Dunántúli Napló, 1949. február (6. évfolyam, 26-49. szám)

1949-02-13 / 37. szám

DONANTOll NAPLÓ 1940 FEBRUAR 19 Skandinávia válaszúton Sztálin békenyilatkozata mellett támadó jellegű Eszakat'anti Szer- vdés összekovácsolására irányuló nerlkaj erőfeszítések keltették a gnagyobb visszhangot a külpoli- kában. Az angol-amerikai tömb­be bekényszerltett öt nyugateuró. al csá'lós á'lamon kívül az im- eria1 isták kinyújtották csápjaikat a Skandináv államok felé is. Washington szovjetellenes tervei­ben Igen fontos szerepet szánt Svédországnak. Norvégiának és Dániának. Skandinávia stra'égiat helyzete kulcspozíciót jelent az ■ nperia listáknak a Szovjetunió be­kerítésére irányuló politikájában. Csak egy pillantást kell a tér­képre vetni és máris megállapít­ható, hogy a skandináv országok íz Atlanti Óceánon át Ameriká­ból a Szovjetunió felé vezető leg­rövidebb út mentén fekszenek A Svédországhoz tartozó Gotland ziget alig 160 kilométerre fekszik a szovjet határtól, Norvégiának >edig Murmanszk, a fontos szov­jet kikötő szomszédságában van közös határa a Szovjetunióval. Az iiuerikaiak lázas sietséggel építik ámeszpontjaikat világszerte és így ahhoz, hogy a kör bezáruljon a Szovjetunió körűi, feltétlenül zükséges lenne számukra, hogy Norvégiában és Svédországban tepgeri és légi támaszpontot sze­rezzenek. A Marshall terv révén az impe­rialisták gazdasági vonatkozásban már benyomultak Skandináviába és a rövidlátó, megalkuvó és a kapitalisták uszályhordbzóivá vá't szociáldemokrata kormányok támo­gatásával kiépítették hadállásai­kat. Ezt köve'őleg megkezdték a dip omáciaj puhftást is annak ér­dekében. hogy Skandináviát tg be­vonják az Eszakgtlanti Szövetség­be. Azzal Ijesztgetik a skandináv államokat, hogy a Szovjetunió kö­zelsége fenyegeti függetlenségüket és a kommunista előretörés elsöp. ri társadalmi és gazdasági beren­dezkedésüket. A skandináv ál amok válaszúi elé kerültek. Bár elismerték, hogy a Szovje'unló részéről soha sem­miféle formában sem erezték ma­gúkat íenyegetetlnek. sőt Svédor­szág és Dánia éppen • szovjet hadseregnek köszönhetik felszaba­dulásukat. Imperialista nyomásra nem térhetek ki a tárgyalások e fii. Különösen Norvégiára fejtet, tele kt erő* nyomást; Washington­ba rendelték lange külügyminisz­tert, akt már február első napjai­tól kezdve tárgyal az amerikai külügyminisztériumban. Döntést még nem sikerült tőié kicsikarni, annál is inkább, mert Norvégia népe nagy megnyugvással fogad­ta, hogy a Szovjetunió megnemtá­madási szerződést ajánlott fel Nor. végiának. Ennek a szerződésnek a megkötése az ország dolgozóinak véleménye szerint véglegesen vé­get vene annak <az alaptalan ijesztegetésnek, hogy a Szovjet­unió részéről valaha Is támadás fenyegetné az országot, mtntahogy azt az imperialisták szeretnék el­hitetni. Es nem kérnek • skandináv ál­lamok abból a kétes dicsőségből sem- hogy szövetséges társai le­gyenek a fasiszta Franconak és Görögországnak, mert nem kétsé­ges, hogy ezek a diktatúrák gomb­nyomásra szintén csatlakoznak az Atlanti Unióhoz. Pillanatnyilag Skandinávia állástogla'ása máris eldöntődnek tekinthető nem nagy örömére Washingtonnak. Svédor­szág máris visszautasította a csat­lakozást a tömbhöz, Norvégia Lange külügyminiszter hazatérte után dönt, de a közvélemény ele­mi erővel tiltakozik az ellen- hogy olyan tömbbe kényszerítsék, amelyben a náci Németország lesz a szövetséges partnerük. Dánia áll a legintenzivebb nyomás alett, viszont ez az erőszak vált ki nap. mint nap tömegtüntetéseket a dolgozókból a nácizmusra emlé­keztető imperialista eszközök al- ka’tnazása miatt. Nem kétséges, kudarc kíséri az angolszászok skandináv terveit. Az, hogy az Atlanti Szövetség ki­fejezetten a Szovjetunió és a népi demokráciák ellen irányul ég a monopoltőke világuralmi tervei húzódnak, meg mögötte, világos a skandináv közvé’emény elölt, — Svédország, Norvégia és Dánia dolgozói azonban békét akarnak és tudják, hogy a békének éppen az a Szovjetunió a bástyája, amely ellen íel akarják őket vo­nultatni. A nem várt akadály mi­att mosl nagy a/ idegesség Was­hingtonban, ahol az* tervezték, hogy már márciusban aláírják az Eszakat’anti Egyezményt a Skandi­náv államok részvételével. Az Im­perialisták nagyon is biztosra mentek és újbői kifelejtették szá­mításukból a legdöntőbb tényezőt, a dolgozó tömegek akaratát és el tökéit békevágyát, amely erősebb minden támadó tömbnél és szem­beszáll az imperialisták háborús uszításával. 5 millió munkanélküli növekvő nyomorúsága a dollármilliomosok kásájában Az Egyesült Államokat újból tő- millióval növekedett. A Daily Wor- meges munkanélküliség fenyegeti.' A munkanélküliek és munkanélküli segélyben részesülők száma állandó an növekedik. Míg a készgyártmá­nyok ára igen magas, egyes élel­miszerek mull évi júliusához viszo­nyítva csupán 3 százalékkal olcsób­bodtak. A január 8-i hivatalos je­lentés szerint a foglalkoztatottak száma 2 millióval volt kevesebb, mint decemberben és 4 millióval kevesebb, mint • múlt év közepén. A munkanélküliek számát ebben az időpontban 2,604.000-ben tüntet­ték fel, úgyhogy decemberhez vi­szonyítva n szám 700.000-el növe­kedett. A statisztikai hivatal közlése szerint a munkanélküliek közül 1,300.000 női, vagy 25 éven aluli ifjúmunkás volt. A rövidebb mun­kahetet dolgozó munkások száma januárban decemberhez képest 2 kér szakszervezeti jelentések alap­ján az északamerikai munkanélküliek számát 5 milliónál magasabbra becsüli. A munkanélküliség növekedése nemcsupán a könnyű iparban, ha­nem a tartós fogyasztási cikkeket előállító iparágakban is egyre érezhetőbb. A munkanélküliek számával egy- időben növekedett azoknak az al­kalmazottaknak száma is, akik el­foglaltság hiányában munkanélküli segélyben részesülnek. Január közepén 2 millió egyén folyamodott munkanélküli se­gélyért, 800.000-rel több, mint egy évvel ezelőtt. Még ez a szám sem fedi azoknak a munkásoknak számát, akik min­den munka hiányában válságos helyzetben vannak, mivel az Egye­A Szovjetuinó technikája — ä k o/hozpäf äszlsäg segítője Az 1948-aj. eeziendö a hatalmai győzelmek éve volt a Szovjetunió szó. ciaJtsta mezőgazdaságában. A gabona- termelfo átlaga elérte a háború előtti színvonalat ét a dolgozó parasztaég életnívója ie tovább emelkedett rár­a gyarotszedée gépesítésért irányuló kísérleteket, amelyek nyomán az új gépek mentesítik a peraartságot e legnehezebb fizikai munkától. Egyet­len esztendő alatt 7000 kolhozhoz vil­lanytelepet építettek és ax ország tzi huzamosan a kolhozok megerősödésé­vel. A szovjet technika számtalan új találmánnyal sietett a kolhozparaezt- ság segítségére. MunkábaáJlították a ..Sztálinén 6" újfajta kombinált ara. tó.cséplőgépet, amelyet szalma gyűj­tővel is elláttak. Sikerrel végrehaj- tottif.k a répa ób lenaratás. valamint mos részén óriási duzzaaztógáMjkat és öntőzőművéket. Képünk a legújabb tfpusu ..KOK—8 burgonya««dó trak­tor kombájnt" mutatja be, amely a burfionyaazedésnél nemcsak a paraszt, ságot kíméli meg a súlyos munkától, de olcsóbbá és gazdaságosabbá te te­szi a termelést. HSZIEH PING YING / a /tavcfáwel Parancs érkezőt', bogy alakítson az aka­démia húsz leányból egy propaganda-oszi'a- goi. amely elmegy a hadsereggel az északi harctérre A közvetlen uticél: Honán. — őrmester úrnak jelentem, el akarok, menni Északra! — őrmester úrnak jelentem, én északi vágtok és nagyon jó] tudnának ott hasz­nálni! — Őrmester úrnak jelenem, én nagyon erős vagyok és jól tudok harcolni; én is Északra akarok menni! Yang őrmester szobája olyau volt, mint cg' íelzaklatott méhkas. — Ne csapjanak ilyen lármát — mondta Hz őrmester nyugodtan. — Előbb vagy ír.óbb mindenkire sor kerül. Most húsz olyan lányt kell kiválasztanunk, aki erős, mozgékony és ért a propagandához A többit majd később küldjük ki. Mindenki remélte, hogy a kiválasztottak közö l lesz. Én boldog önhittséggel gondoltam arra, hogy erős vagyok, jó futó is, cikkeket is tudok írül — egész biztos, hogy köztük leszek! Csakugyan, mikor másnap reggel Yang őrmester felolvasta a neveket, az enyém volt a második Remélem, nincs valami tévedés, gondoltam. Nem, nem, nincs még cgv Mszieli I’irtg Ying a lánykadétok közti t Majd meg­bolondultam az örömtől. Gyakorlatozás után rögtön csomagoltam és megírtam Harmadik Bátyámnak az újságot. Harmadnap reggel váratlanul megjelent a kapuban. — Nini TTarmadik Bátyám! Mi szél ho­zott idi-r - kérdeztem boldog meglepetéssel. — Tegnap este megkaptam leveledet. Olyan szép és lelkes volt, hogy rögtön közzé­tettem a lapban. Aztán fogadtam egv riksát és még sikerűt elcsípnem a reggeli vonatot. Hangja remegett, könnyek csillogtak a szemében. Féltem, hogy én is elsírom magam és a falon ékeskedő feliratból merítettem erőt: — „ka'ona nem könnyet, hanem vért ont!" — Második Bátyám már llouanban van —■ mondtam ajkamra mosolyt erőltetve. Biztos, hogy találkozom vele. Neked is el kellene jönnöd. Müven érdekes volna, ha mindhárman a harctéren találkoznánk. — Nem merem megmondani szüleidnek, bogy a harctérre készülsz. Mennyire búsul­nának, ha megtudnák! Szívem most kemény volt mint a kő. Eg vet len könnycseppet sem ejtettem. Tele voltam örömmel és lelkesedéssel. — Nem melletünk el meginni egy pohár bort? — kérdezte bátyáin. i— Sajnos nem mehetek. Indulás előtt szigorúbbak a szabályok. Ha nem mondtam volna az őrmesternek, hogy ( hangshaból jöttél, hogy beszélj velem, be sem engedett volna. — .Akkor hát Isten veled. Még elérem a vona'ot. — Helyes És majd a győzelem után isz- szuk meg az. áldomást. — Vigyázz magodra! — búcsúzott el Harmadik Bátyám és könnyek gördültek le arcán. Az őr tisztelgett neki, mert ő is egyenruhában volt. Elfelejtette viszonozni a tisztelgést én tet'em meg helyette. A/ őrtálló lány nem hallotta beszélgetésünkéi; azt hitte, szerelmesem ló 'ugatott nteg és csipkelődött is velem ezért. Napról napra vártuk az indulási paran­csot, de az csak késett. Már majdnem sírtunk a türelmetlenségtől, mikor egyszerre értesítést kaptunk, hogy az ellenség elérte Tingszechia- tot és azonnal indulnunk kell, hogy még Wuchang élőt; feltartóztassuk. Este a kapi­tány gyülekezette az egész iskolát, fiukat és lánvókat egyaránt. Beszédet intézett hoz. záuk kora hajnalban indultunk. Az egész ka tonai akadémia elment, csak harminc kadét maradt itt, hogy elvégezze az irodai munka: és ellássa a betegápoló szolgálatot. Reggel ötkor menetkészen ál Hunk A leanyakadéraia kapuja előtt óriási tö­meg hullámzott, mint valami folyó, amely átszak'totta gátját. Hozzátartozók várakoz­tak, hogy elbúcsúzzanak szeretteiktől, meg kíváncsiskodók, akik látni akarták az elvo­nulást. öreg asszonyok zokogva és hajlongva könyörögtek a tiszteknek: — Az én leányom nem mehet a harctér re, ez az egyetlen gyermekem... — Nem engedhetem el a leányomat. Ha valami baja történik, magam Is belepusztu­lok ... A trombiták hangja, meg a sírás, neve­tés, kiabálás zűrzavaros, fülsiketítő lármává olvadt. — Ne féljen, jó asszony, győzünk és hazajövünk. — Jó asszonv, ne aggódjék a leánya miatt, Mi is szülők vagyunk, nekünk is van­nak gyermekeink. — Előre, indulj! A lakosság éljertzeti. pattogó vezénysza­vak hangzottak el és mi énekelve elindul­tunk. — 1a* az ellenséggel! Térjetek vissza győzelmesen! — kiáltoztak utánunk. A tömeg dübörgő ordítozása olyan volt, mint a csatára hívó (lobszó. Telkesen visszhangoztuk kiáltásukat: — Le az ellenséggel! Győzni fogunkI Jókedvűen meneteltünk, előre, a csata­térre! (A «Lázadó leányok“ című könyvből.) sölt Államokban 14 millió olyan munkás és alkalmazott van. akik nem részesülnek munkanélküli se­gélyben. Csupán Nevvork államban 450.000 ilyen egyén lakik. Amerika számos államában s munkanélküli segélyt arra hasz- hálják fel, hogy rákényszerítsek a munkásokat az alacsonyabb bér elfogadására. Számos államban azok a munká­sok, akiket rossz „viselkedésért" kellő ok nélküli munkától való tá­voliét és biznyos felajánlott munka el nem végzése miatt elbocsátottak, nem kapnak munkanélküli segélyt. Ez a módszer arra is szolgál, hogy megnehezítse a munkások egyik iparágból másikba való vándorlá­sát. A munkások az alacsony mun­kanélküli segély és az egyre emel­kedő áruk következtében még lakbérüket sem tudják meg­fizetni Az ipari munkás 54 dolláros át­lagos heti kereaete, nem elegendő az átlag munkáscsalád eltartásira. A munka statisztikai hivatal jelen­tése is beismeri, hogy a munkások minimális heti bérének legalább 65 —75 dollár közölt kellene mozog­nia. A textil és szfirraevállalatok visz- szautasitották a munkások 10 cen­tes órabér emelési követelését. A General Motors március 1-évcl több mint 300.000 munkásának munka­bérét óránként 2-3 centtel leszállítja. Az International Shoe Company február 7-ével 25.000 munkásának órabérét 3 centtel csökkentette. Az imperialista Amerika munkásai egyre nagyobb nyomorba jutnak, míg a tőkések a gazdasági válság rémületében egyelőre tovább hal­mozzák milliárdos profitjaikat. Tizenöt évvel ezelőtt 1934 február 11-é.n hécsi munká­sok vére festette pirosra az oszt­rák főváros utcáit. Az osztrák munkásság, amelyet megosztottak a munkásárulók, százszorosán hát- batámadtak és magárahagytak, bebizonyította, hogy elevenen él szívében a fasizmus gyűlölete a munkásnemzetközlség nagy esz­méje és kész életével h gátat emelni a szennyes barna áradat­nak. A hécsi februári események azonban nem hozták magukkal « munkásosztály győzelmét, a né* hánynapos hősi harcot elnyomták Dolfuss és a Heimwehr gyük«* legényei, a Karl Marx-Hof mun­kásait ágyúval lőtték halomra, a legjobb munkásvezetőket bebör­tönözték, vagy emigrációba kény­szerítették. Február után már egyenes volt az út az Anschluss- hoz, az osztrák tragédia beteljese­déséhez A bécsi események meg­mutatták, hogy nincs harmadik út a munkásság számára a két és feles Internacionálé hívei való­jában Dolfusséknak segédkeztek, amikor nem juttatták fegyverbe* a munkások rohamcsapatait, «nő­kor megalkuvásra nevelték a mun­kásokat, amikor megelégedtek re­formista tátszateredményekkel, szociális mézesmadzaggal és „f°r‘ radalmlsaguk” nem a burzsoá. ha­nem a kommunisták elleni test­vérharcban merült ki Megmutat­kozott az is, hogy az osztrák munkásosztálynak, mÉntahogy ** egész világ munkásságának egyet­len következetes pártja van, 3 Kommunista Párt, amely ma to­vább folytatja a harcot az oszt­rák nép élén a nyugati imperia­listák ellen, akik szétszakították az országot, nem akarják meg­szüntetni a megszállást, növelik * kizsákmányol«d a Marshall t,rV segítségével és a ncpet az ínség­be taszítják. A bécsi februári ese­mények örök emlékeztetőt leien- fenek az osztrák dolgozók, a y lág minden dolgozója számára e‘ arra tanítanak, hogy csak a fa­sizmus és a reakció, valamint *l opportunista intinkásánilók ellen1 tántoríthatatlan harcban győze­delmeskedhet a szoc idir;«" ii?ve-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents