Dunántúli Napló, 1949. január (6. évfolyam, 1-25. szám)

1949-01-08 / 6. szám

1949 JÄNtJÄB * DUNÁNTÚLI NAPLŐ A csepeli MunidisadU a pécsi Uutlúfaiap&H Vasárnap délelőtt irodalmi és művészeti ankétet rendeznek A* Országos Kultúrkőzpont — a kultuszminisztérium és a Szakszer- vezeti Tanács kuituráiis osztálya — vasárnap kultúrnapot rendez Pécsett. Középpontban s csepeli munkásszínjátszók fellépése áll. Rachmanovz Viharos alkonyat cí­mű drámájában mutatkoznak be Pécs közönségének. A csepeliek az ország legjobb munkásszínjátszói, legutóbb Mecsekszabolcson jártak, Pécsre azonban most kerülnek el először. Annyi meghívást kapnak az ország minden részébe, hogy valóságos vándor színtársulattá fej­lődtek, teljes ruhatárukat és a díszleteket e célra épített gépkocsi­val viszik magukkal. Sajnálatos, hogy erre az alkalomra nem áll­hat rendelkezésre a pécsi Nem­zeti Színház színpada, így a cse­peli munkászínjátszók a Doktor Sándor Kultúrházban lépnek fel. A kultúrnap keretében délelőtt fél 11 órakor a belvárosi általános leányiskola (volt Zárda) dísztermé­ben fővárosi bábszínház-előadást tartanak a pécsi gyermekeknek. Ugyanakkor a Munkáskaszinóban irodalmi és művészeti ankét folyik le, a munkásság bevonásával, Budapestről érkező írók és művé­szek részvételével. A kultúrnap sikeres megrende­zése a helyi szakszervezeti és kul­turális szervek jó munkáján mú­lik, de minden remény megvan arra, hogy az események iránti érdeklődést kihasználják és bizto­sítják a férőhelyeket a dolgozók­nak, illetve családjaiknak. SIwűaUíh : A« Idegen (fotimck tUn& wtyiátéUáí mutatják be ma este a Sörgyár szín játszói \ pécsi Pannónia sörgyár kultúr- csoporfjának «sín játszói betanulták és enxmbait este azinre hozzák a gyár kultúrtermében Skvankán: ,Aa idegen gyermek" című vígjáték át, A rendkívül irtaim*«, mulataútros ezinmft az el­múlt értben a pácéi színház műsor, darabja volt és sok sikeres előadást ért meg. A Bőrgyár dolgonó! két hó­napja készülnek a smzvjet vígjáték bemutatására. A főpróbát karácsony­kor. a gyári dolgozók osaládi estje keretében tartották meg. Azóta ta­vibb oeisaolták tudásukat, s a pécsi »síniiá* dtsafattMVseójérel, ütő End­rével a gyári winpad méretétnek meg­felelő új dísz-leteket is festették. A be­mutatóval kettős célja van a sörgyári kultúrcsoportnak. Egyrészt bizonyítani akarják, hogy az üzemi kultúresopor. tok meg tudnak felelni hivatásuknak, másrészt ajkaimat akarnak nyújtani új ezinkitszó tehetségek Jelentkezé­sére „Az idegein ryermek" bemuta­tója a sörgyári színpadon szombat este fél 8 órákor kezdődik, előadás után BÜri bírálja felül a munJois- srinjátssók teJJeMtméoyét, A sörgyári kultúrvcaetők a többi pécsi üzem drf. gceólt is meghívták as előadásra. HEWLETT JOHNSON Canterbury érseki hsly. nöke, beszédében a Daily Worker, a kommunista párt központi lapja nyomdájának felavatá­sán kijelentette! „Meg. tiezteltetás részemre egy olyan újság munkájában résztvenm, amely a mun. kások érdekelt szolgálja, amsly az igazságért, ke. let és nyugat Jdviszo. oyáért karoo!, amely az igazat írja meg Orosz­országról áe amsly küzd a világbékéért". Amerikai Tad ászát A washingtoni képvi- telőkáz munkaügyi bi­zottsága, amely hénapo. kon keresztül „vörösök" után vadászott a new- yorki szakszervezetek­ben most újabb hajszát Indított n- ezúttal a ta­nítók e!l«p. A bizottság vizsgálatot folytatott a tanítók szakszervezeté­nek „kommunista oesie. kecíetei" ügyében, 8a- mue! MO Gomel penn. sylvaniai republikánus képviselő, aki a tanítók szervezete ellen a vizs­gálatot, vezette, kijelen­tette! „A tanítók kom­munista tevékenységet Fejtenek kf‘\ Arra a kérdésre, miből követ­kezteti ezt, esak ennyit tudott felelni: „A ezer. vezet vezetői nem mond tak semmi olyat, ami rossz szfnben tüntetné fel a kommunistákat". Kevesebb búza — több profit Az USA Mezőgazdasá. gí Minisztériuma felhív, ta a farmereket, hogy kevesebb búzát vers­nek, mert ha nem ősök. kentik a bevetett terü­letek nagyságúi legalább 10 százalékkal, nem le- hét az ez évi búzaárakat tartani. Ugyanosak el­rendelték a szarvasmar. haállomány félmillió ál. lattal való csökkentését is. Ez a Marshall-terv anyaországa. így test a kapitalista gazdálkodás, ahol nem a dolgozók jó. létének emelése, hanem az árak és a profit nö­velése * fontos „Búgnak a tárnák“ A bányászélei filmje Pécsett M új csehszlovák filmgyártás első alkotása Pécsett különös érdeklődőére tarthat számot. Bányászokról szól ée ahogy fdtlirul a Miad női szénbányák élet* az 1889-ik érben, vteBeaemlókez- h etünk a közelmúltra ie, amikor a magyar bányamunkások sorsa te könny, szenved*! és a harcok sorozata volt. míg elkerült Mvtvnloik szabadsá­gukat. A film azokban a napokban játszódik, amikor a Mádnál bányá- rack helyzete tüihetatienné válik Egyik óid álon a végsőkig kihasznált munkásók, a nyomorgó családjuk szo­morú környezete, a másik oldalon a bányabáró, aki a legnagyobb fényűzés közepette fi kastélyában és vlvógya- fcorlatait éem esakítja félbe, hogy meghallgassa a munkások kívánságait. A bányászok nem látnak más Hutát: sztrájkot szerveznek. Van egy jelenet a filmben, amely örökké emlékezetni marad. A faluban körmenet van. amelyen réeztvesz a község apraja-nagyja. Az egyik bá­nyász, karj.-in kisgyermekével elmegy a feldíszített oltár mellett és a kis­gyerek Játékosan leszakít egy ágat a virágdteeaből. Egy rendőr ezért meg­üti a gyermek apját. A már véglege­sen el-keresedett, nép fellázad aa erő­szak éllen. Karéi Stékly, a film rendezője meg­döbbentő erővel mutatja be a sztrájk hangulatát, a nyomor és pompa kiáltó ellentétét, az élnyomott munkások hősi harcát Mzeákmányolóifc ellen. A „Búgnak a tárnák", az új film­művészet nagyszabású alkotóé» az Ifránia-mozi műsorán szerepéi. Farkas Gizi világijaik és országos bajnokok a pécsi szakszervezeti spot 1 napon A Szakszervezeti Tanács és a Kultuszminisztérium a vasas és • postás ezakzen ezeték rendezésében vasárnap nagyszabású sportnapot tart Pécset*, amelynek keretében délután fél 4 órai kezdettel a vasutas sportcsarnokban igen érdekes sportbemutatót tartanak. Hosszú szünet után kap Péoa Város» sporteseményt, így a vasárnapi műsor iránt. — amelyen a magyar sport néhány kiválósága Is résztveev. Farkas Gizi világbajnoknővel aa élén — érthető érdeklődés mutatkozik. A sport beírni tóté műsora a követksaő 1. ökölvívás, légsúlyban Szabó Do­monkos többszörös magyar bajnok, olimpiai kerettag — Nagy Béla Pécsi Közüzem ellen. a. Talajtorna be. .mutatót tart a Q debreceni Postás " A y Ti lölgytarnász esa­pata. b 3. Birkózás! lég­-—(fii— s. súlyban Benoze jnr > Lajos Európa­bajnok—H*gyó PV8E. KönnyOsúlybani Ferenoz Ká. roly olimpiai a. helyezett—Bárdos PVSE. Vörös László többszörös ma­gyar bajnok—Bőd! PVSE. 4, Vermesné Calaozi Katalin huzo- gánygyakoriatai. 5. Asztali tenisz bemutatói Farkae Gizi világba inoknő—Várkonyi László Postás, magyar válogatott. 6. Balettszámok ■ Vermesné, CL K& talin. 7. ökölvívó osapat bemutatót ben. tamsúly Kisfalvi Károly Ifi válogatott —Rády László PAG Közüzem, pehely, súly Nagy László—Magyar Gyula PAG Közüzem, könnydsúly Cókl László többszörös magyar bajnok—EniöM Jenő PAG Közüzem. B. A Debreceni Postás hölgylornáML csapatának labdagyakorlatai. 9. Tőrvívás bemutatói Budapest! Postások, úr. Baltazár Lajos olimpiai kerettag, Mószöly László főiskolai vá­logatott. 10. Pécsi Postás hölgy tóm ászainak együttes szabadgyakorlata. A paear műsorra érvényed belépő, jegyeit 2.— forinté» árbem a raat—ep- nézetnél lehet vásárolói. [ön az új átigazolási szabály A M>ort berkeiben igen nagy vi*B- hangot váltott M Blee látván lgue- ságtigymínieztar, as HIébf elnökének nyilatkozata, amelyben a labdarugó- élet gyökeres megváltoztatásit jelent) be. Különösen aa átigazolási szabá­lyokat kíséri Pécsett eoik találgatás;, hiszen sokan már a tavaiéra eeeretnék kerveno csapataikat megerősíteni. Si­került megtudnunk, hogy az új igazolási szabályzat előrelát­hatólag majd esak a tavaszi szezon végén lép életbe. A vilkimi gazolást telje* mértékben eltörlik, amellyel az üzleti sneJtamet akarja kiszorítani az MBSz a vport- életből. A Ha csapatok kitörő lelke- 5edé»ei. fogadják ezt a hírt. hímen elsősorban ők voltak a menvedő ala­nyok. Megszűnik a játékoeoeáhítáe, a hatalma« lélépéeek fizetése. Természe­tese® módot adnak majd játélkoeok­nak, hogy tehetségüknek ée fed lódóriik érdekében «gyasüfals« változtassanak, de itt elsősorban a munkavállalás M előtérbe. Az átigazolások** Wsottsóg véget, ahol elsősorban azt kutatták, ue«S anyagi előnyökért történik-e es 48- lépés. Ha aa illetéke® reakezervezdt igazolja az 8j helyen a munkavállalás lehetőségét és az új egyesül«» ed is he. lyead a játékost, az MLSZ megadja majd az ÓTIga­zol áii lehetőséget. Egyelőre nem lemérünk több részletet a készülő tervezetről. érdeklődéssel várju kazonban azt ée reméljük, hogy annak segítségével a Pécsi egyesület** módot találnak arra, hogy köeöe ne­vezőre hozzák a régóta vajúdó pécsi NB I-es csapat probléosójált Naponta hajijuk, hogy Pécs vízpxothémája egyre égetőbb kérdés. Ezen a télen a pécsi vízmüvek szolgáltassa nem több, min: a legszárazabb ká­nikulában, Nem voi: ez így hatvan év előtt, ami­kor még semrmfé'e Víz­müve n«® volt Pécs vá­rosának. Igaz, hogy la­kossága sem volt több 35 ezernél. A vízellátást a házak udvarán ásott kutak ée a török időkből való „sandervár”-ok bonyolí- torták ifi. A „sandervá- rok” kőenedencédhez cse- répcsövek szállították a viza: « Tettve-forrástóá'. Vannak olyan históriai nyomok is, hogy a Tety- tye vizét még a rómaiak veaeték le cserépcső ve­ken Sopiana közikú:jaiba s ezeket a törökök csak felújították, kijavították A város több pontján volt ilyen közkút, a mai Széchenyi téren kettő js: egyik a várostemplom, másik a városháza e'őtt. A széle* köralaku me­dencénél megálltak a piacra jövök kocsijai és itatták a lovaikat. Az á'Iarudőan csordogáló viz jórésze féhasználattanull elfoly, mégis volt ele­gendő. A Tet ye-forrás vize csak kisrészben szol­gált az emberi szomjúság csillapítására, inkább, mint vízi erő nyárt te’ h«*znáÜ»t Vizek városa A füttyei tömök aljától egészen a mai város­majorig vízimalmok tu­catját hajtotta a jó esésű Tettyeviz. Közvetlenül a romok tövében papír maion állt, amely a Me­csek fáiból készítette apa. pirpépet, amit aztán el­szállítottak papírgyárak­ba, nem Pécsett dolgoz­ták fel. Az egymást követő lépcsőzetes vízesések mindegyikénél egyegy malom ke.epeli. A mai Gyuri út tövénél volt a „cs. és- kit” hadsereg mosoda üzeme. A viz le­folyása itt elkanyarodót1, kelet fellé és megkerülte a török temető, a Min­denszentek temploma kö­rüli fensikot. Egy helyütt híd veze el át rajta, míg más helyütt magát a bő patakot emelték levegőbe és az nagy négyszögletes facsövekben folytatta út­ját, útközben még ováb- bi malmokat hajtva meg. A vízpart menti ipari üzemek életét kio'totta a Tettye forrás 'vízművé alakítása, amely 1892-ben egybeesel az újjáépült székesegyház felavatásé val. Áz ünnepségeken résztvett az öreg Ferenc •Jóska is, aki Aiding«! János, akkorj polgármes- te: kíséretében tekintet­te meg a császár nevév'e: ..ékosi ett" vízmüve . a halálra ítélt ipartelepek gazdái igen savanyú kép­pel nézegették a fényes ünnepséget- A város né­mi kárpótlásul megvásá­rolta üzemeiket és azok még egy-két évtizedig némán és üresen nyúj­tottak kitűnő játszóhelyet a környék gyerekeinek- A papirmalom feje fe­lett már jóval előbb meg­kongatta a ha'álharangot a Habsburg-gyanmarosí’- tás- A „tekintetes" tanács eladta a bányát a DGT- nek, de '"ele együtt a Mecsek fáinak kitermelé­si jogiát is, bányafa cé!- jaira. A DGT az akna- méöyités során a DGT alapjában is vonatkozás­ba kerül" a Tettye vizé­vel A város ■törvény- hatóságii bizottságának ülésén, már a század ele­jén f elszól a'ták a szociál­demokraták, bogy a Schrot akna mélyítése során megfúrták a Tettye forrás vízmedencéjét és az akkor már egyre ér­tékesebb víz jórésze, mint haszon alan bányavíz, vész kárba. A század végén tehát Pécset még a „vizek vá­rosának" lehetett nevez­ni. Nemcsak golyvát oko­zó karsztvize volt, ha­nem vaslarta'mu gyógy­vize is, A forrás a mai Hullámfürdővel szemben bvő ‘elken fakadt és a Petőfi utca vizét elvezető mély vadvizárok alatt vezették át a város tu­lajdonában levő Vasfür­dőbe, amely gyógyfürdő­nek készült. A felmelegi- tett vizet cementkaduk­ban bocsátották az urasá- gok rendelkezésére, A város végén, bolgárker­tek között levő, megle­hetősen igényte'en kül­sejű gyógyhely azonban nem tudói: népszerű lenni. Züllött városvégi febúj Jett belőle. Kifes- rett nők és dodbézoló foupecek tanyája. A város előkelő, finy- nyás köszvényeseinek még' Harkány sem -volt előke’ő, ezért szívesen fogadták, amikor akad élelmes parasztember, aki Harkány gyógyvizével megtöltött néhány hordót és azt befuvarozta Pécs­re. Igen előkelő do'og volt gyógykúráí tartani az itthoni fürdőszobában a hordónként öl koroná­ért vásárolt és itthon fel- melegített harkányi víz­zel- A vasas gyógyvizet pedig minden gyógyszán- dék nélkül fe'használták a Hullámfürdő ősében, a „Madarász" uszodában. Pécsről, min: „vizek városáról" ma már csak esőzések idején lehet be­szélni, amikor a Mecsek­ről iehömpölygö áradat végigrohan az utcákon. Rnasítj Endre fl PMSE sporlcsarnok avatása A PJI6E iFécobúnyateiespi Munkás Sport Egylet) Pécebányatelepen vaaár- nap délután S órai beedetteí eport csarnokot aizat. Ez alkalommal aa afakuló és más megalakult gzakosetá. lydk versenyszerű bemutatóval igazol­ják ftetfcépajségüket « azt a töretlen erőt, amely minden vonalon és így a sportban is megnyilvánul bányáazdol- gozéimk részéről. A műsor kezdő­száma., a Eendőregyeeület képviselője omiléklapot njuijt át, buzdításul a meg­alakítandó Mékózészakosztály sikerére, majd utána a Bendőr é* Yasutae birkózók vereenyszorü bemutatása kö. vetkezik. Az új birkózó stílust, a sza­badfogást három pár mutatja be. Befejezésként a rendőr ökölvívó gárda a mtir megalakult bányáén ökölvívók­kal küzdenek. Belépőjegy nincs ée minjdenHt szeretettel várnak Pécs- bányatelepre a Srakraerverot ezók- házába. Európa legjobb kosaras klubcsapata Pécsett Vasárnap bosszú idő után ismét itthon játszik mindhárom NB kosár, ia.bdacsapatunk! A mérkőzéseknek kü­lön érdekeeeége, hogy az európai hírű. többszörös magyar bajnokoeapat. a Bp KASÉ mellett a Téli Kupában je­lenleg veretlenül vezető KASÉ férfiak Novakoveaky (a legjobb magyar játé­kos) vezetésével és a baájnokeág leg. szeszélyesebb csapata a KAOE te te­repei a PVSE csarnokban. — A PEAO és PVSE férfi csapata, mely a leg. jobb felálUtájában játszik, nem indul esélytelenül a vendégcsapatokkal szem­ben. Reméljük, hogy vasárnap dél­után mindkét ceapat a régóta' várt jó -játékot mutatja és kettős hazai győzelem születik a vasutas csarnok­ban. A mérkőzések a szakszervezeti sportnap előtt fél 1 órakor kezdőd­nek a következő sorrendben: PEAC-- KASÉ férfi. PEAO—KASÉ női.. PVSt, —KAOE férfi Huszonötévé* a szovjet hegymászás port Huszonötévé* a szovjet alpíntsmu* Története azzal kezdődött, hogy 1B28 ban a grúz alpinisták agy csoportja megmászta a Kazbek-hegyesúoaot. A szovjet hatalom évei alatt ez a sport­ág is bámulatosan fellendült Köz­vetlenül a Honvédő Háború előtt már 40.00 olyan fiatal alpinistát tartottak számon, aki eltudta végezni a „úzov- jetúnió alpinistája" Jelvény elnyerésé hez megállapított normát A háború után gyors ütemben kezdték újjáépí­teni azokat a menedékházakat ét tá­borhelyeket, amelyekét a némtek el­pusztítottak. Asztali tenisz AZ NB II. B) CSOPORTJÁNAK ŐSZI VÉGEREDMÉNYE 1. PBTO * 4 — * 2. Bajai Posztó 4 8X6 3. Pécsi VSE 4 2*4 4. BTK tBp) 4 1 8 * 5. Juta (Bp.) '* — ♦ — * Kovács Józsefet, a pé«ri labdo- i'ugókerület főtitkárát, ax MLSz elnöki ülése beválasztotta az orozágoa fellebb- viteli bizottság tagjai sónál». * MAVAC—PVSE 58:31 (29:14) NB I. férfi. Budapezt.. A tartalékos PVSE nem tudta megakadályozni a hazai csapat ilyen arányú győzelmét Eegjobb dobók: Kozma 16, Papp 12. illetve Eovrice 11, Goda 10. * A BTC vezetősége felhívja játé­kosait, hogy az edzéseket hétfőn dél­után megkf . ii. A játékosok délután 3 órakor jelenjenek meg * Hun utcai pályán. * SAKK. A maholcsbányatelepi Sakk-Kör decemberben kezdte e) házi­versenyét. amely liá.rom csopoi: hn.n ni*):,!, fejeződött be. előílöntő rondrzer- ben. Oopoi tönként uz első négy jutott n döntőbe. Már az elődöntő is meg­lepet i -t hozott cí jó játékot. ,\ dön­tőt nagy ordekíődéj elözj meg

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents