Dunántúli Napló, 1948. december (5. évfolyam, 276-301. szám)

1948-12-05 / 280. szám

4 DUNANTŰU NAPLŐ ne­Délamerika a dollár láncaiban Mu: VICTOR VALESCO A Igtinamarikai oilág 21 köz­Áruiigra oszlik, amelyekben ke­rtken WO millió ember él a me­xikói határtól, egész a Carbo de Romot argentínai kopár vidékéig ' Ennek világrésznek a talaja olyan termékeny és gazdag mint kevés más országnak. Itt terem a leg­több cykor, kakaó, kávé, dohány és trópikus gyümölcs. Argentiné­ban a legtöbb hús és gabona. Egyedül Venezuela elláthatná olajjal a oilág országait a Szop- jetúnión és USÁN kídüI. Chilié gyártja a világon a legtöbb nit­rogént, ott bányásszák a legna­gyobb menyiségű rezet, A brazil nasbányik a leggazdagabbak a földön. Latinamerika oalóságos paradicsommá válhatna ha ter­mészeti gazdagságát a dolgozó nép élvezhetne. Azonban ez nem így van. Ezek a hatalmas kin­csek az északamerikai trösztök birtokában vannak és a latinamé- rikai országok dolgozóinak élete állandó nyomorúság és nélkülö­zés. A Wall Street urai nemcsak a természeti gazdagságnak, ha­nem a szolgakormányokon ke­resztül a politikai hatalomnak is az arai. Honduras állam költség­vetése ötször kisebb, mint az a haszon, amelyet az United Com­pany profitál az országból. Ugyanennek a trösztnek van a birtokéban Quatemala állam leg­több koncessziója építkezése, vas­úté és oillanyielepe. A különböző országok gazdasá­git az amerikai monopolisták el­sorvasztják és csak egyetlen ipar­ágat fejlesztenek ki: Gubát a cu­kor Venezuelát a petróleum, Bo­líviát az ón, Brazillát a kávé Qvatemalat a banán országának nevezik. s mindez azt jelenti, hogy ezeknek az országoknak a trösztök és monopóliumok által iránytott gazdasága hatalmas hasznot hajt az USA számára. 1917-ben Venezuela 63.J millió tonna petróleumot termelt. Ha ennek a haszna az országban maradna. 4 millió bcriszülött boldogan és ké­nyelmesen élhetne, de a Venezue­lai olaj a Standard OH tröszt birtokában van, amely a kor­mánynak másfél dollárt fizet egy fonna petróleumért, hogy a világ­piacon 20 dollárért értékesítse. Venezuela Iparának és kereske­delmének 80e/e-a amerikaiak tulaj­donában van. Egyedül Argentina kezdi szétbontani azokat a szála­kat, amelyek nemzetgazdaságát az USA monopolistáihoz fűzik és megpróbál a gazdasági konjunk­túrában önállóan kereskedni Eu­rópával, Ezt a Wall Street nem nézi túlságosan jószemmel, amit a legjobban az bizonyít, hogy a Perron ellen elkövetett merénylet lettesei a buenosuiresi USA kö­vetség felbérelt jel voltak. Az északamerikai tervek latinameri- kát hatalmas .nyersanyag raktár­rá fejlesztették a saját iparuk számira. Er állandósítja ezekben az országokban a nyomort. Nem­régen Torres Bődet mexikói kül­ügyminiszter különös nyíltsággal így beszéltr „Latinamerika népe ma rosszabb körülmények között él mint Európa lakói a háború ioe jén a náci koncentrációs tábo­rokban." Esek az állítások nem túlzot­tak. A benszülött munkások élete a lehető legnyomorúságosabb. A tuberkolózis a szifilisz különböző járványok tizedelik a rosszul élel­mezett és rongyokba öltözött la- kóssigot. Bolíviában a gyermek- halandóság meghaladja a 80%-ot. Qujüelamalában a lakósság 50 százaléka mezítláb jár. Mexikó fővárosiban tömegesen lehet látni embereket éjszaka a nyilvános padokon vagy a házak küszöbén aludni. Caracasban, Venezuela fővárosában es a kontinens sok más városában a munkások bara­HERMAmÁL össztánc a Nőegyletben. kokban laknak, szalmán vagy gyékényen alusznak. Ilyen körül­mények között nem csodálatos a műveltség hihetetlenül alacsony foka. A legutolsó hivatalos sta­tisztika szerint Bolíviában 1000 lakosra 800, Haitiben <50. Cubá- ban 600, Costarikában 320, Ar­gentinéban 120 analfabéta esik. A latinamerikai nép ismeri aj imperializmust és életre halálra gyídöli. A gyűlölet pedig harccá változik. A hihetetlen terror elle­nére állandóan nőnek a kommu­nista pártok és az imperialista­ellenes harcban vezetik a mun kásosztályt a győzelem felé. A csilléi szén és rézbányákban le­zajlott sztrájkok, a Rio de Janei- robar» történt óriási tüntetések csak kezdetei ennek a mozgalom­nak és máris félelembe ejtik az amerikai bankárokat. Mexikóban a közeljövőben nagy antümperia- lista kongresszus lesz, amely majd összehangolja az összes haladó erők harcát. Az amerikai tőkések a világ leggazdagabb országait koldusok és nyomorékok földjévé lettek. General Sandino az anU imperialista küzdelem Nikaraguai harcosa, palamikor ezeket mon­dotta: „Csupán, egyesülten ' és egységesen szabadulhatunk fel az amerikai iga alól." — Ez a jel­szó mélyen begyökerezett a dél­amerikai tömegek tudatúba, ame­lyek most élethalál harcra indul­nak a világfeletti uralom új meg­szállottjai és őrültjei ellen. m — linn I rnmm —ni _ _ ________ .. ■ m — >, qqaz amerikai imperialistáit D€> lfú4AvC€' fasiszta dlklalorjelölii A napóleoni pózokban tetszelgő és a hitleri diktatúra után sóvár- gó de Gaulle a zűrzavaros fran­cia belpolitikai helyzet anfant terribleje. Az Utóbbi időben átlag két-hirom hónaponként váltakozó kormányok ha’bókolnak előtta, a harmadikutas, áruló szociáldemok­raták Blunvmal és a munkásokra lövető Moch bel' űgyminiszterre! az élén készséges csatlósaikká alja- sedtak és « rend­szerváltozásra le­ső reakció benne látja reménységei lovagját. De Gaulle, meg­feledkezve arról, hogy az _ atlanti partraszállás és Franciaország fel­szabadítása csak azért sikerülhe­tett, mert a náci- hadigépezet zömét a Szovjetunió kö­tött# le és zúzta szét, most habzó szájjal uszít a Szovjetunió és a né­pi demokráciák ellen. Németor­szág bevonását követeli nyugat­európai tömbbe és természetesen tárt karokkal várja Amerika tevő­leges katonai segítségét. ..Ami en­gem illet — mondotta egyik leg­utóbbi beszédében — kijelentem, mmden készen áll arra, hogy meg­mentsük az országot. Amint a helyzet megkívánja, azonnal be- ivatkozunk. * Ami a felkészülést illeti, de Gaulle ezúttal nem túlzott. Köztu­domású. hogy pártja zsúfolt fegy- verrakUrral rendelkezik az ame­rikaiak jósoltából, a hírhedt „de Gaulle testőrség" tagjai pedig, akárcsak Horthy darutollas bri* gantijai, a Prónay, Bibó és Osp- tenburg különítmények. legutóbb Grenobleben sortíizet adtak de Gaulle ellen tűntető munkásokra, akik közül egy meghalt, többen pe­dig megsebesültek. Jules Moch természetesen nem tudta kinyomoztatni a gyilkosokat, ezzel szemben a belügyminiszté­rium gépkocsiparkját és havi 3 ezer liter benzint bocsájtott de Gaulle rendelkezésére, amikor még a men tőkocsikat is csak szűkösen tud­ják ellátni benzin­nel. Az Humanité leleplezett még egyéb „édes" tit­kokat is, Moch és de Gaulle benső kapcsolatairól. — Például azt _ is, hogy a fasiszta diktátor! elölt 10 millió frank „ál­lamsegélyt" ka­pott propaganda­útjai költségeire. De Gaulle, párt­inak legutóbbi országos kongresz- szusán fenyegetőn és magabiztosan jelentette be: „Ha a kommunistá­kat bevonnák a kormányba, azon­nal illegális eszközökhöz nyúlunk azok kiszorítására.“ Tehát ponto­san úgy cselekednék, mint ideálja, Hitler, aki 15 évvel ezelőtt ugyan­csak puccsai és a nemzetközi nagy­tőke segítségével ragadta kézbe a hatalmat. De Gaulle és imperialista gaz­dái azonban megfeledkeznek egy döntő fontosságú tényezőről. Ar­ról, bogy a francia dolgozók, akik milliós tömegekben hareolnak sza. badságukért és függetlenségükért, gyűlölik az elnyomatást és eddig minden diktátort leráztak a nya­kukul. Nem kétséges: de Gaullet épúgv ez ebek harm'ocadiára ve­tik, mint a többi fasiszta diktátort, akik sárba tiporják a dolgozók po­litikai szabadságjogait cs emberi méltóságát. Pécsi■ KIRAKAT „Qiam lmlek ma nm adta.. “ — Ml baja van már megint az én mólcueimnak — kérdezte az elomló bájú Wciszackerné rossz­kedvű férjétől, oki fújtatva ült le az asztalhoz. — Hagy békén Amália —nyög­te a férfi is hirtelen mozdulattal kötötte meg nyakán a damaszt szalvétát, de olgan erősen, hogy az arca belekékült. Húsos kezével torkához kapott és úgy lazított rajta. Egy-két kanál leves után félre­tolta a tányért és sötét arccal te­kintett a „lány" kezében levő tál­cára. Undorral vett ki egy liba­combot. Amikor a halat hozták, felhördült: — Megmondtam, hogy ne paza­roljatok! A malac és a libasült teljesen elég lett volna. Ezekben a nehéz időkben áldozatokat kell hozni. Lám, szegény francia bá­nyászok ... Itt a hatást lesve a „lány" felé sandított, akiről tudta, hogy szakszervezeti tag. Tovább azonban nem folytatta, amikor látta, hogy annak arcán nem fény­lik jel á lelkesedés. — Na, kimehet fiam, mondta megenyhülten és egy utolsó darab rántott hatat tett tányérjára. — Ha nem tudnád, Amália, tisztára tőnkre tesznek bennünket. Bambulek mesélte ma, — a „tűz­nél" levő emberétől tudja —, hogy A SZTÁLINI ALKOTMÁNY DIADALMAS ÜNNEPE A Szovjetunió alkotmánya, amely 12 évvel ezelőtt lépett életbe, egy szocialista ország társadalmi rend­jén épült fel. Akkor alkották, ami­kor mér teljesen véget vetettek annak, hogy ember az embert ki. zsákmányolja, amikor megsziiár. dalt a termelőeszközök szocialista tulajdona, eltűnt a földesurak. a kapitalisták, a kulákok és speku­lánsok osztálya. A munkásosztály kizsákmányolásának minden lehe­tősége ki volt zárva. Ui parasztság éli már a Szovjetunióban, túlnyo­mó többségében kolhozparasztság, amely munkáját nem elmaradt egyé­ni munkára hanem közös és fejlet­tebb gazdálkodásra alapozta- U] értelmiség keletkezett, amelynek többsége , munkásosztályból, pa­rasztságból és más dolgozó réteg­ből származott. A régi értelmiség kénytelen volt a vagyonos osztá­lyokat szolgálni, az új már egyen­rangú tagja a szovjet társadalom­nak. De megváltozott . Szovjetunió­ban élő nemzetek egymáshoz való viszonya is. Amikor Sztálin beter. jvsztette az új alkotmányterveze­tet. hivatkozott a soknemzetiségű kapitalista államok helytelen nem. zeüségi politikájára, hivatkozott a monarchikus Magyarország e té­ren csődöt mondott kísérleteire is; Ugyanakkor a lenini nemzetiségi politika kétségtelen győzelmét is kimutathatta, amellyel sikerűit^ a. Szovjetunió mintegy 60 különböző nemzetét, nemzetiségét és népcso, portját a Szovjet népek nagy csa­ládjában egyesíteni­A kapitalisták alkotmánya abból indul ki, hogy . társadalom ellen­tétes osztályokból áll. vagyonosok­ból cs vagyontalanokból és bár­mely párt jutna fs uralomra, az állami vezetésnek a burzsoá osz­tály kezében kell maradnia. A Szovjetunió alkotmánya épp el­lenkezőleg, azon alapszik, hogy nincsenek ellentétes osztályok, hogy a dolgozó osztályok vannak hatalmon, az állami vezetés a munkásosztáy kezében van és al­kotmányra azért van szükség, hogy a dolgozóknak kedvező társadalmi rendszert megszilárdítsa. A kapi­talista alkotmányok abból indul­nak ki. hogy a nemretek és fajok nem lehetnek egyenjogúak. Hogy a látszólagos „jogegyenlőség" mit fed, gondoljunk csak a négerüldő- ző Amerikára. A nemzetiségek jo* gait csorbító polgári államokra. Az imperialista államok gyarmatain élő benszülött lakosságra, ame. Ivek legelemibb jogait Is lábbal tiporják, akár ameriloak. akár angolok, franciák, vagy hollandok az elnyomók. A Szovjetunió alkot­mánya ezzel szemben azon az el­ven épül, hogy a bőr színe, vagy a nyelv különbsége, *z államfej­lődés színvonala, vagy a nemze­tek és fajok közötti bármilyen más különbség, nem szolgálhat alapul arra, hogy igazolja a nemzeti jog- ogynnlőtlenséget. Minden nemzet- nek ás fajnak egyforma jogokat kell élveznie a gazdasági, szociális ál­lami és kulturális ólet minden te­rületén. Egyes kapitalista államok alkot­mánya demokratikus elveket han­goztat. mint az Egyesült Államok, vagy Anglia — miközben a jog­fosztás minden eszközévé] fedik feli kiké, kiknek az érdekében va­ló „demokratizmusuk". A rabszol­ga-törvények bevezetése, ■ hala. dószellemű emberek bebörtönzése cs nyílt üldözése mind elfér ade­n.iokrata" országok alkotmányá­ban. Az összes polgárok egyenlő választójogáról beszélnek — s az USA-ban csak nemrég rekesztet­tek ki 30 millió polgárt a válasz, tójogból. A burzsoá alkotmányok leszö­gezik a polgárok jogait, de nem gondoskodnak e jgok megvalósítá­sának feltételeiről. Beszélnek a polgárok egyenlőségéről, de le­het-e vájjon egyenlőség munkálta­tó és kizsákmányolt, iöldesúr és paraszt között 7 A szólás! és gyü­lekezési „szabadság" jegyében lö­vetnek az imperialista államok­ban a tömegekre. A „sajtószabad­ság" nevében történik hogy ■* Egyesült Államokban minden aaf. tótermék a trösztök uralnak kezé­ben van. A Szovjetunió alkotmánya nem szorítkozik a polgárok formális jogainak jeszögezésére. a fősúlyt e jogok biztostíásárs helyezi. Nem­csak deklarálja a polgárok egyen- {cgúságát, hanem törvény formá­jában szögezi le a kizsákmányoló rendszer megszüntetésének tényét. Nemcsak leszögezi « munkára vn. ló jogot, hanem biztosítja is. tör­vény formájában fs lerögzítve, hogy a Szovjetunióban nincsenek válsá­gok, amelyek munkanélküliséget szülnek. Nemcsak deklarálja a de­mokratikus szabadságjogokat, ha­nem törvényhozási úton meghatá­rozott anyagi eszközökkel gondos­kodik megvalósításukról is. A Szovjetunió alkotmányának je­lentősége tehát túlnő a szocialista birodalom halárain. Ma, tizenkét* fedik évfordulóján azért f# beszé­lünk róla mert abban az évben szövegeitek, amikor a fasizmus zavaros hullám« árasztotta el a világot és így vádiratnak i* ké­szült »zok ellen akik beszennyez, ♦ék a világ legjobbjainak demo­kratikus törekvéseit. Beszélünk ró­la, mert a fasizmusnak ma is van­nak képviselői. |ddk új elnyomá«- ba szeretnék dönteni „ népeket. A Szovjetunió alkotmánya tahit erkölcsi segtíség és támasz la va­lamennyi nép számára; arról be­szél. hogy a szocfalfzmus legyőz- betetleo. Legnagyobb jelentősége abban van, bogy bizonyítja; ami a Szov­jetunióban már megvalósult, meg. valósítható más országokban is. A Szovjetunió azonban az el- múlt tizenkét esztendő a1 sít még erősebbé, hatalmasabbá vált. le­gyűrte az emberiség leghalálosabb ellenségét; a nád fen évadot és ma keményen őrt élj a béke vé­delmében. államosítják <7* házakat. Sürgősen el kellene odri, de csak úgy talá­lunk rá vevőt, ha beköltözhető lakást tudnak biztosítani számára. így is történt. Eladták a házat, vettek helyette szőlőt, szép épület­tel és vidám házavató vacsorán ünnepelték a pompás vételt. Csak Weiszacker arca volt borús. Amália figyelmeztette is emiatt: — Mibajod már meginti Egész este a búsképü lovagot játszod. — „Mókuci" hörögve súgta oda: — Tisztára tönkre ... képzeld ,.. Bambulek meséli .... államtitkár barátjától tudja, hogy a teraév fordulója óta vásárolt szőlőket igénybeveszik az élmunkások szá­mára. Eladjuk... — Eladták. Vettek rajta brilliánsot. Egy napon Amáliát szivgörcs- ben fet rengve találta a rckamlén. — Lakásnyomozó volt itt — zo­kogta — és azt mondta, hogy ketten nem lakhatunk hat szobá­ban. Fel is vette a lakás hely­színrajzát. — Az éjjel nem alud­tak semmit, de nem találtak ki­vezető utat a veszedelemből. Weiszackert egészen megtört< • szerencsétlenség, amikor két szo­báját kiutalták egy „éhenkórász" tanárnak. A móllá Ifét hétre fel­költözött az Üdülőszállóba, hogy megrendült egészségi állapotát helyreállítsa. „Mókuci" is feljárt ebédelni. Tisztára tönkre.,, — kezdődött minden beszélgetés sut­togva — Megint újabb Nemzeti Válla­lat alakult. Bambulek épen ma mondta, hogy mindazok cukor­elosztást jogát megszünteti, akik nem tépnek be a pártba. Belépek — suttogta elszántan. — Szóltam a naggtextiles Révedinek, akit már régebben tag. hogy ajánljon be Minden rendben lesz. Este találkozott is Beveti ivei éf félénken megkérdezte a nagy fér fiút: — Na, mit végeztél1 'Az lesújtva válaszolt: 1 — En mit végeztem? Eng«1' végeztek kt. Kizártak a pártból minden előzetes értesítés nélkül-t»

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents