Dunántúli Napló, 1948. október (5. évfolyam, 225-251. szám)

1948-10-10 / 233. szám

DüffÁNTUtl NAPLÓ Megvalósul az Ipari szakszervezet Apró Antal hcvméde a Ssaksscrvcxcti Tanács ülésén 5 Sjfacvnarvwwitä Tunics «omb*- óSdótt ÖMcvezetfoégt ülést Ml. Melók léaaal, a iw műk- veiét főtitkár» javanoMa, hívj* > teafa tártává ok üzemeit i jgyei. i bogy * dóig az ókra még új fefi- ak várnait. I keS térni m ipari uervezke- íirt, meg keB valósítani * tár- xfalombtztosftás egységesítését, oltani kei! az ideológiai éa a toktat As egysége* kinyit és ! initenrivebben be. keB kapcso- I tt Atbónapoa csórók «verseny fetevexeffbégt ®és ivksthan fejezte ki sntMaritisát francia szakszervezet! tanáccsal • bányiszszakszcrvesetekkeL EjötAn Aptő Antal, s Stafaszerve- smU Tanács iőlttíkára MjéfaoetalAsA- kan fcfcmeíta, hogy *r magyar ipar 8syymértafaMB fojlődfe. — Komoly kezdeményezéf-ek varivik a rrvegía- zuit normák vkwaaálításAra. Eró e műnkét tovább kei! fejlesz bed és meg farit stadíiyozíH, hogy egyesek Btetéktefen töbtéetkerwsethez Jus­sanak s nemzeti Jövedelemből és a többi dolgozd rovásár*. A főtitkár tészieboafsn teroertette a MAORT «gyet fa. A «tttWfa HtenBHfcaf tasfaatóí- jében hangoztatta, hogy a nyugati bnperiafflslták a Szafcszervezelf Vstóg. srövwtaég egységéit fa megfaarjak bontani Ezzel * kérdésnél fa fog­lalkozik a Eudm^sten rövidesen óassriliő azafaoerveaeti kongresszus •melyen ocxk kűSíöcS kfloOVfött fa rését ve stz. A kongresszus k Sí pon ti kérdése lesz, hogy ml a feladata a szakszervezett mozgatómnak üyee átmérnél étlapodban, miefa ami. (yenben ma Magyarország van. ami­kor a társadalom a kapitalizmus út­járól a szocializmusra tér át. Az dapróeott • szakmai szakszer- vezetek helyet* egységes, bataknae fcvsri szakszervezete t a fair ttunk kL A jeten&gi 40—42 snkeseervezet összevonása irtán 2G—28 ipari szak. szervezet tesz. Nsnkobrigádok — a holnap építői-*1 j üzemek és gyárak épülnek mi gondos munkánk eredményéből Hamerli dolgodéi tudják, miért keli l'wkoini az; exportot A C^IMZ-4ri- *«ten béltmm legelészd birká­nak bajosan juthat , eszébe, hogy híre egy caigoi divat- bSSgy k«sén fog feszüluí. Pedig így van., csak­hogy a bőr előbb Pécsre ke- _ HU és ftt a Ha­'S KsEtyflgyár dolgozói veszik ^áka, hogy szépen és jól ki fazva, digátos »51 vagy férfi fjük formájában kerfilbessen Iliibe. i Bulgáriából, Ju ***lávtából vagy éppen lrn» tzlgetéről érkezett nyers- ' dőtzör Katié» Jenő tímár is *« kezébe kerül. Ők először »°«an ntsgpuhitfák, hegy meg. "ühassák a gyapjútól. Az így ,.r? gyapjú is igen nagy jelentő- hatalmas mennyiségben kerül ''ttilíparba. Katicték jól tudják, d> ezért m bőrért fi valutával fizetni. ,Jffafláttám é* ol- %i nem egyszer — mondja Ka. ’ előtárt, — hagy az országnak ,* ló, ha több valutát kap, mint rteytt kiad, azért arra lőrék. 1^*, nehogy a bőr megsérüljön, ;ffe* legyen, hogy iő keztyü le- .* belőle, amit külföldön is totzntk". fUmamn Ferenc clv­^8 • b&myájtóból hasonló oé- S-.„ van, de 6 azt tartja, 8 «z import nyersanyagnak ex. u kiszárává való feldolgozása 7* fontos, mert munkát ad a &*<&«**. Jk kész keztyúnek Ptgecz Györgyné ágy (alalia, kogy at angol miknek rettendes ÍZ I fésűk pan. A legcifrább, legfur­csább mintájú ktz tyűket rendel­ték meg, amilyeneket Itt nem is viselnek JEzek kívánják a legtöbb if leggondosabb munkát. l-SOO-file formában is mintában készülnek a dfaaiketrzty&k. „Fizessék meg a küí­földön a mg Mankónkat, —> így mondja Pigeczni, — ebU! eomk km znánk leket. Az lesz • basznánk, hogy az állam ezen a pénzen gyárakat épít, gépeket gyárt, aztán a gépekkel megint In­a un* nlovuvi m meg ! c t»rm*hzC‘. 1 . K Cserháti és Pozsgai ehrt ár sah el- d mondják, hogy a gyár nemrégen t kapott többezer párra szóló meg­rendelést Angliából. Mikor ezt m e gkapták, mühelyértek deleteken beszélték meg a mankóitokkal, hogy hogyan lehet olyan jó és ol­csó árut előállítani, hogy ez első megrendelést több is kövesse. A munkások valamennyien •teg is ér­tették, hogy miért fontáé ez ezt-1 portra emlő termelés és eemel e bár ■ elökéezttéeétSl e ceomogolátg min ­denki igyekszik, hogy a legjobb manka kerüljön ki g kezei alól. Mészáros Ferenc. Amióta gyáraink termelését terv­szerűen Irányítjuk, imldta • munká­sok százezrei vesznek részt az or­szágos mun ka versenyben, megtanul­tuk értékelni a látszólag élettelen számadatokat. Megtanultuk értékel­ni a hétköznapok egyszerű munká­ját Is. Tudják azt Is, hogy csodák nem születnek szívós, kitartó pró­bálkozás nélkül. Lenin a kommunis­ta munkában minél kevesebb dagá- lyos frázist és minél több egyszerű hétköznapi munkát követelt. Rámu­tatott arra is, hogy helytelen dolog tenne azt Unni, bogy az eredmé­nyek maguktól születnek, hogy „benne vannak a levegőben”, hogy a „fejlődés amugyta ebben az hány­ban halad”. Lenin azt írja, hogy a „munkások és parasztok még félén­kek, még Rém szokták meg, hogy most 5k ez uralkodó osztály, még n«n elég határozottak. Ezeket a tulajdonságokat millió és millió em­berben, akiket egész életükön ke­resztül szükség és éhezés kénysze- rített arra, hogy korbács alatt dol­gozzanak, az átalakulás nem tudta egyc&apásra megteremteni. De a ml forradalmunknak éppen abban áll ereje és életképessége* hogy fel kehi ezeket a tütejdonságokmt, min­den régi korlátot féfretól, felpuhítja a korhadt bilincseket és a dolgozókat egy új élet önálló alkotó építésének útjára vezeti.” A munkaversenyben az újabb és újabb kezdeményezések jrienflk ezt a tényt, hogy a munkások feüsmer­ték: a saját uraik lettek és felemel­kedésüket nem ködös véletlenből, hanem saját lelkes munkájuktól vár­% hatják. Néhány héttel ezelőtt f született meg a munka verseny jelensége: a brigádmozgaJoin. Aá üzemekben csoportokba szerveződve termelnek a dolgozók. A változást nemcsak ez jelenti, hiszen azelőtt Is léteztek munkacsoportok. A munka- brigádok pontosan tudják, hogy mit keS elvegezniők, hogy az üzem el­érje kitűzött célját. Tudják, hogy következő héten a gazdaságosabb anyagfelhasználás érdekében hány százalékkal keB csökkenteni a se- lejteL A numkáshrigódok tagjai egymást segítik a termelésben. A gyengébb fbdkumó m un falsnak se­gítenek egy-egy nehezebb munka­darab elszállításában, a munkabrigád ügyesebb tagja megmutatja a má­siknak, hogyan lehet „többet ész­szel, udrit erő ver dolgozni. Pécsett a Bőrgyárban a Zsolnay- ban, a Kokszmüveknél alakultak meg elsőnek a munkabrigádok. A munka­brigádban a tegöntudatosabb mun­kások és fiatalok tömörülnek. A brigádok példái mutatnak és lelke­sedésükkel magukkal ragadják a többi dolgozókat Is. A munkabrigád tagja! öntudatos emberek, akik nem a fizetéses- zacskóból mérik a tzockftrmus fej­lődését. Ezért mondjuk, hogy a bri­gádmozgalom a munkaverseny ma­gasabb formáját jelenti és a szocia­lista építés győzelmét biztosítja. — Ezért üdvözöljük a pécsi üzemekben a munkásbrigádok megalakulását és hisszük, hogy ** alulról Jövő kez­deményezéssel egyre szebb ered­ményeket érnek eí a dolgozók. VersenyiBÉával 6 venaijelsntirí berendezési készítenél ei a iávirdaintezőség dtíiezti A pécsi üzlet vezetőség távirda- intézőségének szakszervezeti dolgo zói a hároméves terv keretében versenymunkát ajánlottak fel a Szakszervezeti Kongresszusnak. A felajánlás értelmében a tivtrda- intézöség dolgozói szeptember fő­től október 15-ig a Pusztaszabolcs— dombóvári vonalon 6 vonotjelentő- őri berendezés létesítését vállalták. A dolgozókat az a cél vezette, hogy a térköz berendezések mi­előbbi üzembehelyezése fokozza a nagyforgalmú egyvágányú pálya teljesítményét és ezzel elősegíti a 4 és fél napos kocsifordulót A mondja és ezt a értéket a mi munkánk adja. jíV munkánkat fizetik meg Ang- ezért a magyar állam ré- i,e a mi munkabérünk sem te- hanem jövedelemforrás és ez- ^}hél több kesztyűt tudunk hrTt vinni, annál több ma- Ijó. munkás dolgozhat, egyúttal ki * tflhly JrSTrrrii-i finn nagyobb az ára 'hkn* Q nyersbőrnek 0 r»*J'L r ___• -___ , t öbb kas zna van az állam- K U'\ »* nagy eléggtele1 Ferenc szabásznak és a tó- hogy egyre több meg- %,s érkezik külföldről, amivel Szítva látják, hogy az álla- Hfj °;f üzem is tud olyan jó, sőt IHj, lobb keztyűt gyártani, mint \^r, a tőkéseké volt. Ezt kény- (jtj eá elismerni az angolok is, ők terjesztették, hogy az, K(0Sit°s életképtelenné teszi az It, ®s most mégis államosított rendeltek többezer pár ‘m Élelmiszerben szakképzett fiatal keresleti» segédeket felvesz a KÖZÉRT Ajánlkozásokat élet- leírással a KÖZÉRI igazgatósága címére kérjük: Budapest IX., Soroksári-út S3, szám Csúcseredményt ért el a MESzHART a tisxtántermelés terén versenyműnkét az elő’rányzott egy hónap helyett 15 nap alatt végez­ték el és a hat lérkőzberendezést már át is adták a forgalomnak. Kereskedelmi aikafmazüM kongresszusi frirshatversenye A pécsi kereskedelmi alkalma- ' zo'tak éa kirakatrendezők' szak­szervezete október 17 ku kezdődő XVII kongresszusa alkalmával ki­rakatversenyt rendeznek. Valószí­nű, hogy Pécsett nem lesz kirakat, ame y ne venne részt ebben a ver­senyben. A kirakatveraenyen ke resztül be fogja mutatni a «rak- szervezet mozgalmát és azokat az eredményeket, amelyeket a felsza­badulás óta elértek. A kirakat- versenynek állásfoglalásnak kel! lenni a béke mellett éa mutatni azt a harci egységet, amivé! a magyar dolgozók felzárkóznak a Szakszervezett Tanács politikája mellett. A kirakat versenyben min­den cégnek, minden kereskedelmi alkalmazottnak részt kelt vennie. Ennek lehetővé tétele érdekében a szakszervezet nevezési díj nél­kül rendezi meg versenyét és el­határozta, hogy a versenyben résztvevő kiraka;,okról fénykép­felvételeket készít. Sz. V. — Hirdetmény. Az 1876: XIV. te. 118 §-ában előírt 30 évi elévülési idő a pécsi köztemető „C” és „H" sirhejyparce1 Iáiban 1947 évi július hó 30-án lejárt. Felhívom mindazokat, akiknek elhajt hozzátartozója az el­évült parcelláikban van eltemetve, hogy a sírhelyek újbóli megváiKáisá- ról vagy a tetemeknek és_siremLé- keknek (sírkővetknak) a köztemető más parcellájába való áthelyezésérői 1948 otóber 20-ig gondoskodjanak. Az ezen időpontig át nem vett sír­emlékekkel, (sírkővekkel) 1948. évi október 20 után a város hatósága j szabadon rendelkezik, ' Pénteken úétoiött a mecseksza- bolcsi üzem vezetősége és ver­senybizottsága értekezletet tartott, amelyen az augusztusi és szep­temberi termelési értékelték ki és a hibák őszinte feltárásával, azok megszüntetésére gyakorlati javas latok hangzottak el. Kiss Nagy József üzemvezető megállapította, hogy • termelés már emelkedik, a kongresszusra felajánlott jó csille töltés 573 kilóról 596 kilóra emelkedett, Györkő Antal központi ÜB be- lyetteselnők bejelentette, hogy • mfiszakmulasztókka! szemben a legszigorúbban járnak el. Rónai János tervmeghízott beje­lentette, hogy megszervezik a vájárcsapatok közötti versenyt. Kó­nya István MDP központi titkár a racionalizálás fontosságáról szólt Börzsei Mihály bánymester azt kö­zölte, hogy szeptemberben hét fillérrel csök­kent az önköltség. A mon ka fegyelem megszilárdításáért Vereckei La jos bányamester a bá­nyászok létszámának emelését tartja szükségesnek, Heller József MDP titkár a munkafegyelem meg­szilárdítását szorgalmazta. Végül Monr Ferenc SzIT titkár jelentette be, hogy az ifjúság is fokozza a termelést. Ugyancsak pénteken az újhegyi Kultúrház dísztermében a bányász­kerület összüzemi négyszögülést ée. pro­pagandista értekezletet tartott, amelyen Drozsnyák József, a Bá­nyászszakszervezet országos tit­kár«, Aszmann Jenő MDP bányász­kerületi titkár és Knsnyér Zoltán MESzHART műszaki igazgató tar­tott beszámolót. Miklós Gyűl« szakszervezett tit­kár megnyttója után Drozsnyák József a Szakszervezeti Kongresz- zus jelentőségét méltatta. Bejelen­tette, hogy • kongresszus után • Bányász- szakszervezet I* kongresszcis* tart, amelyen az élmunkások beszámol­nak munkamódszereikről. Mzjd l>eL és külpolitikai tájékoztatót nyújtott Az értelmiség példaadása Kusnyér Zoltán a termelési ered­ményekről és a MSzIlART üze­mek kővetkező feladatairól számolt be. A ttorténtermelés terén csúcs“ eredményi) érték el, mert az üze­mek egybevetett adatat, szerint 8-á százalékról 3.8 százalékra szorították le a palát. Aszmann Jenő a pécsbányatelepi üzemi értelmiséget üdvözölte, amely a kongresszusra felajánlott 200 csille szén helyett roham­munkával 221 csille szenet ter­melt ki. Majd az üzemi négyszög feladatá­val kapcsolatban megállapította, hogy kettős a cél: a munkaver­seny tudatosítása és az üzemveze­tőségre háruló terhek megosztása. A nagy tetszéssel fogadott beszéd után Mén Dezső, Fónai János, Láng János, Vitári Jenő, Ferenczi Ferenc, Kirschner András, Szabó István, Berkes József és Miklós Gyula szólaltak fel. A magyar ioarásssnűvészet remekeit mutatjuk be ma d. e. 103ü-tól a Dunántúli Fodrászv@rsenyen Szakszerv. Székházban Színház-tér 1. Utána este 9 órától reggel 5-ig H fjßh !lnSÍ O 1! renoeaiKeZtlK, * ■MHMMMNiaHOTHaHaBMKMVMMMHBMMNHMnaHMHMHHMM Marxista-leninista elméletre tanít a SZABAD NÉP! [

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents