Dunántúli Napló, 1948. október (5. évfolyam, 225-251. szám)

1948-10-28 / 248. szám

9 ja AWÍJI55 jgt DUNÁNTÚLI NAPtO iegrövidflik az ári átlát a IQ keliffVÓndor.'ás ' helye-1 es m^nka rec©n«1.2 3lciEávcil 5 hé? el«ft vélik kész ssstref^Ővó « porhanyód cgyesg E, mutikásüatalek ss:afeatl jövőfe U iparvágány a völgyben húzó­végig a gyárnélepfől néhány térré. Az egyik vagonból száraz srsanyagot lapátolnak ki a mun- sok. Néhány métert él odább a i fénye megcsillogtatja a potfcel- szigeíelőket. Téli a vagon, nem- iára dohogó mozdony viszi a kése K néhány száz kilométerre, hogy arcellámiigetcléJket valahol Észak gyár ország on felszer éhessé k orstó$ú*on Idemelkgdő oefonoszíopokra l két vagont, (as egyik amiéi y­nyefsanyagot 'apátóljók ki, a isik, arnety a kész árut viszi ssame), 10 hét választja el egy- Stól. Erttlyi idő kell ahhoz, hogy ttnétezrŐi - üzerrrésZr e váfuiárolva lOrhanyca nyersanyag kecses ior- ,jé (xjrceaáiitóigeteiftvé váljék. K Zscínay gyár vezetői az áüte- sftás titán sokat gondolkoztak, jyAn Ifeheúne a 10 hetet terövidí- i Figyelentmei kisérték a nyere­gig útját. !oi időzik q legtöbbet készülő áru? A malomban, ahol staakótyvasetják” a parcellán afisanyagát, hamarosan tovább gy az anyag a koromgosmühely­ahol óntik, préselik, formálják Jy esBtergálják. A féligkéez áru ltján 5 hétig száriad és aztán 1 ég égetik. Az égetési időt nem et lecsók kerteni, igy tehát az iteáritá® időtartamából kell „le- agfií.” Ni volt q helyzet elóseárftAs VőrtS. A megformál1 j m üzem különböző helyiségei- a állt. Mivel nem íütenck, ter- «aetésen hosszú idő kell, Aliiig almássá válik, hogy a kőíkemen- V. kerüljön a-porccffiániru. Etha- 1 ózták tehát, hogy elő szári! ót lé- >iteirtek. ahol fflétf&éikelt fűtéssel áru útját meggyorsítják. így árják elérni, hogy tO heti „ván riát,” hdyetit csak öt bélig men- t ez áru egyik üzemrészből a isiik ha. Mi ennek » célja? A vilíamosií- »saü egyre több és több por cell ám- gételőre van szüksége az ország­k. A trtegréndelt árut a Zsolna y marabb tudja tehát leszállítani. üzemnek nem kell 10 hetiéi tartalékolni befektétfttt értéket a nyersamyag- n, az áru árát hamarabb kapják igszünik a nehézség a különböző hetesek körül. Yisszaéiteeti a magvar kii'deítséa By^arcslbsl A magyar—román kuiűr^lis yezmény végrehajtása céljából igyar—román vegyesbizottsági •gyalások voltak Bukarésitbén. tárgyalásokon rész véte magyar Mrális küldöttség Nógrádi áán- r államititkár vezetésével Szerda., lelö l a bukarevsi gyorsvonattal sszaérkezett Budapesre, Az elősz ár itás meggyorsításával hamarabb észreveszik a selejtet. Az esetleges repedés az el ősz árit ás tüzeléssel való folyamata közben jobban mcgmutaitkoziik. Nem kerül tehát a hibás áru a kemencébe. — Ezzel időt és drága tüzelőanyagot takarítanak meg. A Zsolmay ‘gyárban így rövidjük meg az áru útját, hogy ezzel is hozzájáruljanak a termelés raciona­lizálásához. Vasárnap: a SZABAD NÉP napja A pécsi és baranyai kommu­nisták a Szabad Nép agitációbál lelkesen kivélték a részükéi. A - eddigi eredmények szerint is a elműtl hónap alatt az MÜP köz­ponti lapjának olvasótábora meg­duplázódott. Vasárnap, október H-én ünnepélyes keretek között zárül 1‘ccsett a Szabad Nép hó­napja. A pártmunkások és agitá­lorok agiládáti vesznek részt. A Széchenyi-téren a honvédzenekar szórakoztatja maid a közönséget, a város különböző pontjain. Kos­suth Lajos-utca—Irányi Dániel-tér sarok, Széchenyi-tér és Kórház- téren sátrakat állítanak fel, me lyekben a pécsi Nemzeti Színház művészei műsorszámokal adnak elő. 20 ezer forintot sikkasztott egy mosifósi ferménykereskedő Csalás és sikkasztás miatt el­járás indult Gál József mosdósi termény- és fakereskedő ellen. A följelentő Potz Vilmosáé pécsi lakos a rendőrségen elpanaszolta, hogy Gál Józsefnek egy évvel ezelőtt kukorica vásárlásra húsz­ezer forintot adott át, a keres­kedő azonban az összeggel a mai napig nem számolt cl. Gál József. tolta, amelyben Gál a rendőrségen elismerte az összeg I összes más célokra Leposa Károly pécsi lakosnak. A pénzösszeg átvételére vonatkozólag Leposa Károly azonban azt val­lotta, hogy Potz Vilmost nem ismeri, megbízottjuk soha nem volt és így részükre pénzt nem vett fel. Azt, hogy Gál a kérdéses 20 ezer forintot elsikkasztotta, Potzné egy levéllel is bizonyí- beismerte az történt fel­átvételét, azonban kukoricát nem | használását, vásárolt és a 20.000 forintot visz-1 leni ügyet szaadta Potzné meghízottjának,! nck. A rendőrség a Gál el­átadta az ügyészség Mii mUfiút a Ä Ferenc© ctksi a dotlgoxm Sokczzáfc ct versesiyt es Itülsstaü mun óknál vezet, és melyik ván íiz eszicnflöveí A Mecsek egyik festői kis völ­gyében százados tölgyek koszorú­jából magasodik ki a mccseksza- bólcsi FcrenC-akna szällftntöfn.va. A bányái 80—90 esztendeje nyi­tották meg és akkor épültek a ma már viharvert üzemi épületek. Az elmúlt évtizedek alatt több millió mázsa jóminöségít szenet termeltek ki a mindössze két cs fél kilométer kiterjedésű bányá­itól. ezelőtt a bá­nya akkori urai be akarták szün­tetni a további fejtést és az volt a tervük, hogy az első szinteket a Szent István-aknán keresztül ter­melik ki. A bányászok és az Üzem akkori bányamesteré, Ve- reckei Rezső mindent elkövettek, hogy a kapitalista vezetőket el­térítsék szándékuktól. Bebizonyí­tották, högy a felső szinteken is van még szén és így sikerült a halálraítélt üzemet megmenteni. Az üzemi bizottság irodájának falán színes és gondosan vezetett diagrammok mutatják a csapatok termelési eredményét és a kere­set alakulását. A diagrammot állandóan ta­nulmányozzák a munkatársak — közli Heller József üzemi titkár. — A munka végén bejönnek a csa­patok és megnézik, hogyan tel­jesítették az előirányzatot és me­lyik csapat elmaradva Ez , az érdeklődés annak áz eredményé, hogy a bányászokban tudatosították a verseny és a hároméves terv jelentőséget. A Fcrenc-nkna dolgozói büszkék arra, hogy üzemükéi, amelyek már 10 évé be akartak csukni, most szintén beállították a szocia­lista termelő munkába. A dolgozók már elhatározták, hogy a munkaversenyt kiterjesztik az elővájásra és a fenntartási munkálatokra is. Ezeknek az eredményeit szintén diagrammo­kon vezetik majd. A hibákat köl­csönösen megbeszélik az üzem- vezetőséggel, hogy' azok kiküszöbö­lésével kimagasló eredményeket ér­hessenek el a termelékenység foko­zásában és az önköltség csökken­tesében. Ül láfiulók érkeztek az isko­lába. fiiéin!e iélszegen ülnek a padokban: furcsa az eszterga­pad mellöl iskolássá vedleni át. a szerszámot tartó kéz gyakor­latiadul íorgetja a ceruzát, de tudásszomjuk ott csillog az ar­cukon. Az új tanulók a gyárak­ból, műhelyekből jöttek. Né­hány esztendő múlva találkoz­hatunk velük: az egyik ianár lesz, a másik mérnök, a harma­dik orvos. Új értelmiség alakul belőlük. Néhány hete. hogy az MDP javaslatára a kultuszkormányzat még szélesebbre lárta az isko­lák kapuit a munkasszánnazású fiatalok elölt. Kollégiumokkal, tandíjmentességgel támogatja Őket:, hogy lehetőségük legyen a műveltség és a szaktudás meg­szerzésére. Évszázadok mulasz­tásait szüntette meg ez a ren­delet. Végétért a dolgozó osztá. lyok kulturális elnyomása, a nép állama a tehetséges mun­kásfiatalokat nem hagyja többé elkallódni, hanem lehetővé teszj számukra a művetlség legmaga­sabb fokának elérését. A negyvenes évek elején megjelent egy kultúrpolitika; tanulmány, amely valóságos ké­pet rajzolt az iskolák helyzeté, ről. A középiskolákban három- négy százalék, az egyetemen csupán másfél százaléknyi mun­kásszármazású diák tanult. A munikásszármazású gyermekek részére >,numerus nullust" ve­zettek be, az iskola falain kívül rekeditek népünk tehetséges gyermekei. Hányán voltak, akik végül Is belefáradlak a hiábavaló küzdelembe és abba. hagyták a tanulást, hogy létü­ket tengetni tudhassák. A népi demokrácia mind.en­nek véget vetett. Nemcsak az iskolákat nyitotta meg a mun­kásosztály gyermekei előtt, ha­nem határozott irányt vett arra, hogy a munkásosztály fiai ke­rüljenek minél nagyobb szám­ban az üzemek és vállalatok élére az állami gazdaság» és társadalmi élet vszetöpoziciói- ba. A munkásság el&tt meg. nyílt a,hadsereg, megnyílt a le­hetőség arra. hogy a munkás fia a legmagasabb katonatiszti rangot elérje. A honvéd Kos­suth akadémiára ezrével kerül­nek a dolgozók legjobbjai. Mégis azt tapasztaljuk, hogy a dolgozók körében nem egy. szer sajnáluto6 módon vissz­hangra talál a reakció népelle« nes suttogó propagandája és az üzemekben, bányákban megpró­bálnak hangulatot teremteni az új munkásvezetők ellen. így egyes pécsi gyárakban íürhetet. len hangon beszélnek azokkal az ifjúmunkásokkal, akik új életpályára készülnek, akik olyan magasabb műveltséget es tudást akarnak elérni, amilyet a légi rendszer soha nem lett volnfl lehetővé számukra — a bányáknál pedig nem egyszer egyes üzemi bizottságok sem akarják engedni, hogy az Ifjú* munkások a Kossuth akadémiá­ra vagy magasabb iskolákba je. lentkezaenek. Sok szülő amiatt aggodalmaskodik, hogy a ke­nyérkereső Ifjú kiesése megne­hezíti a család életét. Ezeknek a káros hangulatoknak mielőbb véget kell vetni. A szülök le­gyenek büszkék arra, hogy az egykori lenézett „pfoligyerek- böl” ma katonatiszt, mérnök vagy orvos lesz, a munkásszii. lök legyenek tudatában annak, hogy az az áldozat, amelyet esetleg gyermekük neveHeóésé- vel hoznak, ezerszer visszatérő!, ha fiúk kikerül az iskolából és betölti méltó hivatását; de ne* csak a szülők, hanem az összes dolgozók érezzék és lássák, hogy az 6 győzelmükéit jelké­pezi a munkásfiatalok előreha­ladása az életben. Legyenek ab. ban Is biztosak, hogy az új munkásíiaialság nem fog szem- befordulni szüleivel, nem fog újabb kiváltságos kasztként a dolgozók nyakára ülni, hanem együtt a dolgozókkal, együtt a munkásosztállyal fog harcolni * szocializmusért. A munkásosz­tály ma ura, birtokosa a gyár- nak és az országnak, a munkás- osztály fiai ma a szebb magyar holnapok reménységei — le- gyünk büszkék ezekre a fiata­lokra és s égi lsük Őket új útju­kon. a felemelkedés ütjáa, amely egyúttal az egész mun­kásosztály felemelkedését is je­lenti. Ápolónőképző tanfolyam Pécseit \ Klssaiilapárt értekezése A Független Kisgazdapárt mi­niszterei, képviselői, tisztviselői és titkárai szerdán délután Balaton kenésére utazlak és ott csütörtö­kön és pénteken kétnapos értekez­leten vesznek részt. Az értekezletet csütörtökön réggel 9 órakor nyitja meg Dobi István pártelnök, majd Dinnyés Lajos miniszterelnök tart beszámolót. Délután Gyöngyösi Já­nos főtitkár ismerteti a külpoliti­kai helyzetet. «a.» Takarékossággal erősíted a népi demokráciát! Vásárol! tokcsrékosségi bélyeget 14 forintért IS forintos betétkönyvet oá ct •• HITa»ÍKHET Pécs, Kossuth Lajos-út 11* (Színházzal szomben) — 7e!efon: 23-67. A Magyar Vöröskereszt pécsi szervezete őszi munkaprogramjá­ban a népegészségvédclem kiépíté­sében jelentős szerepet vállal a betegápolónők kiképzési munkájá­val. A Vöröskereszt központja ál­tal indított munkafolyamat kere­tében több vidéki várossal egy- időben a pécsi szervezet novem­ber közepén háromhónapos ön­kéntes ápolónőképző tanfolyaméi indít. A 4Ó—50 hallgatóval induló tanfolyam teljesen ingyenes, a tan­folyamot sikeresen hallgatott résztvevők segédápolónői képesí­tést nyernek és erről végbizo­nyítványt kapnak. A dolgozók fo­kozott egészségéért küzdő Vörös- kereszt ápolónőképző tanfolyamát a központ hivatásos oktatónővér­rel, a pécsi orvosszakszervezet szakelőadókkal látja el. A tan­folyam hallgatói gyakorlati okta­tást a pécsi klinikákon nyernek. A pécsi Vöröskereszt szervezet tit­kársága értesíti a jelölteket, hogy jelentkezést Széchenyl-tér 8.1. eme­leti székházban még elfogad. 4® dttaw'HáN&M rtr-' •vr&r* Kerries a rokkantsági és liaiessil járadékié! T. Szerkesztő Elvtárs! Olvastam a Dunántúli Naplóban a Szakszervezeti Kongresszus határo­zatát, hogy a dolgozók 1 százalé­kos hozzájárulásával 50 százalékkal felemelik áz öregségi járadékot. — Ugyancsak vonatkozik a felemelés az özvegység! öregségi járadékok­ra is. Arra kérem a T. Szerkesztő­séget, hogy szíveskedjenek megér- deklődrii Illetékes helyen; felemelik-e a rokkantsági és baleseti járadékot is. Sajnálnám, ha bennünket kikap­csolnának, akik nem tudunk dolgoz­ni, míg az öregségi Járadékosok közül sokan még munkaképesek és dolgoznak. Egy OT1 járadékos. Eljártunk a fenti ügyben. Azt a választ kaptauk, hogy az ötven százalékos emelés nem vonatkozik a rokkantsági és baleseti jár; kokra. Az öregségi járadék folyósí­tása viszont rendeletileg nem zárja ki, hogy a járadékos, a munka­képes munkát ne vállalhasson. A városi mérnöki hivatal válasza A .Kertvárosiak panasza ügyében a város mérnöki hivatala ..közli. Logy a betonjárda kiépítése azért maradt félbe, mer! a költség ve lés­ben« erre a césra előirányzóit ősz- szeg kimerült. A Majlátli utcaiak kérését amint megfelelő anyagi le­hetőség áll rendemezésíinkre szin­tén tetjésiitiik. Kérik a panaszosokat legyenek türelemmel, a város min­dent elkövet, hogy elegei tegyenek a kérelmeiknek.

Next

/
Thumbnails
Contents