Dunántúli Napló, 1949. január (6. évfolyam, 1-25. szám)

1949-01-09 / 7. szám

MINANTOLI NAPLÓ mi janija* a. A LENGYEL IPAR CSODÁJA Lengyelország szinte kihevtrhe- tpüen »tbeket szenvedet a máso­dik világháborúban. Az országon először a német rablótámadás vú nargoít véti országúi jain vonal­ak kérésztől 1941 őszén a náci hordák Kelet felé, majd 1944-ben itt űzte vissza barlangjába a szód- let hadsereg a német feneoadat, hogy végleg megsemmisítse. Az ország Üzemeinek, gyártelepeinek, vasúiéinak, bányáinak lakóházai nak és épületeinek óriási százalé­ka teljesen megsemmisült, A nyu­gati visszaszerzett területeken egész városokat pusztítóit el a német vanorlalizmys. A lengyel hároméves terv azonban csodát művelt az országban, amelu már a hatéves terv álaijait rakja le. Az ipari úrme'éa megkétszerezte az 1916-os éo egy főre eső ered rnényeit, 1946-ban a vlllamos- cnergialermelés 261, a szénterme­lés 164, az acéltermelés J77 szú Zalákkal volt nagyobb, mint a háború előtt Ma 70 százalékkal több a eukor, 14 százalékkal a gyapjúszövet, ff százalékkal a gyapotszöoet személyenkénti évi fogyasztása mind a két háború között. Ez azt jelend, hogy az ipar, a nemzetgazdaság fejlődésé­nél párhuzamosan emelkedalt a dolgozók éMspinvanals, amely ma már meghaladja előttit. Lengyelország leghalalnutsabb gazdagságát a bányászat jelenti, amely első helyet tolt be a kivitel­a háború óloméroot, valamint sót termel­nek, A bányaipar ezenkívül kosz, felhők?? és szénhrikett elő­áll ííásá vaj is foglalkozik. A mun­ka ve rsen y m o z g aló rn terjedése kő^ végeztéiben a bioya.jiert termelés hónapróbbénapra javgl, állandó­an meghaladja * termelési terv­ben előírt normákat. A rajz a !anc>*l bányaipari <rmelés «Öve- kedését cirékeVeti 1946-uól 1948- ig. Beszélgetés az amerikai magyar nők vezetőjével USA Uosits UoumM a dotláuniUűHtuudk ^atázeíátködása eilen Az atomit Gvetvai János főiapán vendégeként Pécsett tartózkodott Weímtock Ró­zsi, ai Amerikai Magyar Nők Egye- MÜetének titkár#. Résztvett a de­mokratikus nöszöye'.ség budapesti vi’ágkongresausán, a 32 különbö­ző nemzetiségei amerikai nővel együtt. Meet vidéki körutat téoz, hogy ez ü| Magyarországról minél szelesebb termeten szerezi* sen tapasztalatokat. hegdsöneV #z amortkai njagy#» n«vzerv#z«tr5 beszélgetünk w»l* —- E» ágy még nagyobb swrvozat ke­retén talül elftkíjlt; « „Testvériség” '*/UnM*MítosÍtó az snya*gy»zü>tuk Amerikában még mindig nincs komoly munkásblztesfte intéz­mény. Két éve a kongresszus előtt fek­szik a rmmkásbiztosítáwól szóló törvényjavaslat, de nem akar meg­születni, meri rengeteg az olfcn- sége­«• A nők egyre tevékenyebben kapcsolódnak bele • haladó szel­lemű mozgalomba. b Haladó Párt programját össze­állító értekezleten is képviseltették magukat ói Amerikában még soha egyetlen párt nem állított választá­son annyi nő jelöltet, mint a Wallace pártja a legutóbbi választásán, A nők egyre jobban követelik jogaikat, »melyek ugy#n papíron megvannak, de 4 gyakorlatban nehezen érvényesíthetők. — Ez oiyap dolog- —- mondj# Wfinstock Rózsi, mint a .néger kér­dés. Az alkotmány nem tesz kü­lönbséget fehér éi néger közöt*. A gyakorlat azonban igen. Akiknek ez érdeke, megtalálják a módját a jogfosztásnak. A délé államokban a poll-tax" igém „hasznos" dolog­nak bizonyult- Ez sunyit jakot, hogy a szavazónak bizonyos összeget keit lefizetni, ha választójogát gyakorolni kívánja. Így * szegény vagy oam eléggé ön­tudatos vákszWit Vetttőa részé1 elütöttek jogától. Volt olyan dód illám, aW a választóknak mindössze két százalék# szavazhatott. A progresszív nőik lelkesen vet­ték ki rászukat a választási köít- •égek előtorarotésére indított gyűj­tőiben. Sajnos # after etonaredt, da Truman láthaiU, hogy # béke és jzatedáa erűi megnövekedtek; L­Sok nehézséggel keltett megküzde­ni, hogy eljöhessünk • kangrew­fezusra, de megérte és Amerikában mindenütt elmondjuk, hogy hazug­ság mindaz,* amit a szökött haza­árulók terjesztenek Magyarország­ról, amely a dolgozó nép új, sza­bad világát építi­R. E. MARSHALL BUKÁSA és az amerikai külpolitika csüdje Az angol életszínvonal tovább süllyed Londoni jetejités szerint Mont­gomery tábornagy, a nyugtli unió katonai biiettbágának elnöke egy rbéd*ö mondott beszédében sötét színekkel ecsetelte Anglia általá­nos gazdasági helyzetét. Ha a kor­mány áltat kitűzött termelési cél­pontokat nem tudjuk «dérül — mondotta — akkor szükség lesi Anglia életszínvonalának további erős leszállítására. Marshall külügyminiszter és Lo- w*tt államtitkár lemondás# nyil­vánvalóvá teszt aji amerikai kül­politika súlyos csődjét, amelyről hónapok óta beszélnek * washing­toni körökben- A# amerikai impe­rializmus ősszel sorozatos veresé­geket szenvedett a világ minden részén. Támadásának egyik leg­főbb törve a párisi UNO közgyűlés felhasználása volt •zovjetollene6 politikai célokra. Az amerikai kül­döttek azzal az utasítással érkez­tek Párisba, hogy a nyugati szava­zógép segítségével az Egyesült Nemzetek közgyűlését szovjetena- ne5 fórummá változtassák, jóváte­hetetlenül kettéosszák * szerveze­tet, a vétójog megszüntetésével próbálják meg kiszorítani belőle # Szovjetuniót és egy új keresztes- hadjárat legfőbb Irányítójává te ni. Ezt a eélt ezo'gálta a berlini kérdés erőszakos napirendre tűzé­se, függetlenül egész Németország jövőjének a kérdésétől. Az «meri- kal külpolitikának azonban nem si­került célhoz érnie. A Szovjetunió és a népi demokratikus országok következetesen megvédtek a béke ügyét és nem voltak haj'andókott. hagyni az UNO-t az amerikai ka pitajipták kedvéért. Éppen a köz­( VÜlés idején tombolt magában rendaországban g legmélyebb belső válság, akkor folyt * hatal­ma# bányászsztrájk, egymást érték á munkabeszüntetések é# tünteté­sek a különböző francia városok ban, megmutatva a francia nép vé­leményét a Marshall-tervről és az amerikai külpolitikáról. Ilyen kö­rülmények között az USA kényte­len volt visszavonulót fujatni és az UNO székhelyét a közgyűlés bere­kesztésével ismét Amerikába he- Jyezték vissza. A berlini kérdésben sem sikerült az amerikai ideghábo­rú és a német nép növekvő elége­detlenséggel figyelt a Wall Street mesterkedéseit. Ugyanúgy sorra le­hetne venni az amerikai diplomá­cia többi vereségét a nyugafeuró- pai országokban és különösen a gyarmatokon- Közöttük # legjelen­tősebb a kfnai néphadsereg győ­zelme, amely a Marshall terv által Csang-KaJ-Seknek szállítót* fegy­verükkel verj szét az imperialisták Ügynökeit. Kínában Amerika egyik legfontosabb és legnagyobb piacáé imperialista behatolás) terveinek sarkpontját veszti el- Tehát «am- csak preszttz*vereségről van őzé, hanem olyan .gazdasági, katonai ás politikai vereségéről, amely az amerikai tőkéseknek a húsába vág- A MarshaD-terv növekvő elég«»- (tétlenséget és ellenállást vált kj a vflág minden táján a dolgozókból és a külügyminiszter névéivel jet­iéit politika a valóságban agyra világosabban mutatkozik mag, mini az USA eszköze más népek leigá­zására, gazdasági és politikai el* nyomására. Ilyen körülmények kö­zött Marshall bukás« tervének « kudarcát is mutatja és tükrözi a dollármilliomosok elégedetlenségéi #z eddigi külpolitikával. Csak leg­utóbb állapította meg az U. 9L News 4 World kapart, ez amerip kaf nagytőke házi lapja, bogy Kí­nában, Berlinben, Franciaország­ban, Palesztinában, Japánban #e Koreában folytatott politika egyre több költséget és bajt okoz az USA- nak. „Bármerre U tekintünk, aa USA külpolitikája súlyos erőpró­bán megy keresztül — irta a lap, hozzátéve: — önteltségre valóban nincs okunk" Marsban bukása azonban nem kelt illúziókat ben­nük. Jól tadjuk, bogy az amerllu* politika valódi Irányitól a hatal­mas roammuttröeztök, amelyeknek ugyan most néhány ember kegy­vesztettje lett, azonban a politikái továbbra is az eddigi világuralom­ra törő szovJeteHanos mesterkedé­sek szellemében irányítják. Mag* Truman ts sietett aeJtónyilaJtko*e- táhan kijelenteni, hogy a küld táreacsere nem eredménye* mé sékletet a Szovjetúnjó irányában. Jellemző, hogy * most kinevezett Acheson már 1947 májusában ki­jelentette az európai segélyprog­ramról, szemben Marshallal, begy nem jótékonyságról, hanem egy­szerűen józan kereskedelmi üzlet­ről van azó. Azt |( hangoztatta, hogy az UNO szerepét Ameriká­nak kell iávennie és „Irányítania” kell a világ ügyeinek intézéséi. Külügyminiszterek mennek, kül­ügyminiszterek jönnek és az ame­rikai külpolitika továbbra I* a ha­ladás és a béke ellensége marad, azonban a külügymlniszterválsá- ok mögött ott húzódik meg a vi- g népeinek elszántsága, hogy győzelemre vigyék a haladó erők küzdelmét a háború? gyújtógaték ellen­igen élénken reagált Marshall bukására aa angol közvélemény 4# elsősorban a dolgozó osztály, «Boly leginkább akar szabadulni w «ma­rikat nyomástól. Joggal vatj fal tar hát a Polly Worker a kövataléat, bogy az angol külpolitika vagya* új irányt- Ebe? azonban az kell — állapttja mag a lap —> bogy Bavin I« kővesse Marshall példáját, mart ahol a főnök eltávozik, az iroda­szolga som maradhat a bolyán­ben éi megalapozza az otné, iparéi. A Lengyel bányászat termelés« la csillék melletti számadatok < bari átlagot jelentik, ugrásszerűm A lengyel táp barnaszenet, vei emelkedik.) kő és Inyákbar cink- éj ezért hangoztatott békeszólamr kát és ígérte a munkásellen« törvényjavaslatok visszavonásé Weinslock Róz i hangU keményet bé válik: —- Gondunk tesz rá, hog emlékeztessük Ígéretei betartásai,! — Harcolunk ezenkívül a? ka, ennálkeciéae és a lakásuzsora dw Amerikában 4 lakásbér mindí magas volt, de mostanában m«i magasabbra emelkedik. A nőazőwsigr togutóbb rua^y lön tatáson követelte a Wkásurfra le törését. — Még néhány nap ét hamut# zom Navyarkb* Nötáraahtwv együtt igán mély benyomások# szereztünk a demokratikus Ma efyararszágTól, a nőkongresszu#, . felvonuló hatalmas nő tömegek le nyűgöző látást tettek ránk- Huszonkét évvel ezelőtt vándo reltunk ki Anwrikáb# férjamnu és most, amikor visszatértem egészen vj embertípust találtam $P<űtifí igazit arca Haiti, a honi rulettek nyelvén magasan fekvő helyiséget jetettt. A sziget a Karibi szigetcsoporthoz tartozik, a legkellemesebb éghajlain) 9 tropikus vidékek között. 150 esz tondővel ezelőtt 540,000 fekete rabszolga leráz­ta nyakáról fehér, franci« urait és kikiáltot­ta n szabad államot, Ez az egyenlőn es«t « történelem során, araikor a rabszolgák győ­zedelmesen tudták befejezni lázadásukat Toussaint-Louvemuro a vezetőjük, kiváló ie- hetségű hadvezér volt. Napóleont hatalmas féltékenység é* irigység töltői te el Irápita, ez­ért lecsukatta és Krauciaorazágba sz« Ilkái tea. ahol az Alpok egyik börtönében az éhségéi és « («gytal bait meg Két kiváló tábornoka azonban végül legyőzte Napoleon katonáit és szabaddá W« az országot. Amikor Napoleon hadserege pasi rászállt Cap-francom kikötő­ben Christoph tábornok felégette fővárosát, ma­ga gyújtotta fel házát, fegyelmezett és jól («Ineraít hadseregével a hegyekben védeke­zett é# csapatai luelleht # tropikus betegségek is aegítet«k legyőzni a francia katonákat. 1804 január 1-én Haitit ftlggetlon szabad ál Iámmá kiáltották ki. Ma Port an Prince a fővároa, amelynek ut­cáin sftrfln tűnnek fel mesiÜábaa benoztilöttek nagy terheiket cipelve fejükön. A hegy felé balkonokkal, melyek#! vörös ép sárga rózsák ás más virágok futnak be. Minél nagyobb a gazdagság, annál kevesebb a fekete szín a bensztilöttek #roán. A feketék és 9 mulattok két egymástól teljesen elülő osztályt képez­nek. A mulattok — mintegy 2—50i> n&elád ké­pezik az elitet, A két réteg között áthághatni ion szakadék van. 100 eszstendő alatt Haiti­nek 17 alkotmánya volt, 1823—1045-ig 22 köz- léruság elnököt „«nészitott meg." Egyetlen maradt élete végéig hivatalában, egyet leve­gőbe repítettek kastélyával együtt, egye: incgmérgeztek, 14-et forradalom fosztott meg pozíciójától, végül egyet darabokra téptek a tmuszülöttek, A turisták, okik az országba érkeznek, na­pokat töltenek el azzal, bogy megismerjék a benszUlóttok orgiáit, és mélyen csalódnak, Its vagy vórfertőzóses kicsapongásokról, ha nem legfeljebb egyszeri), vallásos szertaniáso kai nézhetnek végig, Minden családnak saját oltára van 0 hegyekben. Ami a vént illeti, a benszülöttek csupán uébány csirke levágására zorítkozuak, amit azonban mindjárt jó egész­séggel elfogyasztenak. A rum ilyenkor pata­kokban folyik, a leggyakrabban szódával jsz- szák. A tánctermek egyszerű szalmakunyhók- Iran vannak, a zenekant három dob szolgál­tatja, melynek ritmusa Afrika szívéből szár­mazik. A földművesek még a rabszolgaság idejé­«zédjait, gondoskodik kát dobosról és egy énekesről és kigurít egy hordó pumát a földre. A meghívott parasztok sorbaállnak a kapák­kal, az énekes elkezd énekelni és a dobosok kísérik. Egy nap alatt elvégzik a munkát « gazda földjén és azután mennék tovább ■ szomszédhoz. A szociális viszonyok flaitibaa nem valami örvendő,esek, A bensziilöttek rongyokba n járnak éa éheznek. Az üzletekben gyakran látni feketéket, akik papírzsákokat vesznek, hogy legyen mibe öltözniük. £s mindenütt ahol a nyomor uralkodik, növekszik a hű n i zés is. Éjjel tintafekaie bensziilöttek surran nsk a fővárosba teljesen meztelenül, tc-iíi1- olajjal van bekenve a lábuktól a fejük lm', jáig, Észrevétlenül mindenütt áiics'u/u,.!. Nem ritka a rablógyilkosság sem. A fftM I éghajlat, a növényzet arra predesatMiálja K tit, hogy paradiosnm legyen a földön 1 mégis, a lakosság jövedelme 100 esztendő ala 1 óriási mértékben csökkent. Az utóbbi időben ajs amerikai behatolás még jobbau fokozta a uyotnorüságot. Sehol sincsenek ekkora ki földparcellák, mint itt. Pedig a cukornád, a banán, a murám, kávé termesztője csak na­gyobb földdarabokon volna leheUéges, Min­den négy lakos közül kelten maláriában szen­vednek. Haiti az Antillák valamikor.leggaz­dagabb országa, a* imperialisták kizsákmá­nyolása nyomán a nyomorúság völgyévé vál-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents