Dunántúli Napló, 1948. október (5. évfolyam, 225-251. szám)

1948-10-10 / 233. szám

DUNÁNTÚLI NAPLŐ tM8 oktöbb* «* GYERMEKVÁROS RECSETT A népi demokrácia már a fel­szabadulás után szerető gondo­zásba vette a régi rendszer áldo­zatait, a csavargó és elesett gyer­mekeket. Elsősorban nem rendé­szeti, hanem szociális feladatnak tartja a kis bűnösök, iskolakerfi- lŐk, csavargók kérdésének meg­oldását. Ez a szempont vezette dr. Kurucz Sándor rendőrszázados kihágási bírót, amikor felvetette csendben a pécsi gyermekváros gondolatát. A többféle lehetőség között leginkább megvalósítható­nak látszik a romlásnak indult tüzérlaktanya igénybevétele. Az épülettömb a városé. Rom- ladozó falaira, vaksi ablakú szó bájra nem tart igényt a honvéd­ség A Zrínyivel szemközt néző homlokzat helyiségeiben az „Éjjeli menedékhely“ képei elevenednek meg. Szükséglakások ezek, ahova a lakás és jövedelem nélkülieket telepfti a hatóság. 'A többi épület azonban elha­gyottan, üresen áll hatalmas udva­rával ideális gyermekváros lenne belőle. A tervező szerint nem is kellene hozzá nagy összeg, hogy lakhatóvá lehessen tenni. Húsz­ezer forint elég lenne az indulás­hoz. Mindent a leendő közösség csinálna meg néhány lelke* szak­ember vezetésével. Első dolog lenne a műhelyek felállítása. Asztalos és lakatos műhely, ahol már a hely­reállításhoz szükséges munkák folynának. Később kerülnének sor­ra a cipész- és szabómflhelyek. Nem hagyta ki a számosából a repülőtér környékén levő még ki nem osztott földeket sem. Ez lenne a kis város mezőgazdasági „hin- lerland“-ja. Meg lehetne szerezni a repülőtér ffikaszálási jogát is a létesítendő tehetnészet céljaira. A gyermekváros semmiképpen sem lenne büntető intézet. A kö­zösség önmagát kormányozná és fegyelmezné pedagógusok vezetése mellett. Mintegy 60 fiú és 40 leány van a városban, akik gondozásra, nevelésre és főképpen meleg ott­honra szorulnának, hogy élősdi helyett alkotó, értékes ember vál­jék belőlük. Az önként választott foglalkozás mellett megkapnák a szükséges nevelést is. A Vöröskereszt nevében dr. Gyet- vai Jánosné minden támogatást megígért a terv megvalósításához. A gyermekváros berendezéséhez szükséges felszerelés máris ren­delkezésre áll. Az. ellátást a város vállalná, amíg a közösség odáig jut, hogy a maga munkájából tart­ja fenn magát. Aki csak hallott eddig a tervről, a legnagyobb lel­kesedéssel njánlotta fel támoga­tását. Egy vnrrógépkereskedő 5 varrógépet ajánlott fel a létesí­tendő szabómflliely céljaira. Ajánl koztak iparosemberek, hogy a szakoktatást ellátják. A terv nagy egészében készen áll. Lelkes, melegszívű emberek is vannak, akik megvalósítják, az esz­közök sem hiányoznak. Most már csak az kell, hogy az egész ne té­vedjen el a bürokrácia útvesztő­jében és az elképzelés valósággá váljon. Eltemették Bíró Mihályt Bíró Mihályt, a munkásmozga­lom nagy művészét, szombaton délután kegyeletes gyászünnepség keretében temették el a Kerepesi- úti temetőben. A temetésen meg­jelent Szakasiti Árpád köztársa­sági elnök és a kormány több tagja is. A ravslalnál Bóka László közoktatásügyi államtitkár mon­dott gyászbeszédet, a sírnál a Ma­gyar Dolgozók Pártja nevében Or­bán László mondott búcsúztatót. A művészek nevében Illés István, a Forum Klub háznagya búcsúzott el az elhunyttól. Korszakalkotó felfedezés a rádiómeteorológia terén Szüreti szabál A tülök hangja 6bfiten zengett végig a hegyoldalon. A túlsó ol­dalról hasonló hang telelt A hegypásztorok jeladására felvette kapáját a napszámos és beállt a tö­kék közé. A kapa le-fel mozgó útját néha megszakítja, izzadságtól fénylő arcát végtgtörli foltos ing­ujjával, a tarisznyát is megláto­gatja időnktől és húz egyet a gyenge soványkát borral töltött bütykösből. Soká nem időzhet, mert jön a vincellér és hajkurássza őket. így írják ezt elő „Sz. kir. Pécs városának Sz.öllöhegyi Rend. szabálaf' már lS54-ben. A „vinczel- lér" gondoskodott róla, hogy min­denki bötsűlettel elvégezze munká­ját reggel hat órától napnyugtáig, egy órai ebédidővel. Ez bizony 12- 14 órai kemény munkát jelentett és ha ezután még elég virgonc volt a szőllőmunkás és hazatérőben kurjongalással nyugtalanította a városi lakósokat, a „szabó!" ágy intézkedett, hogy „béfogattassék". Az Időjelző szolgálat ma már olyan sűrű megflgydöhálózatfal ren­delkezik, hogy a „várható időjárás” 87 százalék bizonyossággal meg­állapítható. A felső légköri körülmények kutatására szolgáló úgyneve­zett rádiószonda (műszerekkel felszerelt léggömb, mely Önműködően, rádió útján adja le jelentéseit) valamint a távoli viharok, esők, hava­zások és jégverések Jelzésére szerkesztett radaros berendezések azon­ban csaknem 100 százalékos pontossággal jelzik előre a várható idő­járást. A rádió-meterológia egyelőre még nem került ki a kísérleti stá­diumból, de az eddigi eredmények Is jogossá teszik azt a reményt, állapítja meg Zslkov szovjet fizikus, hogy egy évtizeden belül 100 százalékot prognózisok birtokában leszünk. Uj szövetségesek a rákellenes küzdelemben A most lezajlott párisi nemzet­közi állattani kongresszuson fel­vetődött problémák azt matatják, hogy az állattan mai kutatásai nem csapán az állatok leírására, összehasonlítására és osztályozá­sára szorítkoznak. 'A fizika, a ké­mia is a biológia is egyre nagyobb szerephez jut bennük. A kutatások iránya általában két csoportra osztható. Az egyik a biokémia (életvegytan) és a fizikai kémia területére terjed ki, a másik leg­inkább matematikai módszereket alkalmaz a jelenségek tanulmányo. zásában. Emellett természetesen klasszikus állattani kutatások is folynak. A kongresszus tagjai előtt filmeket vetítettek, amelyek töb­bek között a sejtképződést és fej­lődést mutatták be egy tyúk­embrió szivében. A sejtfolyamatok felderítése különösen azért fontos, mert a rákos daganatok s általá­ban a daganatok keletkezésének a hátterére ezek a jelenségek fognak igazán fényt vetni. A „szabó!" egyébként tartalmaz za a hegyközség egész „alkotmá­nyát". A hegyrendészet feje a SzöllSbiztos volt. aki 200 pengő- forintokat kapott évi fizetésül. Alája tartoztak a Hegybírók 120 forintos fizetéssel .Az ő józansá­gukat nem írta elő a .,szabói", de annál Inkább n Hegypásztorokét. Viszont a fizetésükről hallgat. Elő­írja ellenben, hogy éjjel és nappal szorgalmatosán járják a szöllőhe. gyeket és a tekergő gyanús eleme­ket, meg a ,böngérezőket" a város tömlötzóbe szállítsák. Hogy a hegy rendőrének „flintája" volt-e, az nem derül ki a szabályzatból, de ha veszedelembe került, a tülökkel segítségül hívhatta kollegáját. Ugyanezzel a szerszámmal jelezték^ a szöllőrr.unkásoknak a munkaidő kezdetét és a végét. Szigorú a szabály azokhoz a szöllősgazdákhoz, afrik a hegykőt- ség álfa! megszabott napszámbér­nél magasabbat fizet a munkások­nak. Az ilyen ,,bűncselekményt" tíz pengőforintos bírsággal sújtja. A szőllőmunkás elcsábítása is 10 forintos bírságot jelentett, de 3 fo­rintos birsággal büntették azt a napszámost is, aki hagyta magát elcsábítani. Azt azonban nem mondja ki a százéves hegyközségi rendszabály, hogy mekkora bírság jár annak, aki a megszabottnál ke­vesebbet fizet napszámosának, A józanság már akkor sem le­hetett uralkodó eszméje a szöllö- hegyeknek, ezért a rendszabály szükségesnek látta megformálni a józanság mintaképét és ezt éppen a vincellér személyében kívánta kifaragni és példaképül odaállíta­ni a hegypásztorok és szöllömun kasok elé. „Amely viniellér pedig 9 túl tagot borital által józartSóp megfnszfatik, hétszeresen dik", — fenyegetőzik a „*za®j A vincellérek és hegypászta,>, társadalma százév előtt valósiúiffl' leg nagyobb volt mint most és szöltőtolvajok ellen nem volt >:a' ség kutyákra. A szabályzat f!lí rint ugyanis márciustól a jí befejezéséig n kutyákat kötve 1,1 j lett tartani. Úgy látszik az kutyák nem idegenkedtek a **®"h kúrától. i ti karátos arany ék8*c­rek, Svájci karóráit HENTZ íókodUtir 2. Használt aranyat, btll'líoso1 veszek, cserélek. V-® 4* MNDSsk meg)«^ konrerendát fád A Magyar Nők Demokrat^ Szövetségének baranyamegyei 5,ef vezete október 24 én <J- e. 9 kezdettel megyei konferenciát 'n Pécsett xr MNDSz helyiségéi (Mária u. 24. st.). A konferálj megbeszélésre kerül a dolgozó ** szonytársadalom minden fontosai problémája. Arabern nfafáef rendez « MÖSjeK A MOSzK áruosztálya IMS'*? ig Kossuth Lajos-u. 83. szám a vármegyei szövetkezetek rés** re Ä»i árubemutatói tart. B^-j tátják a íagszövetkezetek v«eJ előtt azokat a kiváló ercdméorj két, amelyeket az államosít0® gyáripar a 3 éves terv keretéi úgy gazdasági, háztartási, mioiyj házkodási cikkek gyártása t,?re elért. Az árubemutató ünnepér megnyitása okt, 11-én, 9 órak° iesz. . t*V .El kell knlőnilen1 a sza inári* Öhögő* betegeket Pécs területén az elmúlt *“ hónap alatt nagyobb mértéké fordult elő a szamárköhögés. 'K nek következtében óvodákat kc% lezáratni és félő, hogy a betf|?J továbbterjedése esetén, egyes i* ^ Iák lezáratására is sor kerül- kór továbbterjedése elsösor'lS, azért vátt lehetségessé, naert aí° datlan szülők beteg gyermekei’1* megjelennek villamoson, autó*, szón és olyan helyeken, ahol inás gyermekeket fertőzhetnek, engedik őket óvodába, iskok’ Fiég az, hogy a gyónnék helyen megjelenve köhögjön t társait nyomban megfertőz'-, ä tisztifőorvos ezúton is felhf'T^ város lakosságát, hogy a sz""1 . köhögős betegek elkülönítés ,• gondoskodjanak, a beteg látoí0^ sát tiltsák el és a még fertőző ^ lapotban lévő gyermeket v'**í|n ion, autóbuszon ne szállítsanak,^ ilyen beteg gyermeket sem *'x -lába, sem iskolába ne ('"r jenek. . Ízlés*s kötött 1 női és férfi pulóverek oicsó áron kapható I Kaiser Ferenc § cégnél Kossuth L -út 5é- B ______________13626_______ ^ FEREN CVAROS-HALADAS 5 »ele5 1.1 Tizenöt ezer néző. A 'f’zpß i Hat ad is szerezte meg “fCvt aabadrugáséból. Az ötödik F” j# Teák kiegyenlített. A máso®k c, dő 7. percében Czibor, 3 30 I ft >en Deák, a 34. percben itoísó percben Czibor lőtt íí0’" Pécsi KIRAKAT óráját, (régi családi emlék) és ki­jelentette: Kezdődhet a pértvezetőségt Üléseznek a Levegőgyárbcxn 8 ÓRA. Gerfalan, a pécsi levegő­gyár üzemi bizottságának elnöke' fázósan begombolta kabátját és beszélni kezdett. Gertalan az ülé­sek fontosságáról beszélt, Topo- Iyák arról, hogy milyen helyesen látta Gertalan a kérdéseket. Szó­lásra emelkedett Hamár szaktárs is, akt negyedóráig elmélkedett Topolyák okfejtésén .Kertész Ha­márt dicsérte, aki nem feledkezett el Topolyákról és így Gertalanról sem. Gertalan szerényen szabadko­zott és Kertészt kezdte dicsérni. Amikor mindenki beszélt minden­kiről, Gertalan felállt és azt mond­ta: — Most alakajunk át termelési bizottsággá. Felállottak erre az üzemi bizott­sági tagok és gyorsan széket cse­réltek. Ekkor már FÉL TIZENKETTŐ VOLT, To- pólyáknak eszébe jutott, hogy tu­lajdonképpen nem is reggelizett. Óvatosan körülnézett és zsebéből csomagot vett elő Gertalan száján megakadt a szó, neki is eszébeju­tott. A termelési bizottság hama­rosan vidám jalatozásba kezdett. Kertész egy üveg sört ts élőkért tett az egyik szekrényből, Hamár bekapcsolta a rádiót, Seleminé szaktárs nézegette csak jegyzeteit. A falatozás mindössze egy óráig tartott, azután komoly dolgokkal foglalkoztak, Gertalan beszélt. To. pólyáknak eszébejatoft, hogy reg­gel a felesége megbízta azzal, hogy piros svájcisapkát vegyen neki. Mi a fenének kell piros sap­kái hordani? — gondolkozott el hosszasan. Kertész gyorsan növő szakálláf nézte és bosszankodott, hogy a sok ülés miatt még arra sem ér rá, hogy borbélghoz menjen. Hamár nem gondolkozott semmin: a zümmögő legyet figyelte, amely már vagy hetvenszer ment neki fejjel az ablaküvegnek. Egyedül Seleminé figyelt és ő vette észre, hogy Gertalan ismétel ,,A terme­lést fokozni kell, a termelést fo­kozni kell, a termelést fokozni kell!" Tízpercen át mondta ezt és néha a változatosság kedvéért így fejezte ki magát: Fokozni kell a termelést! így ment ez. 2 ÓRÁIG .Ekkor Kertész szak társ felállt, hosszasan nézegetve ülés! Újból széket cseréltek, csak egyedül Gertalan maradt a he­lyén, Keresgélni kezdett a zsebei­ben a naptrend után, de csak nem találta. Szinte kétségbeesve tekin­tett a többiekre és megkérdezte ókéi: — Miről beszéljek? — A legdöntőbb láncszemről, — segítette ki Kertész. Gertalan arca felragyogott és öklével az asztalt verte. — Elvtársak a legdöntőbb lánc­szem a pécsi levegőgyárban a ter­melés fokozása. Fokozni kell a termelést, a termelést fokozni kell! Topolyák már elfeledkezett a pi­ros svájcisapkáról, a gondolata az esti tekebajnokságon járt. Kertész szempillái le-leragadoztok, amíg azután csendesen szunyókálni kez­dett. Hamar megúnta a le­gyeid és az ölébetett újságból lopva oh'asni kezdeti. Seleminé szeretett volna elmenni bevásárol­ni, gondolkozott, hogy mikor je Jentse ezt be. Amikor Gertalan egy pillanatnyi szünetet fertőit, szerényen előhozakodott kérelmé­vel. Gertalan meg sem várta, ómig kimagyarázza magát, határnzoitnn kijelentette'. — Nem lehet, hiszen ÖT ÓRAKOR szakszervezeti ve­zetőségi ülés kezdődik. Seleminé­nek be kell számolnia az üzemi napközi otthon politikai helyzeté­ről. Seleminé bosszankodva leült és ezzel megkezdődött a szakszerveze­ti ülés. Tovább folytatódott az el­mélyülő munka. Seleminé részlete­sen ismertette a napköziotthon helyzetét és javasolta, hogy az üzem több gondot fordítson erre az intézményre. Legyen a jelszó: „Menjünk a gyerekek közé!" A napközisek már néhány hónapja várják az üzemi bizottsági elnök­bácsit, hogy jelenlétével megtisz­teli őket. Gertalan félórás válaszá­ban megígérte, hogy eleget tesz az apróságok kedves meghívásának. Mire FÉLNYOLC LETT he Is sötété- dett, kint a gyárban is leálltak a levegötkészítő gépek, csend lett, síri csend az udvaron is. Észre sem vették az idő múlását. Topo­lyák a tejére ütött, a többiek is követték példáját. Itt az idő, ro­hanni kell, a pártközpontban fon­tos értekezletet tartanak. Felvették a kabátjukat és loholtak lefelé a lépcsőn, ki az utcára és a járdá­kon át a központ felé. Amikor nagy zajjal beléptek a terembe és minden szem szemrehá. nyóan tekintett feléjük, Gertalan bocsánalhérően mondta: — Elvtársak nem haragnsztok, de mi csak ilyenkor érünk rá el­jönni, mert a mi gyárunkban ko­moly termelőmunka folyik ... KÁVÁN

Next

/
Thumbnails
Contents