Dunántúli Napló, 1948. december (5. évfolyam, 276-301. szám)

1948-12-05 / 280. szám

IMS DECEMBER 5 DUNÁNTÚLI NAPLÓ 5 'IFUW4 Ha valaha PáprAd felé vita az utad, szállj ]e a vajszlói állomáson, aztán indulj a; észak felé az or­szágúton. Ne kérdezz senkit, oda­találsz magadtól is: odavezet a gépek és traktorok, a páprádi Me­zőgazdasági Gépállomás gépeinek fétreismcrheft ellen dübörgése. — Amint átmégy a Feketeviz hídján, jobbról is, balról is hallhatod ál­landó, monoton zokogásukat. Az­tán, ha értesz a gépekhez, megál­lapíthatod, hogy balról egy 35 ló­erős Hofherr, jobbról pedig egy egy 25-ös MÁVAG félreismerhetetlen, zúgását hajlód. Utadon csak elvét" ve találsz már, ilyenkor télelőn egy-két ökör vagy lóvontatású eke- fogatot. Itt, ilyen földön csak a traktorok merészkednek bele az Ormánság fekette földjébe. A volt cselédség! udvar egyik épületét traktor-színné nevezték ki, a mellette lévöt üzemanyag­raktárnak, míg a harmadikat egyéb gépek számára. Ez utóbbiban tár­csák, szelektorok, ve tógépek és cséplőgépek állanak munkára ké- •zen. Molnár István, g gépállomás ve­zetője éppen körúton van, Kia- azentmártonban felülvizsgálja a gé- rok és a traktorosak munkáit — világos.’! fel Sairlós János, a he­lyettes vezető. Mert ott is dolgozik egy gép. Egy meg Kelemenligeten, Sástyapnsztán, kettő pedig a páprádi határban __ Tegn a Relőtt két ?ss gépet kaptunk —- meséli büszkén. Még acélos fénnyel, tisztán, olajosán csillog­nak a gépóriások. Sarlós elvtárs megsiraogatja őket. Az első már holnap, holnapután meg a másik is üzemben lesz. Egy-egy traktor kapacitása napi 8 érái munkaidővel 6-7 kát. hold. A gépállomás körzetébe pillanat­nyilag 25 község tartozik. Amilyen népszerűek a munkáítalási díjak, olyan tömegével veszi igénybe a szegényparasztság a géperőt. Ló- fogattal való szántás holdankint 90 és 120 forintjába kerülne, ugyanakkor a gépvontatta szántási díj 30-40 és 50 forínlt, aszerint, hogy sekély, közép vagy mély­szántásról van szó. Az ugartár­csázás és tar lészán tás 24, ill. 16 forint. Sokan azzal érvelnek a gép­pé) történő szántás ellen, hogy n*m lesz elég trágya. A gépesítés ezzel' szemben azt jelenti, hogy e Jó és ökör helyett inkább a jólte- ielő tehenet tarthatnak és a meg­lévő állatok trágyája még inkább belterjessé teheti a gazdálkodást. Tíz Irakion», ebből egy gumikerekű vontató­nak tor. 10 traktoreke, 10 borona, lsét szelektor, 12 vetőgép, 2 csép­lőgép és egy utánfutó kocsi a íépáJIomáa készlete. Még ez év fo­lyamán silőt&ltők, t ingorlmorzso- lók és kalapácsos darálók egészí­tik ki a gépállományt. A 12 vefőgápet mar'd a földiái- vesszövélkezétek kapják haszná­latra, egy idényre 300 forintért s ők adják ki a gazdáknak, ők ma­fiuk nem keresnek rajta, így 1 kát. bold elvetésére kb. 1.50 forintos használati díj esik. Télen, mikor nem hajtja a kö­telesség a gépeket, a gépállomás állandó vezetői és segédvezetői té­li tanfolyamokon vesznek részt. Itt aztán — világosít fel Veigerl rerenc elvtárs, segédvezető^ — Nemcsak gyakorlati, banam elmé­leti, világnézeti kiképzést is kap­rai. Örömmel újságolja, hogy nem­sokára ő is vezető lesz egy Hof- berzen vagy egy MAVAG-on. — Mink itt az állomáson — vág Jegygyűrűk, svájci karórák« aranyékszerek, nyakláncok, ezüst ajándéktárgyak Krimker és Sánta órás, ékszerész, látszerészeknél lókai-tér 9 az. 14621 bele a beszélgetésbe Sarlós János — jól megnézzük, hogy kinek szántunk. — Kováo8 bácsi 3.5 holdját őrömmel szántjuk fel. — A 74 éves Kovács gazda boldogan vette ezt tudomásul, Szalanezy Mihály 100 holdas kuláik azonban konvencióját küldte át a szomszédos Máriamajorból, hogy 20 holdját felazántassa. — Nagygazdáknak nem szántunk, amíg egyetlen kispazasztnak 1» szüksége van * traktorra -—mond­ják határozottan. Ormánság szegényparasjstjai már megismerték a mazógazdasági gé­pek áldásait. Sohasem történt még meg, hogy egy mázsa kukorica árán felszánthasson a gazda egy hold földet. De így lesz nemsoká­ra nemcsak Páprád és környékén, hanem szerte az egész magyében, kikúsznak a traktorok, hogy min­denüvé elvigyék a dolgozó pa­rasztságnak a népi demokrácia se­gítségét és építsék az új jövőt..’, dagók kiváltságai Nyergesné viszi A Zscínay gyárban dfitítán {fl ötkor, munkaadó u;án a munkás- nők asszonykörbejj tanulnak, hogy pótolják a mulawtífctakat, egyre világosabban lássák munkájuk ér­telmét és művelődjenek. Mixe az MNDSz asszonykör felelőse Nagyné a kultúrház könyvtártermébe ér, már tizennégy munkásnö várja örömmel. Olyan asszonyok, akik a mindennapi munkán túl nem igen érdeklődtek más iránt. Vezérné ha iskoláskönyv fölé hajló gyermeket iát arra gondol „Ha én Is ilyen iskolakőnyvből -.anulhaitam volna" Most munkától elfáradt kézzel la­pozzák jegyzeteiket és könyveiket, de csillogó szemekkel hallgatják az asszonykor vezetőjének szavait ar. ró'.: „Amit minden asszonynak -ud- nla kell!" örülnek a Zsolnayban az asszonyok, hogy foglalkoznak velük, mert a műit rendszer tuda­tosan akadályozta őket abban, hogy tanulhassanak, művelődjenek.­Ma erről beszélnek, azt vitatják, hogy a műveltség nem lehet a gaz­Uj honfoglalás Resch-pusztán Közösen termelő mintabirtokot létesítenek az eddig kis parcellákon küszködő gazdák ü siklósi möút men :ér\ Pécstő' csak egy ugrás- nyira található az egykoii Resch-puszta. A tágas, tiszta udvaron bizottság szemre­vételezi a derékszög alakban épül lakásokat, az állatállományt, a ha­talmas istálló1, emeleti részén a magtárral, a szín alatt pihenő trak­tort az ötösekével, a ve’őgépeket, a kétszáz sertés hizlalására alkal­mas ólakat a górékkal és mindaz'', ami egy jól felszerelt gazdasághoz tartozik. Pillanatok alatt kialakul a hozzáértők véleménye: it: dolgozni 3 népi demokrácia jóvoltából nem­csak öröm, hanem kitüntetés is azok számára, akik néhány napon belül új honfoglalást hajtanak it: végre. SZ87 MIMS Iliül | tad?’ — ■ ■——— Du&ztához. amely legutóbb a Pécsi Közjóléti Szövetkeze: bérletében vol\ a kö­zelmúltban ajánlották fél szövetke­zeti gazdálkodás céliára, amire ki­válóan alkalmas és hamarosan az ország legkiválóbb minta szöve‘ke. zeti gazdasága lehe:. így érkezett el Resch puszta ahhoz az állomás­hoz, amikor végleg rendeződik a sorsa, birtokba veszi tizenkét szor­galmas, kfűnően dolgozó paraszt- ember, akik táblás műveléssel bi­zonyítják majd, hogy együttes munkával, szövetkezetben dolgozva sokkal nagyobb hasznára lesznek a népi demokrácia termelésének, mintha felparcellázták volna est a százholdas, gyönyörű földet is. A ma még raktárul szolgáló „nagyházba” és az egykori cseléd­lakásokba a jövő hét folyamán be­költöznek az új tulajdonosok, akik alig várják már a percet, hogy megjelenjék értük a '‘eherautó és elhozza őket új otthonukba, ahol már a karácsonyi ünnepeket is töl­teni szeretnék. A lakásokon kevés javítanivaló akad, így ez az álom is valóra válik. mos1 a hivata­los SZOT' 9 lennaovobb gondban vek vamjak, mert nem mindegy a népi demokrácia fejlődő gazdasága szempontjából, hogy kik kerülnek ebbe a kis paradicsomba. Amióta híre ment! az új településnek, any- nyl a jelentkező, hogy akár tíz Even birtokra is sokan lennének. — Hiábavalónak bizonyul a kulákok és reakciós hírverők minden eről­ködése, a falvak népe ma már vi. lágosan látja, hogy a jövő a _szö- vetkezeteké. A jelentkezők között kéH tucatra való akad, akik hajlan­dók lemondani saj*‘ földjükről te. csakhogy eljöhessenek ebbe a min­tának induló szövetkezeti gazdálko­dásba. Mindenki tudja, mennyire más közösen termelni, mint az egyéni parcellákon küzködni. — A jók közül te a legjobbakat kell ki­választani és ez ör’ént meg a hé. ten Baranya különböző falvaiban. Hz ui MqIüIgIí közül hat csa­tád Csány- oszróró! ke­rül ki. A hét végén a Magyar Dolgozók Pártja helyi szervezeté­nek helyiségében jöttek össze azok a boldog emberek, akik fél lábbal már új hazájukban érzik maguk»1. Vezeőjük Varga Lajos 36 éves, kétgyermekes gazda, akt a traktor­vezetéshez is ért. A meghatottság­ból alig rúd beszélni, amikor meg­hallja, hogy végleges az áttelepülés. — Evek óta ez volt a legszebb álmom, csak ezt nem tudtam, ho­gyan valósulhat majd meg. Soka" foglalkozunk beszélgetés közben a szovjet gazdálkodós rendszerével és úgy láttuk, hogy igen nagy do­log odáig jutni a szövetkezés terén, ahol 5k vannak. Ml, akik inner me­gyünk. ismerjük egymást Jól, nem lesz nehéz az együttdolgozás. Csa­ládjaink alig várják már, hogy ott lehessünk. Hány csoport halhatja l/XÄ ’kitörését a helyiség egyre jobban benépesül, és minden szavára meggyőződés­sel bólogatnak. Valamennyien így gondolják, de ügy érzik, ők nem tudják ilyen szépen elmondani ért, ami ott belül most hevesebben do­bogtatja azt a kis húsdarabot, amit szívnek neveznek. Talán még élje­neznének is örömükben, ha az: nem találnák kevésnek ezekben a nagy pillanatokban. A kabátokat azonban egymásután gombolják ki: — Jó! fűt ez a cserépkályha, — mondják leplezőn,.. Újabb megható jelenet követke­zik, amikor a vármegyei -érméiéi! elnök ismertetni kezdi előttük a Reseb-nusztai helyzetet. — Ne is mondja tovább. — kér. lelik őszintén, — hiszen annyi szé­pe: hallottunk már eddig Is, ho; talán nem is tudjuk kivárni a k tözés Időpontját. — A mestervizsgára előkészítő 6 hónapos tanfolyamra jelem'kezei­tek december 6-án, hétfőn 8—124g beiratkozhatnak az Állami Ipari Leányközépiskola igazgatói irodá­jában. Beiratási díj nincs, ellenben lefizetendő az ekö havi 'tandíj fele. Pillanatok alatt — Mikor akarnak indulni? — hangzott el a várva-várt kérdés. — Akár botnap, — vdt a rövid felele:. eldől, hogy « jövő hét közei, pén jön két te­herautó és megtörténik az átköl­tözés. Közben elhatározzák az: is, hogy a Rescb-ből a két első betűt meghagyják és „Remény-pusztának’ keresztelik majd el új otthonuk»:, ha a többiek is hozzájárulnak. El­határozzák azt is, bogy a gazda volt lakásának egyik nagytermét kultúrterem céljár használják fel, mert tanulni is akarnak és köny- nyebben megy, ha azt Is közösen végzik, A sok boldog ember kö­zött különösen boldog is akad: egy erdélyi gyerek, aki a Hargita tö­vétől kerül: a Mecsek tövébe. —• Most már megnősülhet, mert van mire alapozni az életet. Az eskü­vőt már a Remény-pusztára -jerve- zik. Iván László. a zzót. Párhuzamot von a régi rend­szer Iskolapolitikája és a demokra­tikus oktatás irányelve között: mesterséges válaszfalat emeltek a gyermekek közé, a munkásember gyermekét lenézték, kinézték az iskolából, — ezért sok értékarflgy- fakadásig sem juthatott el. Tizen­négy munkásnö néma fejbéllntásta! bizonyítja, hogy ez fgy volt. Nagy­né kibővíti a vitát- A népi demo­krácia azért valósította meg a nyolc osztályos általános iskolát, hogy minden dolgozó gyermeke számár* egységes műveltségi alapot adjon. Kertészné sem szofukar asszony. Az MNDSz lelkes asszonyainak «* Iskoláért folytatott eredményes munkájáról beszélt, arról, hogy milyen eredménnyel járt a „Dolgo­zók az iskoláért" mozgalom. A gyermekek beiskolázásának fontot tág Arái it hosszabb vita ah’ kult ki. Ngergetni már gyakorlati térre tereli a nőt; „meg kell tudni, mi az oka, bogy a gyér- mekek közül egyetek nem járnak itkolába rendszeresen." Sxendrődi Jótsefni is felismeri a beiskolá­zás jelentőségét. Arról a szeretet­től beszél, amely nélkülözhetetlen a gyermekek jóutra való vissza­vezetéséhez. A beszélgetés torán döbbennek rá arra, hogy mennyire nem látták eddig a sortproblémő- kat ét mennyi tennivaló vár rájuk is, amelyekkel előbbieoihetik a haladást, népi demokráciánk fej­lődését. Alfőldiné a népi kollé­giumok feladatairól ét arról tájé­koztatja asszonytársait, hogy ma már nem akadály a szegénység a munkás- és parasztit jóságnak ta­nulásánál. Vezémé több mint tíz éve dol­gozik a gyárban. Gyermekére most munkaideje alatt az üzem napközije vigyáz. — A múltban napi 9—It órát dolgozott, sokszor még „fu- jás’’ után is. Az akkori 7.13 pengő keresetével szemben, most túlórázás nélkül megkeresi a nyolcvan fo­rintját hetenként és büszkén mond­S ! „Most magunknak dolgozunk”. indennapos problémánk, a munká­hoz való viszony, a termeié* és citládvédelem kérdései kerülnek napirendre ez asszonykörök vita­estjein. Azok az uszonyok, akik az aaszonykörökben magukba azfv- Ják a tudást, azt tcrjtsztlk ll, ké­szen arra, hogy a falvtlágosítá* fegyverével harcoljanak a tudatlan­ság és rosszhiszeműség ellen. Nagygyűlésen beszél a pécsi asszonyokhoz a Nemzetközi Nökongresezus három külföldi vendége December 8-án, szerdán a Nemzetközi Demojuatikus Világszove- ség három külföldi tagja, egy szovjet, egy francit és egy gyarma t aszony érkezik Pécsre. Pécs demokratikus asszonyai délelőtt 1! óra­kor ünnepélyes külsőségek között fogadják a vendégeket az MNDS? otthonában. Az ünnepség tulajdonképpen már 7-én, kedden délután nagy fáklyás-zenés felvonulással kezdődik, amikor is Pécs város valamennyi dolgozó asszonya és lánya, a Jaényközépiskolák felad tagozatának részvételével a béke mellett tüntetnek. Szerdán délután 4 órakor a Pécsi Nemzeti Színházban nagygyű­lés lesz, melyen a vendégek i* felszólalnak, Fellobogózoit vAto«, fel­díszített üzemek várják bárom világrész kiküldötteit, * — -----------------­Bő séges felhozatal a piacon A szombati hetivásáron vala­mennyi pécsi piacon bőséges fel* hozatal mutatkozott. Káposzta, al­ma, «ülő'ök é* zöldségből valósá­gos hegyek emelkedtek. Az árak enek »lenére tartottak voltak. Fe- jeskáposzta 15—25, kelkáposzta 60 —70, karfiol 3—3.50, kalaiábé 20— ~] 30, kerekrépa 20 1 —50, paraj 2.50 —3.—, eürötök 40—50, torma 6 —8, burgonya 35 ^ ^//úm —50, cékla 40— | —.................60, fokhagyma 4— 5, sárgarépa és gyökér 40—60, bab 2—X50, len­cse 2—, dió 6—6.50, mák 7—10, mandula 6—8—, citrom 1—, aim* 2—-3-20, szóló 2.60—4.60, gesztenye 4-—. tyúk párja 30, cairke 22—28, hízott liba kg 8.50—10.—, pulvka 20—35.—, tőjéé 1—J.20, leifo, 3.60, túró 2.70.____________ —A karáosonyi ta­karítás jobban «sih ha a takarító szere- ketMeoaek festékes- től veszik. Bajcsy Zs . - út 4. 14405 iZs-&ÍHa.y.~g.tf.áu- a&s&Mtu ismerkedik a tudással

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents