Dunántúli Napló, 1948. november (5. évfolyam, 252-275. szám)
1948-11-14 / 262. szám
1 tltfa PÉCS, 1948 NOVEMBER 14. VASAKNAP. V. ÉVF A FEKETE VETÉS Irta: Pajxs István A baranyai dolgozó parasztság • * utolsó netrigy iliközéssel végzi *r őszi mezőgazdasági munkákat. Az elmúlt betek kiváló eredményei után ma már alig van lel- uántatlan és bevetetlen tóid a megyében. Szerte a határban már biztatóan zöldéinek a vetések: Jut Jövöre is bőségesen kenyér a dolgozók asztalára. A magyar nép örömében azonban nem egyformán osztozik mindenki. A teremtő élet alkotói mellett nem pihennek a pusztulás és a halál hirdetői son. Nem pihen a fekete reakció, amely nem békés, nyugodt épftö- arankát akar az országban, hanem pusztulásra, háborúim, nyomorúságra építi terveit. Mindezen ty pásztorle vetek e papi talár mögött folytatóit uszítás zaklatja lel a falvak nyugodt életét. Hívatlan „apostolok” járják a baranyai községeket, rémhíreket terjesztenek, hogy uszító beszédeikkel kedvét •xégj ék a dolgozó parasztságnak, akadályozzák a tahi felemelkedését U zárnom községben a szószékről k- nem a béke, nem a szelídség, hanem a gyűlölet hangja szól az emberekhez- Amikor az egész nemzet erejét megfeszítve, fordul az építés frontja tálé, amikor • városi dolgozók hősies munkaver- eennyel növelik a termelést, amikor falun minden becsületes ember az őszt mezőgazdasági munkák sikeréért dolgozik, ugyanakkor működésben vannak nép tok eflensó- gej js. Végnélkül lehetne felsorolni azokat az uszító beszédeket, amelyekkel a klerikális reakció at ország békéje és nyugalma elleti tör. Homonay István böhönyei plébános még a beszolgáltatás idején Ilyen szavakkal akarta rábírni a dolgozó parasztságot a város kenyérellátásának a szabotálására: »Hiába erőlködik az ember, hiába hordja be magtárba a gabonát, ha nincs azon Isten áldása” és ősze- rinte ez az áldás hiányzik a beszolgáltatásról, tehát a parasztok Inkább pusztítsák ed a gabonát, etessék fel állataikkal, mintsem a dolgozó nép asztalára Juttassák. Mi •en természetesebb, hogy ugyanez a plébános, aki a nyári hónapokban a beszolgáltatás éllen uszított, most a világ végének hirdetésével az Őszi munkák elvégzésének le- lesi eg ességét prédikálja. Ill fissfl községben dr. Kárpáti Pál budapesti la zár ista szerzetes ilyen hazug agltációval lépett fel: „Lehet, hogy be fogják zárni a templomokat, de azért mf imádkozni fogrnk. Akárhogy is dobolják az őszi szántási munkálatokat, azért ti csak járjatok a templomba, mert különben nem lesz rajtatok áldás.” Az ilyen köz vetlen szabotálásra való felszólitá- aok mellett azonban egyéb rémhírekkel és nszitó beszédekkel is találkozunk. Dunaszckcsőn Inhoff Jó- nsel káplán a Mlndszenty-féle körlevél felolvasása után ezeket mondotta: „Az iskola államosítása után a kisparasztság államosítása következik." Hogy ki és miért akarja államosítani a fcisparasziokat, arró' a gzentbeszédben nem volt bővebben szó. A célját a káplán úr Így Is elérte, mert hetekre megzavarta a tain nyugodt életét és az őszi* mnnkák zavartalan menetét. Azon ban, mint számos báranyai pé'dá mutatja, a klerikális reakció nem elégszik meg az uszítással, hanfem meghagyott birtokán is megpTÓ-i hdty» «vahntáh* ar ö*n munkákat." A pécsi papnevelő nemlnárinm 100 holdas gazdaságában dr. Pili- ván Mihály kanonok ,a szeminárium gazdasági vezetője mindössze négy holdat vettetett be, azt is szemetes, csávázatlan vetőmaggal. A mohácsszigeti Ferencesrend tulajdonában volt 50 holdas földbérletet a dolgozó parasztságnak juttatta a kormány rendelete. Azonban a megtévesztett kisemberek P. Kincses Károly tendfönök sorozatos fenyegetését miatt nem merték a földet bevetni TV emceak a falust termelés trc nt- ’ Ján mutatkozik meg a fekete reakció merénylete a dolgozó nép ellen. A pécskörnyékl bányatelepeken különös módon éppen abban az időben szaporodtak el a házi- apostolok látogatásai, amikor a bányászok a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulójára tett felajánlásokat teljesítették a termelés nagyarányú növelésével. A klerikális reakció azonban kttlön- nösen az ifjúságra próbálja rátenni a kezét. Miután az egyházi iskolák államosításával közvetlenül már nem tarthatják hatalmukban a fiatalokat, megpróbálják a hittanórák segítségével és a hittanórákon túl, különböző összejöveteleken és kongregációkon az ifjúságot elvonni a tanulást«, megakadályozni előmenetelében és a népi demokrácia ellen fordítani. Virág Ferenc megyéspüspök Mind- szenty pásztorlevele nyomán külön körlevélben is felhívta a figyelmet a hittanórák fontosságára, amelyeket az egyházi reakció politikai célokra kíván lelhasználni. A hittanórák programja számtalan helyen k nem a vallás tanítása, hanem a népi demokrácia elleni politikai szónoklatokban merül id. ITnnek a gyűlöletet és megnem- értést szító politikának a vetése sarjadt ki a napokban a pécsi iskolákban, amikor a volt Pius- glmnázium felsős növendékei a Komszomol kiállításún fasiszta Jelszavakat firkáltak, amikor a volt zárda növendékei hitoktatójuk su- gaImazására a kongregáció» gyűlésen elégették a Március 15 című lapnak összes példányait, amelyekben éppen a „Jótanulási versenyt” hirdette meg a demokratikus diákszövetség. íme, ilyen termése van annak a magnak, amelyet a klerikális reakció próbál elvetni munkások, parasztok és különösen az ifjúság körében. A magyar népi demokrácia nem ellensége a vallásnak. Egyetlen tár sadalml rendszerben ,«m gyakorolhatja minden ember olyan szabadon a vallását, mint éppen nálunk Magyarországon. A népi demokrácia a földreform során, és azóta is számtalanszor anyagi segítséget nyújtott az egyházak részére. Pécs város költségvetésében is hatalmas összeg szerepel a különböző kegyúri kötelezettségek teljesítése elmén. A református és evangélikus egyházakkal megkötött megegyezés pedig azt bizonyítja, hogy van lehetősége az egyház és a demokrácia közötti megbékélésnek, azt bizonyítja, hogy az egyházak csak akkor tölthetik be méltó hivatásukat, ha nem a nép ellen fordulnak, mint Mindszenty és tárnái, hanem a dolgozó néppel együtt segítik felépíteni az országot. Ugyanezt mutatja úgy a román keleti, mint a csehszlovák és lengyel katolikus egyházak példája s, ahol már megtörténtek a lépések az állam és az egyház viszonyának békés rendezésére. A magyar katolikus egyház ve- zetői azonban úgyláfszík nem megegyezést, hanem harcot akarnak, nem alkotó munkát és az ország felvirágzását, hanem háborút és pusztulást. Amikor 6k az égre tekintenek, nem az isteni igéket követik, hanem a halálthozó ameEgyre élesebbek ellentétek a franciái és az angolszászok között Megbénította Paris életét a% általános sistrájk Min! az MTI Párisból jelenti, az angolszász államok határozatának hatása a Ruhr-vidék kérdésében rövidesen bei- és külpolitikai siko" is megmutatkozik. A Daily Maii amiatt aggódik hogy a Ruhr kérdés kiíratásai végső fokon a francia kormányra olyan politikát kényszerítenek, amely a legnagyobb mértékben káros lehet a nyugateurópai unió további fejlődésére. Pár inban lehetségesnek tartják a francia kormány rövidesen leszögez hegy nem hajlandó a francia övezettel megszavaztatni a nyugatnémet kormány feláffi'ására vonatkozó határozatokat. Egyre szélesebb tömegek látják be, hogy a Ruhr kérdésben a kommunista párt álláspontja felel meg Franciaország igazi érdekeinek. Ff»ifc»»grsz*q a szov el Sefife*s*qen is Mi?Alte aHásaaatté A Telepress washingtoni jelentése szerint a Washington Post kifogásolja, hogy a francia kormány a Rnhr-kérdésben az angol és amerikai kormánynál emelt tiltakozáson kivül a párisi szovjet követséghez is jegyzéket intézett. bben kifejti ellenkezését az angol ■s amerikai határozatokkal szemben. Az AFP newyorJd jelentése szerűit a Newyork Hesraüd Tribune megütközéssel fogadja azt a ti! a- kozást, amelyet a francia kormány a Ruhr vidékre vonatkozó legutóbbi angol--amerikai határow e>n be, jelentett. A franciák nwggtarfása — kj* a lop — nemcsak a mostani londoni értekezlet sikerét veszélyezteti, hanem a szövetségesek németországi együttműködésének elvét is. Az Associated Press newyorki jelentése szerint az AFL-ben tömő- rült 66 ezer kikötői rakódómunkás az Egyesült Atomok kékei partvidékén .tilnyomó többséggel elvetette a munkáltatók által javasok bér- rendeoént. Úiabh férés Bssze- iWgTfrse* Fr?ncia- prs?*Ph*n A párisi rendőrség csütörtöki véres efőszakoGságait a francia rmm- káso'vztáJy határiakul felháborodássá! fogadta. A munkásság sok helyen már pénteken sztrájkba lépett. A felháborodás országszere olyan nagj volt, hogy a kormány kénytelen volt meghátrálni és pénteken este elrendelte a törvényeilencsen leUr:ózhatott Villon és L’HuUer kommunista képviselők szabadlábra helyezését. — Parisban szombaton reggel megbénult az élet és a reggeli 'apók sem jelentek meg. Leálltak a villamosok, autóbuszok és a foldala: ti is, úgyhogy a város forgalma teljesen megbénult. Az MTI párisi jelentése szerint a párisi és páriskürnyéki dolgozók hatalmas tiltakozó sztrájkja teljesen megbénította Páris életét. A páriskömyéki, Lillejuivből komoly incidenst jelentenek A hatóságok rendőri segédlettel akarták üzembe helyezni az egyik sztrájktörő autóbuszt. Fbhől összetűzés keletkezett, amelynek során hét rendőr és több munkás megsebesült. Incidensek voltak Ivryben é* Viirvben is. ahol karhatalom táinadott meg két üzemi sztrájkőrségef. Összeütközéseket jelentenek a délfranciaországi bányavidékekről is. •lohnson canterbury-i érseki hely nők Newyorkban újságírók előtt kijeleutette, hogy az angolszász né pék sokat tanulhatnak a Szovjetuniótól. Az egyik újságíró kérdő sére, vájjon rendelkezik-e a Szov jelúnió atombombákkal, Johnson ezt felelte: Meg vagyok róla győződve, hogy a Szovjetünió felelős vezetői sokkal inkább az atom erőnek békés célokat szolgáló fel használásán dolgoznak, mint az atombombák gyártásán. Ew’t* te Va terete n?finfh^s> oro^ov Mini Párisból jelenifik Ewatt és Lie közös felhívását levél formájában jutatta el a négy nagyhatalom Párfeban artózkodó küldöttségé- hez azzal, hogy mielőbb továbbítsák országaik kormányfőjéhez. A határozati indítvány javasolja, hogy a Jehe ö legrövidebb idő alak biztosítsák a háborúból kifolyólag felmerült Kérdések végső rendezését és aiz összes békeszerződések megkötését. Azt hisszük — mondja a levél — az első lépésnek a berlini kérdés megoldásinak kell lennie. Véleményünk szerint az ügynek a B-fe Ion sági Tanácsban való megvitatásából kitűnt, hogy a kérdés megoldható. Éppen ezért felhívjuk a moszkvai egyezményt aláíró négy nagyhatalom kormányát az azonnali tárgyalások megfiidílásának kívánatosságára és felkérjük őket, regyenek meg minden szükséges lépési a berlini kérdés megold ára érdekében. rikal atombombákat várják. Amikor reakciós, a dolgozók ellen irányuló politikájukat folytatják, nem a magyar nép barátainak, hanem a külföldi imperialisták közönséges ügynökeinek bizonyulnak Az amerikai nagytőke ma máT kiszorult Magyarországon a legális politikai hatalomból, azonban utolsó bástyája a katolikus egyház politizáló, reakciós vezetői körében még megmaradt. A magyar nép azonban nem tűrheti az országon belül az imperializmus semmiféle ügynökségét. A klerikális reakció uszítása nem maradhat következmények nélkül. Aki szelet vet, a* vihart arat. És ez a vihar mutatkozik meg azokban az elsöprő erejű tiltakozásokban, amelyekben az egész ország dolgozói, köztük Baranya falvai Is szembelordultak a fekete reakció népeftenes politikájával. A kormányhoz sorozatúban érkeznek a baranyai község ékből a különböző tiltakozó levelek és táviratok. A sásdi határozat ezeket Írja: „Mi sásdi dolgozó parasztok neon tűrhetjük, hogy a klerikális reakció ellenünk .és munkástestvéreink ellen uszítson, amiken: mi közösen építjük, a szocializmust.” A mohácsi Nemzeti Bizottság ' távirata Igv szól: „A Mohác» városi és Járási Nemzeti Bizottság a legélesebben elítéli az amerikai háborús uszitók elsőszámú magyarországi ügynökének, Mindszenty Józsefnek a politikáját. Követeljük a kormánytól, hogy tiltsa be a vallás leple alatt folyó demoVrá- ciaellenes mindszentysta ttateté- o- 8 két és vessen véget a népi demokrácia, a dolgozó nép elleni uszításnak." Ezekben a tiltakozásokban elsősorban a baranyai katolikus hívők tízezreinek hangja nvi- latkozik meg. Maguk a katolikus hívők egyre inkább felismerik, hogy Mindszenty nemcsak a ncpi demokráciának, de magának az egyháznak és a vakusnak is ellensége. Igv Nagykozár község katolikus dolgozó parasztsága képviseletében a községi elöljáróság, a Nemzeti Bizottság és a népi szervek egyhangú határozatot hoztak, amelyben többszáz aláírással kifejezésre juttatják, hogy a legnagyobb megdöbbenéssel tapasztalják Mindszenty megismétlődő uszítását a magyar dolgozók újjáépítő munkája ellen. „Mi nagykozár’ak valamennyien katolikusok vagyunk, de azt követeljük — Írja a határozat, hogy a papok ne po- liftzóljanak, hanem szeTetetet építsenek és ne hintsék el a gyűlölködés magvait.” Ij’jiek a tiltakozások, ame’yek* J ben részt vesznek üzemek ét. falvak munkásai ég parasztjai, egyre határozottabban mutatják, hogy a magyar dolgozók nem tűrik tovább i nép ellenségeinek garázdálkodását még egyházi köntösben sem. A magyar nép békében akar élni, nyugodtan akarja folytatni alkotó munkáját, békességben akarja építeni annyi szenvedés után a szocializmus felé haladó szabad országunkat. A népi demokrácia fe'adata, hogy ezt a békességet és nyugalmat kemény kézzel biztosítsa számára. Nem tűrhetjük, hogy az imperialista háborús kalandorok ügynökei megakadályozzák előrehalad ásónkat, fejlődésünket. Nem törhetjük és nem engedjük meg, hogy kicsirázzon Magyarországon a fekete reakció halált és powtnláo* hozó vetése.
