Dunántúli Napló, 1948. október (5. évfolyam, 225-251. szám)

1948-10-21 / 242. szám

öunathrru napiul 1?48 OKTfíB© í>- • *<nv5:-4t,T_/a*n/#jrr ■. M isgész fraiißii munkasosztálYj támogat Ja a hánya A francia wírájkhelyzet e.ú'yos-1 ifik. A .Moselle-vidék kivételévelj mpyu.et boti a k-gddi nap folyamán valamennyi b»iyavidéfc«n komolyra fordu/í a bélvzei. Összetörésekre került sor a Saint Etienne környékén, ahol » belügyi hatóságok rendeleté­re bevétett tizezv főnyi rendőr* csapát tevékenysége ellenére is tar­tották a legfontosabb tárnák be Iá­ra tár. — Nord megyében, Pa« de Calars vidékért, hova szintén erős cséndőrcsapatok érkezteti, a esend- rírség által elfoglalt egyetlen tárnár * munkátok a délután folyamán vir'.eatoglaltá'k. Richeboirrgban, Pas de Calai« me­gyében a plébános gyűjtést rendé­re f i templomban a sztrájkoló rnr.kásök javára. Ugyanebben a városban szolidaritási bizottság alakult a CGT. a Force Onvriére és a ke­resztény szervezetek tagjaiból. A rendőrség beavatkozása követ- 1 ez'éhen a sgirájkhelyzet még sú­lyosabbá válhat és más szakmákra is kiterjedhet — hangsúlyozzák baloldali körökben. Sző vart arról, .hogy dokkmunká­sok megtagadják a külföldi szén kirakodását a kikötőkben. Több helyiségben a vas- és fém­munkások szolidaritási sztrájkot tartottak, amelyek az egész szak­mába is ki'erjodhclnek. A CGT kedden kiáltványt bocsá­tott ki, amelyben felhívja egész Francieiönszá.g munkásságát, hogy mélyítse ki együttérzését a bányász munkásság iránt. A bányavidéken történt rendőri nttézkedésék — Írja a kiáltvány — annak a tervnek ré­szei, amelyet külföldi kapitálist* kö­rök dotgoztak ki, hogy Franeiaor-- seácot ez Imperialisták szolgájává ‘ eüllyesszék. A betügyminJszker magvetésre mélfe5 rágalmat — folytatja a kiált­vány, —, vitamint a harcos dolgo­zókra szőrt durva sértések nem < pvehek. mint eíködösííési kísér­letek, hogy e?f * nemceteTon.es liad- jázstot még jobban leplezzék. Hz »> örmény ro^n- sTüRietf a fesBfisníaW Á Szakszervezeti Kongresszus a Szovjetunióvá! való szeres barátságért (Folytatás az 1. oldalról.) A kongresszus 1,600.000 szerve­zett magyar dolgozó nevében teljes szolidaritásáról biztosítja a Szov­jetuniót és síkra száll a magyar népi demo­krácia és a. Szovjetunió, valamint a többi népi demokratikus állam imperlalistaellencs önvédelmi szö­vetsége mellett. A kongresszus megbélyegzí és el­ítéli a Jugoszláv Kommunista Párt áruló vezetőit, Mcgbélyegzi az an­gol sz,a!:.sz&r vezetek jobboldali ve­zetőit, akik az imperializmus érdekében igye­keznek megbontani a nemzetközi szakszervezeti egységet. A magyar szakszervezetek kije­lentik, hogy minden erejüket latba- veíik a népi demokrácia vívmá­nyainak megvédésére és teljes erő­vel támogatják a nagy szocialista függetlensége; védelmező közi szocialista frontot^ ] A haíározíí javaslatot a kon-j gresszus egyhangú lelkesedéssel] e.fogedia. Ezután Harus'yák József, a Szax- szerveze i Tanács elnöke mond1 a et záróbeszédéi. Harusíyák József beszédé: a Szovjetunió, Sztálin qenernlisszi- musz- a Szakszervezeti Világszö­vetség, a Magyar Dolgozók Pártja és Rákosi Mátyás éltetésével fe­jese be. A záróbeszéd után a küldöttek elénekelték az Internacionáiét és ezzel a Szakszervezeti Tanács XVII. kongresszusa, a®e'y tör éneim! for­dulópontot jelenlett a magyar Szakszervezet! mozgalom életében Végétért. * >Mm* a Küic) »sc atiRx/Jott emberi úgy támogatja a ifnritholl-tern a: angol nemzetgazdaságot. Az utóbb! '(tőben különösen kibontakozott a kél ország kapitalistáinak elleniéit a; ócskavas szállítások körül és a: angol acélipar továbbfejlesztésé­nek kérdésében. Anglia tudvalevő­leg dolltlrmérlcgcnek javítására nemien áron fokozni kívánja ter­melései és ezzel együtt a kiviteli is az európai és iengcrntúli orszá• gokba. Ez természetesen nem túl­ságosan telizik az amerikai nagy lökének. Maga Cripps a: Egyesült .{Hámokból való visszatérése utón kénytelen volt kijelenteni, hogy az amerikaiak igen nagy érdeklődést tanúsítanak az angol acélipar iránt. Még nyomosabb érveke! szolgáltatott azonban a Wall Strec' Journal rimti gazdasági lap, amely <1 következő figyelmeztetést küldte Nagybritanniánnk: — „Jóllehet cl- ismeéjük, hogy Anglia saját dolga, mit csinál saját acéliparával, a washingtoni kormányférfiak ezért megtalálják a módját annak, hogy véleményüket Anglia tudtára ad- ! ják . .. Amennyiben a: acél álla- |mositására kerülne sor. ez bizony inagyon megnehezítené a Gazda­sági Együttműködési Szervezet munkáját: a további Marshall-dol- \l(ír kérelmet a kongresszustól." Hasonló élességgel mutatkozik a dollár-font ellentét, amelynek so- \rán az amerikaiak nyíltan meg- ; mondták — szét akarják robban­om « sterling-blokkot és leszálll tani a Iont értékét. Ilyen cinikus nyíltsággal leg[ei- jebb a német fasiszták beszéllek yuzollusállomalkkal. Ez azonban ágylátszik az anyái miínkáspárti :',rmánytwk mit sem számit . ■ ■ Ismét ést^ük a gabonát az Egyesült Államokban az ante- riiissl lapok híradása szerint. Mi* aiait a földkerekség számos orszá­gában az éhínség és nélkülözés szedi jildozatalh addig ív; amerikai kormány é6 a parlament besom loan a 30-as gazdasági válság ide­jén , előfordult jelenségekhez, szít* motliuny nagymennyiségű gabona elpusztítása fölök!. amelyre azért ven szükségük a nagy farmerek­nek, hogy megtartsák a jelenlegi magas árakat Hivatalos becslések szerint a 48-ns termésből halszáz millió busshel kukorica marad el­adatlan, amelvnek legfeljebb egy negyedét tudják exportálni és ugyanakkor ezt az exportot is az éhínséggel való kuférltodás jegyé­ben politikai zsarolásra és gazda­sági kizsákmányolásra használja fel az amerikai kormány. A legúi- jabh gabonaegetés mindennél vilá­gosabban rou'atja a kapitalizmus é« az imperializmus rothadását és fenyegető válságát, «mit sem a MavshaU-lervvel, sem ez amerikai reakció más mesterkedésével nem tudnak megakadályozni. a? súgói Koronával Dublini jelentés szerint az ír kor- miny néhány tagja az elmúlt na­pokban tnogbonéleseket folytatott Attlee rrwnisrlereloökk«! arról, hogy az ír kofmány meg akarja szüntetni a külföldi kapcsolatokról szóló törvényt, amely oz utolsó összekötő kapocs Írország cs Anglia között. Ez a törvény intézkedik arról, hogy a 'küiföMj áVoniíshelyckre rendel"! sr dtp’omataknak hikógeskü- kell tó.irüök az angoj király kezébe. A legutóbbi minisztertanács véglege­sen elfiatáróéiba, hogy ezt « tör­vényt hatálytalanít ja. Rfenté’eb z fcffyiíis » hérics ^ Éírsi^s «fissofóásp nm Pártó jelentés szeciítt a három nyugati Jutalomnak a berlini kór- désbeín elfoglalt magatartásiba!! is­mét lényeges különbségek mutat­koznak. • Apró Antal és Harusíyák József életrajza Apró Antal, a Szakszervezeti Tanács főtitkára 1013-ban született. Hatéves koráig pásztorkodott, Az elemi iskola elvégzése után ma­gának kellett gondoskodnia a mindennapi kenyér előteremtéséről. Tizenkét éves korúban Makón volt festótanonc. ő szervezte meg az 1933/37 évi épitőmunkás sztrájkot. Mint az illegális kommunista párt tagia clősaör a Vörös Segély kerületi szervezetének vglt a ve­zetője. 1035-ben a kommunista párt kerületi bizottságának, majd 103fi-bun a szakszervezeti mozgalom központi bizottságának tagja, t sztrájk- és bérmozgalmak szervezésében együtt dolgozott Rajk Lászlóval és segítségére volt Szakosíts Árpádnak is a pcycrisln ve. zetők ellen folytatott küzdelemben.A felszabadulás óta a Magyar Kommunista Párt központi is politikai bizottságának tagja és veze­tője' a párt szakszervezeti osztályának. Harustyík József 1893-bsn szü­letett proletár családból. Hétéves korában árvaságra jutott. Vidékre vgy uradalomba került, ahol púsz- orkodással, mezőgazdasági, mun­SípliadöSfj; »/: áflie'ye-íP« alli8Íir«8/oí(aknRk A tavasz óta számos átalakulás lörtént a közigazgatásban és az államosított vállalatok nál. Ezzel együtt járt az, hogy sok állami alkalmazóit új beosztásba került. F-gyes helyeken a hivatalvezetők nem tudták, elismerjék-e az át­helyezett alkalmazottak 19-iS. évi szabadság Igényét. Most rendezték ezt a kérdést; körrendelet készül, amely szerint szóknak az áthelye­zett állami alkalmazottaknak, akik nem kapták’ még meg idei szabad . ságukat, az év végéig, legkésőbb Truman elnöknek választási pro-! 1949 márciusáig meg kell adni az paganda szempontjából szüksége 1 1948. évre járó szabadságot. kávát foglalkozott. 1919-ben he- iépclt a Vörös H a d seregbe. Az tPSO évi szeptember rlscjci tün­tetésben résztvelt és fején kardlap tói sérülést szenvedett. 1934-ben átvette a Szociáldemokrata Párt X. kerületi titkárságának vezeté­sét, majd 1938-ban megválasztot­tál: a vegyiipari szakszervezet el­nökévé. Mindenkor a munkásegy­ség híve volt. Tagja volt az 1945. évi nemzetgyűlésnek. 1947 detain bér 3)-én ö nyújtotta át a fővárosi végrehajtó bizottság nevében a baloldali szociáldemokraták törté­nelmi memorandumát. Mini a bal­oldali swciáldemokraták egyik ve­zetője. akkor került a Szakszerbe zctj Tanács elnöki székébe. K v t;É£ ezt ék !\tída ■- ff t ? A jnqeríkinn hnliVra Et éld Nádasdi Ferenc nécsi fuvaros, nyilas 18* meggyilkost Budapesten , gvlijiő fogház udv»rán szerdán délután 3 éirakor kivégezték. ^ KÖSSEK Akadémia szeletelte! fogadta a bevonult ujoneohat Szerdán vonultak be a Kossuth Akadémiára azok a paraszt, mun­kás és értelmiségi szárma'/íású újoncok és volt tiszthelyettesek, akik demokratikus néphadseregünk jövendő tisztjei lösznek. Az újoncokat a Kossuth Akadémia parancsnoka rövid beszéddel üdvözölte. Hangsúlyozta, hogv a Kossuth Akadémiának a régi tudó* vika akadémiához csak annyi köze van, hogy mind a kettő egv he­lyen székel A Kossuth Akadémia elődje Kossuth Lajos had) főisko­lája. Nem lakk csizmás ficsurakat, báb katonákat akarunk nevelni mint a múltban — mondotta —, hanem bátor, népét szerető ds a népért küzdeni kész parancsnokokat. Ä3S Újítók iuHsllAMCta«« Az Iparügyi Minisztérium és a Tervhivatal együttesen készítik elő »7 újftások díjazását szabályozó rendeletét, A rendelet szerint a ta- Uáluiányokaf és újításokat az. egy- 'évf megtakarítás összegének 20— 30 százalékával kell díjazni. Rész­letesen foglalkozik a rendelet az­zal is, hogy az újító hány évig részesüljön a megtakarításból. Egyöntetű eljárást kel! bevezetni a megtakarítás mértékének mcgálla­X'i*9(fít nviftfítt vasárnap az MPP máriagyüdl szervezete. Az ünnepségen a falu lakossága teljes számmal résztvotl és a rendőrség vasutassá# és pénz­ügyőrség alakulatai is felvonullak A pécsbányalclepi • bányászzenekar a Himnusszal nyitotta meg az ün- nepséget. majd Nagy János elv­társ köszöntötte a megjelenteket és múltál la a nap jelentőségéi. A zászlénivató ünnepi beszédet An­dy:*! De/sö harkányi katolikus lel ké*z lartotla. Az ünnepség után a pécsbányalclepi bányászzenekar Tábori János karmester vezényle­tével tiangvers-nyt adott. A hall­gatóság meleg ünneplésben részesf-! tette a zenekar ve/tő jét és tagjait.! pitásához. Díjazásban r*»^zpsftiV: azokat is, akiknek tervező iro­dákban. laboratóriumokban és ki* sérleti állomásokon feladatkörükbe tartozik újítási javaslatok kidol­gozása. Újító csoportok munkája csalón az újításban résztvevő min­den munkavállalót díjazni kell az üzemben Az újítással jard anyag1 vs jogi előnyüket kizárólag a* újító élvezi. V idot ? e* Wg» mIá Az összeesküvő Vidovics Ferenc akinek bűnügyé: folyt -a ólagOs*n árnyalja a nftpbfrópág. ma a bún* ‘e 6 örvényszók Kfirös'-ianácsa p - került. iVdovIcs 1945 aujjusrius bá 8-án a XIT. kerület anyakönyvezi­ő előtt ú jházásáén«' kötő n"ka 1024 szep'embor 4-én kötői; házas­sága még fennálló . F.’ső. ős má- sodfokon a bíróra'1 égvhún-ipi íetj- házra í:é! e bigámiáé:' VidovicsCű és sz.erda reggé'. Körösi anácsei' nők kihirdette előtte a kúria tiön- ésér. A kúria 8 hónapi börtönben ál* lapító ta meg Vidovicp büntetését­t pécsi szakmaközi bizottság szombaton délután 6 órakor a Munkás Hu??úrSiázban kongresssssl asf1f@f1ülést féri, RAX&O DftMJAKOV, a bo-lgfr Ssafctóaácrs és YXMCZE ?ÓZS%f' ktenócs o«pHly*acfc vnarc?65e ■■ cor®nah üjrsSKísmcíét* c Ez-r n 6 •| van arra, hogy a Biztonsági Ta-j "í j nács még november inásodika' '• j előtt elítélje a Szovjetunió a a ! gatartásáí. ' Ezért az amerikai küldöttség Pá- t risban nagy erőfeszítéseket teü ez irányban. Az angol küldöttség azon­ban inkább arra törekszik, hogy az időt húzza. A franciák a belpoliti­kai események miatt inkább a fé­kező szerepét jálszák. UNO körök szerint azonban nem valéteziníi, hogy a szocialisták az. amerikai ■nyomásnak elent lucliiiáníik állni. A moszkvai rádió ismételten rámu;at arra, hogy a nyugati hatalmak a berlini kér­déssel csak cl akarják vonrít a figyelmet a német kérdés nehéz­ségeiről. Párisi jelentés szerint a belügy- minisztérium újabb rendőrei»pali­kat küdött a bányavidékre, a bányászokat azonban sehol sem sikerült mcg>-'ír:.:!Heni, sőt a legutóbbi ft- (.-■ eseményei nyo- ■ mán ?. dolgozók önbizalma na­gyobb mint valaha. Az. északi bányavidéken cgve'e minden csendes. Bár a lakosság 48 óra óta villany, viz. gáz és sok­helyütt kenyér nélkül van. össze­tűzésre nem került sor. A párisi dolgozók orJdig 6 millió fraokot gyűjtötted a szdrápkoiók részére. A kikötők szénkirakódó munkásai a bányászok Iránti együttérzésből kedden megszüntették a murvát. A nizzai és nvarseülel vasutasok szerdán reggel sztrájkba léptek.

Next

/
Thumbnails
Contents