Dunántúli Napló, 1948. október (5. évfolyam, 225-251. szám)
1948-10-31 / 251. szám
im* ormiam w DUNÁNTÚLI NAPI/» ui felädätok L Scum*M <h bM a táp Is a mM' s terv végrehajtásánál • ^ 8 *4 * 6 * (KI) A* fizetnek és gyárak terv- legbízottjaJ az új részlettervet fszítik. A kővetkező részterv utol- > hónapja egyben a hároméves tv befejezését Is jelenti. Utána 5vetkezik az új ötéves terv. A iost összeállítandó tervet másfél r tapasztalata] alapján készíthetjük, megvizsgálhatjuk, hol mutatkoztak yengeségek a tervben, ml az, amit egvalósítottak az üzemek, sőt túl teljesítettek és hol mutatkoznak bák. A terv összeállításában ez- in a munkások széles tömegei gítenek a tervmegbízottaknak. Az :emrészek dolgozóinak javaslata >zza a tervet az élethez még kö- febb. Az elmúlt másfél év alatt beiga- ilódott, hogy számos pécsi és banyai üzemben a tervmegbízottak más funkcionáriusok nem fej- dtek a megnövekedett feladaíok- il. Nem tudtak elmélyülni a terv szletfeladatalban, nem értik, hogy fylk-másik előirányzat milyen cé- kat szolgál. Hogyan történhetett ? Hiszen a tervmegbízott készl- tíe el a tervet, ő az, aki azután lelős ennek végrehajtásáért. Jó hány helyen azonban az a helyien szokás honosodott meg, hogy műszaki Igazgató elkészíti a ter- t, a tervmegbízott nem csinál ást, mint aláírja. A havi jeien- sek Is hasonlóképpen készülnek. » a tervmegbízott ezekután részt- sz egy műhely vagy üzemértekez- en, nem tud konkrét választ adni munkások kérdéseire. A tervmegbízott, a versenytitkár, gy más üzemi funkcionárius, aki y látja el feladatát, rossz munkát géz. Ha nehezen Is megy a mű- akl fogalmak megismerése, lás- nk hozzá a terv alapos tanulmá- ozásához. Hogyan tud akkor ébe- n Őrködni a terv sikere érdeké- n, ha maga sem látja tisztán a űzött célt? Pedig nemcsak az Skséges, hogy az OB tag vagy yéb vezetőtisztet betöltő mun- s ismerje jól a tervet, hanem is, hogy az összes dolgozó keljön közelebb a terv adataihoz, fja azt, hogy őrá egyénileg mi- -n feladatot ró a tervgazdálko5. \ pontos adatok kitöltése és snórzése még mindig nem folyik amennyi pécsi üzemben. Néhány jja kint jártunk az egyik gfár- í. Megnéztük a tervet. Az energia gazdaságosabb kihasználása után érdeklődtünk, mire a válasz az volt: „Körülbelül 10 százalék.” Bizonytalan tervet nem lehet készíteni, mert az nem terv, csak ködös elképzelés lesz, amiből nem sok válik valóra. Mik a döntő céljai a tervgazdálkodásnak? Mindenek felett az önköltség csökkentése. A termelés számszerű növelése és a minőség javítása mellett az tehát a célunk, hogy olcsóbban termeljünk. Gondosan meg kell vizsgálni, hol mutatkozik felesleges anyagpazarlás, hol lehet csökkenteni a selejtet. A beruházásoknál az legyen a döntő szempont, hogy eredményeképpen a termelés fokozódjék. Felesleges beruházásokat sem a tervmegbízottak, sem a munkások ne engedjenek meg. A takarékosság húzódjon végig a terven. Ma már a ncp forintjaiból gazdálkodunk. Nem szabad sehol sem megengedni, hogy csákl- szalm'ája legven a dolgozók vagyona. A szociális és kulturális beruházások közül is azokat valósítsuk meg, amelyek a legszükségesebbek A MAORT-nál, mint ismeretes, hatalmas sportpályát építettek, ugyanakkor a termelés folyamatosan csökkent. Alaposan vizsgáljuk meg tehát, hogy mire fordítjuk a beruházásokra szánt összeget. A termelés egyszerű növelése is csökkentheti már az önköltséget. Ha a Bőrgyárban 10 százalékkal többet termelnek, mint félévvel ezelőtt, akkor a változatlan regie- költségck mellett olcsóbbá tették a termelést. Miért van szükség az önköltség csökkentésére? Azért, mert csakis így tudjuk az árakat olcsóbbá tenni. De ez sok esetben nem következik be azonnal. Tud luk, hogy számos üzem rentábilissá nem ál! még szilárd alapokon. Sok helyütt nem rendelkeznek még megfelelő tartalékokkal. Mindezeket figyelembe kell venni, amikor az önköltség csökkentéséről beszélünk. A következő évi részletterv ösz- szeállítása komoly feladat. Tanulni kell a hibákból és továbbra is hasznosítani kell a jó módszereket. TöCb elmélyülés szükséges, érdeklődés a termelési kérdések iránt, lendület és lelkiismeret, akkor diadalra tudjuk vinni a hároméves terv befejező esztendejének célkitűzéseit. Döntőbíróság elé kerülnek az elbocsátott alkalmazottak 4 mtraszler tanács elfogadta az zsigügyminiiszter kiegészítő renél-tervezetét a demokrádaelenes gatartás; tanúsító tisztviselők ■nali hatályú elbocsátásáról. 4 rendelő: kimondja, hogy az nun-ka vállaló, akinek szerződését Ilink ál tartó de mokráciaelleues rna- a-rtás miatt azonnali hatállyal ioníotta, felmondási, vagy vég - légitési járandóságra, valamint igdíjra irányuló köve1 elésót nem munkaügyi bíróság, hanem az s célra alakítandó bizottság előtt ényesitlieti. Ennek a bizottságai elnöke az igazsá-gügyminisz- um, valamint a Szaktanács dele- tja. A bizottság liafározata -4©n orvoslatnak helye nines. I még folyamaiban lévő pereket, elvekét az antidemok'aikus m-aesygyüriik, svájci karórák, irány ékszerek, nyakláncok ezüst ajándéktárgyak bimker és Sánta írás, ékszerész, iitszeréízeknél >kai-tór 9 »z. >3924 Üdülő Szálló j telefonszámai: rod a: - - - 24-04 y á 1 I o d a : 24-01 gátartás miatt elbocsátut' munka- vállalók indítottak a munkáltató ellen, a rendelet életbelépése után megszűri telik és az iratokat a bíróság megküldi az OMB titkárságának, amely azokat a döntőbizottság elé terjeszd. ^ A demokrácíiaefones magatartás tanúsító tisztviselők munkaviszonyának azonnali hatályú felbontásáról szóló renddeit június 15-én lépett életbe. Az új rendelet módot ad ama, hogy a január 1. és június 15. közötti időben demokráciaetenes magatartás miatt elbocsátott alkalmazottak munkaügyi perének iratait is bekérjék a bíróságtól, amely ilyen esetben az eljárást felfüggeszti és az ügyben a biróság az ilyen perben a munkáltatót felmondás végkielégítés, vagy nyugdíj fizetésre kötelezte, a bizottság a munkáltató kérérése az Ítéletet hatályon kivül helyezheti és új határozatot hozhat. Betegek ellátása Az Országos Közellátási Hivatal rendejete értelmében a kórházak hatósági élelmiszerellátásáról ezentúl az Országos Közellátási Hivatal gondoskodik. Ezentúl a kórházba vonuló betegnek nem kel élelmezési jegyeit leadnia, ha azonban 30 napot meghaladó ideig ápolják a kórházban, az illető 30 napon túl hatósági élelmiszer jegyet nem kaphat. t Az arra rászoruló kórházi betegek 1 kenyér helyett zzemlyeetlátásbán l részesülnek. ' át. udvaron át megyünk az új épületbe. A sínek mentén egymásra hullottak a sárga és barna falevelek. A keskeny iparvágányt átvezetlek a keren, hogy az újonnan épített kromos-cseres üzembe ne kelljen megkerülni az egész gyártelepet a bőrökkel teli csilléknek. A kert földjéből kidugja fejét a piros paradicsom, itl-oti egy káposzta szomorkodlk magában. Ősz a gyárban. NÉHÁNY SZÁZ MÉTERT MEGYÜNK az új épületig. A hűvös levegő összekeveredik az átható cserszaggal. A kétemeletes betonvázas épület előtt sínek és téglák halmaza. Uj iparvágányt építenek, hogy a szállítást megköny- nyítsék. A gözcsöoet, amely a sínek alatt vezet végig, be ormai fedik be, hogy elbírja a nehéz vagonok súlyát. Aki évtizedekig sötét helyiségben dolgozott, tudja csak értékelni a világosságot. Nem fárad el a szem a munkában és este nem fáj valahol a homlok mögött, amikor a dolgozó hazafelé ballag. Az új épületben mindenütt világosság árad szét. .Szírre üvegfal oesii a munkásokat körül. — AZ ELSŐ NAP, amikor megkezdődött a munka az új üzemben éreztem, hogy máskép■ pen megy a gép, másképpen fogja a kezem a bördarabot, — mondja Kovács Lajos a földszinti ,Jbőrfaragó“ egyik munkása. Sokan azt gondolják, hogy a munkához nem kell hangulat. ÍR vettem észre, hogy mennyivel jobb kedvvel dolgozom az új műhelyben. A gépek nincsenek úgy zsúfolva, mm} a régi üzemben, világosabb van és a levegő is tisztább. Odajön hozzánk a másik géptől Poriász Isloún és hallgatja a beszélgetést. — Amióta itt dolgozunk, — szól közbe, — 8 százalékkal emeltük a termelést. A RÉGI ÜZEMBEN a cserz.ö- hordókba oödörszórnra ön*ölték be a vegyi anyagokat. Ez körülményes munka troli és tekintélyes mennyiségű lé csurgóit el. Most külön vegyianyag-kvverö van az épület baloldalán. Két hatalmas hordóban keverik a cserzőanyagot, amit felszivatlyúznak a műhely középén álló tartályba. Innen csövekben vezetik be a cserzőhordókba. A tímárnak elegendő most már egyetlen kézmozdulat és máris beömlik a ké- kessr.ínü lé a bőrökkel teli hordókba. A: első emeleten festik, szárítják és simítják a bőröket, A régi üzemben darabonként Pitiék be a szárítóba a bőröket és egyenként hozták ki onnan. Itt három alagúiszárítót építettek. Kocsikon halad végig a szárítóban a festett bőr és mire eléri a szárító másik végéi tökéletesen megszáradt. Ezért az. új kromos-cseres üzemben minőségileg is javult az áru. KÉKINGES, SVÁJCI SAPKÁS FÉ.RFI dolgozik a simító gép mellett. A simítógép karja, mint valami óriási kéz rángatózik ide- oda. A munkás minden idegszálával a gépet figyeli és a bőrt, amelyet két kezében tartva csúsztat a gép karja alá. Beszél jetiink vele, amikor pihenőt tart néhány percre. — Veszélyes gép, de baleset még nem történt, mert csak gyakorlott munkások dolgoznak vele. Minden munkásnak szívéhez nő a gép, különösen azóta zsírozom, olajozom és gondozom szerelttel, amióta miénk leit a gyár. Tudom, hogy a gép érzékeny műszer, hanyag gondozás eredménye: rossz munka. A gép rögtön megérzi, ha hanyagul bánunk vele. A második emeleten hosszú pad mellett munkásasszonyok vagdalják le a fölösleges börclarabokat az egész bőrökről. A hulladékot sem dobják el, hanem eladják: j&'ékokai kisebb tárgyakat ké- i síi ének belőlük. A munkafolyaA munkához való új viszony formálódik az államosított Pécsi Bőrgyár világos műhelyeiben mat végén minden darab bőrt lemérnek. A koadr átmérő gép elmés szerkezet. Becsúsztatják a bőrt a szerkezetbe és a gép tetején lénő kerek óra pon osan mulatja hány kvadrát a bőrdarab. Végigkísérjük a bőr útját az új kromos-cseres műhelyben. Mindenütt tisztaságot és jókedvű. munkásokat találunk. A dolgozók ma már érzik, hogy övék a gyár és a gép nem élettelen tárgy többé. hanem jóbarátuk. A Bőrgyár világos, levegős, modem, új üzemében amelyet a Terv adott a dolgozóknak, már formálódik az új viszony a munkához — az alkotáshoz.. (Katkó) Pécs méltóképen megiiRnepli az Októberi Szocialista Forradalmat Az NB megbélyegezte Mindszentr mesterkedéseit A pécsbaranyai Nemzeti Bizottság szombaton ülést tartott Juháez István elnöklete alatt. Napirend ©lőtt György Anita 1 a Nemzeti Paraszt Párt képviselőiében jelentkezett szólásra, éltesen éitéhte Mindszenty demokráciaeUe-nes tevékenységét és kérte a NB-t, emelje fel tiltakozó szavát, küldjön táviratot a kormány elnökének, amelyben kért a kormányt, erélyesen lépjen fel Mindszenty ellen és a jövőben uszító gyűlé seit ne engedélyezze. A Nemzeti Bizottság egyhangúlag elfogadta György Antal indítványát. Ezután Tursits Imre szőtt az Októberi Fonradatom megünneplés-érői, amelyet az MSzMT és MDP közösen készítenek elő és abban résrtvesz a megye egész dolgozó népe és tanuló ifjúsága a koalíció pártjaival együtt. Indítványára a NB az ünneepség alkalmával koszorúit luelyez a szovjet- hősök emlékművére. Ugyan csal elhatározták a Pécs város félsz aba- duvási évfordulójának megünneplését. Ennek megrendezését az MB vállalta, amelynek ülése ezzel vége* ér-L * w , v Tíz falu tanácsadója és nevelője a dencsliázai gazdajegyző Tíz községet és tíz pusztát látogat meg havonta kétszer Tőrök Vince, a dencsházai gazdajegyző. Mondhatnánk, hogy ez a birodalma. Ezt azért nem kelt úgy érteni, hogy ő itt beláthatatlan földek birtokosa, mert hat hold földön kívül semmije nincs. Mégis birodalom ez, mert Török Vince más értékeket mondhat magáénak: bírja a gazdanép bizalmát és szercletét: Ezenkívül „bír" egészséges testtel és fáradhatatlan lélekkel és ezekkel gazdatársait szolgálja. Sokszor mss oüyhogv oií’/mallik, amikor jótanácsért, szives szolgálatért bekopognak hozzája. — Mit javallasz Vince avval a vetőmaggal? Mennyit vegyek a műtrágyából* Kellene valamit csinálnod a tenyészkan ügyében!... Kérdések és kívánságok. Tőrök Vince mindent elintéz. Bájjá az utakat és a hivatalokat, közben még a kis földjét is mintaszerűen, megmunkálja. Mit is mondanának a tanácskérők, ha a gazdajegyző elhanyagolná a saját földjét, csak másoknak prédikálná: tedd ezt, tedd aztI az 6 „biDe„ megy “is uv niien rodal- nxában", mert kincsként becsülik meg tanácsát. Csak egy héten, a múlt héten közel kilencvenen egy vágón műtrágyát használtak fel Dencsházán. Van három életerős, jó szövetkezete. Ezek között is a legjobb a szentegáti 102 taggal. — Ilyen szövetkezet aztán nincs még egy a megyében. — Néha már sokallja is a körzetének sikereit. Nem mintha nem tenné boldoggá a jó munka eredménye. Olyankor van igen elkeseredve, amikor azt hallja, hogy máshol hibák vannak. Nagy tettvágyában ilyenkor fel- sóhajt: — Hej, a keservit, mindig mondom, tegyenek máshová, ahol rosszul mennek a dolgok, ott legalább lehet valamit rendbehozni. az ó falvaiban is még egy 'és más tennivaló, mint beszédközben bevallja. A butáitok körül nincs még minden rendben. Görcsösen ragaszkodnak a hatalmukhoz « faluban. Ahol a kis- és középparasztok nem állnak sarkukra, a kulákok mindenhol kirekesztik őket a községi, meg a népi szervek vezetéséből. Szerencsére a régi és új kisparasztok öntud at osabbak és keményebbek is napról napra. Jellemzésül elmondja, hogy községe gazdái egy szálig benne vannak az őszi munkaversenyben. 126 gazda fogott hozzá Dencsházán, hogy kitegyen magáért. — Hiába beszél akárki, hogy ..nem kell munkaverseny, elvégezzük mi úgyis a magunkét", ott ahol kevés számú a versenyző, mindig baj van a munkával is —. erősiti Tőrök Vince. ebbM Hét traktorra dolgoznak három szóéi is végezték a vetés- százálékát. Az van vetkezeti, szántás nyolcvan ütemtervből még két heti idő vissza, addig mindent elvégeznek. — Aztán a télen, jöhet a tanulás, mert azt mindenki nagyón akarja. —- Török Vince egy azok közül az új parasztemberek közül, akiket a népi demokrácia odaállított a parasztság mellé és akik izmos vállukkal elörelenditik népüket a fejlődés és felemelkedés útján. Hát ?zéri akad mm OKMA JgrM'ftXp táMlMWa ajiGSxam^ojsrja^
