Dunántúli Napló, 1948. november (5. évfolyam, 252-275. szám)
1948-11-14 / 262. szám
7 rttrvANTmj NAPI/) UM» NO VEMBE® 1« SZEDERKÉNYBEN újjászületik a Párt A termet zsongás töli be. Nem terefere ez, hanem tefojvU hangú vitatkozás ez egymás közelében ülők közöt-. Beléptünkre • ~c*k halkul, de nem ül el a zaj. A színpadon mozivászon fehér- ék, a terem másik végében a vetítőfülke, köztük pedig az MDP tederkényi szervezetének tagjai. Nem sokan maradhattak ot hon, mert nagy 160 ember izgatott hangja és cigarettafüstje ölti be a helyiségei. Kérges kezű parasztemberek, újgazdák telepesek ülnek e sorokban. Sok az asszony, gömbölyű, kendősek és kendőnélküli ' la alok. Azért jöttek ide, hogy választ kapjanak legégetőbb kérdéseikre, hogy megtanácskozzák a párt ügyét, hogy határozatukkal előre vigyék a község dolgozó parasztságának harcét. Éljétek, hogy számadást tegyenek a múlt hibáiról és felszabadítsák azt a homályt, amely a falu életére a méltatlan pártvezetők bűnei nyomán ránehezedett, Mieskei elvtárs felmagaslik a gyéren világított asztal mellett. Megnyitja a aggyűlést és üdoözli a megyei bizottság kiküldöttéé Varga Ferenc elvtársat, akit cseppet sem lep meg ez az izgalom, Számi’ott rá és tudja, hogy mit akar. Még útközben elmondta- — fíenjtét csinálunk Szederk énuben. Varga «Irtára Wiélnl kezd, csendes meleg hangon a Pártról a mi Pártunkról: ... a Párt a munkásosztály élcsapata. A legfőbb legderekabb munkások és parasztok vannak pártunkban, csak így képes irányítani a munkásosztály a dolgozó nép harcát. Tártunk most a fain felé fordul, } ogy nehéz hareában segítse. Meg- i intetjük a dolgozó parasztság írsáimányolásit, visszaszorítjuk ■ kalákák gazdasági és politikai ».folyását. Ez a* ország a mun- k ásóké és a dolgozó parasztoké. Hogy még (óbban az övék legyen, ezért harcol a Párt. — Felosattaa a taps és helyeslő kőzbeszólások hangzanak. — Pártunkat olyanná kell tennünk, hogy betöltse élcsapat hivatását — folytatja, aztán szól a Politikai^ Bizottság ismeretes határozatáról, tagielül vizsgálóéról. — Pártunknak nem lehet tagja sem falusi -ean városi kizsákmányoló, a dolgozó nép ellensége, nem lehet tag- *, aki nem szereti a Szovjetuniót. a munkásosztályt és a dolgozó parasztságot, (helyeslés) nem ehet tagja, aki nem szereti hazáiét, családját, gyermekeit, aki dur. vra hozzájuk, erkölcstelen és részeges. A volt párttitkár súlyos inMiaélésci A Párt vezesse és irányítsa a falut. Ért csak úgy teheti, ha a Párt ve »tői a legbecsületesebb, legáldo- zatkészebb emberek. (Úgy van! — mondják többen). A legértelmesebb, akit szeretnek akiben bíznak és kire fel t«k intenek. Lehet-e azt mondani. bogy Szederkényben ilyen volt a múltban a pártszer veret? Lehet-« azt mondani, hogy élcsapat és harcol a nép érdekeiért? Megfelelt-e a Párt által állított követelményeknek a párttitkár. Gorján József? (Amikor a párt- titkár nevét kimondja, elszabadul a »íhar, iszonyú hangzavar tör ki. Asszonyok, férfiak, fiatalok és öregek felemelkednek helyükről.) rsrgn elvtárs kezét csendesítően inynjt^a folytatja: — Gorján Jóséiért a Párt áldozott Képezte, ogy jó vezetője legyen falujának. ‘Is mit tett Gorján? önkényeske- dett, diktátort játszott! Becsapta a becsületes dolgozókat. Elhanyagolta a pártéletet, szétzüllesztette a pártszervezetet, lehetetlenné tette pártmunkát Távoltartotta magától a dolgozó parasztságot. Zsarolta a kitelepítésre kerülő svábokat, ívnko*társával. Nagy Nándorral, a Vizségl bíróval együtt. Elárulta a Pártot, elárulta a népet. Addig, amíg más verejtékkel dolgozott Gorján svábokat dolgozatott földién. Ellopták a földalap tulajdonát képező ingóságokat é« terményeket. Ezeket kocsiszám szállították Csarnótára, de ez történt az állatokkal is. Gorján istállót épített, a téglát ezer szám kényszerítette ki a megszorult svábodtól Kapott házat, földet szólót és teljes bútorzatot és a Földalapot mégis újabb bútorzatért zaklatta. — Ha valaki felszólalt önkényeskedése ellen — internálással fenyegette, sőt összeverte. A parasztokat azzal ijesztgette, hogy a szocializmusban korbécoeal kerge tik őket munkára. Nem tűrjük, hogy ilyen gazemberek beszennyezzék Pártunkatl Nidbs helyük Pártunkban! — mondja fennhangon Varga elvtárs. — Ki velük 1 Necsak a Pártból ki a falubeli Börtönbe velükI — kiáltozza felszabadultan a tömeg. — Hibá« volt i járási bizottság, hogy nem ellenőrizte Gorjánt — folytatja — de hibásak az elvtár- sak ic. hogy nem volt bátorságuk, föllépni ellene. leleplezni bűneit és egyetlen panaszt eljuttatni Megyei Bizottsághoz. A taggyűlés hangulata kollektiv véd a Gorján-klikk ellen. Süvölt és zúg a terem. Egy-egy felszólaló kiegészíti Gorjánék búnlajstromát, de nehéz szót érteni a minduntalan elszabaduló szenvedélyek zajában. Most Várkonyi József já rási titkár beszél: — Arról van most szó elvtársak hogyan küszöböljük ki a hibákat Gorjánék kizárása után, hogyan legyen újra jó a szederkényi pártszervezet. Kivágjuk a fekélyt, de aztán neki a munkának I Az önkritika után megkezdődik az új lelkes munka A megyei Bizottság határozata Gorjánék kizárásáról nagy lelkesedést kelt a párttagság között. Még a múlt hibáit emlegetik, de már a pártszervezet újjászületéséről beszélnek, hogyan javítják meg majd a pártmunkát, hogyan fejlesztik a párlélete). miképpen veszik fel a harcot a kizsákmányoló nagygazdák ellen. Most derül ki igazán, mennyi egészséges épitö erő volt itt a párttagság sorában. Mennyi kiváló harcos kommun- oista paraszt van a községben, akinek Gorján szegte kedvét a pártmunkától terrorjával, visszaéléseivel és erőszakos módszereivel. Hallunk néhány felszólalást a kritika és önkritika józan szellemében. Fekete és Péntek elvtársak ilyen felszólalásai után Hunyadi a volt községi bíró kér szót. önkritikát gyakorol, nem leplezi el súlyos tévedéseit és hibáit, de szavai már a jövőbe is mutatnak, A tagfelülvizsgálatig intéző bizottság megválasztását javasolja Varga elvtárs, a megtisztított párt- szervezet legjobb) aiból összeállítandó vezetőség megválasztásáig. Gondosan mérlegelnek minden felmerült nevet. — Kulákok segítője! — mondják az egyikről — Nem aktív! Miért nincs ma itt közöttünk? — hangzik tovább. — Rácz Gyula? Nagy bíró komája. — hangzanak a kifogások. Marosi elvíárs az egyetlen, akit mindenki becsül. Keményállú, nyugodt ember. Egyhangúlag választja ideiglenes titkárrá a tagság. A taggvűlés lezárul. .Elénekeljük az Internackroálét. Az asszonyok itt megint előretörnek. Az 6 szemük a legragyogóbb, a hangjuk cseng, túlharsogják a férfiakat. Földindulás és önfeláldozás, harc- készség és békevágy, mindez benne van a dalban, az asszonyok és férfiak dalában. Ruzsíts Endre. t vacakkor Károktól ügyes bajos olfnik «RsIMiMn 50 forintokai aaroh ki (Ahogy Gorján és Nagy *r« hAolafateama nő, égy robb*j»~ wk a rég «Kopott indnkilnt la.) Stimenko hadseregtábornok a Szovjetunió új vezérkari főnöke A Szovjetunió minisztertanácsa Szergej Stimenkonak, Vladimir Ku- raszovnak, Germen Malangyin és Vaszilii Csujkovnak a hadseregtábornoki címet adományozta. A minisztertanács Vaszilevszki.! tábornagyot, vezérkari főnököt, aki egyben a fegyveres erők miniszterhelyettesének lisztét (s viselte, felmentette vezérkari főnöki megbízatása alól és kinevezte a fegyveres erők miniszterének első helyettesévé. Ugyanakkor Szergej Stimenko hadseregtábornokot vezérkari főnökké és a fegyveres erők minisz tcrhelyettesÉfvé nevezték ki Feladják Nankingot a hinni kormányesapatoh Az AFP nankimgi jelen ése szerint Csangkaisek" legjobb csapatait a kianguszi arcvonalon vonta ősz- sze csaknem teljes számban. Abban bízik, hogy ha sikerül egy ideig kitartania, akkor helyreállíthatja az amerikaiak bizalma:, a Kuomintang kormányzat tekintetében és tovább: pénzügyi támogatást kaphat Washingtonból. Ilyen támogatás nélkül a katasztrófa elháríthatatlannak látszik. Ha a szusovi harctéren a néplwd- sereg fölénye ismét beigazolódnék, akkor Csangkaise.k a hadsereg megmentése értekében további erőieteket kényszerű! fejednt. Szükség esertén egéwwfi a Jang-Cse Myóig vonul vissz«, «mi azt jeteati, hogy a fővárost Nankingból más városba helyezik át. A Daily Telegraph washingtoni levelezője szerint külföldi diplomaták úgy tudják, hogy Csangkatseik Nankingból nemsokára délre helyezi á- székhelyét .valószínűleg Kanionba. Sífrájli Ola*zor»zagh»n Az AFP órmai jelrnlése szerint az olasz bányászok november ló-én országszerte S-l órás sztrájkot rendeznek, hogy támogassák n szardíniái bányavidék munkásainak bérkövetelését. Egy hét midva ünnepeljük a Kommunisták Magyarországi Párt ja megalakulásának harmincadik évfordulóját. Ezen a napon a magyar dolgozó nép megemlékezik a munkásmozgalom hősi harcairól, megemlékezik arról a pártról, melynek oroszlánrésze van a népi demokrácia eredményeinek kivívásában, a szocializmus felé vezető utunk kibontakozásában. Megemlékezünk azokról a kommunista mártírokról, akik olyan bőven adták életüket a magyar nép függetlenségéért és szabadságáért és megemlékezünk arról a kimagasló szerepről, amelyet harminc esztendőn keresztül ez a párt a magyar dolgozók harcainak történetében betöltött. Kü lön visszatekintünk arra a küzdelemre, amelyet a Kommunista Párt a munkásegység megteremtéséért és megszilárdításáért folytatott. — „A három évtizede működő Kommunista Párt történelmi eredménye — állapítja meg az MDP programnyilatkozata, — hogy felvette a harcot a szociáldemokrata opportunizmussal, tudatosította a magyar munkásságban az 1917-es nagy szocialista forradalom világtörténeti jelentőségét, belevitte és meggyökereztette a magyar munkásmozgalomban a marxizmus lenfnlzmus forradalmi tanításait, a magyar munkásosztályt a hatalomért vívott győzelmes harcba vezette. — Az 1919-es forradalom veresége után ébrentartotta a munkásmozgalomban a forradalmi szellemet, a reakció üldözésével és terrorjával dacoló, önfeláldozó forradalmi kádereket nevelt, támaszt nyújtott és a peyer- izmus árulásával szemben szervezkedő, a kommunistákkal együttműködő, a demokratikus nemzeti egység útját egyengető szociáldemokrata baloldalnak, fáradhatatlanul hirdette és szervezte a demokratikus hazafias erők összefogását és ezzel megmutatta a nemzetnek a kivezető utat a háborús összeomlásból.” Magának a Pártnak a megszületése is nem a munkásegység megbontása, hanem éppen a munkásegység helyreállítása érdekében történt harminc esztendővel ezelőtt. A jobboldali szociáldemokraták már az első világháború előtt letértek a marxizmus harcos útjáról és sorozatosan elárulták . munkásság érdekeit. Az 1914-es világháború kitörésekor cserbenhagyták a háborúellenesség jelszavát és szociál soviniszták módjára a bur- zsóé kormány járszafagjára kerültek. A szociáldemokrata párt a polgári forradalom Idején megrekedt, nem akarta a nagyüzemek államosítást, nem akart földet adni a parasztságnak és .kommunista- ellenessé gével szövetségesévé vált magának az ellenforradalomnak is. Ilyen körülmények között «ette fel a harcot a Kommunisták Magyar- országi pártja Marx , Engels és Lenin zászlaját és építette ki az újtipusú marxista forradalmi pártot, a munkásosztály hatalmáért folytatott harc következetes előrevivőjét. A Kommunisták Magyarország! Párt iának megalakulása tehát a szociáldemokrata pártnak a forradalmi marxuzmussal való szakításával szemben a munkásosztály formdalmi egységének helyreállítása szellemében történt meg. A két párt egyesülése azonban t9l9-ben helytelen módon került végrehajtásra, mert teret engedett az opportunizmus szellemének, beengedte az egységes Szocialista—Kommunista Párt soraiba a munkásosztály árulóit, akik a defetizmust és a megalkuvás szellemét terjesztették. A proletárdiktatúra bukása után a föld alá szorított kommunista párt az ellenforradalom véres esztendei alatt Is mindvégig hű maradt a munkásosztály egységének gondolatához. Ennek a gondolatnak a jegyében leplezte le a jobboldali szociáldemokraták árulását, többek között a Peyer—Bethlen paktumot, ennek a gondolatnak a jegyében vitte az utcára 30-as esztendőkben a munk’ástömegeket, ebben a szellemben működött a legális Magyar, országi Szocialista Munkáspárt éí a Szakszervezeti Ellenzék. Amikor napirendre került a fasizmus elleni harc a Kommunisták Magyarországi Pártja elsőnek szállt síkra a munkásegységfront majd minden demokratikus nemzeti erő összefogása mellett. A fasizmus elleni küzdelemben siker koronázta a kommunisták harcát é« a szakszervezetekben, pártszervezetekben, a* üzemekben megszületett a baloldali szociáldemokraták és a kommunisták harcos összefogása a közős akciók és küzdelmek során. Amikor a szociáldemokrata plárt a német megszállás után Illegalitásba szőrűit, 1944 október 10-én megkötötték a két munkáspárt közötti megállapodását, amelyben megállapították a két munkáspárt feladatait a németellenes harcban és kimondották, hogy a jövőben a két munkáspárt szervezetileg is egyesülni fog. Ennek a paktumnak egyik aláírója Szakasits Árpád volt. A felszabadulás után a két munkáspárt közösen fogott hzzá az ország, újjáépítéséhez, közösen vett részt a nemzeti íüj^fetlenségi frontban. Azonban a szociáldemokrata párton belül nem semmisültek meg a jobboldal erői, sőt egyre inkább megpróbálták az opportunizmus, a munkásárulás útjára vinni a pártot és szembefordítva a kommunistákkal a külföldi angol—amerikai imperialisták ügynökévé tenni. A Magyar Komuunlsta Párt i közel harminc esztendős tapasztalatok segítségével, szövetségben a becsületes baloldali szociáldemokratákkal, eredményesen vette fel a harcot a jobboldal ellen, amely teljes vereséget szenvedett, kiszorult a szociáldemokrata pártból és ez megteremtette annak előfeltételeit, hogy a teljes munkásegység valóra váljon. A két munkáspárt egyesülési kongresszusa megállapífoíta: „A két munkáspárt egyesülését eilőkészftette a kommunista párt hosszú éveken keresztül lankadatlanul folytatott harca a magyar munkásosztály forradalmi egységéért kommunisták és baloldali szocié demokraták együttműködése még a Horthy rendszer Idején” a két párt egységfrontja az ország német fasiszta megszállása alatt és azután, hogy hazánkat a dicsőséges Szovjet Hadsereg felszabadította és megindulhatott a két párt közös harca a népellenes, reakciós belső és külső erők ellen és a népi demokratikus Magyarország megteremtéséért.” Amikor a Kommunisták Magyarországi Pártja mecralakulásának évforduló iát ünnepeljük, büszkén állapíthat iuk meg, hogy a harminc esztendős harc nem volt hiábavaló, büszkén állapíthat iuk meg, hógy az MDP igazi örököse a háromnegyed évszázados magyar munkás- mozgalom jyigyományainak és az 1918-han megalakult Kommunisták Magyarország! Párt iának. Az MDP- nek megalakulása és Rákosi Mátyás vezetésével folytatott eredményes küzdelme a szocializmus felépítéséért a Icgméltóbb beteljesül?« annak a ha cnak, amelyet a kommunisták harminc esztendőn keresztül a munkásosztály szétszakítható t lan egységének megteremtéséért folytattak. ‘ Hegindul a magyar penicillingyártás Az egyik budapesti gyógyszertár hosszabb idő óta folytatott laboratóriumi kísérleteket penicillin előállítására. A kísérletek sikerrel jártak. Az elért eredmények alapján egyelőre kisüzemi mértékbe.» megkezdik • magyar penicillin termelést. Egyelőre havi 1—2 millió egységet termelnek, ami a szükségletnek csak kis része és e kisüzemi termelésnél bevált tnódsze rck alapján Indulhat meg ke«AM s penicillin nagyobb -mHsSki gvá. táan. A Párt s munkásosztály élcsapata Harminc esztendő - harcban a munkásegységért
