Dunántúli Napló, 1949. február (6. évfolyam, 26-49. szám)
1949-02-12 / 36. szám
Tanulunk a múltból — népűnk jövőjéért Irta: DEÁK LÍVIA A francia és holland kommunista párt üdvözölte a Szovjetunió békepolitikáját Nagyjelentőségű kiáiültés nyűik ®»g ma Pécsett: a Magyar Munkásmozgalmi Intézetnek a magyar ■winkésmozgalom történeté., feltáró kiállítása, amely lehetővé te. ■* a pécsi és pécskörnyéki dolgo- *éknak, hogy megismerkedjenek a •wnkásmozgalom és Pártunk dicső nagyományaivaJ és eredményed.* a nemzet tör.énetének egyik "Sjean ösebb korszakával. Az eltelt' négy esztendő mim- áen harca és épi ő munkája mel- Wtt szükségszedj volt, hogy fei- tögorzus salát történelmünket, fcemcsak azért, mert éz elműt: 'ándszer reakciós propagandája igyekezett a munkásmozgalom őr- •éneié: tlsdkkasztani és meghami. •ítani, hanem azért is, hogy a fcult ha talmas küzdelmeiből erőt •edtsünk s Jövő harcainak megadásához. A magyar nép évszázados küz- éelaje a szabadságért, a haladásért é» a. függetlenségért, történél- Rönknek o.yan nagyságait térnél- *e ki, min* Dózsa, Rákóczi, Kos- W és Petőfi, A kapit alizmus el- •Tömörítő rendszerében a haladás Jéazlajéi a munkásmozgalom vette *t kezükből és ezért leit a nmn- •éstnozga.om történőé az %gósz •agyar haladás, magyar fejlődés 'Véneiének megtes esítője, hor- «Uzója-ls-Hd végigtekintünk e ör- "éftehnen, lát juk a munkásosztály ttervezkedésének kezdeteit, majd dlíelé iveő és mind szélesebh ki- “Uotakozását. Sztrájkokon, ucaj •arcokon keresztül lépésről-lépés. ostromolja a kapitalizmus fel- ‘•Svárait és miközben a dolgozók *a5yot>b kenyeréért harcol, küzd * magyar függe lenség és szabadkivívásáért is. Tiszteljük és megbecsüljük a •agyar munkásmozgalom nagy, •arcos múltja és %agyományait •f első világháborúi megelőző év- “zedekben. A ma megnyíló kiállí- *ás megerősít bennünket e meg- “ecsülésben és a kaimat nyuj arra *' hogy a munkásmozgalom nagy í“rcsz őire emlékezzünk, Franke Jóétól Teszársz Károlyig, akiknek ®Uakája nélkü a magyar munkás- buzgalom nem fejlődött volna á’.ymozga ómmá. De még in- ,úbb megerősíti és elmélyíti azt a ■Udatot, hogy amiképpen a ma- ?Var történ© eanben fordulópon ot Jelentett a munkásosztály fel'épé- *•> a magyar munkásmozgalomban í, fordulópont volt u Kommunista •d jelentkezése, amely az eső J'ágháború puszitó válsága után *®*ébe vette a magyar munkás- .^•tály és vele az egész magyar történelmének- irányítását. A 5*r*izmus-ieminizmus magját már ^18-ban elvetette Magyarorszá- F» a Komm unis'a Párt, amey a •badaímj eszmékkel utat muta- az évtizedes magyar problé- bäk megodására. . A nemzetközi szövetségesei ál* támogatott ellenforradalom átmeneti'eg tud a visszavetni :. magyar munkásmozgalom har- a' amelynek lángja még nagyobb rövei csapot: tel és a 25 éves «1* Vomás nem tudta megsemmisíte- j,‘ a forradalom vezető erejét, a Aot, amely a föd alatt in sza- JJáafitnul ébren tartotta — az Julikkal ét provokátorokkal Jenben í* — a munkásosztály V*l« a nép «gyét- ebben a korszakban edződtek azok a láng elkü harcosok, J?lk minden megkinoztatás ét {/r önbevetét ellenére sem értek * • muakáaotaály győzelmének. a magyar nép felszabadításán.ak útjáról Akiknek révén a Kommu. nista Pált végig megmaradt annak, ami voit: az osz ályel lenség gél szemben való kérlelhetetlen- ségnek, a szocializmus megvalósí- ásáért folytatott harcnak a pártja, a proletár nemzetköziség és a marxi zmus-lenámiizsnus forradalmi tanításainak a pántja. Ebben a korszakban emelkedett az érre a mi pártunk neveltje és nevelője, akiit nem tön. meg, hanem megacélozott 15 börtönesz endő, aki nélkül a magyar demokrácia sikerei elképzelhetetlenek aki a szocializmus küszöbére vezette népünket: Rákosi Mátyás elvtárs. De a munkásosztály, a magyar nép győzelmének részese; mártírjaink: Sallai és Fürst, Ságvá-ri- Schönherz és Rózsa elvíársak. is. Nekik is méltó emléket állít a kiállítás, amely bizonyltja, hogy a fasizmus, majd a második világháború emberirtó hadj ári' aimak idején egyedül a Kommunista Párt maradt a meg nem alkuvó, forradalmi párt, amely tőretleniü; vitte áldozatai ellenére is a szabadság és a nemzeti függetlenség ügyét. Ha a magyar demokrácia és a magyar niép fejlődésében döntő rész* rot; a Szovjetúniónak a Szovjet Hadsereg felszabadító győzelmének. tagadhatatlan, hogy a magyar demokrácia győzelmében része van annak a szellemnek is, amelyet a Kommunista Párt fejlesztett ki és amely ma már á - hatja a magyar nép egjobb tömegeit. Ennek köszönhető, hogy az 1945-ben kitáru'ó lehetőségekkel élni tudót: a magyar nép és nem maradt el a magyar haladás biztosításának alapja: a munkásosztály hatalomra jutása sem. De megtanít bennünket a magyar munkásmozgalom története arra is: nem eléig csupán a győzelem kivívása, szükséges a kizsákmá- nyoá&mentes társadalom megteremtése isA kommunisták az elmúl: négy év alatt kemény harcot vívtak a belső reakcióval és külső szövetségeseivel, megvívták harcukat a munkásmozg-aímon belül jelentkező jobboldali szociáldemokraták árulásával is. De a marxizmus-lenini zmus győzeÍme diadalra vilié ez: a küzdelmet is: megszülő te t a műnk ásó sí ály szervezeti egysége. A Munkásmozgalmi Intézet ki- állí ása a magyar nép építő munkájának korszakát is elénk tárja. Folyik a szociaizmus építése, a munkásosztály új hősöké; ad, a munkapad, a bányák és a föld munkájának hőseit.. Mind jobban megszilátttal a íüunkás-paraszt- szövetség és a dolgozó parasztság mind jobban felismeri: a munkásosztálynak köszönheti felszabadulását- fö'djé’ és csak a munkásosztállyal való szövetségtől várhatja felemelkedését, gyarapodását is. A négy éves harc eredménye: az összeesküvőik és szabotálok felszámolása- a fekete reakció és a nemzetközi imperializmus képviselőjének. Mindszenfynek ártalmatlanná tételei jogos és igazságos elítélése. De a Munkásmozgalmi; Intézet ma megnyíló kiáUCítása nemcsak a múltat és a jelen; tárja ki, hanem megnyitja a jövő távlatait is. Szűrjük le a múl bői a tanulságokat. tanuljunk nagyjainktó', hqgy a még előttünk álló feladatok megoldás áhos fel*areh<wfce*»iwk Anglia és Amerika támaszpontokat épfit ki Afrikában Párisi jeJetiíte szedni a Fnan. da Kommunista Pari politikai bizottsága Thoneiz főtitkár elnökié- séveS iairtcffi: ülése után közlemény: bocsátott ki. A közleményben a politikai bizotiitóg mesfáöapíija. hogy a Szovjetunió a Biztonsági Tanácsban ismételten Javaslatot tett a lefegyverzésre és az atomfegyverek megtiltás ára. Javasod tü ezt az UNO paris, köz gyűlésén is. A stzociaíizmus nagy or szaga ezzé. bebizonyítoí'tia báke- akarsbást és szilárd elhatározását, hogy mindent elkövet a háborús uszftók terveinek megliiuisátárálra. A Francia Kommunieta Párt poCi- tekai bizottsága üdvözli a Szovjetunió bakepól-iká jás. amely meg- féieS miündan francia nő ás férf: óhajáretls és refrényének, meri. ej akarják k&rSüni, ‘ hogy az oriíaágot ismét a háború borzalmaá- sújíisák A politikai bizottság egységre hívja fel a béke minden hívét, hogy megikadáíiyozzák Franckor,száo bevonásit egy új háborúba. A ItoMand kommuni-ita párt. központi bizottsága határoeathar üdvözli Sztálin válaszát és a Szovjetunió külügyminisztériumának az északatlanti szerződésről szóló közleményét. Felhívja o bókeazereiíi liodandoka'., fokozzák küzdelmük»:, mert íz amerikaiak csatlósaikká együtt új itáborúí kászítenek eiő. Nyugtalanság Nyugaton Berlind jetentiék. szerint a nyugati 'hafiaimaik közöli zavar, kapkodás és élénk vita támadj a bonni úgynevezett páriámért ti tanács döntését követőem, Ivagy Ny ugari-Berlinit ti- zeinikeíóedik áBamkérrt Nyugat-Né meóoTiSizághoz csatolják A brit külügyminisztérium meg cáfolta azt a hírt, hogy Bevin ehhez hozzájárulását adta volna és Sehumar. francia külügyminiszter is kijetentette, hagy kormánya nem támogatja a NyugatBerlinire vonaitikozó terveket. A brit és íramefe megszálíó liaitótságok között igen k&Tjeződtek az elén,tétek a megszánó poMtóka időszerű kérdésein . A Bolgár Távirati Iroda szófiai jelentése szerint az ügyészség beterjesztette vádiratát a bolgár egyesült evangélikus egyházak főtanácsának tizenöt tagja ellen, akiket kémkedéssel és hazaárulással vádol. A vádlottak visszaéltek azzal a szabadsággá , amelyet a hazafias arcvonai kormánya nyújtót: az egyházak számára és a templom! szószéke. vaia minr különböző vallód összejöveteleket bűnös üzelmekre használták fel a dempkratikus népi uralom ellen. Összeköttetésbe cptek külföld: hírszerző szó gálatok ügynökeivel és számukra ka onai, gazdasági és politikai értesülésekéi szolgáltattak. A vádlottak •gt hires*telték, hogy hamaroAz níi go' aisóházhuin egy mun- kaepáirti képviselő megkérdezltie, alkalma |esz-e megvitatni az al- scíháznak az atlanti egyezmény politikáját. máeiőM Bevin az egyezméryj aiá- íriniá. .Moatison mlnfceiíer azt |e- tieite, hogy ez nem kívánatos. Arra £. kérdésre, hogy az akóház ratifikálásit alöit ha kályha !óp-e a szerződés, Monrison így válaszod: ha az egyezményt aióirráik. ez amgo’ kormány- kötél«®!', Kinő és Indonétio Sanghajt jelentés saeri®. Kuomintang Kína bárom részre szakadt. Az egyik terül* élén Szunyó minásaterelinők katonai rsoporttja áll Kanton szrékheilyei. LiCsung- Jen tábornok, ideiglenes álaméi* nők Sanghajban maradt és külön- kormémyt akar alaki cani. Végül Szecsuan és Junan tartományok egyik csoporthoz sem csatlakoztak, hanem várakozó álláspontra helyezkedtekAatóviai jefentés szerint az Indonéz köz'ársaság képviselője a Bizitonsági Tanácshoz intézet levelében beje entette' hogy a köz- área&ági kormány nem ért egyet a Bfeíonsági Tanács hatá:oza'ával és követelt, hogy vonják ki a holland csapatokat egész Indonéziából és adják vteeza a köztársasági kormány teljes működés; szabadságé*. Szud-ántóí — Dakortg Kairói jelen/iés szerint Angik ázsiai liadáEiáisaii megrendítették a .i-nemzőii felszabadító mozgalmak, a . középkajeríer. pedig amerikei smó- vekégesiéneli gyorsiramú ierjeazke- dé'se szárítja fokozatosan háttérbe. Ilyen körülmények között London er«, kényszerül, hogy a háború előkészítésére irányuló erőfeszítéseit Afrikában összpontosítsa. Az Európe—Amerijut című folyóirat már a rraiK év nyarán meg- ál'iapíiöi’tw, hogy háború esetén a san kitör a háború Amerika és a Szovjetunió között, rágalmazták a népi - demokratikus uralmat és a Szovjetuniót és arra bujtogatták a lakosságáot, hogy ne tegyen eleget a beszolgáltalási rendelkezéseknek. Maguk köré csoportosították a reakciós eleme- ke:, a népi hatalom ellenségeit. Ellenzéki mozgalmat készítettek elő Bulgária és a Szovjetunió ellen egy külföldi ország javára. Vezetőjük Ziapkov, előbb angol, majd amerikai hírszolgálat ügynöke leli. A vádlottak kémkedésé: és hazaárulásé- busásan me£- fizet;ék és ők a kapott pénzzé,, jórészt dollárokkal üzérkedtek. A vádakat a megdönthetetlen bizonyítékokon kívül a vádlottak sajátkezű val'omása is teljesen igazé ja. Keeáaifrikábet! kiépített új angol tómasapontok: döntő stzerepekd fognak játszani. Hatalmas iámaer .pontokat épített az angol kormány zat Kenyáiban, A Szudánban, Libia ban, Cynenaüloábani, Tripotltóníálbao éts Ubálábt-n- Eadc a támadó tA metiopoíittok „a boát búrodaiom vé- deäme” címén épülnek. A Le Mon de a múlt év nyarán rnegírta, hogy s jiiború esetén Amerika tetszéss zenint hasznú thatja Casablanca és Pakar nagy repülőtereit és támasapoiMtjiadit. A Perzsa-öböl ben az amerikaiak rendkívül erős tengerészeti és légi fámastepcitakaí ■létesítenék. . Sxovjf unió igénye A déíi sárit vidék egyas kér dó seinek rendezésére a Szovjetúaió megkerülésével történnek kísérte, tek, bár általánosan ismert az, őrös® utazók és tudósok munkája a déli sarkvidék, fe ku áfásává' kapcsolatiban. A szovjet Földrajz; Társaság ebben az ügyben ülést tartott, amelyet; az olősdó hang súl.yoa «, hogy* a Szovjetúniónak több joga van a déli sarkvidék egyes tevflle- tcihez- mint más álfámnak. Az orosz hajósok hús® éwel korábban fedezték fel ezt a területet, mini a franciák és az Antarktisz egész sor teriile éttek felfed» zésében a7, oroseokat il-'eti mag aa elsőbbség. A Fö'drajai Társaság ezen az ülésen határozati tavasla tót fogado el, amely baogsú lvozza az orosz ku*afóknak az Antarktisz felfedezéséiben való el. söbbsége*. Tiltakozik minden olyan megoldás ellen, amely az Antarktisz kérdésében a Szőve)tűntó né’, kül jön létre. A Szovje úniónak minden joga meg van ahhoz — mondja a határozat —, hogy ne ismerjen el semmiféle -Iyer módon létrejött határozatot. A franca saitó Nindsianfyrél Az Humanste pénWfci saáhiáber vezéreik kben foglalkozik a Mind szeraty penrei!. Rámutat ara, hogy a budapesiti per világosan megírni tatta. hogy ártdőkra van s®ő Az a tény, begy az áruló bíbo ros, semmit sem Változtat ■'>. áruláson. A Liberation: Sulwd bíboro« ny; iatkoziaóávw! foglalkozva megSlSu pit ja, hogy olyan embernek, mini Suhand bíb.ros, nem áE jogában bármáfáfe véfeményt is aiyiiválniteri hiszen mindenki tudja, hogy ö vezette be kézenfogva a Notrc Dame székesegyházba Petaínt. a rémetek .kedvencét. Mindszenty viselkedése — állapítja meg a kp — koránrtsem a vértená magatar tó so vo*t, hane:/ az olyan ember ekí sok rosszat tett hazlája ellen. A lipcsei nádsó megáSapitatitc. hogy azUSA-n«k mfyeo jeűerttő-. szereipc jutóit z Mlndszeínty-féle öesszeesiküvésben. Ez a tény egyát talán nem meglepő, hiszen az Egyesült Államok kortninya jónéhán európai országban a fejlődés hátmmozdítóit támogat Kémkedési és hazaárttlási per Bulgáriában
