Dunántúli Napló, 1948. október (5. évfolyam, 225-251. szám)

1948-10-21 / 242. szám

ft hároméves terv a dolgozó parasztságért Az imperializmus és a klerikális reakció ellen, az ipari szervezkedés—és az öregségi ürülék At épülő «ocWm eávál«** Wtaflan 3. terraerft minta, a terv- izerü termelés ét gazdálkodó^ fő­falra ától. Még ások is, aktt az eL nőtt év augusztusában. a forint »illetéeének évfordulóján efindl- iott hároméves tervei értetlenül •agy iodegeukedve fogadták, az- Vta kény'elemek belátni a terv- tterit épftés és termelőmunka elő­deit a tervszerfWenség zűrzavara elett, amely a kapitalista terme­te) mód legsúlyosabb és eredendő Uajdonsága. Kénytelenek belátni ad, mert az eredményeik szeműnk fóti vannak és azokat a gyárban lóig ózó munkás és a fűidet szántó araszt egyaránt érzi a maga sgyénl étetsztntjének Javulásában i. A kétségtelen eredmények ad- tk a lehetőséget, az erűt arra, egy a Hároméves terv végrehaj­tsanak idejét hét hónappal meg- Sviditsűk ét egy egész év kitér eh munkáját Bt hónap alatt vé­szük el. Az eteű tervér megteremtette a todtüet fokozásához szükséges erő- Wr ásókat, amiknek arányait Iát­atjuk kibontakozni a Tervhivatal kost nyilvánosságra hozott és Ba­ht vára vonatkozó adataiban. Nem isebb, mint harntinemüliós Összeg. Sí van szó, amely december 51-ig éröl a teremtő élet ereibe, fenek az összegnek tele a mező «zdaságban kertit felhasználásra, hből az áB am maga csaknem h§t- l®é* bállal Trthhj részét a ho­llétek- a szövetkezeteit és a ma- fagazdaság adják, amint az az feő tervév cseppet sem túlzó *p- teaiznmssal fel öl bírált beruházás; datálnak kiértékelése mellett vár. •tó. Baranya dolgozó parasztsága még ihasem érezte a kormányzat ilyen értékű gondoskodását, min! most hároméves terv számszerű ada. libán, amely biztosit ja számára a hetőséget, hogy a benne rejlő ér­ikeket: a föld szeretedét és a szór. *hnat a termelés fokozásában fel- tfnre hozhassa és elinduljon a fel- toelkédés útján. Mega a szorga- an és a íöidszeretet azonban nem 1 »me elég, ha a jobb eredmény éréséhez való eszközök hiányoz. I inak. Az öthónapos részletterv első-, tedíi fowtosságúnak tartja meg-! falő mennyiségű műtrágya olcsó ron való biztosítását Négyszáz- ter forintot 1« meghalad az az »szeg, amit az állam áldoz, hogy S egyre népszerűbb műtrágya el- j dhasson a dolgozó parasztság kdjére. A növény és vetőmag ne- 'esítést ugyanekkora összeg be­járásával segíti. A szőlőművelés * az Idevágó szakoktatás három- tázötvenezer, az áOaftemyész- -----------­té sie számi 430 erar forint, az * dfisftést segítő hétszázezer forii mlndmegannyi bíronyftéka a sx leskörű gondoskodásnak és mind mezőgazdasági termelés fokozás és minőségi megjavítását célozz A bánoméves tervnek ez a rész amely a termelés javításán keres tűi a dolgozó parasztság élotszí: vonalának emelkedését js jelen hatalmas összeget, több mim nég' millió forintot juttat a vfflamo energia további fejlesztésére- © ezer forintot vilamoatávvezetékt építésére és külön hatszázezer fi rinflal támogatja hat baranyai kö ség villamosítását, A falvak lak a villamosenergiában, a távvezet kék kiépítésével és féltucatn község v in am oltásával ismét nag lépést tesznek előre a kultúrá tabb, emberibb élet felé. Továl folytatják a falusi tossz lakási szonyok felszámolására megkezde kiírtak áaépftkezést, amely a fö után egészséges, kényelmes ot hont is ád a föld népének, Orvo és tanftó; lakások, a közlekedési szánt csaknem egymilliós beruh zás, tüdőbeteggondozó berendezd) Sásdon, új ,kút építése Bánosc mind a falu életét könnyűik m< és védik egészségét. A nagy vonásokban {elsoroltál hoz további tizenötmilliós ipa jellegű beruházás történik Ban nyában, amely ugyancsak nem v lasztható el élesen a dolgozó P rasztság érdekétől űs ez c«*k rés lefe a hároméves tervnek. A mi sodik évet jelentő részlet, amel' nek fele máris megvalósult, mási fele pedig ez év végéig nyer vé Tehajtást. A terven keresztül tg válik valósággá mindaz, amit Magyar Dolgozók Pártja a dolgoz parasztság felemelésére maga el tűzött, A munkás-paraszt szövetsé pedig egyre szorosabbá válik, mei a falvak dolgozó népe nlpró napra kétségtelen bizonyítékát Iá ja a szövetség eredményeiben’ ar nak a ténynek, hogy a munkásosi tály segítségével az MDP vezeti sével minden nehézséget sikeri legyűrnie. A segítség, «mit a he roméves terv nyújt a falunak, te jes egészében a dolgozó a kis- é középparasztságot erő6íti, bogy en nél eredményesebben vívhass meg harcát a falu kizsákmányoló: val szemben. A dolgozó parasztság egyre inkább felismeri, hogy Igaz barátai azok, akiknek segítségé annyi esetben tapasztalhatja, akii kezét megfogva segítik előre < szabad, boldog békés élei felé melynek győzelme-? ólját a há. ■oméves terv napokban közzétét' vernházásaj egyre világosabb fény ivei jelzik. Ruzsits End»*«* Az atomerő betiltása ellen Iont ott as amerikai szavazógép '»mi jelentés ««int az UNO ffkai bizottsága szeedár; _ befé­ri az aiomerőbirz oftséjj jeéeetéje Ifi vitát .A doVő'ti tanácskozás «zásse! tel{ el. FJözffieg Manu- ski ukrán Wkü'riött nyiferfkozoíif ódoaffoft kanadai jsuasfeíról. — «gsúéyozte, bogy javaslat lényegében egredural- at akar biztosítani az Egyesült I flamok számára a világ atortierő írásai felett. fán n bizottság az alom erő frász-/ tárni; beíütiásáró! és ellenőrző-1 I szótő szovjet javaslatot szavazattal 6 ciJcncbcn chfta­i süotta. j Hét állam tartózkodott -i szavazás ' föl. EhtteítoWák a hindu közvetíti 1 javaslatot is. »mely az aíomeröbi zoffség sflngijs. összehívását kívánta Végül art a jávasteíót, amelyben MamiüszW korább* feSsadraJAsafi. ütésén visaewutasftoite. -1 í:fő arány­ban elfogadták. . Tíz állam tartózkodott a szava- I zástól. Ezzel a poliFkvti bizottság befe­jezte az 9lo:r.< r!:‘>tzol-!';ág jelenté­sének megv'-í--*•>.5* és 'ráfért 'a második' »tapo-oudi pontra a pale.-.-z- tina* kérdésre. Heg kell változnia a dolgozók viszonyánál a termeié.* h ez és tsz államhoz A határozati javaslat beveze­tő részében történelmi visz- zapiUantáet nyújt a magyar mun- ásoszláfynak a fél feudális ég vagy fők és reakcióval vívóik küz- elniaire. A javaslat kiemed, liogy a győzelmek elsősorban a mun- kásegységnek kőszönlvetők. mely­ért a .Magyar Kommunista Párt szívós harcot folytatott. . végbement gazdasági cS ba'slmi á'fozáisok eredményeként Hízánk ílépetf a szocializmus épí c-ónek j íjára. Az új fefedatokat volt ural-1 Hó osztályok, a kulákság fokozódó ellenálfása és az ! osztályban- élesedése kö­zepette kel! megoldani. kongreszsus Határozottan . leszö- ;zi: a szervezett munkásság híve teljes y«gÍáss«)hadságonk, ugyan- { kor követeli, hogy a kormányzis vessen vég eníi demokrácia,..'lenes’’ t Aliiid- zelrnci­HelyesJi és támogat ja a Magyai Dolgozók Pártja kezdeményezésé a Függetlenségi Frorzt őj jászéi ve zésére. — Megállapítva a jelentős sikereket, a kongresszus leszögezi, hogy a szakszervezeti mozgalonibsn komoly hiányosságok is voltak és vannak: a tagságnak csak aránylag kis részét sikerült az aktiv’ mun­kába bevonni. A mozgalom nem vitte he kel­lő mértékben a dolgozók tuda­tába, hogy :• rtépi demokrácia ki­alakulásával Magyarországon alap­vetően meg kel! változnia a munkásosztály, a dolgozók vi­szonyának a termeléshez, az fi­iamhoz. A kongreisz'us magáévá teszi « munkásság .kezdeményezését:- A dolgozók keresetük- egy szá­zalékával fii-ultinak hozzá az öregségi lírulfk alapiéhoz, a jár rad“k ötvenszázalékos felemelése érdekében. (Folgt'itdv <i Ü. old'itMi i a : A magyar dolgozók ajándéka a sztrájkoló francia bányászoknak Mékis József, a jelölő btzot.ság elnöke ismertette a bizo ság jelen­tését. A Szakszervezetek Országos Ta nácsa etnökévé Harustyák Jó- i zseíet, főtitkárává pedig Apró Antalt javasolták. A kongresszus tagja; felállva ha- ülmas lelkesedéssel percekig íar*ó viharos apssal é! ették Harustyák Józsefe és Apró Ancalti Zgyerka János, a bányászszak- szerveze főtitkára napirenden kí­vül szót kér:. Felszólalásában mél­tatta a francia bányászoknak az amerikai zsoldban álló francia kor­mány fegyvereivel és csendőreivel szemben vívóit bá or, kemény harcát és bejelentette, hogy a bányászszakszervezet 100.000 forintot küld a sztrájkoló frarf­Ha W.Sri vnrniinkásAlf agáidéra A bejelentésé a kongresszus részt­vevői felállva swflnnj nem aka»ó teikes apeea! fogacf át és így fe­jezték ki együttérzésüket a hős francia bányászokkal. A franca küldött mégha'oH sza­vakkal mondot t köszönetét azért « segítségért, amelyet a magyar bá- nászszakszervezet ajánlott fel a döwtö küzdelmüket folytató francia bányászoknak. Amikor a francia szakszervezeti küldöttség vezetője elhagyta a szónoki emelvényt, Apró Antal­hoz lépett, átölelte és megcsó­kolta. A kongresszus résztvevői felállva percekig ünnepelték a jelenetet, ametv a világ dolgo­zóinak együttérzését fejezte ki. gező bizottság elnöke, ismerte•; *»•7 illán a ha'jir/vr»fi uvnclnln* A Szakszer vezeti Kongresszus szerdai tanácskozásain Horváth Mihály, a Szakszervezeti Tanác« szervezési titkára tartotta meg szervezeti referátumát. A felszabadulás után a munkás­osztály helyzetében alapv© ő vál­tozás állott be —■ mondotta a többi között», A mozgalom soha nem taj)aszfalt fejlődésnek indult. A szakszervezetek taglétszáma 1945 márciusábanj 90.000 voít- jú­niusban már 360.000, decemberben Meg kell akadályozó elemek befurakodást Rámutatok ezu.Sn a szakszer ve. zetek munkájának hiányosságaira, amit a két munkáspárt versengése okozott, mer: a jobboldali szociál­demokraták evékenysége és a kol­lektív munka hiányossága béní­totta a vezetők munkáját. Éberség hiányában egyes szak- szervezetekbe demagóg korrupt elemeknek sikerült a vezetési magukhoz ragadnlok. Ma már természetesen ez meg- szűn \ kollektiv vezetés és eliSh- öT7és*’iégvp:-; a '• .rtiosiiéka annak, hogy káros elemek ne furakodha*- sanak be veze 6 tisz súgekbe. Komoly kérdés a vidéki szak- szervezet! mozgalom, viszonylagos elmaradottsága. A vidéki vezetők nagy kádernehézségekke! küzde­nek és rá vannak utalva a központ irá­nyítására és segítségére. 0 Az üzemi bizottságok új feladatai így fokozot jelentősége van, hogy a szakszerveze.ek káderképzö is­koláiba vidékiek még nagyobb számban kerüljenek be. A vidéki lemaradot'ság egyik oka az. hogy egy-egy iparágon belül a rokon­szakmák szervezetileg szét voltai tagolva. Ennek megszüntetése meg­kezdődött. Már 1945-ben világos volt, hogy haladottabb Ipari szervezkedés formájára kell áttérni.' Az iparági szervezkedésre valói áttérésnél az üzem; bízót; «ág a !é- es^endő üzemi szakszervezed cso- lor'ok vezető szervévé vélik. A [vár összes szervezett dolgozói vá asatják az üzemi brzoitságot, ez ledig saját soraiból az e'nökö . A főbizalmi tisztség megszűnik funkcióit az üzemi bizottság tit­kára látja el. A szakszerveze t munka tovább: ejlesztésének egyik e’.engedhe ét­én követelménye az is, hogy az ddígir.él jobban kifejlesszük a zaksznrvezeíi demokráciád Biztosítani kell a tömegek ellen­őrzését a vezetőcég munkája le­lett. ,z üzemekben a ha ásos pénzügy; Fen őrzése megválóéi áss érdeké zn az üzeni; bizo. súg m'cIV.K üzemi ellenőrző bizottságot kei! ’'áJös/.iani titkos szavazással olyan tagekbój, akik egvideiüleg nem tagjai az üzemi bizottság­nál?. Köves László, a Szak szervezed inács kéderosztáii'á'nak veze ö.jo mu'slo- arra- hc'íiy a szakszér- f. ino.rialom megnő’.-ekedet:: lada aipak csak úgy .mi elege 800.000, t»a pedig több miot egy-1 millióba százezer. 1 Vidéken 41 szakszer vezetnek 4.800 helyi csoportja működik és a FÉKOSz-nsk .3200 helyi cso­portja van. Szakmakösi bízót sag 282 helyen működik. Az ipari és értelmiségi m unka váll aiökrv» k min egy 85 szá­zaléka van beszervezve. A magyar szakszervezetek a dolgozók legna­gyobb tömeg-szervezetei és ennek gerincét az ipari munkásság al­kotja. ! a korrupt, reakciós it a szakszervezetekbe tenni, ha káderek nevelésével terv. szerűen fog’aikozáb. Vigyázni kell a mozgalom tisz­taságára. Bizosi juk a helyes káderválasz' íást és ezeknek ideológiai színvo­nalának .növeléséről gondoskodunk — mondot a. Vincze József, a Szakszervezel i Tanács szociálpolitikai osztályának vezetője kifejte Ve, hogy a szociál­•mam VaII ieveMlAni a szociálpolitika fejlesztését ősz­ére kell hangolni ar ipar fejlesz­tésével. Nagy haíadáa történt az üzemi napközi otthonok létesítése és a dolgozók üdülte:ése terén is. Az alkalmas üdülőket télen js üzem­ben kell tar"«ni, bogy a dolgozók űzetett «zabaóságo­kat a téli hónapokban is kivihes­sék. Zgyerka János, a hányásaszak- »zerveaet főttjeim 60.000 szervezeti bányamunkás nevében üdvözöl e a kongresszus:. Kiemelte, hogy a do­rogi kerületben, ahol ástéí ek az önkéntes tagságra, a bányászok kilencvenöt száza­léka pontosan Miét! a tagjázulé- kot. A továbbiakban a bürokrácia kinö­véseinek tenyeresé- sürgette, maja hangsúlyon!«, hogy a osak anáes- nak foglalkoznia fceíl « természet­beni juttatások kérdéseivel, A* ipari szervezkedésre való áttérés­sel kapcsol«’ben akt a remén vét Fej ezre ki, hogy a bányászszakszervezet munkálá- ból a mérnökök is kettőképp«® t.t ___ fe lemelése mellett foglait állást o Szakszervezeti Kongresszus határozata

Next

/
Thumbnails
Contents