Dunántúli Napló, 1949. február (6. évfolyam, 26-49. szám)

1949-02-12 / 36. szám

2 ÖUNáNTrii I »i a B t fi tM» PEBKUAl 11 Magasabb műveltséget nyújt — új embert nevel az általános iskola Megkezdődött a háremnapos pedagógus kongresszus Az ország pedagógiai főiskolái' najk tanárai, valamint a budapesti pécsi, debreceni és szegedi pedagó­giai főiskolák MEFESZ kiküldötte! a pedagógusképzés és a pedagógiai főiskolák közös ügyeinek megvita­tására háromnapos konferenciá­ra gyűltek össze Budapesten. A kon­ferencia pénteken délelőtt nyílt meg. A tanácskozásokat Szávai Nándor kultuszállamtitkár a „pe­dagógiai főiskolák a szocializmus építésének szolgálatában“ című elő adása vezette be. Az államtitkár rámutatott arra, hogy a felszaba­dulás után a pedagógusok jórésze veszélyt gyanított annak a kérdés­nek még a felvetésén is, hogy az skola kapcsolatban lehet-e egy­általában a politikával. Ma már elmondhatjuk, hogy a magyar pe­dagógusok túlnyomó része látja azt, hogy szakmai munkájában is politikai feladatokat teljesít. En­nek a bizonyítéka a pedagógiai főiskola megteremtésé is. A régi tanítóképzők néni adták meg a tanítóknak azt a műveltséget, hogy valóban a nép tanítói lehessenek A pedagógiai főiskolákból kike­rülő tanftók már teljes emberként állhatnak szemben tanítványaik­kal. és semmihen sem maradnak el a középiskolai tanárok mögött. A szocialista társadalom olyan embe­reket akar, akik ismerik a társa­dalmat és a fejlődés törvényeit és akiknek magasszínvonalu általános műveltségük van. Ezt nyújtja az általános iskola a régi népiskolá­val szemben, de ugyanakkor a pe­dagógus főiskola teszi lehetővé, hogy az általános iskola valóban betölthesse hivatását: Ezért arra kell törekedni, hogy a marxizmus leninizmus szelleme hassa át a pe­dagógus főiskolák egész tananya gát. Az előadáshoz hozzászólva Tol nai Gábor miniszteri osztályfőnök megállapította, hogy a mai peda­gógus már tudja, hogy a pedagú gusok nélkülözhetetlen csapata a szocializmus alapján életet építő dolgozó hadseregnek. A marxismus- lenini/mus elsajátítása nélkül nem lehel sikeresen építeni a szocializ­must. Lukács Sándor a pedagógus szakszervezet főtitkára hangsúlyoz ta felszólalásában: olyan nevelőkre van szükség, akik együtt dolgoznak az ifjúsági szervezetekkel és a szü­lői munkaközösségekkel az iskolák előrehaladásáért és a szocialista köznevelésért. i Ezután több szakelőadás hang zott cl. Illetékes hely válasza az angol kereskedelmi miniszter kijelentéseire Wilson angol kereskedelemügyi miniszter néhány nappal ezelőtt nyi­latkozott a magyar—angol kereske­delmi kapcsolatokról. Az MTI ez­zel kapcsolatban Illetékes helyről, a ki vetkező felvilágosítást kapta: Wéson ker-erskedeiemügyi minisz- tvr nyuiatkozaitáham áriról tett em- h'césr!, hogy a magyar kivitel Ang item az eknult évben emelkedő- bem vollt. Ez m emelkedés kétség­telenül azért következett be, mert a lomgvaloíTi növekedése előnyök a' ‘'iztceáiolt mindkét fél számára. A magyar kereskedelemügyi' miniMaté­rium csak olyan árucseré! lát tar­tósnak és szilárdan megaltpozoM- r*ak, amely mindkét fél érdekei: szemtíött tartja. A magyar keres- kedetemiigyi minisztérium úgy véti, hogy mindkét ország érdekét szol­gálja, lia Magyarország élelmiszert saáfljt az angol fogyasztóknak és ennek ellenértékéként An gliát am gyártott gépeket, vagy « birod-a- tomten termeit nyersanyagokat vá­sáros. VVflsor miniszter a®t is kijelen­tette, hogy magyar részről „ki nem elégítő és megkülönböztető maga­tartást tanúsítanak bizonyos angol kereskedelmi érdekekkel szemben”. A magyar kereskedelemügyi mi- n-iszóérum ItéHyteÉen nyomatékkal kijeOemietii, hogy ?em a kivitel, sem a behozatal vonalán nem for­dult elő egyetlen eset som, amiko- t magyar hatóságok Angisává! szerűben W nem elégítő magatar­tásit tanúsítoStetk és így Angija ke- reskedeirrij érdekeit sértették volna Ellenben angol részről előfordult, hogy bizonyos Magyarország szá­mara szükséges árukat nem vol­tak hajlandók száffiftad. ___________ V | ^J öllke (i Q n el~\ V tégy ver keze* csökkentését és az atomfegyver betiltását követelő szovjet javaslat hideg zuhanyként érte a Biztonsági Tanácsban az imperialisták ügynö­keit Az amerikai és angol delegá­tusok nyomban frontot szerveztek a szovjet békejavaslat ellen és azon a címen, hogy a tanácsnak tanul­mányozni kell a Szovjetunió hatá­rozati javaslatát, a kérdést egye­lőre levették a napirendről. A meg­szokott recept érvényesült ezúttal is. elbagatellizálni a nagy hord­erejű kérdést, amelynek becsületes és tisztességes megoldása pedig véglegesen megszilárdítaná a világ­békét. Ez a politika azonban nem illik bele a Wallstreet és a City terveibe. Nyílt titok ugyanis, hogy az imperialistáié monopolizált hadi­iparának valóságos aranyesőt jeleni az esztelen fegyverkezés, a háborús hangulat szitása és az a rágalom­hadjárat, hogy éjjel nappal gyár­tani kell a tankokat, repülőgépeket és atombombákat, mert a „Szovjet­unió fenyegeti a békét." Most vált köztudomásúvá, hogy az amerikai monopóliumok a múlt évben 30 milliárd dollárt kerestek a fegy­verkezési iparon, ötször annyit, mint 1939-ben. Ezt a szédületes profitot akarják még fokozni a fegyvergyárosok, a mesterségesen támasztott háborús légkör túlfeszl- lésével és természetes, hogy min­den eszközzel gátat emelnek a hé- kepolitika elé. A napról-uapra nö­vekvő békefront azonban jól látja oz imperialisták mesterkedéseit, azt, hogy kiknek és milyen aljas szándékkal áll érdekükben a fegy­verkezés és csökkentésének szabo- iálása és a béke elgáncsolása. A háborús úszítók egyideig talán még meg tudják akadályozni a Szovjet­unió békejavaslatainak gyakorlati végrehajtását, de a dolgozó milliói!; akiknek a mérhetetlen milliárdok- bál csak morzsák jutnak, elemi erővel tiltakoznak az“ újabb világ­háború kirobbantása és a fegyver kezés ütemének fokozása ellen. A Szovjetunió a béke után vágyódó emberiség érdekében szilárdon folytatja a harcot a fegyverkezés csökkentéséért, az atomfegyver gyártásának betiltásáért és nem kétséges, hogy ez a harc' a béke- front győzelmével ér véget. Az angol lakájpolitika az Atlant) Szövetség kérdésében újból teljes egészében megmutat' kozott.. A kommunista és néhány baloldali szocialista képviselő az al­sóház ha n szemébe vágta Bevárnak, bogy az angol nép nem akar csat­lakozni olyan támadó tömbhöz, amelynek célja a Szovjctúnió te kerítése é* fenyegetése. A választ MacNeü adta meg Bevtn helyett és az interpelláló képviselők leg­nagyobb felháborodására kijelezi' tette, hogy az Atlanti Szövetség „valóban a Szovjetunió eiDcsi Irá­nyul", de ennek ellenére az angol kormány mégis csatlakozik a szer ződéshez. A cinikus válasszal Kap­csolatban Paltts Mills képviselő1 az Unlta londoni tudósító játiak adott nyilatkozatában a legéleseb­ben tiltakozott az angol külpoütt ka irányítása és a gerinctelen be- hódolás ellen. P'atts Mills megál­lapította, hogy Bevin azért támo', gatja az Atlanti Szerződést, mert a brit külpolitika a hidegháború folytatásán és a háborús agres­szión a'apul. Fevint azonban bu­kásra ítélte a közvélemény. Bele­tévedt az imperializmus mocsará­ba, amely menthetetlenül elnyelt a WaÜ Street többi európai laká­jával együtt. Biztosítva van Pécs hús- és zsireJIátása A dolgozók tovább tótnak a iÓMUwzetyétytiél Üzemi munkások őrjárata a városrészek panasza nyomában Krancz Pál polgár mester intézke­désére a város kőzeteié sí hiveiaia megtette a leg erélyesebb lépése­ket. hogy « város közönségének '• rteisihús és zsír eftátétát bizto­si-)a. Ennek köszönhető, hogy teg­nap 60 darab nehéasertés került levágásra- és a hűi meleM tizen­hat mázsa zsír ez eiMatlianok ki­elégítésére. A sert Aih üst a Közsé cí Étejmizerüzem, & a Népből húsűzíeteik hozzák forgalomba, de fcme&ftt a vásárlók íélkiló zsírt k kaphatók. A sertéshúok móré sfooi az eío^-.iás tökéüetesébb megszer­vezése érdekében "ébáriy hentes kisiparos! is részet-Itenek. A héten a litván sertés rnéJtótt a vágóhídon levágtak 75 marhát, öt borjút, há­rom lovat é« két kecskét. A közeMéás vezetője kijelentet­te, hogy i megkezdett intézkedé­sek folytén megold ja Pécs hús- és zsi re fá iái tárna..: átmeneti nebézsé - gpeüt- ‘j ' Két siklót«! zsírgyöjtó példátlan szabotázsa A dolgozók zsíreilálós« « kuláfc- spekulációk köverkeziében a fővá- -osban és Pécsett egyaránt meg­nehezült. Hozzájárult ehhez az is- hogy a megyéiben a vágási idény­ben kiadott 45 ezernyi vágási en­gedély tulajdonosainak egy része már maga a vágási engedély fe­ketébe a! vagy pedig elmúl a sz­ólta a kötelező zsirheszotgál’a- last. Annál fe'hfiboritóbb, ha ezek melefJ' olyan cselekményekről ha Tünk, amikor a besrolgáJtatoti tetemes meny- nyleégü zsír válik bűnös mani­pulációk prédájává. Ezt történt Sikíóson, ahol a köz­ség által ki jelöl két zeírbegyüjtó speku'áli a dolgozók rovására és amelyről mos: a rendőrség rán­tó-!'.a le a leplet. A nyomozás ada­tai szerint Hegedűs József és Lingbauer Ede sik'ósi zslrgyüjtők a begyűjtőt- zsír egy részit elte­ket ézt ék és a hiányt a zsírhoz keveri sóval és bélzsírral pótolták. A bűncselekmény akkor derült ki. amikor a zsírt a pécsi főgyűjtő- helyen le akarták adni. A har­minc mázsái- meghaladó zsdnneny- nyíség bfiz'ött a hozzákever* bél- ■zslrtóu. A vtgyktoértteoi állomás abán kiderítette, hogy a rosaz- «zaqit béteafrom kívül még 14.1 *--■7 .' tk »ót {■ kevertek h-ozzá. A vt«gáláit smgéllapftáaa sze­rint a 30 mázsa zsír emberi táp­lálkozásra atka'inatlanná vált a nagymennyiségű só és a bélzsir hozzáadása miatt. Hegedűs*: és Lingbauert a rendőrség őrizetbe vele és mnnkásbirőság été kerül­nek felháborító üzelmükért. Letarlőatatlak e«j us* orr9 ügyvedet Koräbhan hint adtunk «rró! a fel­háborító uzsoráról, ameüy kisembe­rek tueaitjáit teilte tönkre és ker­gette kétségbeesésbe txáhl, hogy egy-két ezer far into. kölcsönöket havi tíz százalék kamat felszá­mításával folyósították. Az uzsorások karma« közé kerülit szerencséteienek közül egyik-má­sik a tőkét is visszafizette máir a szemérmetlenül magas kamatok­ban, de tovább is adósként szere- pelt, akit a por és a végrehajtás fenyegetett. A rendőrség az uzsorfefrorvt fel- gör^gvöiKésére erélyes nyomozás* tett folyam&íha és í felmerült bi­zonyítékok alapján pénteken őrizetbe vette dr- Szentiványt Frigyest, az uzsora- kölcsönt közvetítő két pécsi ügy­véd egyikét. A nyorrváéiMt tovább torytatják. A közvélemény a legnagyobb helyev léssel kíséri a paraziták teleplezé tét. Az MDP körzeti párt-szervezetei egyre élénk ebben kapcsolódniuk bele a városfejlesztés munkájába. Ez a legjobb fokmérője annak, hogy a dolgozók egyre inkább maguknak érzik az utcát, a várost, az üze­met és az országot. A pártszerve­zetek tagjal immár nem mennek el szó rtiélküli semmiféle visszás­ság meletlt. Egyre növekszik azok­nak szálma, akik a közügyeiket a maguk ügyének tekintik. A párt­szervezetek gyűlésein egymást kö­vetik « fetezóéatósok: minél szebbé terni a városrészüket, minél ké­nyelmesebbé és vonzóbbá tenni az otóUiakáé- Megy nevefőhatást gya­koroltak * e téren ez MDP város- politikai gyűlései. A dolgozók ta­paszthattak, hogy komoly fe niegvaJósiíhaitó java-sfaihaik egészen rövid időn belül valósággá váltok. Az MDP törvényhatósági frak­ciója a javasiaiolaat. az ész>szerő­ség sízempont jai szerint megrostál­ja', csoportosítja és a város veze­tő ég évei együttesen helyszíni szem (én bírálija felül. Fryen hetysziini szemlén vettünk részt pénteken délben. Munkálok, akik egy órára eljötitek az üzem­ből, hogy a közösség, városrészük ésretö kérdéseihez hozzászól janak SchiH-ger István és Maitekovics János elvi ácsaik nagy felelő ség érzette: szótok « kérdésekhez, mindig a nagyobb közösség érdé keit U mértegeíve. Az első állomás a Timálr utca volt, amely a régi Pécs mai adva nyfi. Az utca egy része inkább si­kátor. A nevéhez fűződő emlékeik már nem kísértelek, de az ü‘cí a n'SO'k »köves, járdanéllküli képe ugyanaz maradt. Váamifétle meg­öld ást a végleges rendezésig fej- tétVnül keresnek. A Somogyi Bék- utca helytelen építése foiytiár most sáros, nyáron poros, a kertvárosba vezető beton- jálrda befejezéséhez még 500 méter hiányzik. A kertváros) utcák közül a Gárdonyi Géza és a Bólyai utcáik esőzés idején víz alatt állnak, mert a település épültekor nem vették figyelembe » vizlevezetés problé­máját. Utunk a Kertváros után a vá rcsba vte. A Madách Imre utca egy részér a gyaiogjálrót nem épí­tettek ki, meri Pa.pp Isit vám telek tulajdonos, akit Pécsett „arany- paraszitnak” TMmertek, nem volt ru jlandó hozzá já.rülni, hogy teliké bői kilviKít.sák az utcát Azóti per­sze más világ van és az ilyen ku- lák-konoki'ág csődöt mond a vá­rosfejlesztést megkönnyítő úi jog­szabályok efőtt. Filmszerűen peregnek tovább uteik és településeik képei: Kis­A.etayr'As-á' Bertefen utca felső része, «miit a „pécsi tűké" ma la Frühweke-, völgynek nevez. Jogos ée indokod ' kiváhságdk, tervek, amelyeknek, megvaHósításáit azonban össze kei hangöüni a tehetőségekké}, térbe® és tirtónciálli» korlátokká:]. Petié, Schilänger és maitakuviei eitáreek átérzik a kivárná,gok jogosságán Könnyű tenne számunkra a népsze­rűség megszerzése egy-egy terv kiharcolása árán, de ez nem dsA- , bitja őkét. Tovább tótnak a „jár- daszegénynél". A kívánságokait, * javaslatokat meg keS „rágnj”- hogy más városrészek kívánságai* is Deüesfflthettők legyenek fente«- »ági sorrendiben a vátroufepesctés programjába. Az ötéves terv egyik feladata: a vidék iparosítása Karczsg Imre iparügyi államtit­kár „A népi demokrácia gazdasá­ga, ipar, tervgazdálkodás“ címmel tartott előadást. * Rámutatott arra, hogy az államosítás alapvető válto­zásokat hozott létre az ipar belső felépítésében és külső szervezeté­ben egyaránt. Nemzetgazdasági szocialista szek­tora döntő fölénybe került a nem szocialista szektorral szentben. Az ipar új szervezetének kialakítá­sában a legnagyobb jelentőségű az újtlpusu vállalati forma: a nemzeti vállalat. Uj ipari szervezetei, a nem­zeti vállalatok, központok, igazga­tóságok, nagyban és egészében be­váltották a hozzájuk fűzött remé­nyeket. De különösen beyáltották a reményeket az új vállalatvezetők, akik döntő többségükben az Ipari munkásság soraiból kerültek ki. Karczag Imre ezután összehason litást tett a népi demokráciák és a kapitalista államok gazdasága kö­zött. Rámutatott arra, hogy a Kőlcsönö Gazdaság) Scgitséí Tanácsának megalakulása a né­pi demokráciák és a Szovjetunió együttműködésének még szele­sebb lehetőségeit nyitja meg a teljes egyenjogúság alapján A továbbiakban bejelentette, hogv műszaki kádereinknek nemcsak * beruházások részletes előkészítésé­nek munkáját kell elvégezniük nemcsak arról van szó, bogy * Je‘ lenleg gyártott termelő eszkö/őkbéf az eddiginél többet állítsunk r^- hanem ------­oly an termelőeszközök előállító sira Is be kell rendezkednünk1 amelyeket eddig egyáltalán ntn' gyártottunk. Karczag Imre befejezésül h»n goztatta, hogy az ötével terv egf^ feladata az Ipari decentralizál végrehajtása, a vidék iparosítás«-

Next

/
Thumbnails
Contents