Dunántúli Napló, 1948. október (5. évfolyam, 225-251. szám)
1948-10-10 / 233. szám
DUNÁNTÚL! NAPLŐ ími oKTósm n \ ^ i &oH és az „Álarcos í) A iüggöoy wétnylHk. M«gík«*Hődik az egy felvonásos színdarab. A? első jelenet egy faluban játszódik le. A falusi tanító angol dalokra tanítja leányát. Amikor a papa meghal, a leány kimegy Amerikába ée híres filmsztár lesz. Viaz- sznjön évek múltán falujába roppant elegánsan ée találkozik régi szerelmével, a parasztlegénnyel, aki: hiába hív ki az ígéret földjére: az hű a magyar földhöz. a tartalom te3 téma fliccs li van tűzdelve ________________a s regény lány ka rrierjének“ dicséretével, A főszereplő egy munkáslány nagy igyekezettel „ábrázolja“ a nagy filmszínéeznöt. Az előadás nem tíz esztendővel ezelőtt pergett le és nem ogy istenhátamögötti faluban, hanem Komlón a bányász kultúr- napon néhány nappal ezelőtt. Még néhány ízelítői: „A hónapos szoba kiadó" című jelenetben megismerkedünk egy festőművésszel, aki egymás után csábítja eita lányokat és azután elszökik. A ,fSze!ten!idézés‘ című tréfás számban pe_______________dig egy özax-gyasszony és két felnőtt leánya 'zcrepel. A mama férjhez akar menti!, a lányok ezt nem akarják és az egyik éjjel megjelennek a mama ágya mellett fehér lepedőbe öltözve, hogy alaposan megijesz- •r.ék. A vetközés természetesen a színpadon történik, a fiatalabb korosztály legnagyobb örömére. Végül eay szavalatot hallunk, amely sötét képekben festi le a bányát a bányászok előtt. Ezt egy hkybeli 6 os listához közelá’ló tanító Irta. ,A szavalat végén leírja, hogy amíg a bányászok a földaiatí gürcölnek, S elmegy a templomba és imádkozik érettük, tartalmát vázoltuk fel. Az ol- - vasó bizonyára nem érti, hogyan lehetséges, hogy egy előadáson, amelyen az MDP tagja: és szervezett munkások a nézők ross?ízlésü, kispolgári színezetű, mfivészietlen és a nemi ösztönökre ható jeleneitek kövessék egymást. Pedig a komlói példa nem egyedülálló eset Pécsett és környékén. A Dohánygyárban a munzáskultúrgárda revüjeleneteket ..dott elő. Elénekelték a „Legszebb ,ány az Anikó“ című slágert is és bízonnyára azt gondolták, hogy ezzel egy lépést tettek előbbre a dolgozók kulturális nevelése terén. Még Vadnay sületlen vftllámtré- fái sem enyhítették a félresikerült előadás vétkét. bányászok vájjon _____ észrevet- , ék-e. ho gy a régi világ szemeteit tálalják fel előttük? Nem. Felhang- rott a taps a számok után és a szereplők örömtől mámorosán vet ék le kölcsönkért ,csillogó" ruhá- ukat, amelyben néhány percre beid karátos lisríkugyiirű iüggő, lánc stb svájci órák Bálintnál Színházzal szemben i32cs Aranyat és ez üstöt veszek. Söpörjük ki az osztályidegen kttlfúrszemetei a pécsi és baranyai munkásszínpadolsró libegitek a színpadra és megcsalták sajátmagukat és a nézőket. Miért juthattunk idáig? A válasz egyszerű. Kultúrcsoportjainlk az elmúlt évek alatt jóformán nem tudtak előrehaladni. Azt hitték, hogy egyszerűen ott kell folytatni, abc! a régi műkedvelők abbahagyták és nincsenek tisztában a kul- túrcaoportak igazi feladataival. — Sem a vezetők, sem a szereplők éa sok esetben a nézők sem. Akita otUezMt hogy központilag _______________ sem törődtek az üzemi éa körzeti • tin játszó csoportokkal. Senki aem figyelmeztette például a sörgyári kuítúrgár- dát, hogy ne a barmincötödrendä, értéktelen „Tokai aszú“-t játssza, ne pazaroljon időt a koeszadaJmas betanulásra, hanem igyekezzék demokratikus színművet előadni. Pártunk kiadta a jelszót: a kö-. vetkező láncszem az ideológiai ne- J vei és fokozása, el kell távolítani mindenünnen a jobboldali ideológia behatolását. Éppen ilyen fontos, hogy végetvessfink a kultúr- eiőadásokon keresztül a tömegekre rossz irányban ható, jobboldali elhajlásoknak. Itt az ideje, hogy valamennyi üzem' és körzeti kul- túresoport élére képzett vezetőket állítsunk, akik helyes irányban folytatják a színjátszó és kulíúr- caoportok foglalkoztatását és ezzel a néző Ízlését fejlesztik. Akkor, amikor Újhegyen nem az „Álarcos rabló" című rémjelenettel szórakoztatják a munkás-közönséget, amikor Pécsbányatelepen nem s földbirtokos kisasszony szerelméről szóló egyíelvonásost adják elő, akkor mondhatjuk csak: felszámoltuk az osztilyidegen hatásokat kul- 'túrtevékeny ségünk ben. Ha a műmagyarkodás helyett valódi néptáncokat dalokat éa vígjátékokat adunk elő, ha a haladószellemfi Íróink színműveit játsszák el kul- túrgárdáink, megtettük a lépést a helyes irányba. (Kaiké) A szovjet könyv a béke harcosa Sehol a világon nem Jelennek meg olyan hatalmat példánynám- ban könyvek, mint a Szopjetázdóban. Ex azzal magyarázható, hogy a szocialista államban a tipográfia, a papírgyár a ntp tulajdona is a könyvek népérdelceket szolgálva segítenek a szocialista társadalom sikeres építésében. A szovjet nép kultúrája szakadatlanul növekszik. 30 év alatt 119 nyelven körülbelül 12 milliárd könyv jelent meg a Szovjetunióban. A kiadott könyvek mély eszmei tartalmakkal, komoly témával is magasszlnvonalú kontrával szolgálják au olvasót. 1947-ben a Szoojetárdában több mint Ö40 millió könyvet nyomtak és ebben az évben szintén több mint fHmilliárd példány számban jelennek meg a könyvek. Ezek a könyvek a tömegek nevelésit, felvilágosítását, a népek barátságának ügyét szolgálják és hazaszeretetre tanítják a szovjet népet, áe ugyanakkor kérlelhetetlenül leleplezik a barzsoá háborús úszttök mesterkedéseit. Sem az Egyesült Államokban, sem Angliában nem jelennek meg ilyen hatalmas példányszámban könyvek. A szovjet könyv a béke és a szabadság harcosa. ÖRÖOl EÍ^BOBE — CSORBA GYŐZŐ A fű csak néha moccan, de zúg, de zúg a tölgye«. A gerle szürke hangját rigóíütty pántlikázza, rigófütty s nem tudom még, miféle száz madárszó. TérdemTe hangya mászik, kék lepke száü fölültem, a bokrok kósza rácsán halommá gyűlt avar-lomb riasztva zörren olykor. Szelíd, rég Ismerő« fáj, szeretném versbe-lognj dicséreted, de mintha rokon-seregbe téved sok év után a vándor, s az emlékes szemekből felé-leselkedőket nem tudja megnevezni, csak nézi őket, én is gyerek-korom kísérő pajtásait köszöntöm \ fák, füttyök, bennetek, e jaj hlábai nem tudom már, hogyan szólítsalak meg. Kabátom földre dobtam, de melléfekszem inkább, cslklandja fű a böröm, ha végre visszajöttem, legyek valóban Itthon. A tü csak néha moccan, de zúg, de zúg a tölgyes, a Dalndolok gerince, s a lágy-815 Jakabhegy kék hamvait cserélve fitogtatják a lombok, g az égen, mint fehér füst, szétóldva és ziláltan rohannak át a felhők nyugat felől keletre. Anatole France Huszonnégy esztendővel ezelőtt halt meg a francia Irodalom egyik legnagyobb alakja, Anatole France. Apja kis könyvkereskedő volt, 6 maga 1« könyvtárnokos- kodott fiatal korában és idejének legnagyobb részét régi, elfe- elíelejteit könyvek közölt tőltöte. Gyakorta lehetett látni a Szajna parti piszkos un ti qv áriam ok ban, amint egy-egy gyÜTÖdtíedelü könyvbe belelapoz, aztán a hóna- alatt az elsárgult lapu könyvekkel ballag hazaleié. Irodalmi munkássága szokatlanul termékeny. Egymásután jelenitek meg a ,'Fehér kövön", az »Istenek szomjaznak'* című remekművei, majd Franciaország történetének maró paródiája: a „Pingvinek szigete". Anatole France-t racionalista Írónak jellemzik. Erős rokon) kapcsolat fűzi Voltaiéihoz: műveiben a kultúra, a társadalom örök kérdései szólalnak meg. Néhány munkájában a miszticizmusról, a legendákról rántja le a leplet. Minden írását Unom irónia és elemző módszer Jellemzi. Mindig az igazságot keresi. így jut el azután a szocialista világnézethez. Anatole France nem forradalmár típusa ító, műveiben nem a romantiedzáit lázadás, hanem a gónyoros kételkedés vonul végig. Kételkedés a fennálló burzsoa- társadalommal, az elnyomatással szemben. Az Író, aki beássa magát a rég eternit kultúrákba, letűnt századok műveltségébe, nem feledtkezik el a Jeden társadalmi problémáiról sem. Már öregember, amikor kitör az első világháború. Cikkeiben gyűlölettel lordul a éümegméazárláeok rendezői elten: a béke és * szabadság hirdetőjévé válik. Anatole France-t beválasztják * francia Akadémia tagjai közé ás halála előtt három évvel megkapja a Nobri-dfjat Könyvei megtalálhatók a műnk áskönyvt árakban és a legtöbb haladó gondolkozásé értelmiség Íróasztalán. Az az új társadalom, amelyet utoptsztt- kussni a „Fehér Kövön” ctmí regényében megrajzolt, eleve# valóság lett, már a világ jelentékeny részén. A szabadság é« » béke mai harcosai megemlékeznek halálának évfordulóján a nagy bunda hóról, aki műveivel sokszor fegyvert adott • reakció éa a ír. arad is ág elleni küzdelemhez. Eirőpa első televíziós időit A morvaországi Zllnben, az államosított Bata Művek székhelyén a közeli hetekben elkészül Európa első televíziós adója. A zíini munkások az előirányzottnál Jóval hamarabb végezték ei a kétéves tervben előirányzott munkát és ezzel ;rde- melték ki ezt az ajándékot. Tita?e!és a Vasfüggöny eüei Nemcsak Svájcban, Brüsszelben is tüntettek a múlt héten a Vai- függöny című film bemutatása eb len. A Metropol-mozi előtt a tik meg „Békét akarunk, szüntessék be a nábi propagandát“ felirali táblákkal vonult fel. 4 kommunista képviselők tiltakoztak a «»*■ jetettenes filmek terjesztése eVen Bécsi csendélet ÚJSÁGHÍR: Az «morfba kaionék ilaaeban és átniháhan foszt* gaóják és gyffltol>ák az osztrák lakosságot. — Hagyja kolléga! Nem olvas*? az újságban, hogy a Marshal- terv növeli e jólléteit és közbiztonságot? A^aiO’fc T’teztite- # 1919 a vála&ztáUU&z POLGÁRTÁRSAK, Szavazatotokkal el fogjátok ítélni a polgári kormányokat, amelyek sem előkészíteni, sem elhárítani, sem vezetni nem tudlak a háborút. E kormányok süketek maradtak a nagy Jaure$ és a szoc'oltsiák figyelmeztetésére, veszélybe sodorták a nemzetet a bárom éves szolgálat behozatalával, amely nyilvánvalóvá teszi, hogy teljes mértékben félreismerték azokat a körülményeket, amelyek közt a népek összeütközése meg fog történni. A -döntő órában az összeütközés megakadályozására nem volt meg bennük se az elme világossága sem a szív ereje, amire szükség lett volna, de még csak a szándékok egyenessége sem. Miközben a fölfegyverzett nemzet megmentette Franciaországot, az 5 egész hadvezető művéstbtük annyi volt, hogy kímélték a kapitalistákat, nem törődve azzal, hogy szörnyű adósság terhével roskasztják le az országot. Ma pedig orcátlanul dicsekszenek azzal, hogy tovább nyújtót, iák ezt a gyilkos háborút, mint amennyire a nemzet boldogulása érdekében szükséges lett volna, s ami tetőpontja a szemérmetlenségnek, büszkélkednek niég azzal is, hogy egy zűrzavaros, lármás, alattomos békével fejezték be, amely hátrányos Franciaországra beteje. zetlen és háborúkkal, nyomorúsá- gokkl, romokkal viselős. Polgártársak, el fogjátok ítélni a polgári kormányokat, amelyek nem akarták lefegyverezni a legyőzött Németországot, hogy ma. dárijesztőt csináljanak belőle, óitól való féltükben, hogy akkor Franciaországnak és szövetségeseinek nem lesz többé oka fenntartani hadseregeit, arzenáljait', hadiiparát ét a kapitaRzmut összes többi »éret forrásait. El fogjátok ítélni a polgári kormányokat, amelyek nem elégedtek meg azzal, hogy elnyomták Franciaországban minden szabadságot, minden politikai életet, sőt többel mondok; minden gondolatot, de még a gondolat látszatát is, — hanem most pénzzel és emberrel azon igyekszenek, hogy vérbefojtsák az orosz forradalmat: nem szégyclték Németország segítségét kérni, hogy megszoríthassák a blokádot egy nagy nép körül s így éhen veszejt- senek az orosz szabadság védelme, zőivel együtt milliónyi aggastyánt, asszonyt és gyermeket, — s megérték azt, hogy maguk a németek figyelmeztették őket kevésbé embertelen érzelmekre. El fogjátok ítélni őket szavazatotokkal. Polgártársak? ki szól igy hozzá, tok? Micsoda hang ez, amely öblössé teszi az enyhét, s talán ele- gendő erőt ád neki, hogy minden nemes szívben megcsendüljön? A szocialista hang ez, A szocialisták egyedül, szövetségesek és ligák nélkül állnak a nép elé, mert egyedül ők egészco ártatlanok a régi társadalmak védéseiben és bűneiben, egyedül ő* hoznak egy jóválevő gondolatok egyedül ők hozzák egy új társadalom eszméjét. Ennek a társadalomnak alapja * munkának jobb szervezete lesz, a szakszervezeti jog alkalmazása, 1 minden nagy fémgyári üzem VÍSZ' szavétele a nemzet számára. Ivat, ez az épület sarokköve. Polgártársak, ne hunyjunk *ttr met a valósággal szemközt. Á* osztályharcot csak az osztályok *[' tűnése fejezheti be Ez a háború- Ez a háború, amelyet mi .n*JJ akartunk, sokkal közelebb hol’d ennek az eltűnésnek óráját s ai a közgazdasági helyzet, amelyet mit teremtett halálos a kapitalista társadalomra nézve, amelyet elébe oly szörnyű módon felhizlalt. Minden a szocializmus felé sodor bin; minket s az áradat egyformán jj ' tzi magával azokat, akik tUenájj’ nak neki, azokat, akik átenged*" magukat s azokat, akik elősegít’*'
