Dunántúli Napló, 1949. január (6. évfolyam, 1-25. szám)

1949-01-09 / 7. szám

'~Vm lAMOÄl i DUNÄNTOll napló Büszkén küldjük legjobbjainkat a munkásosztály őrhelyeire A TAGGYŰLÉSEKRŐL Hegyei nőiitkárt, traktorállomásvezefőt és pártfunkcionárusokat adnak a pécsi Bőtgyár dolgozói a népi demokráciának Zakatolnak a Bőrgyár gépei mi ú) kólóimat munkatermekben. Sterte mi Özemben mindenütt lel­ket munka folyik. A munkátok azonban tudják, hogy nemctak az Ütemben van kóteleiségük, a mun- kátottldlg hivatott vezetni az egén dolgozó nép harcát, feladata tegltenl m dolgozó paranttágnak a kulik kiztákmányolái vhizatzori- tdsában, m növel kezetekre való át- téréiben ét kötelenége eltótorban legkiválóbbjait a párt rendelkező­iére bociájtani. Bt a börggári dol­gozók örömmel mentek nem egg etetben keoetebb fizetőiért tzocia- liita öntudattal a gyárból a párt- munkára, vagy bárhova, ahová állította őket a dolgozó nép él­csapata. néhány hónapja még a Bőrgyár „vaschett*“ műhe­lyében dolgozott, a haiitógép mel­lett. Kitűnő munkaerőnek bizo­nyult, de a nehéz munka mellett aktivan bekapciolódott a moz­galmi életbe U, egyaránt lelkeaen dolgozott a pártban, a nőcsoport- ban éa a SzIT-ben is. A három hónapos pártiskolára került, ahol bebizonyította, bogy nemcsak a gép mellett, hanem a forradalmi elméletben is kitűnően megállja a helyét A megyei bizottság mun­kája elismeréseképpen oktatási fe­lelősnek javasolta a szentlőrinci járásba. Munkája nyomán máris jelentős javulás állt be a szent- lőrinci pártszervezet oktatási mun­kájában. Beres lion<i Lodv o Rb7s§ it a fala tzo­cializmutának építése érdeké­ben került ki a műhelyből. Lakatot ét hegetztó volt a Bőrgyárban. Kitűnő munkájával érdemelte ki az elmúlt évben az élmunkás ki- tűntetéit. 42 évet, de hívta a Párt. ő azonnal otthagyta megszokott munkahelyét. Nem először fordul elő, hogg áldozatot hoz. A mun­kásság érdekében mindig szívesen dolgozott, ő készítette el munka­idő után, önkénteten ét díjtalanul a kertvárosi játszótér hintáit ét a gyermekek x szórakozását szolgáló egyéb vasatkatrészeket. Most a kis- harsányi traktorállomás vezetője­ként dolgozik azonf hogy a mező- gazdasági termelés egyre gyorsab­ban haladjon a szocialista fejlődés útján. Szeles* Imríné 8 vasehetta- mőhelyből került ki. 1943-ban az egyik kezét szétron­csolta a gép. A felszabadulás után a szakszervezeti nőmozgalomban tűnt ki eredményes és lelkes mun­kásságával. A szervezett munkások az érdekükben kifejtett munkájá­APOLI.O A b«csflf«t én hoti©»*é£ filmfa; Tengerész becs9fei A •zpvfat filmhét kiemelkedő alkotása Előadótok i S—5—7—9ór<fl»o» obAnia A Telcaoel filmretaeny fyéetewi A báayámok éUk Búgnak a tárnák A cseh filmtfyAriié bftsskeeége. tílóodások: lél 4 fél 6» lél S P A A K PvtsmIA iitnlm. Drünl Gyilkos párba) tóm, Keoatevulüí, Sstoraytkova Előadások ; 4 — — H órifkof likacs Józsit nsk jutalmául a nagypécsi szakma­közi bizottság nőtitkárává válasz­tották. Sokoldalú, akaratereje és munkabírása páratlan. A vele együtt dolgozó elvtársak szerint keresve sem találhattak volna al­kalmasabbat a Magyar Dolgozók Pártja megyei bizottságának nőtit­kári tisztségére. a Bőrgyár asz- talosműhelyében dolgozott, 1948- ban nevették ki tzakképtettsége és kitűnő munkája elismeréséül mun­kavezetőnek. Ebben a munkaköré­ben l* bizalommal vették körül munkáltánál. Az üzemi pártszerve­zet titkárává, majd szervezőjévé választották és az üzemi pártszer­vezet megerősítésében igen nagy szerepe volt. Most a siklósi járás bizottsági tagja. A dolgozó pa­rasztság öntudatának megerősíté­sében, a falusi osztályharc irányí­tásában végez most fó munkát. Veres Gyu'aés Pocrok Sándor bőrgyári mun­kások időmé- rő-tanfolyamot végeztek, s a tanfolyam befejezé­sével a gyárba visszatérve hozzá­fogtak a helyes, igazságos és pon­tos termelési normák megállapftá­I Szerte u megyében folynak a| I taggyűlések, amelyeken pártunk' I tagsága a Jelül vizsgáló bizottságok I határozatairól dönt. Ezek a tag (gyűlések nemcsak egyszerű media Inikus részel a felülvizsgálatnak, fia- 'nem döntő jelentőségűek pártszer 1 vezetelnk élete, jővő fejlődése 'szempontjából. A párttagságnak itt 'a párttagok életbevágó kérdéseiről 'kell dönteniük nagy leiklismeretes­Í séggel és felelősséggel a párt iránt- Maga a tagság határozza Í meg a felülvizsgáló bizottság ja­vaslata nyomán, hí ar, aki nem méltó, hogy »agja «egyen a magvar 'dolgozó nép élcsapatának és ki ér­demes arra, hogy soraink között topábbra Is helyet foglaljon. Voltak olyan taggyűlések, amelyeken a tagság minden vita nélkül elfogadta a bizottság javaslatát és nem fog­lalt állást gyakran nem egy párt­tag kizárása esetében sem mellette sem ellene. Más taggyűlések egy- langúan magukévá tették a javas­atokat Ezeken a helyeken az elvtársak iem értették meg, ml ezeknek a laegvüléseknek igazi célja, nem irt ették még a párton belüli de­mokráciát, amely nemcsak formá­lis, hanem lehetőséget ed arra. bogy mindenki szabadon kifejtse véleményét, érvényesítse álláspont- fát, különösen egy olyan jelentős kérdésben, mint egy párttagnak a kizárása, vagy a párt soraiban való meghagyása. Azok a jó taggyűlé­sek, amelyeken élez viták vannak szenvedélyes felszólalások, amelye­ken a tagság úgy szól hozzá a kérdésekhez, hogy 'érzi, a párt, saját maga legjelentősebb ügyérő' van szó. Az ilyen taggyűlések nemcsak a felülvizsgálat lelkiisme­retes elvégzéséhez tartoznak hoz­zá, hanem valóságos Iskolái a párt­tagságnak és olyan gazdag tapasz­talatokat rejtenek magukban, a«ne lyek döntően formálják a pártszer­vezet további életét. Kovács István elvtárs a felül­vizsgálat kérdéseiről tartott rádió­beszédében ezeket mondotta: — „A taggyűlés hatalmas politikai nevelő iskola a tagság számára- A kizá­rási vagy visszaminősítés! javasla­tok feletti vita osztálytudatra ne­veli a tagságot. De egy-egy tag­gyűlés igen gyakran harc kérdése, az osztályidegen elem megpróbálja maga mögé sorakoztatni szentimen­tális, hazug, fiamis érvekkel meg­téveszteni a párttagságot és meg­változtatni a kizárási javaslatot. — Felvonultatja néha osztálvidegen társait Is, örömmel állapíthatjuk 11 mnzik hétfői mm APOLLO Rotálni őrőlterép operája filmen Sevillai hotbély GRANADA IEÄNTA Előadótok i 5—7—9 órakor OBÄHIB­A vele ee> fi mverseny győztese A bányászok « ete Búgnak a tárnák A cseh fi mgyártás bflszkesóge Előadások: léi 6—8 «rfli1so* PARK N»íyjík»rt trijjy.r film Fa'u rossza F<u«T«ol6iD>H»Mnr itGregu-ia Zoliin Előadások t $—8 órakor A DÉFOSz megyei vezetői állási foglaltak a dolgozó parasztság összefogása és a szövetkezetek megerősítése mellett; A DÉFOSz megalakulása után az ország több mint 3000 községé­ben alakítják meg a DÉFOSz helyi szervezetét. Ezt a kérdést tár­gyalta meg a január 7-én össze­gyűlt, megyei titkársági tagok és irodavezetők értekezlete. Az érte­kezleten Dögéi Imre, a DÉFOSz ügyvezető elnökének megnyitó sza­vai után Ráez Gyula főtitkár be­szélt. A gazdasági kérdésekről szól­va megállapította, hogy 1918-ban 800 milliót, 1949-ben pedig 1000 millió forintot fordítunk a mező- gazdasági beruházásokra. Nagy- gondot kell tehát fordítanunk a termelőszövetkezetek munkájára. A földmunkás, a dolgozó paraszt és a kőzépparaszt felemelkedésének útja közös, de közös az egész dol­gozó parasztság ellensége is, a fa­lusi tőkés, a kulák. A középparasztság is bekapcso­lódik a DÉFOSz munkájába. Ez igen fontos kérdés, mert amilyen mértékben a középparasztság el­fordul a politikai és gazdasági ha­talmában megingott kulákságtól, ugyanolyan mértékben javul az egész dolgozó parasztság helyzete is. Az értekezleten ezután Szűcsi Imre ismertette a DÉFOSz helyi szervezetek megalakításának idő- (> pontját és módozatait. Január <i 16-án dinen legnagyobb városunk- (' ban központi kiküldöttek részvété- (' lével alakul meg az ötven helyi \ szervezet. j Az értekezet végül táviratban üil f vözölte Dobi István miniszterelnö­köt, a szövetség elnökét a .Vinci-', szenty ellen foganatosított eljárás (i alkalmából és kérte, a nép. mindené ellenségének példás megbüntetését, t lieg tagságunk politikai fejlődése: ibból is, hogy felismeri az osztály - ellenséget, fellép ellene, megokolja a javaslatok helyességét, megvédi pártunk érdekeit és megszavazza a helytálló javaslatokat.” Ilyen tggyűlés nem egy volt a bányatelepeken, ahol az osztály­ellenség a namis bányász-szolidari­tás űrügyén próbálta szembefordí­tani a tagságot a felülvizsgáló b - zottságok határozatával. Azonban itt is, mint a falvakon, párttagsá­gunk egészséges osztályösztöne fel­ébredt és elutasította a jogtalan érveléseket. Különösen falusi szer­vezeteinkben azonban még nem igen honosodott meg a párton be­lüli demokrácia, a párttagság túl­ságosan hozzá van szokva ahhoz, hogy mindent elfogadjon, amit el­terjesztenek- Ilyen szempontból különösen a falusi taggyűléseket kell jól előkészíteni és felhasználni arra, hogy felkeltsük párttagságunk., éberségét necsak a pártból most kikerülő, hanem a faluban meg­húzódó többi osztály eBenség, első­sorban a kulikok eŰen. Fontos feladat, hogy a taggyű­léseken különbséget tegyünk • reakciós múltú erkölcstelen, korrupt vagy pártellenes magatartlású és az egyéb Indokok miatt eltávolított párttagok között. A pártból való kizárás nem megbélyegzés, különö­sen nem megbélyegzés azok szá­mira,. akik oszityldegen voltuk miatt vagy fejletlenségük miatt esetleg mint véletlen hozzánksodró­dott tagok nem maradhatnak a párt­ban. Fontos kötelességünk és a taggyűlések feladata ezt elősegíteni, hogy a pártból kizártak ne kerülje­nek szembe a párttal, hanem tá­mogassák a párt munkáját és a jö­vőben jó munkájukkal, demokra­tikus magatartásukkal, hibáik ki­javításival bizonyítsák be, hogy érdemessé válnak dolgozó nép bizalmára. Az eddig megtartott ba­ranyai taggyűlések nsgyrésze után a párttagság kommunista öntudatá­ban megerősödve, értékes tapasz­talatokkal gazdagodva folytatta munkáját, büszkén arra, hogy tag­ja lehet egy olyan pártnak, amely­nek van ereje eltávolítani «óraiból az ellenséget. A taggyűlések ki- emelkédö eseményei nemcsak a párt, hanem az egész község, vá­rosrész vagy özem életének. Raj­tuk keresztül érti meg a dolgozó nép, hogy a felülvizsgálat nemcsak a párt ügye, hanem az egész ma­gyar dolgozó nép érdekelt és jövő­jét szolgálja MegbélyégxihMindsseniy hazaárulását és a népi demokráciáért imádkoznak A BARANYAI KATOLIKUS PAPOK A Mindszenty letartóztatását ée az egyházi reakció felszámolását helyeslő népmozgalam a katolikus hívők tömeges, sőt az egyházi sze­mélyek, plébánosok és leíkészek is egyre nagyobb számban csatlakoz­tak. Alig fél évvel ezelőtt Máriagyűd mindszentyste politikai gyűlés szín­helye volt. Most P. Vencel ferences zárdafőnök hívei eíőtt mondott be­szédében « népi demokrácia mellett foglalt állást- Hirdette, hogy a fa­siszták által rombadöntött országun­kat a demokratikus kormányzat fel­építette. Arra kérte híveit: „dol­gozzanak egymásért és demokra­tikus országink fejlődéséért", majd imát mondott a népi demokrácia vezetőiért és az Isten áldását kérte rájuk. Szilágy dolgozó parasztsága szlv- vel-lélekkel ragaszkodik plébánosé hoz Curilovic Ottó^ római katolikus plébános bes-zédefben az ország ör­vendetes gyarapodásáról és a nép* demokratikus államforma és társa­dalmi berendezkedés eredményeirő1 nyilatkozott. Elitéli Mind-zenity nép- ellenes tevékenységét és határozot­tan állást foglalt. Sebő Pál mágnes' esperesplébános ugyancsak elit- nyilatkozót1 Mind-zentyrő! és a né­pi demokrácia további sikereiért imádkozott. A ka-posszekcsői Gyük István plébános ezt mondotta: Az‘, hogy ma már sokkal kevesebb a gon mik amint azt a háború után mertük volna gondolni a kormány tervszerű munkájának és a munkásságnak köszönhetjük Magyarszék plébánosa Fent Gyu­la esperes a hazáért, és a népi de­mokráciáért mondott imát templo­mában és Is‘en áldását kérte a kor­mány további munkásságára. Nyi­latkoztában határozattan elítéli Mlndszenty népiruló politikáját. Ugyaníyen állást fogdáit Békeffy János ligeti plébános is. A baranyai katolikus papok nagy többsége hőn óhajtja az állam és az egyház közötti békés mgegye- zés-t és azt kérik, hogy egyházi ve­zetőik' is elismerjék és támogassák népi demokráciánk munkájá', amely szívvel-lélek kei a dolgozó népért, annak felemelkedéséért küzd. A pécsi tanügyigazgatás« hivata­lok alkalmazottai nyilatkozató" Írtak alá, amelyben csatlakoznak a dolgo­zó nép fe’hóborodásához és a leg­teljesebb mérték ben efi télik a kleri­kális re’a'.-ció aknamunkáját, bűnös n: *s erkedés-üi't. — Mfndszen>ty — Írják ~ megfeledkezve főpapi kö­telességéről. egy új háborút akart, amelynek kimeneteléről remélte a feudiliz- mus és a királyság visszaállítását A nyilatkozató! elküldték « minisz­ter elnökségre. Lottbárd község dolgozó paraszt­jai üdvözölték a kormányt abból az alkalomból, hogy a hazaáruló Mind­szent y József további aknamunká­ját megszüntette- A kormánynak pedig további jó munkát kívánnak. $70inb»(i Toto eredmények Arsenal—Tottenham 3d). KASE—TFSE 4Ő.-44 (kosárlabda). Kislext—MÁV AG 33:38 (kosár­labda). Karikagyűrűk, órák,ékszerek Tóth és Csikóstól Faianciak-utco 19. Arany, ezüst brill ión* vétel, csare. .0317 iához. Példájuk azt bizonyltja bogy a szellemi munka terén sem szorul háttérbe a fizikai munkás­ság, alkalmas lehet nemcsak i józan észt és meggyőződést köve telő politikai harcra, hanem am is, hogy a technikai felkészült séget igénylő feladatokat is meg oldja. • Csak egyetlen üzemen mentául végig, amely legjobbjait büszkéi adta a munkásosztály legfontosabl őrhelyeire. A Bőrgyárban zakatol nak a gépek, az új brigádok < munkatermelékenység új, nagy szerű példáit szolgáltatják és c munkahelyekről kiesett jó szak munkások helyett újak állnak ( sorompóba. És a falusi osztály harc vezetésére, a párt építésire, i dolgozó nép ügyének szolgálatán kiküldött elvtársak nélia-néh' őrömmel térnek vissza a gyár fa lai közé — elmondják munkás társaiknak, mit végeztek és hoyyai folytatják továbbra is lankadatla nul a munkát. És a bőrgyári mun kások érzik, hogy a harc ott mész sze a kisharsányi traktorállomá son, vagy a siklósi járás kis el dugott falvaiban ö értük is fo lyik...

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents