a harc élét tompítani, de ez mit sem változtatott a dolgokon. A népi bizottság megállapította a lakások készpénzben fizetendő bérét. Ez persze a kulákok fokozott; dühét váltotta ki. A következő napokban Iván János fejszével rohant. Kövcsinére és agyon akarta verni. Erre aztán azok is felfigyeltek, akik eddig kommunista- találmánynak vélték az osz- t-ályharcot Látták, hogy mégis csak ellensége a dolgozó parasztoknak a kulák, ha már ilyesmire képes. — Nagyon fáj noki a potya munka elvesztése — jegyezték meg valamennyien a dolgozó parasztok. De az eset még itt sora fejeződött be. Több mint egy héttel ezelőtt Kulifai Gyulát bérelték rpl a kulákok és a szerencsétlen megtévedt ember ittas állapotban f.uzsok és Piské között egy reggel leütötte Kövesi Jánost. Az esemény még tágabbra nyitotta Piské dolgozó parasztságának szemét. A merénylet visszafelé sült el. Ma már szinte kerülik a dolgozó parasztok a kizsákmányoló kulákokat. Tanúinak a középparasztok A párt a tavaszi munkák megszervezéséből is kivette részét, A szövetkezetét is mozgósította. Ma már nem szánthatnak a kulákok 8—10 napi napszámért, mert a szomszédos Páprád gépállomásának traktorai búgnak a határban. Három forint használati díjat fizetnek a- vetőgépért holdanként a szövetkezetnek, nem mint tavaly Bohár Dezsőnek 12-t. Pedig eljárt ám Bohár sor-’ ra tavalyi igénylőihez és felkínálta, vptőgépét, de Bellái László középparaszttal, aki azt mondta: hogy még ingyen sem veszi igénybe vetőgépét, egyet gondolt Kapusi József, Németh János Bódi József ós a falu többi dolgozó parasztja is. Nem kell nekik a kulák szerszáma,. Nem akarják, hogy a legvékonvabb szál is hozzájuk kapcsolja őket. A piskói közópparasztok az elmúlt hónapok harcaiban megismerték a kizsákmányoló nagy- ga-zdák igazi arcát. Látják, hogy uzsorájuk, gazdagodásuk nemcsak a szegény parasztokat, hanem őket is sújtotta. Felismerték azonban azt is, hogy van egy erő, amelyre biztosan támaszkodhatnak: és ez a. Magyar Dolgozók Pártja. Látják a,zt is, hogy Rzegény- és kOzépparasxtnak egy táborban a helye ée egy az útja, karó a kulák kizsákmányolás ellen és együttes munka a falu szocialista jövőjéért. (Kis) Művészeti és fudományo? eHtkezések A harmadik tervévben nagyarányú művészeti és tudonfányos építkezések lesznek a fővárosban. — Helyreállítják a Képzőművészeti Főiskolát és az Iparművészeti Mú zeumot, bővítik a tudományos iskolákat. Rendbehozzák a Nemzeti Színházat, új tantermeket építenek a Zeneművészeti Főiskolában és megnyitják az Országos Könyvtári Központot. AZ ÖSSZEOMLÁSRÓL ez* mond- ja: Szolnokon voltunk, amikor megtudtuk, hogv vége mindennek. Hazamentünk. A műhelyben a főmérnök nagy hangon kihirdette előttünk: „Újra miénk a hatalom, kommunista banda!” — Az1,-ín százával vittek bennünket Zalaegerszegre az internálótáborba. Bérces elvtárs fetsóhajt: — Hei. ha akkor a? oroszokkal összetalálkozhattunk volna a Kárpátoknál. — máskép alakult volna minden. Sankf se győzött volna le bennünket és hol tartanaink azóta. AI A, 30 ÉVVEL KÉSŐBB Bérces Keff-eJ és a többi elvfársak, akik ezelőtt harminc évvel fegyver* ragadtak a proletárállam védelmére, n műhelyekben harcolnak ugyanazért a szocialista munkaverseny- ben- Kef fel elvlárs szobácská jának falán olt van az üzem ezévj mtm- katerve, hogy mindig szeme e'öif legyen. Bérces elvtárs a maga 37 évével is fürgén kovácso1 egv jókora vasdanabof, amoly alkatrésze lesz a május l-re kifutó egyik új autóbusznak, ök a legjobban tudják, hogy ma ez a haza építésének frontja. Ugyanakkor készek arra is, hogy keményen megvédjék a munkásosztály halaimat minden ellenséggel szemben. a MEZŐ GAZDASÁGI K1ÄLUTÄ8 látogatói is, bogy a Szövetkezetek útján emeli a dolgozó parasztság életszínvonalát a Szövetkezeti Áruellátó N.V. BUDAPEST, IX.. KÖZRAKTÁR-U. 30-34. 23 kirendeltség: »<’ <»r»«ág minden réraében.
