Dunántúli Napló, 1948. augusztus (5. évfolyam, 174-198. szám)

1948-08-08 / 180. szám

1948 AUGUSZTUS 8 DUNÁNTÚLI NAPLÓ 5 AZ ORSÓ ZÓFEJ titka Könnyebb a munka, nagyobb darab lesz a kenyér a munkásfeltaláló újítása nyomán AZ ORSÓZÓFEJ két részből Hó alumínium öntvényből ké­zül. összeillesztve kerékformál ap, amelyek futófelületén két aiiliméter széles vágat húzódik égig. Ezen keresztül fut a fonal i textilgyárban az orsózógépen. lyen orsózófejej gyárt a pécsi »piána gépgyár a Magyar Fonó- pari Nemzed Vállalatnak. AZ ÖNTÉS UTÁN a lakatosok, ak órákhosszat kellett reszelniük. ogy a két milliméteres távolságot ontosan dolgozzák ki. Gépierővel >m lehetett megmunkálni az or- izófejeket, mert a futófelületen líródó vágat egyenletlen vonalban zell át a kereket. Kézierővel kel- ltt tehát dolgozniok, még pedig legjobb szakmunkásoknak, mert nnél a munkánál még a tized- dlliméterek is számítanak. KEFFEL JAKAB elvtárs ar zem fervmegbízottja sokat törte fejét, hogyan lehetne a gyártást 'egrövídíteni. Néhány hetes fejtő- és után hozzálátott terve megvá­ltásához. Először is az orsozó- Bihez hasonló mintázódarabot ké­plett, amelyet az esztergapad °rgótengelyébe szerelt. A csúszó­sán végére egy fémdarabot tett, Hely a mintadarab futófelületé­sz simult. Amikor megindította * esztergagépet a csúszószán a mintadarabnak megfelelően eltoló­dott. A visszatolódást Keffer elv­ára a csúszószánhoz kötött 25 ki­ás súllyal biztosította. ,ELŐSZÖR NEM SIKERÜLT a isérloiezés, mert esztergakésse) Aarta vágni az orsózófej futó füleiét. Az esztergapad gyors wdnlatától a csúszószán ide da ugrált és végűi is elszakad .drótkötél, amelyen a 25 kilós «ly lógott. Mi volt a következő kendője? A csúszószánra egy dlamosmotort szerelt fej, amely­ek tengelyével kötötte össze a ««rókés'f. A gyárudvaron talált ^kávásból csigarendszert épí- ett. amellyel n7 esztergapad ’rgását lassította. Amíg a maró- (s 1400 fordulatot tesz, addig az ■‘Zlergapad forgótengelye csn >011 egyetlen egyét. . orr ÁLLUNK AZ ESZTERGA. to MELLETT, amikor Keffel v!árS bemutatja, hogyan működik lj újítása. Egyetlen kapcsolással «*ginditja az esztergapad forgó- engelyét és a marókést, A görbe. ">nalú felületre csodák-csodája, yig odatapad a marókés és an- 'fiés és apróalumlnium forgácsok. távolítja el a felesleges fá­sét, JVem világrengető újítás ez. , s'ki, aki ha nem is ért a mű- berendezésekhez, néhány perc Sok, olcsó, jó árú életszín­vonalemelkedés /Ezt mutatja be a Budapesti Őszi Vásár Szeptember 3—13. Városliget. A FELDOLGOZÓ IPAR BE­MUTATÓJA: A :ál textilipari, tüzeléstech- AUúli, bőripari szükségletei. Bádió és világítástechnika. °útor, lakberendezési és ház- irtási kiállítás. — Népmű- vés»et és háziipar. Közegész- ^fiigyi kiállítás. 'Téli sport- jújdkeík, téli idegenforgalom, nőzsaükségle ti ruhabemu íató. MEZŐGAZDASÁGI KIÁLLÍTÁS A szövetkezeti gazdálkodás. A magyar mezőgazdaság gé- l^sitése. — A felszabadult 9«rasz-ság szükségletei. — Apróállat-kiállítá®. — Az új 3«zd^t terméseredményei. — A mezőgazdaság továbbfej- esztése. — ‘Építési útépítési ás kúiforráisi kiállítás, százalék utazási kedvez- «^mény. Vásárvfzum. alatt tökéletesen tisztában van az újítás jelentőségével. MÉGIS JELENTŐS MUNKA IDŐMEGTAKARÍTÁST jelent ez a Soplana gépgyárnak. Amíg az­előtt a megfelelő távolságra meg. reszelték az orsózófejet három és fél óra telt el. Most a mintázó- val ellátott marókés húsz perc alatt elvégzi ugyanezt a mun­kát. Tehát most tíz orsózófejet készíthetnek, addig míg kézierő­vel egy darabot. Pénzben kife­jezve tíz forint és ötven fillér helye;t csak egy forint ég tíz fillérbe kerül a megmunkálás. A TERVÜNNEPÉLYEN MEG­JUTALMAZTA Keffel elvtársat az üzem vezetősége. Öt idézzük, ami­kor felállt és a kővetkezőket mond­ta az egybegyült. dolgozóknak: — Az újításomat kötelességnek tekintettem. Minden dolgozónak azon kell törnie a feiét, hogy mi­nél olcsóbban, minél többéi tér' meljün'k. Biztos vagyok abban, hogy a gyárban sokan vannak olyanok, akik hozzám hasonlóan újításra törekednek. Jöjjünk össze és beszéljük meg, mert ezzel a né pi demokráciának teszünk jó szol gálatot. Egységbeforrtak o véméndi asszonyok kizárta a Magyar Dolgozók Pártja Acs János a Magyar Dolgozók Pártja pellérdi szervezetének el­nöke a most folyó cséplési munkálatok során tudatosan nem hitele­sített súlyokat és mérleget alkalmazott a gabona mázolásánál, s ezek használatával megkárosította a dolgozó parasztságot. Amikor figyel­meztették, akkor pozíciójára és összeköttetéseire hivatkozott azt a látszatot keltve, mintha ezzel kibújhatna a felelősség alól. A Magyar Dolgozók Pártja Mgyei bízott ága me gállapít óta, hogy Acs János a pártban és a demokráciában betöltött tisztségét egyéni céljaira használta fel és ahelyett, hogy példaadóan viselkedett volna, ami a Magyar Dolgozók Pártjának minden tagjára, de elsősorban a tisztségviselőkre kötelező, tevékenységével a népellenes reakciót szolgálta, súlyos erkölcsi károkat okozva a helyi pártszervezetnek. Ezért a Magyar Dolgozók Pártjának Megyei Bizottsága a Párt tag­jai sorából kizárja. A megyei bizottság határozata, amellyel Acs Jánost kizárta a párt­ból élesen megvilágítja -a Magyar Dolgozók Pártjának erkölcsi emel­kedettségét és tisztaságát. Párt- szervezetei szabályzatunk megállap’'- ása szerint párttagjaink kötelessége, hogy példát mutassanak és őrköd­jenek a népi demokratikus állam törvényei, rendje és fegyelme felett. Pártunknak őrködnie kell azon, hogy a dolgozó nép érdekelt, és erkölcsi felfogását sértő elemek, vagy a nép ellenségei ne furakod- hassamak be a pártba. Acs János tevékenységével súlyosan megsér­tette a párt szervezeti szabályza­tának alapelveit, súlyosan vétett a dolgozó nép és annak pártja ellen. Kizárásával a megyei bizottság ta­núságot tett arról, hogy éberen őrködik pántunk fegyelme és sorai­nak tisztasága felett. Tanúságot tett arról, hogy a Magyar Dolgozók Pártjában nincsen helye a dolgozó nép erkölcsi felfogását sértő kor­rupt elemeknek. Tanúságot tett ar­ról, hogy pártunkat tisztán és elő- teláíóan vezeti a dolgozó nép fel- emelkedéséért folytatott harcban. Fejkötős parasztasszonyok töltik meg a Magyar Nők Demokratikus ■Szövetségének véméndi helyisé­gét, hogy megbeszéljék a jövőheti feladatokat. A helyi nagygazdák először ki­gúnyolták az asszonyokat. Arra akarták rávenni a kisebb parasz­tokat is, hogy ne engedjék felesé­geiket „politizálni“. A dolgozó nép, a parasztasszonyok öntuda­tossága azonban legyőzött minden nehézséget. Tromposné, a szerve­zet elnöknöje büszkén meséli az ■isszonyok sikereit. A szervezet ninden segítséget megadott a rá­szorultaknak. Két szegény csalá­dot 25—25 kilogrammos csomag­gal ajándékoztak meg. A napköii otthon felállításához segítséget nyújtott az egész falu. Erre fordították a színielőadás be­vételét is. Április óta működik a községben a napközi otthon, a nagycsaladú parasztanyák nyugodtan beadják gyermekeiket, hogy azok gondos -egészségügy’ ápolás és gondos ellátás mellett maradjanak, míg édesanyjuk el­végzi a munkát. A napközi otthon­ban ízletes kosztot kapnak a gyer­mekek, a /ászorulók meg külön ruhajuttatást is. A MNDSz erőteljesen bekapcso­lódott a „Dolgozók az iskoláért“ mozgalomba Is. Egy mulatság tiszta jövedelméből 33 négyzetmé­ter üveget biztosítottak és , külön ezer forintot ajánlottak fel \az rs- lzola tatarozására. Az asszonyok önkéntes rohammunkával vállalták el az iskola tatarozását. Amerre csak az ember jár a községben, mindenütt csak áldják a MNDSz-be tömörült asszonyok áldozatos munkáját, akik nem Tunulóitjuság! Az iskolaév közeleg. Már most gondoljon tiüfMának szakszerű tavifására! »AI AT mfiszerészmester tíltőtoll- Al.'/!.! flzeme, Pécs, Széchenyi' tér 2. sz. Telefon r 27-63 132-3 kiméinek fáradtságot, ha segí­teni kell a hazatért hadifoglyo­kon, a gyermekes anyák”- öregeken. Az asszonyok clöljárnak a kulturális élet megszervezésében is. A tisztiorvossal karöltve egész­ségügyi előadásokat rendeztek és a nőnevelő munkával világosítják jel az asszonyokat. — Legboldogabb érzés számunk­ra — mondják a MNDSz tagjai, — hogy végre megtaláltuk az utat egymáshoz, megtaláltuk az utat, amelyen egységben, összeforrva munkálkodunk községünk és ha- záfik boldogulásáért. Antal a Szakszervezeti Tanács főtitkára A Szakszervezeti Tanács szombati ülésén egyhangúlag tudomásul vette Kossá Istvánnak a főtitkári tisztségről való lemondását és me­legen üdvözölte Kossá Istvánt, mint iparügyi minisztert. Az ülés ha­tározati javaslatban ismertette Kossá István szakszervezeti munkáját és teljes bizalommal tekint minisztersége felé, mert ott Is eredmé­nyes munkát fog végezni. Ezután Harustyák József elnök bejelentet­te, hogy a Szakszervezeti Tanács elnöksége az októberben megtartan­dó szakszervezeti kongresszusra Apró Antalt javasolja a főtitkári tisztségre. Ezután Apró Antal programbeszédében ismertette a szak- szervezeti mozgalom célkitűzéseit. . ERŐSÖDIK A FEK.OSZ a falu ki zsákmányol ói elleni harcban A FÉKOSZ megyei titkárságán egymásnak adják a kilincset a kü­lönböző községek' földmunkásai es kisbirtokosai, hogy beszámoljanak a községekben folyó cséplési mun­kákról, a beszolgáltatás állásáról és segítséget kérjenek a nagy­gazdák uszítása, erőszakossága és törvénysértése ellen. ‘ _ Mi mezőgazdasági munkások — mondja Hajdú János szentlő- rinei paraszt-ember — már régen megismertük a zsí­ros parasztokat, akik a bair- mincas években 80 filléres, 1 forintos napszámért dolgoztat, tak valüník tizennegyed éhe, tizenötödébe adták ki az aratást és nagy könyörgésre juttattak negyedébe, vagy harma­dába krumplit, vagy kukoricaföl­det. Hiába ezekre a törvény, minden alkalmat megragadnak, hogy kijátszik és kiseinmizzéik a szegényparasztságot. — Még a mezőgazdasági mun­kaközvetítésről szóló rendeletet is állandóan kijátszók — veszi át a szót Dobokai István Szebény köz­ség FÉKOSZ irodavezetője. — A községi mezőőröket a kol­lektív szerződés semmibevéte­lével, éhbérrel akarják kifi. zetni. Nemrég a leváltott községi elöljá­róság segítette a nagygazdákat egy ilyen sérelmes szerződés meg­kötésében, most azonban a Fékosz közbelépett és nem engedi, hogy becsapják és kisemmizzék jogps járandóságukból a mezőőröket. így folyik a beszélgetés a Fékosz megyei irodájában, ahol Fodor Gé­za elvtárs. megyei titkár éppen egy regenyej pásztor panaszát orvosolja, közplve vele, hogy a kollektív szer­ződés élelmezés nélkül 400, élel­mezés mellett 280 forint fizetést biztosít számára, és ha a zsíros­parasztok nem akarják ezt meg­adni, majd a FÉKOSZ jogi tanácsadója gondoskodik a rendelet végre­hajtásáról. Megvédjük a cséplési munkásokat Hasonló panaszok érkeznek a megye csaknem minden községéből, ahol a nagygazdák kizsákmányo­lása és uszítása nem akar határt ismerni. Ócsárd községben, miután nem sikerült rávenniük a dolgozó parasztságot a beszolgáltatás sza- botálására, úgy akarták megzavarni a cséplési munkák menetét, hogy megtagadták a cséplőmunká­Kóp szöveg nélkül soknak jogosan járó koszt ki. adását és példájuk követésére szólították fel a Iközép- és <4dsparasztokat is. Azonban mesterkedéseik itt is ku­darccal jártak. Különösen sok pan aisz hangzik el a telepes községekben, valamint a pécsváradi járás számos ^özsés gében a nagygazdák ellen, akik szökésben lévő volbsbundisá- fcat, kitelepítés előtt álló svá­bokat alkalmaznak magyar munkások helyett', hogy ne kelljen nekik kifizetniök a jo. gos«n járó bért. A FÉKOSZ azonban egyre erőtel­jesebben veszi fel a harcot a falu kizsékmányolói ellen. Ezt mutatja a szervezet irodájában függő gra­fikon is, amelynek felfelé ívelő pi­ros vonala mutatja a taglétszám nagyarányú növekedését. A FÉKOSZ vezető-zerepet vál­lalt a cséplési ellenőrzésében és a megfelelő ellenőrök munkája nagymértékben elősegítette a ki­váló eredményeiket. Jelenleg 14.925 tagjai van a szer­vezetnek, akik közül az uióbbj hónapokban mintegy ké 1 ezehé . szúzhuszón egy lépett be a FÉKOSZ-ba. I

Next

/
Thumbnails
Contents