Dunántúli Napló, 1949. január (6. évfolyam, 1-25. szám)
1949-01-16 / 13. szám
» DUNÁNTOll napió ) 1940 JANUÄ* It A szocialista kultúra elterjesztéséert küzd az újjáalakult Szabadművelődési Tanács Szombat délelőtt tartotta Páca váró* Szabadművelődési Tanácsa újjáalakító közgyűlését. — Krancz Pál elvtárs polgármester nyitotta meg a nagyjelentőségű értekezletet és miután a város nevében üdvó- aőlte a tanács tagjait, hangsúlyozta a szabadművelődés új alapokra fektetésének fontosságát — Azt várjuk az új munkától, bogy dőntő fordulat következzék be Pécs kulturális életében — mondotta. — Amikor a munkásság és a dolgozó parasztság mindent elkövet, hogy építő munkájával újjáteremtse az országot és megvalósítsa a szocializmust, kulturális téren sem maradliatunk le. A dolgozók életében bekövetkezett nagy változások szükségessé teszik, hogy lerakjuk a szocialista kultúra alapjait és ezt a hivatást kell teljesítenie az újjáalakuló Szabadművelődési Tanácsnak. Krancz eivtárs ezután a város nevében ígéretet tett: minden támogatást megadnak a szabadmű veiődésj szerveknek a felemelkedés érdekében. Ez! kővetően Dévényi László, Ba tanya vármegye újonnan kinevezett szabadművelődési felügyelője ismertette az új összetételű tanács munkáját, majd javaslatot tett a pécsi kerületi szabadművelődési tanács elnökségének megválasztására. A közgyűlés egyhangúan a kerületi tanács élére jelölte Krancz Pál, Czárt Ferenc és Pajzs István eivtársakat, továbbá megválasztotta a nevelési bizottság elnökét Csizmadia Ferenc és a kulturális bizottság elnökét, Tóka látván személyélten. Ezután Temesi Alfréd, a kultuszminisztérium megbízottja beszélt a kerületi tanács feladatairól az új kultúra eredményeinek biztosítása érdekében. A tanács tagjainak leiké* ünneplést-, közepette bejelentette ezután, hogy a kormány Pécs szabadművelődési felügyelőjévé LánjkGyörgyné elvtársnőt nevezte ki, alcT az ország második női szabadművelődési vezetője lett. — A másik női szabadművelődési vezető is bányavidéken, Nógrád megyében működik. A SZOVJET «ÓK uftTeuerénei küny- »•boltjai érdekes részét alkotják aa egész országra kiterjedő kBayTterjetztő hálózatiak. E boltok első célja, hogy as bókát és as irodalmárokat hozzásegít» a aankájnk és majénkónyTtárak számára irtkséges könyvek megszerzéséhez. AnoakbC! a mávéaseket és Befejezésül Láng Győrgyné elvtárs kérte a tanács tagjainak támogatását, felelősségteljes munkájához és bejelentette: a rövidesen összeülő elnökség kijelöli a tanács különböző szakbizottságainak vezetőit ée együttesen elkészítik a pécsi kerület kulturális munkatervét könyv barátokat is ellátják, de elfogadnak megrendeléseket as állami könyvtárak részéről is. AZ ELSŐ ILTEN KÖNYVESBOLTOT tíz érvel ezelőtt alapították Len in grad- ban. Es nemcsak nagy könyvárusit*, hanem egyúttal bibliográfiai központ I». Számon bibliográfiai forrásmunkát ad ki. Most kossá ki a 14. század orosz irodalmáról ásóié részleten forrásmunka el. ső kötetét ée egy bibliográfiai késíköny. vei az orosz balettről. MOSZKVÁBAN, KIEVBEN ÉS SOK MÁS VÁROSBAN nyiiott könyvenbolte- kat a szovjet bók szövetség#. Az írók a helyi üzletnél adják te megrendelésüket- Ezek a boltok sok értékes ereklyét is összegyűjtöttek. A legutóbbi szer tetnények között van Nagy Péternek egy kézirata én Napóleonnak 1813- ben KutuzDvhos Irt levele. Marxista-leninista olvasókönyv A Szikra kártgokiadó vállalat kiadóidban rövidesen megjelenik iffy «Ső oldalas marxista-leninista olvasókönyv. Aj olvasók öngo anyagát a VDP központi vezetőségének oktatási osztálya válogatta ásít*. A könyv első része a marrizmus-lenmizmas klasszikusainak müveiből, a második része a nemzetközi és a magyar munkásmozgalom vezetőinek Írásaiból és bestédéiből, vett szemelvényeket tartalmaz. Az olvasókönyv nagy mértékben megkönnyíti at egyént tanulók és a haladó szemináriumok oktatóinak és hallgatóinak munkáját. (Boldúty kannal leli Irta: Papsa János csillés Lent s föld mélyében verejtéke® testtel Dolgozik a büszke búnyászcsapat Izmos kezében megcsillan a csákány S dalol a lelke, mert inymáj szabad. Telik a csille: a szorgos kezek Építik a romlkadéit hazát. Büszkén néz körül munkája fölött S végigsúmtja szénporos baját. Most már nem állnak ári bitangok Fenyegetően a háta mögött Nines szakadék, nem dúl oaztályharc A bányász és a bányász között. Kéz a kézben, így haladnak együtt Egy szebb, boldogabb hajnal felé... Hogy vonatok futnak, hajók gépe csattog, Az érdem a szabad bányászoké. (fromló, 1948 december.) A világ legérdekesebb könyvesboltjai HUNY ADY JÓZSEF: HÁZÉPÍTÉS Az előadó molsó szavait elnyelte i taps. Annál is inkább büszke lehetet siker éré. mert ezek az egyszerű embe ok nagyon nehezen ver ók össze ‘eoyerüket. Dehát, mi- kor az eivtáís, olyan szépen beszélt: hogy hogyan épül az ország! Kint az «j‘ó előtt viháncolt « bolondos avaazi szél, bent meg « komisz dohánnyal telifüstött. ífilled levegőjű szobiban felszabadultan kiálltak fel a tervek sárkányai. — Fotbellpályát épf'sűnkf Az kell az ifjúságnak! — rikkant valaki hevesen, valami fiatalember féle— Az már van! — orkolják több fel® » a higgadtabbak, de alig tudják elhallgattatnl. — Inkább bikaistállót kénél Úgyis veszik meg az gercsula bika tél- viz idején, mikor bertutu! a zéi a lyukakor! — javall}« valaki igen okosan. Mi mis! tehe nének? a fejüké vakarják rá. — Nem elég ahhoz még öt < zer forint se! — Kevés ahhoz akár tízezer Isi — emeli fel szavát egy tapasztalt. — Okosabbat találnának ki elvtár- sak. Csak a nehéz csizmák roszognak a hepe-hupás padlón, meg a lámpa serceg. — A községházát kéne tnegrepe. rálni! — szól közbe valaki nagysokára bizonytalanul, mer az előbb mondott .ok pénz elvei1® • báto'- * Agát Közbe talán még ke'tec mondtak alami szörnyű okosat; az előadó, meg a itkár oaak a végét bük».- tik. — Ne beszéljenek emberen *ny- nvi sületlenséget ös^-zo-vissza! Mind olyasmi, amit évek múlva tudunk majd csak megcsinálni. Nincs pénzünk most semmire, az’in az államnak is másra kel! most, amije van! Traktor’ kell csinálni, meg gépeket, meg sok más sokkal fon- to ebb egyebe . Majd, ha már túl vagyunk a terv nehezen, akkor gondolhatunk fothalpályára, bikéistálló- ra, községházára, óvódéra, orvosi rendelőre, kúl’úrházra. — Dehát szégyenbe csak nem maradhatunk! — förmed az egybe- gyül’ekre megint Balog. — Lássátok, i jjzomszéd falusiak beír kelták a réjüket, az idénre már el takarodott a Mogyorós-mocsár, már fel- törhe'ték a jó pár holdat — jövőre elvethe'ík kukoricával vagy cukorrépával. Mink meg csak műnk itt a fenekünkön, és nem csinálunk semmit! — Fel á ifl, olyan fűzbe jöf és & kalapját gyűriMélyen hallgat mindenki esek az arcúikon látszik, hogy mindegyik igen szere ne valamit klfundálni, amivei megmenthetnék a falu. meg a Párt becsületét a szomszédfaiuvt' szemben. Háulróí valaki reámorog: — Hát mondjál már te valamit, ha te olyan rettentő okos vagy! De okosat, ne c-ok mindig a szád járjon, hogy mink így nem csinálunk semmi1, meg úgy maradunk !e e munkába! Balog ájl nemin; ritkis, szőke bajsza beleér s saáje szélébe., ast rágó-váll ia nagy zavarában. — Hátivá1 talán... nem, az nem jól Vagy.-, de nem, az se jó, azt fs mondták már! Ei. kimondom én kereken: nem udok én semmi okoeatl Mondjon valaki, aztán ha meg lehet csinálni: én nem bújok a feleségem szoknyája möt *1 — ül le a nyikorgó Dadba. Nem neveti senki: tetszik az embereknek. hogy ez a Balog olyan egyenesen megmondta, hogy nem jut eszébe sernrni. Megiiné csönd van. Egyszerre csak áll az előadó elvára, mind a két kezével rákönyö- kö! a kopott Idkoiaasz aira; aztán előrehatol. — EÍvtáf ikl Ne menjünk olyan messzire, ha dolgozni akarunk; segíteni a falun. Miikor jö tera kerékpáron, a falu szélén egy Irts vályog, házat láttam, rajta a etöváz is. elö te meg rakáson a cserépÚjra a Balog a «sómóló, abban ái a legkönnyebben a szó: — Tisztelt Elvtársi Az a Kovács András házal Szegény borsodmegyei új gazda, fgen szegény, alán a legszegényebb köztünk, aztán igen szereno-é len M A feleségét a bar- madik gyerekkel a kórházba kellett vinni, ö meg. hogy kiteljen a drága kórházi kóÜ6ég — ebnen.’ rönköt ásni ■ Boldizsár Istvánhoz, akinek hetven holdja vsa. Megemel-e magát. Most ö is a kórházhui fekszik, a két gyereke meg szer» a ban. alog elvtársinknál élnek — szól be Ruca, a titkár. . őbbiek lesütik * szemüké', kognak Balog is eihaügit. Egy- ■re csak Mkapja a fejé’, akár luszár ó, ha trombltaszót hall.- Emberek, eív Araaki Mi ‘ weste#. Magjf jáé&eszfo A Dunámul első számának margójára A Batsányi János Társaság irodalmi, társa dalom tudományi és művészeti folyóiratának, a „Dunán úl“-uak megjelenése mindenképpen esemény, mert magában hordja irodalmi éleitünk fejlesztésére irányuló törekvéseket, azzal a oéllal Is, hogy dolgozótársait, elsősorban a dunántúli írókat a haladás szolgála aha állítása. Katkó István, a „Dunántúl" „Indulásra" irt cikkében határozza meg azokat a feladatokat, amelyek a folyóiratot életre hívták. Ezek közül legfontosabbnak tartja a fiatal munkás- és parasztírÓk bevezetésé: az irodalmi életbe, továbbá a dol- gezók éleiéről szóló írásokkal kapcsolatot teremteni az új olvasóközönséggel. Ez Önmagában gazdag programnak Ígérkeznék, ha nem éreznénk azoka: a kibékítési szándékokat, amelyek a levitéz- lent pécsi folyóirat, « ..Sorsunk" szellemi hagyományai« Összefor rasztani igyekszenek az ujjal. „A pécsi és dunántúli írók sem zárkózhat ak «I a dolgok rendjének alapos megváltozásától" — írja Katkó és utol arra: „A „Sorsunk" régi szerkesztői és munkatársai is érezték, hogy változásnak kell jönnie" A legjobb akara- mellett is. felmerül a kérdés: őszinte-e a változásra irányuló törekvés, amikor már nem a „Sorsunk“, hanem a „Dunántúl" szerkesz ői ée munkatár sai vitába szállnak a kimúlt folyóiratot ént őszinte bírálat al és megkísérlik a haladáséi lenes pécsi irodalmi lap szellemi örökségéből átmenteni amit lehet. Döntő ebben az elkülönülésre irányuló hajlam, a kulturális „decentralizáció" óvatos emlegetése, amely minden takargató* ellenére főszem pont ként ütközik ki a programból, ahelyett hogy az áj magyar irodalmi életbe való eljes beolvadás sokkal magasabb igényű szükségességét hangoztatná A népi demokrácia haladó társadalmának, a magyar íróknak is egységes fronton kell feilépniök. mert a problémáknak az írói mondanivalónak sincs soha „táj“-jellege. csupán osztály jellege vau. A táj sem bé- kfthetj össze a munkást a kizsák - mánvolóval, a kulákot a szegényha. mink... he mink azt e házat fölcserepeznérrk? A Kováé*. András házát! — teszi hozzá kiáltva, mikon a többiek az első pillanahan értetlenül pil'ognak körül. Megbolydul az egész terem. Nem lehet szót érteni- Egyszerre föláll mind a negyven ember, fetkanyarlt- iík a kis kabátjuk At, fajükbe nyomják a sipkát, kalapot; Balog a vedlett kucsmá', köszönnek és lyotnul- nek kifelé az ajtón. — Tudtam, hogy megér enek! — fordul mosolyogva Rucához az előadó és indulnak a többiek után. Odakünt kngyos májusé szél szaladgál a házak között, a templomtornyon kövér telihold ül: — akár újságot olvashatnának. Mire odaérnek, a Sziebert-féte házbó1 ká ember már hozza H a hosszú létrát, nekttámasztják a Iáinak s kásának a tetőre, akár a macska. Dolgoznak serényen, az efflRer- tínc a rakástól a létrán át a etőre ér. A jóbe-zédü Balog, meg a Sáfrány gyerek konyftja leginkább a mes er aéget: gy rakják a bordás hátú cserepeket, akár a gép. Nincs «atomi jaj de-sok munka vele, hiszen akkora az égé« ház, akár egy jókor« szalmakazal: egy szoba-konyha, meg egy Ids kamoraA tetejébe tűztek egy övöstül ki- MAki ott fiatal orgonabokro. az volt a májusfa. Törülhették aa izzad- orcájukat, aztán - miközben integet ek a kerékpáron sebesen tovatűnő előadó eivtárs U'án — arra gondoltak: —* mit Is szól majd áihez Kovács András, ha taaajön a kórházból a feleségével. Jó vett az a melegség a szivük kora. paraszttal, a haladást a koozerva ivizmussal. Egyebekben iw érezzük, hogy a „belső viták" — a ..Dunántúl első számának bevezető írása is utal rá — még uem zajlottak le telje-en a Batsányi- ársasá^ban. ernelyben jó- és kevésbé joszán- dékú, haladó és haladásellenes írók és művészek még mindig nem tudták eldönteni, kié és kiké legyen a pécsi kulturális fórum és ahol a levetkezendő polgári hagyományok közüj leg. vaskos&bban a nivellálási törekvés jelentkezik, a mindenáron való egybeforrd!»} igyekezet. Elvi kérdés ez, és elvi kérdésben csak az igazságnak megfelelően, a legélesebben foglalhatunk állást és ugyanígy kell dönteuiök s „Dunántúl" szerkesztőinek és munkatársainak i*. A folyóirat ártalma az elmondottak következtében viseli magán a kiforratlanság és tanácstalanság bélyegeit, bár fŐbi közleményeiben valóban a haladás erői javára billen a mérleg. Benjámin László, a mindjobban érő szocialista költő két szép költeménye igyekszik súlypontot adni a J5unán:úl"-nak. a „Valóságos mgeren“ és a „Minden jót", a múlt kegyetlen és a népi demokrácia jótékony élményeiből felrepíti a jövő ígéretét Tnkáts Gyula versei, különösen a .Mini aj út vezet" című, a dunántúli költő nagy fejlődését bizonyítja és új irodalmunk értékének mutatkozik. „Dunaszek- cső-Sziget" cfmö köl emén vében C*orba Győző még hajlik s pesszimizmusra: „de megérti-e, megértheti-e akárki la mit mond nekem a sulykolófák egyhangú jenéje“, stb. Belső ereje és az igazságban vetet: hite, a munkásosztállyal való szoros egybe- fonódásia e költőnket is feljebb emeli majd. Bárdosi Németh János ismert lírája kát versében Ls gazdagodás mutat Kopányi Györgyben még több a forma- keresési szándék, mint az élmény és a belső mondanivaló 6Űlya. tárja Bélának ip csupán szándékoltnak hisszük nem is szerencsés formába szedett sorait. Paid Eluard: „Gorán Kovácsié* sírja" című verse. Csányi László hű fordításában bizonyítja a haladó írók. szavának nemzetköziségét is. Morvái/ Gyula „Kőfejtők" című elbeszélése, Angyal Endre „Makarenko titka" című pedagógiai tanulmánya, Musziy László „Munkások és néphagyomány" című írása, fluni/ady József „Él- munkások a Bőiben" című riportja jelzik az utat. amerre a .Dunántúr-nak haladnia kell. Teljesen elvetendő azonban az * izemlélet, amely Bajosa András és Rajnai László tanulmányaiból árad, akik mindketten a polgár ság, a „polgári művel;eégfi feléledésének reménylői. Erőtlen és belső meggyőződés nélküli általában a lap kritikai rovata, amely pedig nem tekinthető kevésbé fontosnak és amelyen át valójában le is lehet mérni a célokat és törekvéseket. Két kezdő író, Galsai Pongrác é* Vasvári/ László írásai még nenJ hordják az „új írók" felsorakoztatásának jeleit, bár Galsaj novellája félté lenül fejlődési lehetőségeket mutat. A „Dunántúl" következő új számai bizonyítják majd, merre indul e lap: megtalálja-e szigorúan egyirányha vezető útját, vagy elbukik • ,.Sorsunk" útvesztőiéin. Magyar Tibor I Karikagyűrűk ÓRAK ÉKSZEREK FVTÁ SZ-tól, IMIT hgelmwelc-o i «
