Dunántúli Napló, 1949. január (6. évfolyam, 1-25. szám)

1949-01-21 / 17. szám

1949 IA.VUÁS »1 DÚ NI NT Oil NAPIÓ 3 A kém és hazaáruló fl rendőrségi tisztikart és a közigazgatást munkásokkal és parasztokkal erösitjiik meg Megssava%ták a népjóléti ég belügyi tárca költségvetését Mindszenti is összeesküvő társai működésiben a leggyalázatosabb szereplést az a ki mhálózat fejtette ki, amelynek munkájára vonatko­zóan Mindszentg ezt vallotta: „Az általam engedélyezett és tit­káromon keresztül az amerikaiak­nak folyamatosan átadott politikai, gazdasági és ipari adatokat a pap­ságon keresztül szereztettem be az ország területéről". Mindszenty tehát esztergomi ér­seki rangját arra használta fel, hogy az ország papságát, a katoli­kus szervezeteket kémkedésének szolgálatába állítsa. Legbuzgább segítőtársa azonban Mihalovics Zsigmond prelátas, az Actio Catho- lica igazgatója volt. Mihalovicsnak 1946 május Tőrtől, 1948. március 16-ig Mindszentihez intézett rész­letes politikai is gazdasági jelenté­sei az esztergomi érseki palota pin­céjében tartott házkutatás során a rendőrhatóságok kezébe jutottak. Amikor azatán tavaly július első napjaiban az Actio Catholieában folytatott államellenes tevékenysé­ge leleplezésekor Mindszenti bele­egyezésivel megszökött Magyaror­szágról, titkos utón tovább is rend­szeres érintkezést tartott fenn Mindszentivel és társaival. Hogy mire terjedt ki ez az érintkezés, rá­világít az a 9 oldalas levél Is, ame­lyet szökése után Kómából küldött: „Eminenciás Uram! Kegyelmes pásztorom! Útközben két Ízben tettem jelen­tést Eminenciádnak s amikor aug. 2-án Rómába érkeztem, azonnal küldhettem pár sort Főpásztorom­hoz. Vájjon meg méltóztstott-e kapni soraimat? Biztonság kedvéért röviden ősz- szefoglalom eddigi utamat. Július U-ig tartózkodtam a Pázmáneuzn- ban, azonban az I. emeleti szobát nem hagytam el s még a portás sem tudta, hogy az épületben tar­tózkodom. Átment a Pázmáneu- mon Bánás püspök úr is, de 6 sem tudta, hogy ott vagyok. Father Flynn elment Münchenbe ás onnan telefonált Msgr. Swan- strom-nak. Tőle azzal Jött vissza, hogy várnak Amerikában, de egy hónapba betelik, míg mehetek, el­lenben Rómába azonnal indulha­tok. Ez utóbbit választottam. Ak­kor elvitt az amerikai titkos rend őrségre s ott azonnal adtak nekem Sigmond Michler névre egy 4 nyel­vű személyazonossági bizonyít­ványt, hogy azzal menjek el Salz­burgba. Oda utánam jön majd egyik bécsi főemberük és a salz­burgi vezetővel megcsinálják uta­mat Rómába. így utaztam el július 11-én, éjfélkor." Ezt követően Mihalovics a levél­ben részletesen felsorolja, milyen kémszolgálati tevékenységre vállal­kozott is ezt írja főnökének: „Alázatosan kérem e tervekhez ~ amennyiben megnyerik Eminen­ciás Urunk jóváhagyását*— a Fő­pásztorom hathatós támogatását. a) Nem volna-e sok, ha azt ké­relmezném, hogy méltóztassék egy levelet intézni Spelmann kardinális úrhoz s felfalva az ő magas figyel­mét reám. azt roéltóztatnék java­B MOZIK APOLLO Moouajwlálí* am* r kai f im ír novjtl partizánokról Észak csillagra Fó»*.; Arm Baxter óv Erich Ton S rooelm Flöodánok ? 5—»7—órnl»or URHHIfl Kacagtató«* bolondos amerikai vígjáték Egy férj fellázad frc's*,; George Brost «■ 3 gyönyőifl nfi Előadások) fél 6, fői H írnhot * Ä ti ti Kl Ddldvfll mnUUíjo* a) ciih film Kedélyes társbérlet zerepl k; Jo*efP ha BozenaObrova személyeid fel tpntk ; rictiKK t Elooddso- H 8 rabm solni, hogy ne helyezzenek el az N. C. W. C. valamelyik osztályán, hanem látszólag függetlenül marad­va, hogy magam viselhessem min­denütt a felelősséget, gondoskodja­nak valahogyan rólam és támo­gassák javaslataimat b) Ha lehetséges, kegyeskedjék számomra is adni egy olyon tárgyú levelet, hogy ezen információs te­vékenység megteremtését szívesen méllóztatik látni és azt is, hogy én tartsam a kezemben". Szeptember 3-án Mihalovics igy kezdi Nagy Miklóshoz irt levelét: „Kedves Miklósi Aki e levelei most átnyújtja, az a brit hatalom hivatalos, de bizalmas embere, ö általa lehet hozzám eljuttatni min­den szükséges anyagot“. Egy másik, bizalmas utasításo­kat tartalmazó levélből: „A levelem átvétele után egy hétre megjelenik valaki nálad és így szól: „Nem találkoztunk mi már a háború előtt?" — Te így vá­laszolsz: „Nem, a háború előtt". Erre átveszi tőled, amit elkészítet­tél... Minden, minden kell, ami harcra jellemző. Banditól (ez Zakar András) Is hoznak esetleg Hozzád anyagot. Azt tedd be az általad készített anyaggal egy borítékba, de semmit se írjál rá, illetve csak ennyit: San Francesco. Végy ma­gad mellé gyűjtőket és feldolgozó­kat, nem kell tudniok, hogy mi­ért. Ha költséged lesz, azt fedezni fogom. Lacinak (ez Tóth László, a Nemzeti Újság volt főszerkesztője) s hasonlóknak kell adni munkájuk­ért. A legnagyobb titoktartás szük­séges". Mihalovics meltett Mlndszenty legtevékenyebb „jelentője“ és köz­vetítője Péterffy Gedeon volt, akit 1047 elején küldött Kómába. Pé­terffy a római Magyar Pápai Egy­házi Intézet megbízott igazgatója, a Magyar Köztársaság fizetett al­kalmazottja volt. A valóságban ez csak Péterffy tényleges tevékenysé­gének fedezésére szolgált. 19 47 március 6-án kelt levelében állapo­dott meg Mindszentivel a konspi­ráció módszereiben. Ebben a többi között ez szerepel: „Monsignore Verolino különben ma közölte velem, hogy n svájci kormány hozzájárult ahhoz, hogy rendszercsen küldjenek a svájci fután útján postát és ezt az utat Eminenciád is használhatja". Nem mulasztotta el Mindszentyt a teljes diszkrécióra figyelmeztet­ni, hogy miért, erre fényt vet 1948 március 30-án irt jelentése: „A Nyugati Hírnök (a disszidált párisi sajtóattasé, Mikes Imre kő­nyomatos lapja) márciusi száma, mint kiemelt hirt hozta, hogy ö- szentsége háromnegyed órás ma­gánkihallgatáson fogadta Sulyok Dezsőt“. Péterffy — aki nem számíthatott arra, hogy az ö titkos levelezéséi is megtalálják Mindszenty irattá­rában — leveleiben gátlás nélkül írja jelentéseit, amelyek élesen rá­világítanak a Vatikán következete­sen magyarellenes és demokrácia- ellenes magatartására. A Vatikán összefogott a magyar demokrácia ellenségeivel (Sulyok fogadása, a Szent Korona-ügy) és a magyar ka­tolicizmust csak politikai eszköz­nek tekintette szovjetellenes mes- tenkedéseiben. Péterffy egyik je­lentésében igy határozza meg a Va­tikánnak Magyarországhoz való viszonyát: „Magyarország helyzetével kap­csolatban az utóbbi hetekben lé­nyeges változás történt a vatikáni sajtó és körök érdeklődésében. Míg az előtt politikai vonatkozású hí­reket egyáltalán nem is voltak hajlandók közölni, az amerikai jegyzék kapcsán és után bőségesen hozták ezeket a híreket, mint az Osservatore-ból is méUóztalik lát­ni... Csak annyiban vagyunk ér­dekesek, amennyiben a nagyhatal­mak érdeklődési körébe esünk". Mindszenty, az amerikaiak első­számú hazaúruló ügynöke, szíve­sen vállalkozott arra', hogy az or­szág „érdekes“ legyen a nagyhatal­mak számára és mindent megtett egy áj konfliktus kirobbnntása érdekében, a legalávalóbb külföldi kém szerepében. Az országgyűlés csütörtöki ülé­sén a népjóléti tárca költségveté­sét Szőnyi Tibor (MDP) ismertette. Rámutatott arra, hogy a szociális gondoskodás és betegellátás sok tekintetben már felülmúlta az 1938-as színvonalat és a miniszté­rium ez évi költségvetése további fejlesztést tesz lehetővé. Egészségügyi célokra 164 millió, szociálpolitikai kiadásokra 124 millió forintot fordítanak- Szabó Piroska (MDP) rámutatott arra, hogy a betegbiztosító intéze­tek egyesítése az adminisztráció csökkentésével jobb betegellátást biztosít. A társadalombiztosítás te­rén fontos feladat vár a szakszer rezetekre. A legnagyobb elismerés illeti a minisztériumot azért, hogy a luxusüdülöket és gyógyfürdő­ket kizárólag a dolgozók rendel­kezésére bocsátotta. Reök Iván (FKP) kiemelte, hogy a népi demokráciák szociális ered­ményei felsöbbrendübbek, mint a kapistalista, vagy feudális orszá­goké. a költségvetést maga és pártja nevében elfogadja. Kamjén István (NPP) méltatta annak jelentőségét, hogy a demo­kratikus kormányzat gondoskodik a parasztság szociális biztosítá­sáról, egészségügyi ellátásáról. A tárca költségvetését maga és pár|- ja nevében elfogadja. OH Károly a* ni szociálpoli ti k áról Olt Károly népjóléti miniszter szólalt fel ezután, kiemelte, hogy szociálpolitikai és egészségügyi in­tézményeink bár az elmúlt költség- vetési évben elérték, sőt meghaladták a háború előtti Szín­vonalat, továbbfejlesztettük. A kórházak újjáépítése során kü­lönös súlyt helyeztünk a népbeteg­ségek leküzdésére. A kórházi ágyak számának nagyarányú emelésén kívül, továbbfejlesztettük az ipari munkásság egészségvédelmét és a betegek ellátására szolgáló intéz­ményeket a társadalombiztosítás keretén belül. Mindezzel lefektettük az új szo­ciálpolitika és új egészségpoliti­ka alapjait. Az állami gyermekvédelmi intéze­tek számára a tavalyi 21 millió helyett 39 millió forintot biztosí­tunk. A régi menhelyintézmények megszüntetésével az állami gyermekvédőintézetek nevelik majd a társadalom teiies- értékü tagjaivá a múltban szám­kivetett gyermekeket. Csecsemőhalandóságunk a 10 szá­zalék alá csökkent, a tuberkulózis, halálozási arányszáma minden ed­diginél kedvezőbb. A miniszter a továbbiakban a jövő feladatait vázolta. Mcgszapo- ritják a szülőotthonok, az elme- és idegbetegek kórházi ágyainak számát. Az üzemi rendelő intézetek kiépítésével közelebb visszük a be­tegellátást a dolgozókhoz. A kór házi ágyak létszáma a tervév vé­gére eléri az 50.000-et. A kitűzött egészségügyi és szo­ciálpolitikai célok megvalósításán keresztül a magyar nép egészsége a legjobb védelemre fog találni. Kőzbiz tonságunk mintaszerű Szünoí u:án a Ház megkezdte « belügyi tárca k öltse ^vetésének tá'- gyalását. Zöld Sándor (MDP) elő­adó részletesein ismertette a kő! - sógvetés, számadiS'taüt, majd az ön- Ikormányzűi'ró) szólva megállapí­tok a, hogy az önkormányzatok 1949 évi költségvetései a takarékossági szempontok messzemenő érvényesítésével ké­szültek el. Köböl József (MDP) a közbiz on- s-ági helyzet javulásával foglalko­zott- Rámutatott arra, hogy alig néhány évvel a pusztító világhábo­rú uám kőzblztonsíági állapotunk sokkal különb, mint bármikor a Horthy- uralom Idején. Felbecsülhetetlen szolgálatot te t rendőrségünk a MAORT-szahotázs leleplezésénél, valamint Mindszenty hazaáruló tevékenységének fel^eri- -.ésénél Megemlékezett ezután ar­ról, hogy a rendőrség ezekben a napokban ünnepli megalakulásának negyedik évfordulóját. (Lelke« é1- jenzés.) Ebbői ez alkatomból az egész magyar dolgozó nép együtt ünnepel a rendőrséggel és vezetőjével Kádár János belügy* miniszterrel. Ezután Kádár János belügymi­niszter emeJkede.t szólásra'. A bér­ügyi közigazgatás és rendőrható­sági szervek feladata: minden erő­vel előmozdítani a hároméves terv sikeres végrehajtását a városban ét falun, minden erővel védelmezni éi erő­síteni a dolgozók államát és ha­talmát — mondotta. Közigazgatási szerveink e fekda- tok elvégzésére vannak beállítva. Minden tárgyilagos szemlélőnek látnia kel azt a ha tolnia s és nem sikertelen munkát, amit közigdzga- tes-tmk végzett. Kiemelte a belügy­miniszter, hogy a közi'gazgf/ási tisztviselők, különösen a községi és járási jegyzők munkájában jelentős fejlődés állt be. Ä közigazgatási tisztviselők töme­gei az elmük négy év során mind­inkább kikerültek a reakció politi­kai befolyást- alól. Hangsúlyozta a belügyminiszter, a minisztérium nagy súlyt kíván helyezni arra, hogy a közigazgatási apparátus további javításé és után- póriasát a dolgozók fiai közül biz­tosítsa A belügyminiszter ezután mél­tatta a jegyzők állami státusba vé­telének jelentőségét, majd hangsú­lyozta, hogy e belügyminisztérium legfontosabb feladatának tartja olyan közigazga:ási reformterve­zet elkészítését még ebben ez év­ben, amely a népi demokratikus ál­lam jellegének és feiadatainaK megfelelően hivatva lesz közigazga­tásunk továbbfejlesztésére. Csütörtökön délután tartotta meg a. MEMOSz Zsolnay-gyári szerve- zee taggyűlését, amely kimondta & MÉMOSz ipari szakszervezetté történő átalakulásit. A taggyűlésen Török János, a MEMOSz főtitkára ismer etté az ipari szervezkedés jelentőségét. Pél­dákkal vázolta a régimódi szalonéi szervezkedés hátrányait, amely megosztot’a az egy üzemen beiül dolgozók egységét és lehetettenné tette a szakszerve­zetek további fejlődését. Az új szervezkedési forma — mon­dót te — nemcsak megszilárdítja a szervezett munkások egységé1, ha­nem rövid időn belül a ■•ermeiésberi is éreztem« fogja hatását, lehetővé teszi a munka jobb megszervezé­séi és ezzel a szocialista termelés megvalósítását segíti elő. Végül kérte a Zsolnay-gyári ipari szervező- tagjait, hogy szakmára való tekintet nélkül szoros együttműködésben dolgoz­zanak a szocializmusért, amely a do'go-ók jobb, munkánál- küliiség, válság és háborűmentes éleiét jelen f. Lesmyik Islván, a MEMOSz he­lyi tft-kára kifejtette, hogy az épí­tőiparra ha alma s feladatok várnék a tervgazdálkodásban. Legfonfo­A közigazgatásról szólva hang­súlyozta, hogy a közigazgitá»-,- amelynek fejlődése elmaradt, f rendőrség meliett, korszerűsíteni kell. A költségvetést maga és párt-' ja nevében elfogad a­Kiss László (FKP) hangsúlyozta, hogy teljes elismeré-Sel lehet csak szólni a balügyi kormányzat terén elért eredményekről. Ma alig van ország Európában, ahol jobb lenne a közbiztonság, min: nálunk. Horváth István (MDP) kiemel:©, hogy a dolgozó népnek a nagy- birtokosok és tőkések eilen folyta­tott harcban négy segítségére vo't a belügyi kormányzatnak. iességét. Egyes tagjai esküjükhöz híven életüké: is áldoz'álk a reakció elleni harcban. Eddig 34 rendőr halt hősi halált. Kádár János ezután felhívta * figyelmet arra a toborzásra, amely február elsején kezdődik meg- In­nen az országgyűlésről hívom fel- munkásságunk és dolgozó paraszt­ságunk öntudatos elemei — mon- dotts-, — hogy legjobb fiaikat küld­jék be e demokratikus áltemrendet. védő szervezetbe. A továbbiakban kiemelte, hógy t helügyrmnisz érium Államvédelmi,. Hatóságát, amely a rendőrhatósá­gok között a legfontosabb funkciói tölti be, s jövőre még tovább fejlesztik. A Mindszenty bűnügyben a rend-' őrség jó munkát végzeri és a nép­ellenes bűntett minden vádja a bi­zonyítékok tömegével megdön He- tétlenül alá van támasztva. Végül közölte a belügyminiszter;, hogy a rendőrség tovább fejlesz­tése érdekében kilenc rendörkerű- leri főkapitányságot szerveznek. ' belügyminiszter nagy tetszés­sel fogadott beszéde után az or­szággyűlés a belügyi tárca költség- vetését ál:alánosSágban és részié- leiben elfogadta. Az országgyűlés legközelebbi ülé­séi1 pénteken- délelőtt 10 órakor tartja, napirendjén' az iparügyi :á.rca költségvetésének tárgyalá­sával- — Az ülés háromnegyed 5 órakor ért véget. sabb célkitűzés tz őnköíség csök­kentése. Kérte o szellemi dolgozó­kat, hogy mint az ipari szervező: egyenérékű tagjai segivsék ebbéri a fizikai doglozókat. Di3os Kovács József megállapí­totta, hogy az ipari szervezkedéssel megva­lósul az az üzemen belüli nagy csatád, amelynek kiatekításán már eddig ;* annyit fáradoztak és amely képes­sé feszi a munkásokat arra, hogy a szocializmus célki űzéseit az üzemen belül megvalósítsák. Kálié Árpád élmunkás a massza­malom dolgozóinak határozati ja­vaslatát olvasta fel. A javaslatban n masszamalom dolgozói kötele- zet'séget váltnak a gépek hibátlan karbantartására, a munkahelyek tiszten tartására és arra, hogy a munka jobb megszervezésével olcsóbbá teszik a villamosításhoz -zükséges szigetelők gyártását A különböző szakmájú dolgozók felszólalásaikban üdvözölték az ipar? szervezet megalakulását, bejelen­tették csatlakozásukat és ígérete1 tettek arra, hogy min1 egy szerve­re agjai minden erejükkel töreked ni fognak az üzemben e ^zoclaiiaUi széfem megvalósítására Kádár János bejelenti a demokratikus közigazgatási reformot günk becsülettel teljesítette kö:e­Á Zsolnay-gyárban is megalakult az ipari szakszervezet A. dolgozók elhatározták: olcsóbbá teszik a villamos szigetelők gyártását

Next

/
Thumbnails
Contents