Dunántúli Napló, 1949. február (6. évfolyam, 26-49. szám)
1949-02-13 / 37. szám
I EFONXKT0CI BÄPIO US tmamii i „Blandish kisasszony számára nincsenek orchideák" MEGJEGYZÉSEK AZ AMERIKAS FILMRŐL Ét amerikai film zömének főpromlémái — » ezeket találomra vehetjük ki a hasonló Jellegű produkciókból —; mil pen élményei vannak annak az őrültnek, aki puszta élvezetből tucat- számra gyilkolja az embereket? Milyen a lelkülete annak a vonzó külsejű fiatal /tőnek aki sorozatban végzi a gyilkosságokat? Szimpatikus-e az a detektív, aki leleplezi a gyilkos démont? A néző már hozzászokott a szédí'ő iramban pergő izgalmas felvételekhez. A legválogatottabb módon elkövetett gyilkosságok, őrült bűnözők, szellemjárás — ez a hollywoodi filmek jellegzetes motívuma E filmek tartalma arra irányul, hogy a rémület érzését keltse a nézőben és állandó bizalmatlanságot váltson ki benne a környező világ iránt. J- filmeknek eloita thatatlan „érdemet" vannak az amerikai nép ízlésének eltorzítása terén. A világ egyetlen más országában sincs annyi minden hájjal megkent gonosztevő, mint a demokratikus?' Amerikában. Minden 20 másodpercben történik egu gyilkosság, rablás, vagy verekedés. Az Egyesült Államokban a háború előtt egy év alatt másfélmillió bűneset fordult elő. Egy nap alatt átlagban 33 embert gyilkolnak meg, 118 embert rabolnak ki és 271 embert támadnak meg kirablisi célzattal. Edgar Gooemek, a Szövetségi Nyomozóhivatal vezetőjének is be kellett ismernie, hogy ,a törvények megszegése óriási méreteket öltött. A hivatal kartotékjai a bűnözők hatmilliós hadseregét tartják nyilván“ Ét amerikai imperializmus ‘ agresszív politikája — amelyről több állami vezető úgy nyilatkozott: „Az Egyesült Álla mok sem gazdasági, sem politikai viszonylatban nem biztosíthat magának veszélytelenséget, ha bezárkózik határain belülre" — arra törekszik, hogy saját népén felül más népeket is elzüllesszen azáltal, hogy hollywoodi termékekben szállítja nekik az „amerikai életformát" Ideológiai tér- jeszkedésnek is mondhatnánk ezt Az Egyesült Államokban igen Ismert reakciós szociológus. Raskin „A holnap világa" címen tanulmányt Irt, amelyben ez áll: ,,A félelem hatalmas ajándék, amelyet Isten adott az emberiségnek. Ua nem volna félelem, nem volna sem cinilnárió, sem boldogság, sem e»«be<-> haladás De nem volna erkölcs sem, mert az emberek nem félnék az Isteni nem volna technikai előremenetel. mert a szolgák nem félnének uraiktól, nem volna szeretet, mert az emberek nem félnének a gyűlölettől.“ ~jlyen tények alapján tették ** az amerikai filmet a félelem propagandistájává. Reszket- tesse meg a rémület a nézőt, így legalább nem lesz kedve harcolni a jobb életfeltételekért, s legalább belenyugszik mindenbe. Hollywood irányítói mindig engedelmesen ragaszkodtak a vezető monopolisták utasításaihoz. Az HSA reakciós vezetőinek viszont nem mindegy, milyen filmeket gyártanak. A Look című folyóratban ezzel kapcsolatban ez szerepel: „Az amerikai filmnek külügyi hivatalunk kiküldöttjének, az amerikai ideálok képviselőjének és terjesztőjének kell lennie az egész világon " Mit és hogyan kell terjesztenie az amerikai filmnek? Itt van a „Vezérelv az amerikai filmgyártás számára", amelyet 1948Olcsó bútorvásár bad adtak ki. Ebben az amerikai gengszterek a következő követeléseket támasztják: — Ne feketítsétek be a szabad vállalkozás rendszeréit — Ne istenítsétek az egyszerű embertI Soha ne beszéljelek egy szóval sem aZ egyszerű", vagy a „kis-emberről". Kicsinek és egyszerűnek lenni, ez egyáltalán nem összeegyeztethető az amerikai szellemmel, ryi e mindig a gyárosok fe- el' jét mostátok. A gyárosokat, bankárokat is üzletembereket a filmek igen gyakran uzsorásoknak kegyetleneknek és kizsákmányolóknak ábrázolják Dobjatok ki a szemétdombra minden olyan forga ókönyvet, amely ilyeneknek állítja be a tő késeketl — Ne dicsérjétek azt. ami kollektívI — Ne ábrázoljátok a vagyonszerzési törekvést negatív jellemvonásnak, még kevésbé az aljasság kritériumának/ Ilyen elvi alapon gyártják megállás nélkül azokat a filmé- kei, amelyek az amerikai állam és szerveinek hatalmát hangoztatják, különös tekintettel az „amerikai életformá"-ra- Ernő- göd a fasizmus aáluogai rejtőznek, amelyek gyökeret vertek Amerika gazdasági politikai, tár sodalmi és kulturális életében. A Wall Street diktátuma, a politikai elnyomás együtt jár a népbutítással. Az „amerikai típusú" ember,, akii a filmek megked vettetni szeretnének, az erőszakos, félelmet keltő gyarmatosítók típusa, aki számára a dolgozó nép csak csőcselék, engedelmességre születeti rabszolga. Vagy olyan ember, aki egy nem létező világban forog, szállodában lakik, fényűző környezetben, züllötten el, anélkül, hogy egyszer is elárulná, mivel foglalkozik és ez az a típus, az az ,Alá forma", amelynek bemutatása arra jó, hogy a néző figyelmét elvonja az pgetó poll lkat is gazdasági kár- lésektől és szellemi színvonalát mélységbe süliyessze A hollywoodi filmek züllesz- tő áradatába valahogy mégis bekerülnek néha haladó- szelleműek is. Ezeknek száma kü lönösen a háború alatt oolt jelen tös, amikor a filmgyá/osoknak jobban figyelembe kellett oen- niök az általános helyzetet. Ma már nehezebb a dolga a haladó- szellemű amerikai filmrendezők- ■iek és filmíróknak. A monopolis- ák egy évvel ezelőtt mérték az első csapást rájuk, amikor 19 írót és rendezőt állítottak az „Amerikaellenes tevékenységei vizsgáló bizottság" elé Azzal vádolták őket, hogy ,/iem amerikai" szemléletet helyeztek előtérbe. A vizsgálat befejezése után tizet közülük fekete listára tettek. Ezt az eseményt Id Callivan így kommentálta a newyorki Daily News hasábjain: '„A Wall Street megnyomta a gombot — es rendben volt minden". Az In Fact című folyóirat ezt írja: .Több témát hosszú évek óta azért támadnak állandóan, mert azok állítólag baloldaliak." A náciellenes filmeket általában „kommunistának" bélyegezték. Ugyanígy a Hncsbíróságokaf tárnadó „Gyűlölet" című filmet Is. amerikai film nemcsak piacra kényszerítéssel igyekszik meghódítani és stelle, mi befolyása alá keríteni a oé- pékét Ahol a Marshall-tero útján ,.filmszerződéseket" tudott kikényszeríteni az európai és más országokból, elsorvasztja az ot. FLCHS bútorüzletben, Deák-utca 21 *TÓm. cA tani filmipart saját termékeinek dőmpingjével vagy rákényszeríti az idegen országok filmtermelésére is a maga szellemi irányítását. Van egy amerikai film, fanyar" a címe és eszmei útmutatást nyújt a Georgia állambeli Uncselő-bandáknnk Van egy másik, „Párbaj a napon" címmel, ez a kínai tengerészeknek ad bandita tanácsokat. A World News and Wiews című angol folyóirat azonban azt írja hogy esek a filmprodukciók ,Jcomoly oetélytársakra" talállak az „Ütés az éjszakában" és a .Jilandish kisasszony számára nincsenek orchideák" című a/igol filmekben. A harcban, amely a kultúra területén folyik, nem ezek a filmek lesznek a győztesek. Tavasz felé M*rt éheitetek te Komjartxtc* boldogan gördüljön törkötökön megmolgált étel te ital. Ahogy a levél terpeaU njJAt taromkor, úgy haj toon a nedve* öröm bennetek új lombosatok Testvéreim, munkások te oaraastok. kiknek sorsa sorsommal akaantra egy sínen tut — nézzetek ki a mezőkre: ahol még hé volt tegnap, mér üde (öld ffl aöldel • rajta kövér ke borjú ficánkol, örvendezzetek hát szapora kalapácedöngetéwe] e a nénfejfi cinkék sürülő füttyögetéeével Müvetek harsogó szívverését Így köszönu fü. fa. madár la-.. Kiss Iván. A szovjet zenéről Mindest müvéé** akkor alkothat inuán maradandót, ka kosa érzésvüágit fejni ki művészeti alkotásaiban, Amikor a mórJet zenéről beszélünk, azt akarjuk megvizsgálni, mennyiben n fiivá- nnl meg « a asempoot a nagy Szovjetunió zenei életében. Előszűr is gondolnunk kell arra, hogy a Nagy Októberi Forradalom az élet egész területén, tehát a zenében is Aj világot teremtett. A szovjet zene különbözik a régi korszak zenéjétől elsősorban abban, hogy a zene a Szovjetunióban nem a főúri műpártolók és kiváltságos rétegek luxusa, hanem közvetlenül minden dolgozóhoz szól. A szovjet zene új világszemléletet, új társadalomnak, a szovjet dolgozók szociális társadalmának világszemléletét igyekszik a zenében kifejezésre juttatni. Szovjet zene és orosz zene bizonyos értelemben nem egészen ugyanaz: a szovjet zene tágabb fogalom. A szovjet zenének kapcsolata az orosz zenéhez igen közeli, hiszen a Szovietúnió területén az orosz zenekultúra a legrégibb, legfejlettebb, legértékesebb; a 200 millióé lakosság több mint fele orosz nemzetiségű. Viszont a nem orosz elemek is erősen érvényesülnek, hiszen 160 különböző nemzetiség alkotja a nagy Szovjetúnió népességét és minden nemzetiség sajátos zenekultúrája szabadon érvényesül és fejlődik. (Hacsa- turján, egyik nagy szovjet zeneszerző, örmény nemzetiségű.) A szovjet zene gyökerei visz- szanyúlnak az orosz zene azon legnagyobbjainak alkotásaihoz, luk a népzenéből kiindulva, tetSzakasits Árpád köztársasági elnök: A szocializmus a tudományt a legmagasabb fokra emeli Saakaslts Árpád köztársaság! elnök meg-beszéSést folytatott a tudományt* étet problémáiról a magyar tudománya- éllet legkiválóbb képv.selőivel. Mintegy 60 tudós Jelent meg ex eámökné! élükön Or- tutay Gytía kurtuszminJaajtereL A köztiárszsági almok üdvözlő beu«é dében hangoztatta, hogy népi demokráciánk legdöntőbb problémáinak megoldása után egyre erőteljesebbem fordul a kultúrpolitika kérdései felé. A seociaüizmth, építése új feladatokat áHát tudószink elé és ugyanakkor egész tudumámyoe étetünk fejlődébe előtt ÚJ lehetőségeket nyit meg. A szocializmus épitétének jeiem-ző sajátos-ága, hogy a tudományt a tegmagiisabb fokira emeM és biztos ttja a fejlő- dióbez szükséges ösizes teltételeket Népi demokráciánk elölt tud» mányos téren legfontosabb feladni ledönteti a haiídószetlemű tudó mány útjában átló korlátákat, összekötni a tudományt az eieven élettel és kihívni a tömegek közé. Tudó a tn-kmak látoiok keK, hogy óriási feladatok és lehetőségek áfln&k előttünk. Helyük az országot hősiesen építő '’gyár nép oldalán van. Ezután a megjelenít tudó-ok mondtálk el problémáikat és javaslataikat .Többen ed félték azokat a t udósokaí, akiket megléten» tett a külföldi propaganda és külföldre távozva most tala ft veszítettek és munkásságukat sem tudják megtelő őkeretek között kifejteni. — Aíexfts György, a Tudományos Tanács főtitkári, hangsúlyozta, hogy a hajak nagy-részét a tudósok fizetéséinek aflacNonysága és a tudomá nyoa kutatásokra düdig jutett kevés pénz okozta. Ez * helyzet most megváltozik. Anyagi téren óriási javulás várható. tők világszerte ismertté az oráz muaŰLát Glinka, Maassorgstkij R imazkij- Koncakor, Caafkovazkij zenéje az orosz nép lélek hó tükre. Éppen orosz példára indult el európai xerte e népdal magaara értékelése: e> matatta meg azt az utat, metv e zenét a már-már kátyúim vivő kispol- zártság állóvizéből újra bel «zökken tette a továbbfejlődés egyen» útjára. Muaszorgazkij operái azért hatnak ma is frissnek, elevennek, életszerűnek, mert löste replőjüi a nép, zened ezővetUk alapanyaga a szépségéé ősi ont) népzene, stílusuk pedig a valóságtól soha nem szakadt ei. Esi a mélyen demokratikus beáll! tottsárot vette át és tudatosul továbbfejlesztette a szovjet zen« Népi jelleg, nemzed sajátosság a dolgozók Összetartozásán sí nagy érzése a szovjet zenéber kiválóan érvényesül. A saovje zene demokratikusabb mind« más zenénél, hiszen feladata at. hogy 4 szovjet dolgozókhoz szól jón, hasson a sokmilliós «óvj*1 tömegekre. A külsősége«, üres fonnak* must mely nem képes értéke tartalommal megtölteni a fonná: a szovjet társadalom elítélte # megbélyegezte az egyes zeneszerzőknél beszivárgó, károsan ható. osztályidegen zened megnyílván* lósokat, jogosan tette ezt, hisz« a zene csak akkor éri ei célját ha a dolgozók millióihoz szól b* azok zenéje, kiknek munkáj* nyomán fakad a társadalo® anyagi és szellemi jóléte. Prt- kofjev, Sosztákovics, Kab* levszkij, Hac»aturján üres formalizmustól mentes művei a f1‘ lág zenéjének örök értékei. A szovjet zeneszerző a dolgot0 tömegek életét akarja a muzsik« fényével bevilágítani, a klaaeti kua zene nagy alkotásainál nyomdokain halad és tudatosa" kora szovjet emberének good? latvilágát akarja minél mag* sabb művészi fokon kifejezni De éppen, meal a szovjet éW tarka sokrétűségét akarja reib- san visszaadni, maga is váltó** tos, sokrétű les«, hiszen s m*r xizmus-len-inizmus ellensége m'" den sémának. Még a Szovjetúnió tL n. tröny; nyű zenéje is legtöbbször nép' származású, értékes, időtálló ** üdítő muzsika. Pl. a szovjet!" ruek zenéje mindig egyenranf’ művészi kísérője a játékmű^ űzetnek; a világ legjobb filmt'’' néit a szovjetfumeknél kapja* Mi jelletni tehát a szovjeí rtj uét? Mélyen népzenei alapokig táplálkozó a dolgozó tömeg**' hez való demokratikus beállítod' -rág és a valósághoz mindig r*- maszkodé őszinteég A szo*F rene egy lélekben, tudásban * tehetségben nagy nép szódaH*'' zenem ű vésze te Horváth Mihály Egyszer volt, hol nem volt, élt a világon egy ostoba. Sokáig élte világéit; lassan ráeszmélt, hogy mindenütt buita tökfilkó hírében áll. Zavarba jött az ostoba és azon tűnődött, hogyan leheme elejét venni e kellemetlen híreknek? Végre egy hirtelen gondolat támadt sötét agyában... Éa mit sem késlekedve, meg is valósította. Összetalálkozott az utcán egyik ismerősével, aki egy híres festői kezdett dicsérni — Emgeöelmet I — kiáltott fel az ostoba. — Ezt a festői már rég belepte a pókháló .. Nem tudja? — Ezt nem váriam Öntől... On — el maradt ember A* ismerő* megijedt ÍURGENYEV: — « nyomban igaza1 adott az ostobának. — Milyen remek könyvet olvastam mai — szólt egy másik ismerő- se. — Engedd met! — kiáltott fel az ostoba. — Nem szégyell magát? Ez a könyv nem ér semmit, mindenki tisztában van vele. — Nem tudja? — ön elmaradt ember. Ez az ismerős is megijedt — s igazat adott az ostobának. — Milyen nagyszerű ember X. Y barátom! — mondta harmadik ismerőse — ostobának. — Valóban nemes lény! — Engedelmetl — ki. állott M ss — Ó micsoda tehetség1 A dolog azzal végf® d»t, hogy «*y kp £ adója felajánlott* a»J* tokának, vezesse a k*'15' kai roranot. S az ostoba minó*^ és mindenkit kritizál®" kezdett, csöppet **7, változtatva meg modof* és kiszólásait. ^ Mos» «, aki valaha * tekintély ellen h«d»k£ zott, — maga i* töd* tély leit - a< ifjak * jomráasal néznek t* és félnek tóle. De mát tehetnek a {tény ifjak? — Noha ^ lajdonképpen nem rajong» ni valaki 1**® ' de csak álld meg fa)“® gás nélkül - és gyárt rád sütik, hoP elmaradt ember vagy1 Arenyéflet* van *í obának a gyávák ztttt. in. *• JWIUCUI ^a^CiiLUU I Kifosztotta egén rokoe- »ágát. Ki nem tudja eai ? ön — elmaradt ember. A harmadik ismerős szintén megijedt és iga* zat adott az ostobának, nem védte barátját. És akárkit, akármit is dicsének az ostoba előtt — mindenre csak ugyanazt hajtogattaNéha meg szemrehányóan tette hozzá: „ön még mindig hisz a tekintély bent — Gonosz! Epésl — kezdték mondogatni az osiobáról, ismerősei. — De micsoda feil — És micsoda nyelv. — tették hassá ásások.
