Dunántúli Napló, 1949. január (6. évfolyam, 1-25. szám)

1949-01-08 / 6. szám

1949 JANUÁR 8 dunántOu napló bziujlu, is Hátai didéte AZ UJ KOLLEKTIVET Ebédhez ültek a Hamerli Kesz­tyűgyár dolgozói, de előbb gyorsan átfutották a Szabad Népet és a Dunántúli Naplót. így szokták meg már hónapok óta. Ebéd előtt kinek ez, kinek az ötlik a sze­mébe, míg ebédel, gondolkozik rajta, aztán ebéd után elmondja véleményét a többieknek. A felve­tett témát alaposan megvitatják, míg valamennyien egy véleményre nem jutnak, vagy míg az ebédidő le nem jár. Ma a kollektív keret- szerződés tervezete a vita tárgya. Cziegler László úgylátszik talált néhány megvitatni való kérdést, mert félrehivta Kótai Istvánt, aki­vel együtt dolgozik a szabászat­ban. — ügy látom — mondta elgon­dolkodva — a bérek nem igen emelkednek, a normákat meg min­denhol felemelik. Mit szólsz ehez? — Hm, ezt jobban meg kell néznünk — hangzott Kótai vá­lasza. Elmerült a kollektív szerző­dés tanulmányozásába, majd így folytatta: Először is nekünk lesz béremelés, inert itt a besorolásnál feljebb kerülünk. Másodszor, ha a normát mindenki túlteljesíti, az, bárki beláthatja, nem igazságos. Harmadszor; mennyibe kerül egy pár kesztyű, amit mi csinálunk? — 70—80 forint párja. — No most: mennyibe kerülne, ha a norma olyan alacsony lenne, hogy a mostani tempóval /50%-of teljesítenénk7 Éhhez már segítséged hívják Sztipánovics elvtársat, a vállalat­vezetőt is és a szátnilásból ki­derül, hogy igy 00—100 forint lenne egy pár kesztyű ára. — Nézzük csuk tovább — kap most már kedvet Kótai elvtárs. Itt az áll, hogy ezt a kollektív szer­ződést a munkások már nem a GYOSZ-szal, hanem az állammal kötik. Ez azt jelenti, hogy most már nincs tő­kés. aki igyekezne elhúzni a kol­lektiv szerződés megkötését és akit a szerződés betartására kényszerí­teni kellene, mint ahogy az álla­mosítás e.lőtt volt. A szerződésben pedig benne van a 25 napi fizetett szabadság, hozzá a nyolc fizetett ünnepnap (Mennyit kellett ezért a Hamerliékkal veszekedni annak­idején!) és külön fejezet írja elő, hogy mik a kötelességeink és mik a vállalat kötelességei. Körülbelül ugyanannyi a kötelessége a mun­kásnak, mint a vállalatnak a mun­kással szemben. Ez az igazi egyenlőség, nem az. amikor ,,egyenlő feltételek mellett“ vál­laltunk munkát, de a tőkés ony- nyit fizetett, amennyit akart. Az- tn n újra itt van a norma. Tudod-e, hogy nálunk ki fogja megállapí­tani az időmérésen alapuló tudo­mányos normát? 8 MAI műsora APOLLO A becstt’el 4« filmje i Tengerész becsület A szovjet filmhét kiemelkedő elkötése Előadások s 5—7—9 ótahor ORANlA A velencei film verseny győztese: A bányászok élete Búgnak a tárnák A «Mb filmgyártás büszkesége. Előadásain lél 6, lél tórakor ** fi fit X( Perzselő ezerelem. Drámai feszültsége Gyilkos párbal F6es, Konczevukl;, SeternyikoTa Elóadánok i 6 — 8 órakor — Hogyne tudnám: Sudár elv- társ, aki most jött haza a tan­folyamról. — Eszerint a norma igazságos lesz, mert Sudár elvtárs igazán nem csap be bennünket. A kollektív szerződés egyik célja éppen az, hogy mindenhol igazságos bérek legyenek és például a textilgyá­rakban se drágítsa a laza norma a szövetet. A múltkor arról panasz­kodtál, hogy nem tudod kiszámí­tani a teljesítményt az elkészült kesztyűk után. Az új kollektív szerződés kötelezi a vállalatokat, hogy ne csak a bércédulán tüntes­sék fel a teljesítményt és a bért, hanem hetenként külön ismertes­sék is. Külön gondot fordít a kol­lektiv szerződés egészségünkre, de a pihenésre és üdülésre is. Cziegler elvtárs már csak bólo­gat Kótai elvtárs szavaihoz ,is nézi, ahogy ujját juttatja végig a sorokon. Helyesli Kótai elvtárs be­szédét és gondolatban visszamegy a múltba, amikor Hamerliékat ott­hagyta, mert nem fizették meg jól a munkáját. Ma már nemcsak megfizetik a munkát, hanem meg is becsülik. Most az állam bizto­sítja azokat a jogokat, amikért évtizedek során kevés eredménnyel folytattak harcot a tőkések ellen. Ez a kollektív szerződés a leg­kézzelfoghatóbb bizonyítéka annak, hogy a becsületes munka a szocia­lista társadalomban a legmeg­becsültebb érték. Megjelent az általános j ovedelema dó-rendelet Az általános jövedelemadóról szó­ló kormány emdletet ma megjelent és 1949 január elsejei hatállyá! éltet - belépett. Általános jövedelemadóit kötetes {fizetni mindenki, akinek az ország területén mező- erdőgazda­sági Ingatlanból, háaWrtoícbó!, együ-t ■ te® kereseti és jövedelemadó aiá tartozó valamely hasznot hajtó fog- la%ozái?bóíi, i őke vagy amból, iantiém- ből mint taginak valamely kisipari szövetkezetből, vagy egyéb jöva- delemíoi. iáéból — kivéve ez i,feí- ményadó alá eső járandóságokat, vafemdinit a nyugdijat —• bármilyen összegű tiszta jövedelme van. • Az adófizetők általános jövede­lemadó alapjának megáítap itás-ánál a feleségnek és a _háetertáishofc tar­tozó ki'.korú gyermekeiknek adó­köteles jövedelmet számlásba kel! venni'» a küíön-vá'Haii <*05 feleség jövedefmét azonban csak akkor, ha azt a férj kezeli. A tiszta jövedelem forrásnak az adóévet megelőző nap­tári évben elért nyersbevételeikből kell kiindulni. Az adó összege a következő: 1200 forintig 24, 1400 forintig 33, 1700 forintig 48, 2000 forintig 60, 2400 forintig 72, 3000 forintig 96, 3600 forintig 129 forint, 9600 —10.200 forintig 668, 10—20.000 forint között 738—2148, 20—30000 között 2436—5238, 30—40.000 kö­zött 5724—8904 forint az adó ősz- szege. A pénzügyminiszter rövidesen megátopítja a beválás idejét. Mind­addig, műg az általános jövedelem­adót ki nem vetik, az adófizető havonta köteles előleget; leróni és ebből a célból a rendelet szerint fi­zetendő adónak egy hónapra eső részét kiszámítani. Az adóhivatal köteles tájékoztatást adni, sőt se­gédkezni is az adóelőleg kiezámi- tásánáí. Közűi a hivatalos lap az Bitet- ményadó-rendelet módosításáról szó­ló kormányrende’e'.et is, amelyet a munkáltató fizet « munka-vállaló után. Juhász Imréné parasztasszony a második női főispán Találmányokai csak engedéllyel lehet bel- és külföldön értékesíteni kormány tagjai péntekiem dál­iáivá« mfaistz tér elnök A után Dobi vezetésével minisz tér tanácsot tar­tottak. — A mMszteriianács hoz­zá-jáirniit Mítosz Imrémének J-áisz- Nagyk-un-Szolnok vármegye főis­pánjává való kinevezéséhez. A második női főispán 36 éves parasztasszony. 1931 óta részt vett az illegális rrvun- (ká-srnozgatamlhanL A febzabadiuliás urán a szoJireofcmegyei MNDSz szer­vezőtitkára, majd pedig az MNDSz országos szervező titkára lett- A mJeisztertanáos rendeletterve­zetet fogadott el a korlátlan fele­lősséggel alakuló nemzeti vállala­toknak1 1949 január I. napjával ké­szítendő megnyitó mérlegéről. Az iparosdk befizetéseiből kelet­kezett Ipartestületek vagyonának meg­óvása érdekében a. minisztertanács kimondta, hogy az ipartestületi ingatlanokat, azok be­rendezéseit és felszereléseit elkte- gendtemi, vagy megterhelni nem szabad­Rendelet tér vezet et fogadtak el a találmányok értékesítőét engedé­lyező bizottság létesítéséről is. A bizottság engedélye nélkül nem szabad az iparilag értékesíthető ta­lálmányt vagy gyártási eljárás! szabadalmaztál!», vagy más oltalom megszerzése céljából külföldön bejelenteni vagy ott nyilvánosságra hozni. A bizottság engedélye szükséges ahhoz is, hogy a találmány a bd- fcidön nyilvánosságra kerüljön, de arról is gondoskodás történik, hogy az újításokat az üzemekben gyor­san kipróbálhassák. A mfaasffltertamács hozzájárult ah­hoz, hogy a gyógyintézeti ápolás időtartama akit öregségi vagy rokkantság» járadékot folyósít has­sanak az egyévi segélyigéniy ki­merítése után te, ^ j Pécs hiánytalanul telieslieite DECEMBERI MUNKATERVÉT Pécs város tanácsa felülvizsgáltii a város december havi miunkater- vét, amely egyúttal utolsó részlete is volt az öthónapos tervnek- Meg­állapította, hogy a decemberre előírt munkáikat valamennyi hivatal éa ügyosztály teljesítette. A mecsekszabolcM árokbokozást munkák teljes egészükben elké­szítek. A gyárvárosi kuMrház építésének december havi résriete programszerűen készült, a vásár- csarnok bontási munkáit folytat­ták. A Maga6’.ati-út munkáira decem­ber hónapban 40 ezer fori»: volt Amíg vavcselédek voltak, népyes konyhán éltek a demokráciában fürdőszobás háztulajdonosok lenek a piispökpusztai újgazdák A mohácsi városháza műszaki hívataSihan büszkén mutatják a sziget együk most épülő fajújának tervét- A térképen széles utca-fron­ton ceruzával megjelölve a ház­helyeik és kis piros kocka jelzi a már felépült háziakat, amelyeknek számai 34. Ez a szám így nem so­kat mond, ennek a 34 háznak azonban olyan története van, ami érdemes a .megörökitésre. Piispökipuíztáról van szó, az egy­kori papi birtokról, ahol a legutol­só Időikig ,,négyes konyhán” éltek a volt cselédek. EZ A NÉGYE* KONYHA azt je­lentette, liogy volt egy hatalmas konyha íűzheftyei négy" család ré­szére és ebből .nydlt négy-nágy szoba-. Ezekben a szobákban lakott aiz-táiű a 4—5 tagú csa­ládi egymásra zsúfolva. litt éltek. Itt ■ srii- Lettek, itt haJ- fefazebiaduláisig alig hogy a püspöki ura- - helyzetet megváiitoz- taes-a. Az istáSök' és a hizMdäk azonban gyönyörűek voltak. A háborús, események követkéz« iében a konyháknak nem esett bán- itódáeuk, ez istállók azonban súlyos károkat szenvedtek. Hosszú ideig nem történt velük semmi; az ura­tak meg. A volt remény, dalom ezt a dalomhoz tartozó háromezer hóidat azonban feioszitotfák, fele részben a volt cselédek kaptáik meg, másik fele a közeli bácsketakoak jutott. Az újgazdák egy szép reggel azt vették észtre, hogy az épületek fogynak, hordták a téglát, cserepet, deszkát, gerendát, amit megfoghat­tak. EKKOR HATÁROZTÁK EL. hogy kitgénylík a Földhivataltól. A kiszállít bizottság fel is értékelte, d© a-z-tán sokáig nem tör tért, sem­mi. Átült év január 15-én aztán iebontották az épületeket e-s egy­forma arányban szétesz-tották az anyagot a volt cselédek között. Az építkezést a föjdm üv-wszövet'k©ze t szervezte meg kaláka rendszerben. — Serek# nem kettelt biztatni — mesÄ a boldog háztulajdonosok ki ietölték, hogy kinek a házát épít­jük, kiértesítettük & tagakat és ennyiam jelentkeztek, hogy_ felét rendszerint el kelleti küldeni, hogy majd máéikor jöjjenek, öt-hat nap alatt felhúztunk egy házat, jűlfius 15-re 15, október elsejére pedig 34 ház állt '•‘©tő alatt, lakható áíla-pot- bami, pedig mindegyik lakás leg­alább öt helyiségből' ái. — Az anyagot is a szövetkezet s-záfMtotía „házhoz”. — Volt egy traktorunk .ahhoz magunk készí­tettünk egy nagy szálitőkoosit, jól megraktuk és már „indult” is a készülő ház. Kétszobás, fürdőszo­bás lakásokat építettünk, a' fötd- művess-zövetlrezet tárreögtttéisáv-a!’. — Először i® azzal, hogy össze­írták, kinek mityem mennyiségű szegre, fcátránjderoeane, cememitre, mészre és egyébre van szüksége. V PÉNZT ÖSSZE 4 OTÍJK « szö­vetkezet pedig beszerzést Inon ad­ta tovább a tagoknak. Természe­tesen az építkezés még így sem ment egészen simám. Vett közöttünk! tizenihat olyan í tödhöz juttatott, aik-i- inok semmi pénz© nem voit. Elő­ször házépítési köicsönned lossérfe- teztünk, amikor láttuk, hogy ebből nehezen lesz valami, kérvényt ir­tunk budapcstre a Kommunista Párthoz és részletesen teírtuk, mi történik. Hamarosan arról kaptunk térteaííést, hogy kapunk 200.000 forintos kölcsönt 30 éve® tejáraira. Az értesítés után másfél hónapra megérkezett. a kiküldött mérnök a pénzzel. Ezután- már szint© a föld­ből nőttek ki a házak. így épül ez új falu Mohács-szi­geten, a Ferenc József csatorna partján. Nyfiegyerve®, 16 méter szé­les utcával, amit az idén ta/va-ssza fásítamek majd két sor csemetével. Es így lett a béres kunyhók páriái-]^ bóS, a püspöki uradalom cseléd ki­ből felszabadult új gazdáik1, boldog háztelajd-onosok. Ha valaki, ők az­tán igazán a saját feSeméiikedés-ük- -kel tuó'jálk bizonyítani, hogy mát jelent számúikra a népi demoktá- ck. előirányozva, írt ehelyett 70 ezer forint feöiasználásával túlteljesítették a terveb Az útépí ésekre 40 ezer forintot szántak és 100 ezer forintot basa« náltak fel- A város gazdaságában 40 hold»: meg trágyáztak és a vá­ros traktorával 300 hold bérszáa- tást végeztek. Az állatállomány. takarmányozását szolgáló rilózés; elvégezték és 40 mázsa silózott takarmány áll rendelkezésre. A tehenészet tejhozamát 120 liter, rőt 200-ra emelték, öt hold fűzfa- ültetvényen bevégiezték a vessző levágásét'. A város házi műhelyében négy szemétfuvarozó kocsi; építettek roncsokból A 24 lakásos munkás- bérház szintén tstő alá került, bel­ső asztalos, vakoló és szerelési munkák folynak. Az üdülő-szálló karácsonyi és újévi forgalma bizto­sította az üzem teljes kihasználá­sát- Minden okunk meg van arra a meggyőződésre, hogy az újévben végzett hasonlóan ütemes munka biztosítja a hároméves terv sikeres befejezését A Hamerli SO vaer pár henatyűi exportál A Hamerli Kesztyűgyár leszállí­totta angliai megrendelőinek a ren­delt kesztyümennyiség első részle­tét, 3000 pár kesztyűt, 800 angol font értékben. Az angol megrende­lők a kesztyűk minőségét jónak találták, s erről elismerő levelet küldtek. Ezzel lehetővé vált to­vábbi 30.000 pár kesztyű exportá­lása. DUNANTÜLI NAPLÓ ClÖFIZETCSI DIJA EGY HÖR .a 12 forint Felvásárolják a magánkézben lévő tenyészméneket A földművelésügyi miniszter « lótenyésztésit elsőrendű álam! fel­adatnak tökinti. — Ezt a feladatot azonban csak akikor tudja ellátni, ez áJliatni méreté!epek éUományát felerősíti, megnöveli. Elrendelte tehát a magánkézben tevő tenyész-. mének feCváisárlását. A vásá lést éi az ezt megelőző felül!vizsgálata január 20—25-e között tartja meg a kijelölt bizottság. A kétévesnél időseid álam m-egvá-sádésra s egyúttal tenyésztés-re alkalmatlan­nak itéllt ménekéi ivartalan»!jak é* gazdáiktól bevon iéJ' " teivé-seté« jogOBitváflyt.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents