Dunántúli Napló, 1949. február (6. évfolyam, 26-49. szám)
1949-02-13 / 37. szám
IM9 FEBRUÁR IS DUNANTOll NAPLÓ ELŐRE MEGYÜMi ltko*l Mityte «.Irtára nagy- rt&sácü cikke „A népi d«mo- da néhány problémájáról" ha- au visszhangra :a.ál; a mecse- bényüc dogosóinak körében, tyisre vtársaink az üzemekben * párezervezetekben nagy ér- lödéssei vitatták meg Rákos; tár» ion os megáld api ésait és aáláitaJk azoknak a fdadatok- > s tisztázásához. amelyek a eárdiktatúre funkcióját be. 4 népi demokráciában a ma >r munkásosz ályra várnak. Az lirsu felismerték.- hogy a pro- iróikatúra, amint azt Rákosi megi lapító.' a, elnyomás a »ákmányo'ók felé, de a .egsaé- 6bb demokrácia a do gozók szá- r« és a 'egte.j^sebb mértékben losá.ja a munkásosztály vezető- trepét az ország életében. En- t megfelelően tisztázzuk a bá- Hioh sokoldalú új feladatai és tájuk háruló követelményeket.-9y évvel eze öt; a bányász ’társak, még idegenkedtek a „kiélésektől", attól, hogy egy- 1 bányászt magasabb pozícióba yez a népi demokrácia. Azó a 'itban megértet ék, hogy a pro- átha alom m®gtar ása és megyése csak ezzel az eszközzé *“14 meg, csak úgy. hogy gaz- fági és politika^ életünk veze ő- •yetn munkások, prole árok óráéit azon, bogy az á lám min- ” »terve, a nanu.e i vál aatok, •btigazgafás, hadsereg 06 rend- *^1 valóban a dolgozó népe: ja. £j hogy a proetárha- °m megerősítésének ez az esz- ** sikerre’ jár, azt ma már pé '* sokaságával tudjuk bizonyí- *'• Az államosítok üzemek vál- ,;veze ói kivétel nélkül a mun- *°k soraiból kerültek ki és ®®eirik termelése nem szenve kárt, mint az a „szakértők" Wsoltáb hanem fellendül: és ll,(len eddiginél magasabb színfalat ér: K. A tankerti e:i főhatóságra he yezet segédvá- !. e',vtársunk becsületesen meq- )s helyé-, a vármegye személy- j osré yának főnöke nemrég ^1 vájár volt és az elv ársak !J4 munkájukkal és helytállá- ®**1 rácáfobak e reakciónak ar. * hírverésére, hogy „szak'udás * ,4 szak'udásuk) né’kül csőd íht az ország." h lontoa pozíciók proletárkézbe *sát még csak rtkezd ük és márts ha”rlTOa» eredményei mutatkoznak. Ezt tovább kell fo y at- nunk és ehhez újabb nagyszámú káderre van szükségünk. A munkások és i t Pécsett a legnagyobb öraeget kitevő bányászok közül már ebben az évben politikai és gazdasági funkcionáriusok százainak kell kikerülni az üzemekből és a banyák mé yéröl. Jelenős lépés a fejlődésbe, hogy a bányászaink egy évvel ezelőtti magaartása a.apjéban megvétózott. Ma már tudják, hogy • prole:árdikta úra érdekében el kell foglalni azokat a ve- zetőhelyekftt. ahol eddig a munkásosztály e'lenségei vagy ha nem is ellenségek, a munkásosztály ügye iráni közömbös emberek ü'- :ek. Ez a felada , bányászaink öntudatának megerősödése folytán és azért, menti a funkciók válla ásá- hoz szükséges tanulástól, a marxista-leninista elméleten kfvül az új munkahe yen szükséges ismeretek esajátitásá ój sem idegenkednek már, sikerben megoldható és a Magyar Dolgozók Pártja ezs meg is fogja oldani. Ezzel együtt jelentkezik azonban a másik feladat is. A proletárdiktatúra nemcsak a veze őhe yeken dől e , hanem az üzemekben is. Az üzemek erroelése, a °rme'.ékenység- fokozása, a magasabb fejlettségű szocialista termelés hozhatja csak meg a szocializmus mindenki számára kézzelfogható eredményeit, az é etszinvonal eme kedését, a i jobb és gondtalan éle e . Az ipar fejlesztéséhez.- a termelés maga sabb fokra emeléséhez szakmunka sok új és )ó szakmunkások tömegeire lesz szükség. Külön büszkeséggel föl el bennünket és növelj nagy felelősségünket, hogy a MESzHART élére □ MDP harcának eredményeképpen legjobb bányászeVtársaink kerü lek nuinkásigazqatiónak és fontos vezető pozíciókba. A veze tó funkcióba kerüli munkások és az üzemekben, bányákban dolgozók együttes ló munkája jelenti azt, hogy Magyarországon a szocializmus megvalósul. A kiemelt bányászok példamuta ása és a föld alat- marad ak munkaversenyé együtt rövid idő alat: meg kel. hogy teremje gyümölcséi az egész, dolqozó nép számára. (IHtKOK >AVU«ii-f Fények és árnyak EGY ÜZEMI PÁRTSZERVEZETBEN A Pécsj Fésn- é* LakatnsAru- gyár nem nagy üzem, negyvenkilenc munkás dolgozik benne mindössze. A negyvenkilenc közül ■negyven a Magyar Dolgozók Pártjának tagja. Követen vaunak, így hált a tagság jelentőé része vak- milyen pártfunkcianáriii« i». Ifit van például özv. Tőrök Györgyné eívíánsnő. a pártszervezet káderese. Jól dolgozik a gép rneJleW, de a párímunkáhan te megállja helyét. Szívesen beszél munkájáról, az üzemifői is, meg a fonta abbikról, a kádermunkáiról is. — Hák a fejül vizsgákénak — mondja, — ez utóbbi időben nagyon megváltoiotf az üzem arca A tagság, ameJy eddig bizonyos p&s&zivitá .sa.1 ví'Selitoteét a párt- munkávaJ szemben és Mívesebben nézte zzh, hogy a vezető-ég dolgozzon helyette is, a felülvizsgálatkor ráébredt arra, mit jelent párttagnak lenni. A felülvizsgálaí során kizárták az üzem tulajdonosának feleségét, mint onzéályidegenit, vak.minit a vele egyhúroti pendülő Márkus Máriát, és visszaminősítették mindazokat, akik nem feleitek meg azoknak a követelményeknek, hogy a pártnak tagjai iehesrenek. Az a gitátor felelős Gárdosiné eív- társnő, keze alatt csattog a gép miközben meséli: — Igen, voltak kisebb hibák, különösen akkor, mikor a norma- rendezés került napirendre. A pártból kizártaik, meg a pártonkivüliek igyekeztek az új norma eíen hangulatot csinálni. Sajnos, néhányan még az elvtársink közül is hittek nekik. De az öttagú agitáció* csoport idejében észrevette & hibát és részletesen, \. ágasam megmagyarázta mindenkinek a norma kérd és fontosságát. Két pártfunkciója is van Szedresek elvtátienőnek, gazdasági éis oktatási fetelős is egy -zeméiyben. Jói elátja mindegyiket és a bizalmiak, Mecseki bácsi, Farkas Anna, Arthofier Anna, mindenben segítségére vannak. — Az oktatást sem hanyagoltuk d — mondja —, mórt fejeztünk be egy alapfokú szemináriumot és ez elvtársiak közül sokat javasoltunk tovább tanulásra. Az üzemi bizottság elnöke e szakszervezet és & párt közős műnkájárói Így bőszéi: — Nem Is ólyan régen nálunk e szakszervezet meg e pánt külön vi- lág volt, az üzemi bizottság v'nőké jobbkeze voiit a tőkéének és nem a munkások, hanem az 6 érdekeit képviselte. Ma már a legteljesebb egyetértésben dolgozik együtt a párt és a szakszervezet. — Részt akarunk venni egyént és csoportos kultúrver-enyben is — mondja Rózsa Sándor elvtárs, a kuKúrfeWWs. A pártszervezet munkájában a múltban sok hiányosság volt. Nem tartották meg rendszere en a pártnapokat és vezetőség üléseket, nem foglalkoztak konkrétan a termelés kérdése vei, hiányzott a párton beflüií demokrácia, a hellyes pártózerű kapcsolat a tagság és vezetőség között és rovsziri értéke !ték az dvtársak a niunkálsosztály vezetőszerepét. A felülvizsgálat után azonban egyre növekvő mértékben rálépett a szer- vezet a gyógyulás útjára. Növekszik a párttagok aktivitása, láto- gatotfabbak a pántmpok, jói dolfóznak az üzemben a népneve,ők gyre több a fény és egyre kevesebb az árnyék-a pártszervezet életében. (I.) Ui tétika&át,tíf ci<íf a legkiválóbbak jutalmából A mohács! ruházati kisiparosok szövetkezetének ptidamu a'ása 6fsenyt hirdet a dolgozók olcsó óruellátásáro llt^\0no l’Únappal ezelőtt meg»la lij. uvonppai iv.nuu turn«''* ., Mohácson sz „Utlörft Kisipari "ázatj Termelő Szövetkezet“, ,Jy eddig rossz vezetés miatt |a tudott fejlődni és nem tudta kitűzött célját. Most új ve- W8 á!l az éle.n, a város jóvot- iJ ® főútvonalon megfelelő helyi- * és korszerű ipari felszerelés * Jutottak. szövetkezet vezetősége legutób: ölé: 'élt elhatározta, hogy a dől‘ o:cso aruellarasa es a maga! ^ skedelmi árak letörése érdeké i{. Vtrsenyfelhf\ássál fordul a !) Mnti szervezet, az OKlSz útján tt.0.rszág összes nőiszabó és fehér- [(^észífő kisipari termelőszövet- te^*hez a legfontosabb típus cik- i|,r.' ffesko és zefir férfi ing, freskó °n*drág, delén nóiruhu és kom hiné fogyasztói árának a legminimálisabbra való csökkentése érdekében. Azt remélik, hogy a verseny következtében a magas árakat 30 10 százalékkal sikerül olcsóbbá lenni. A mohácsi kisipari szövetkezet megérdemli, hogy nemes elhatáro ;ását más szakmájú ipari termelőszövetkezetek is kövessék majd és -zzel valóban igen nagy szolgálatai tesznek a népi demokráciának és n dolgozóknak. — RADlOl legneo oezőbb részletre : HOHMANN JENŐTŐL Javítás garanciává] Inoaédy-utca 9/l. Milkouics eln'árs a belsözsebé- be, a yiíoe fölé kite uz ezer fo nnlot, amit a bőrgyárban kapott kiváló munkája ju almaként. A felesége még nem not otthon, mert ö a Hamerli gyárban kész- yüvarrónő, cs kicsivel mindig később jön haza, mini az ura. Margitka, meg a kis négyéves Klári az udvaron játszottak és szaladtak elébe: — Apuka mH hoztál? JÜLLk ó-o-ltL dlilán ölbekapta a kisebbiket, a nagyobbat kézénfogta és azt mondta: — Majd megmondom, ha anyu- ka is hazajön. A gyerekek kíváncsiskodtak egy darabig, de aztán elkezdtek újra játszani, ö meg csak úgy belülről őrült, kicsit csillogott a szeme és fü'yürészett, amíg a konyhában tüze rakott. Aztán megjött a felesége és sédéit, tapsolt, ő meg csak állt az rmeloényen és úgy elszorul a erka, hogy alig tudta megköszönni. Jól jött az ezer forin’. de talán még boldogabb volt, mikor látta a sok szereteted, kedves arcot maga körül, akikkel hosszú IWvMj ynmlihk a INÉPBOIT^7 ÁRUDA AZ ORSZÁG MINDEN RÉSZÉN ............................... i ■ «Hliu.i, d, it ,i * olt/a n szép lett egyszerre a kis tzkás, mikor az asszony boldog mosollyal hallgatta a nagy nap történetét. Milkouics clvtórs meg odaadta neki az egész borítékot és csak ennyit mondott: — <VtizÜLnk Ka fia 'élikabáto neked, jó? De nemcsak télikabát lelt be. tőle, hanem még fehérnemű is, meg krémé», cukor a gyerekeknek. özv. Csütörtök Lajosné csaknem sitvafakadt a meghatottság- ól meg az öröm ől, mikor a borítékot az egesz gyár munkássá- ga előtt átvette. Mindenki lelkeévek óta együtt dolgozott itt a: üzemben. Nem is emlékszik rá pon osan, hegy mikor is lett vége az ünnepségnek. A jutalomból 50 /o- rintot azonnal a gyári MNDSz- nek adott, 50 forintot meg a ta. noncot/honnak. cA nZáltáeiL-ÚLtan. / / ; L mlg hazaért, máson se Uf r? Lk. , gondolkodott, mit is oegyen inkább a pénzenP Van egy kabátanyaga, azt is meg kéne csináltatni, jó lenne egy új ruha is, mégis legjobban ágyneműre van szükség. A háború alatt sokmindenből kikoptak, és erre valahogy még nem ju ot eddig pénz. Este volt, de azért megnézte a kivilágított kirakatokat, kiszámította és jólesöen álla- pí'nia meg, hogy még marad is néhány forintja. Másnap aztán megbeszélte a húgával, hogy a nagy bevásárlást délelőtt mindjárt intézze el. Azóta már a varrónőnél is van az anyag, a szép, ij, hűvös ágyneművászon. A fűlőházban csoportvezető Vörös József elv'árs, sohse gondolt arra, hogy a munkájáért nemcsak fizetést, hanem még kit• lön jutalmat is adjanak. És hogy éppen ő kapjon, arra meg egy. általán nem számi ott. — Q-jdeihjtm talán még jobban örült mint én — mondja — és ahogy odaadtam neki a pénzt, azonnal elment és oett nekem egy nadrágot, mert a régi már elég kopot volt. Ez ooll a legfon osabb Most tüzelő' akarunk még venni, meg cipót az asszonynak, ilyenekre költjük el mind az ötszáz forintot. Matecsikéknál a gyerek kap ru hát, cipő, Könyveket, aztán majd meglátják, mire kell félretenni, ami a pénzből marad— Még megvan az egész, — viszi elő zsebéből a bori ékot Maleesik elotárs, — de nem sokáig őrizzük, hadd legyen meg minél előbb a gyereknek, amire szüksége van. ~JS -1 ■ körülbelül ilyenéfUaX /// IJ- formán lörént mindenkinél. Jó helyre ment a pénz, okosan, hasznos dolgokra is költötték el az elv ársak. így lett a munkaoersenyből Milkovicsné elvtársnőnek új téikabátja, Cső- örtöknének szép ágyneműje, és az ország sok Vörös Józsefének, Maleesik Istvánjának, feleségeknek meg gyerekeknek új ruha, új cipő, fehérnemű, midannyiuknak szebb, vidámabb élete. JlltgJáoó i. Iió i9-cn tartanád MESzhÁtkl BAhVAltiAZGAl OőAk, áLar-cő-s kíiidna a Munkás Kaszinó összes helyiségeiben Kitűnő butié - ta - szórakozás - le/mezvcrseny B
