Dunántúli Napló, 1948. május (5. évfolyam, 100-121. szám)

1948-05-09 / 105. szám

rm \fjuvs * DUNÁNTÚLI NAFL6 r Élenjáró párt — élenjáró elmélet A Magyar Dolgozók Pártjára hatalmas történelmi feladat végre­hajtása vár. A béke megőrzéséért, a nemzeti felemelkedésért, a szo­cializmus építéséért vívott köz- delemben győzelemre kell vezetnie népünket. A Magyar Dolgozók Pártja csak akkor tud megfelelni hivatásának és a magyar dolgozók várakozásának, ha munkáját a leg­haladóbb elmélet, a marxlzmus- leninizmus elmélete irányítja. — A marxi-lenini elmélet világtörténelmi jelentőségű győzelmet aratott a Szovjetunióban és ezzel az embe­riség új történelmi azakaszát nyi­totta meg. Ahol ez az elmélet meghódítja a munkásosztályt, a dolgozó nép győzelmet arat a ki­zsákmányolok felett. Szükséges, hogy minden magyar dolgozó meg­ismerkedjék a leghaladóbb elmélet­tel, a győzelem zálogával, a marx- izmus-lenlnízmussal. A marxista-leninista elmélet a társadalom fejlődéséről, a munkás- mozgalomról, a proletárforradalom­ról, a szocialista-kommunista tár­sadalom felépítéséről szóló tudo­mány. A marxizmus-leninizmus megvi­lágítja, megmagyarázza a társada lomban végbemenő változások okait, e változások törvényeit. Ezeknek * törvényeknek az Ismerete lehe­tővé teszi, hogy a párt előre lássa I bekövetkező társadalmi esemé­nyeket, — nemcsak azt, hogyan és müycn Irányban fejlődnek az ese­mények a jelenben, hanem azt Is. hogyan cs milyen Irányban kell Isjlődniök a jövőben. Á társadal­mi változások törvényeinek Isme­retében a párt elő tudja készíteni * dolgozókat a jövő harcaira, ki tudja dolgozni a megfelelő politikai Irányvonalat és ennek végrehajtá­sával döntően avatkozhat be a fej­lődés menetébe. Ez a magyarázata »ónak, hogy a marxista-leninista Pírt vezetése alatt harcoló dolgo- zőlc legyőzhetetlenek. Marx és Engels, a tudományos Seoclallzmus megalapítói még a ka­pitalizmus virágkorában, az úgy­nevezett klasszikus kapitalizmusban cltefc és tevékenykedtek. A klasz- szikus kapitalizmus alapvető törvé­nye a szabad verseny, az egyes h'iálló tőkéseknek egymással foly­tatott küzdelme. A marxizmus cn- nek a korszaknak oszfály-eröviszo- "y*i és társadalmi feltételei között dolgozta ki a munkásosztály álta- 'íiios harci tervét és módszereit. A XIX. század végen azonban mélyreható átalakulás ment végbe i kapitalista termelés szerkezeté­in, A szabad verseny kapitalizmu­sa helyébe a kartellek, trösztök "aPltalizmusa lépett. Megkezdődött 9 kapitalizmus hanyatlásának és f'oletarforradalmaknak a korszaka ** az Imperializmus. . Lenin fellépése a munkásmnzga- "mban erre a korszakra esik. Le- tlln marxista volt és ő végezte el a rendkívül fontos munkát, v?Cy Marx és Engels elmélete alap- :,ari és azt továbbfejlesztve az Imperializmus korszakára, az osz- talyharc új feltételei között kidol- ??*ta a munkásosztály harcának II tervét és módszereit. A (enin- *«us tehát a marxizmus alkalma­sa az imperializmus viszonyaira, 'harxizmus szerves továbbfolyta- L,Sa, továbbfejlesztése. Napjalnk- másfajta marxista elmélet, ■ V11* a marxizmus-leninizmus, nem 'etségcs. lenlnizmus az Imperializmus a proletárforradalniak korsza- k marxizmusa.- f' marxizmus-leninizmus tudo- ^n^ya, mint minden igazi tudo- ’y> nem áll egyhelyben, hanem ^ ytonosan fejlődik, tökéletesedik. dolgozók harca állandóan új is- „er®tekkel, új tapasztalatokkal . ídagitja. E harc más és más vl- kö?-y°*‘ folyik a történelem °nbözo szakaszaiban. Más vl- s ®nV°k között folyt a tőkés tár- ^ alom kialakulása idején, mások kn, a kapitalizmus fejlődése újlakában és ismét más feltéte­le között folyik napjainkban, az á P'nall?mUS, a kapitalizmus álta- tia,?s válsága korszakában, a szo- '“"Ws építése idején. Ez a magyarázata annak, hogy miért nem Tehet minden korszakra és minden időre érvényes szabá­lyokat megállapítani a dolgozók harcinak vezetésére. Ezért mond­ták Marx és Engels, hogy a „marxizmus nem dogma, hanem vezérfonal a cselekvéshez”. Ez alatt azt értették, hogy az elméletet a gyakorlatban kell kipróbálni és a gyakorlat tapasztalatai alapján továbbfejleszteni. Ezért hangsú­lyozta Lenin, hogy a szocialisták kötelesek az elméletet továbbfej­leszteni és önállóan alkalmazni minden egyes ország sajátos vi­szonyaira. A marxizmus-leninizmus a szo­cializmus építésének tudománya. — Segítségével építették te! a Szov­jetőnié dolgozói szocialista államu­kat és haladnak tovább, a kommu­nista társadalom megvalósítása felé. A marxizmus-ieninizmus elmé­lete segítette Kelet-Európa kom­munista pártjait abban, hogy a szocializmus építésének új útját, a népi demokrácia útját megtalál­ják és megvalósítsák. Ezen az úton halad a magyar dolgozók élenjáró pártja is. Azok a hatal­mas politikai és gazdasági sikerek, amelyeket az elmúlt három esz­tendő folyamán elértünk, annak köszönhetők, hogy a magyar dol­gozó nép harcát a marxi-lenini el­mélettel felfegyverzett párt, a Magyar Kommunista Párt vezette. (-) Olt Károly elvtárs Pécsre érkezett A népjóléti miniszter résziresz a jugoszláv hét megnyitásán és az egy »égkonjer encián A magyar kormány képviseleté­ben 011 Károly népjóléti minisz­ter nyitja meg a jugoszláv ki­állítást. Az ünnepségen a külügy­minisztérium részéről CzkikotÍKy Jenő, a kulturális osztály főnöke, a kultuszminisztérium részéről pe­dig dr. Antal Jánosné, a művészeti ügyosztály főnöke vesz részt, aki magával hozza a lábbadozó 0 r- t u t a y Gyula kultuszminiszter be­vezető beszédét a Dundo Maroje előadásával kapcsolatban. A’ Ma­gyarországi Délszlávok Szövetsége részéről R o b Antal országgyűlési képviselő vesz részt az ünnepi hét megnyitásán. Szombaton este megérkezett Pécsre 011 Károly elvtárs népjo-* léti miniszter, Tóth László titkár, dr. Kerekes László sajtóosztály- vezető és B e n ja m i n László sajtód előadó kíséretében. A minisztert dr, Gyetvai János főispán, dr. Tárná* György helyettes polgármester, II- ku Pál és Krancz Pál országgyűlési képviselők fogadták. — Olt Károly népjóléti miniszter ma reggel 9 óra­kor megjelenik az Egészségházban megrendezésre kerülő széleskörű egészségügyi munkaértekezletem éa beszédet mond. Után* 11 órakor a kormány nevében megnyitja a Magyar—Jugoszláv Ünnepi Hetet, majd résztvesz a Magyar Dolgozók Pártjának Pécsi megalakulásán. A hányaigasgatóság sem akar lemaradni A bányaigazgatóság folyosóján 'mindenütt elmésen megszerkesztett karikatúrák láthatók, amelyek pár­huzamot vonnak hogyan dolgoztak a tisztviselők a múltban és hogyan dolgoznak ma a hivatalokban. A mosdóban kifüggesztett képen hatan várnak egymásra tereferélés köz­ben. Ez a fgürat van a képen; „Munkaversenyben vagyunk mun­kaidőben ez nem fordulhat elő” — Egy másik képen a tisztviselők az aktákkal ide-oda szaladgálnak, a másik oldalon egy hivatalsegéd vi­szi az aktákat. A kép felett ez a felirat látható „Az ügydarabok to­vábbítása nem a mi feladatunk — a hivatalsegéd kötelessége”. Rrubes elvtárs a versenybizott­ság elnöke elmondja, hogy elősző’ megerősítették a munkafegyelmet, gondoskodtak a munkaidő pontos betartásáról, a munkaidő alatti pio- duktív munkakihasználásáról. A vezetőkkel átszervezték az osztá­lyok munkáját. Elintézték azt, hogy a túlórák megszűnjenek, vagy mi­nimumra csökkenjenek. Megszer­vezték az egyes osztályok között Csö^kenük a költ­ségeket, raciona­lizálják a hivatalt versenyt, amelynek az eredmé­nyét táblákon mutatják ki. A mun­kaverseny szervezésének eredmé­nye máris mutatkozik. A bérosz­tály a bérelszámolásokhoz a havi elszámolásnál 180 túlórát teljesí­tett, most az új átszervezéssel és az időnek tervszerű kihasználásával 60 tú'óra is elég. Versenyt hirdeT- nek az ügymenetek leegyszerűsí­tésére, ame.y új munkamódszereket fejleszt ki és ezáltal az üzemi költ­ségek is csökkennek. Ebben az eredményes munkában közreműködik az üzemi bizottság, a szakszervezet vezetősége Hrubes Ferenc, Woihfart Viktor, Kékes Fe­renc, Koharits Károly, Kálóczy Je.- nő. Az elmés diagrammok elkészí­tését Sobol Gyula végzi nagy hoz­záértéssel. Így dolgoznak a bánya- igazgatóságon a szellemi munkások, méltóan a széncsata bányászhősei­hez, hogy a termelést növeljék és olcsóbbá tegyek. Kremes Pál olvtárs az ideológiai nevelés fontosságáról Pénteken este tartotta a Ma­gyar Dolgozók Pártjának újhegyi szervezete bizalmiértekezietét, a bányászkerület helységének nagy­termében, melyet zsúfolásig meg­töltöttek a hallgatók. Aszmann Jenő kerületi titkár megnyitó beszéde után rátért a bizalmiak feladatára. Nagy súlyt fektetünk arra, hogy a dolgozók ideiológiai tudását fejlesszük — mondotta —, a bányászok ezt meg is értették, mert tömegesen jelent­keznek a szemináriumokra, úgy­hogy van olyan telep, ahol ketté kellett osztani a szemináriumot a hallgatók sokasága miatt. Krancz Pál elvtárs megnyitó be­szédében többek között ezeket mondotta: „Az országban a politi­kai helyzet május 1-vel gyökere­sen megváltozott. Hatalmas mun­kás- és paraszti tömegek mozdul­tak meg, amik az utóbbi idők nagy eredményeit igazolják. A mi­nőségi változást azoknak a hatal­mas horderejű eredményeknek köszönhetjük, amelyeket a közel­,,.-í munka nálunk becsület és dicsőség Négyszemközt Gergely József bőrgyári élni tin kassai í'ái múltban értünk el * bankok és nagyüzemek Államosításával az új tagok nevelés® döntö fontossá­gú. Az ideológiai nevelésben első­sorban bizalmiaknak kell részesül- niök, kik a tudásukat mindenkor a nép közé tudják vinni — mon­dotta. A Magyar Dolgozók Pártja sikereinek egyik legfontosabb Biz­tosítéka a marxizTOue-leninizTOU* elméletének elsajátítása leszl Felhívás az egyetemi hallgatók hoz A közoktatásügyi minisitériun» felszólítja a szeptemberben ax egyetemekre betra’kozni óhajtó érettségizetteket, hogy e hó 24-ig levelezőlapon közöljék a minisz­térium egyetemi (VI.) ügyosztá­lyával nevüket, lakcímüké:, vala­mint azt, hogy melyik iskolában érettségiztek és melyik egyetem milyen fakultására akarnak be­iratkozni. Szerény ember Gergely József, nagy ahogyan a bőrgyárban hív­ják Dini bácsi. Amikor beszélget­ni kezdünk vele, egyszerű kéz mozdulattal hárítja el magától a dicsőséget. Csak hosszas beszélgetés után mondja cl, hogyan történt. Néhány hete, abban 8 csípösillatú. széles terem­ben, hol 24 társával együtt fejti a nyirkos,zöldszínű markabőrökből a rajta ma­radt hússzálakat, híre kelt, hogy élmunkást jelölnek ki maguk közül a dolgozók. A tőkemunkások, akikhez Dini bácsi tartozik, nem sokat tanakodtak, egyhangúlag őt jelölték erre a tisztségre. Miért? Gergely József azt válaszolja-, „mert 138 százalékot teljesítettem, ná­lunk a bőrgyárban a miin- kabecsiilet, dicsőség dolga". Tőle tudjuk meg, hogy a norma óránként 7 darab 40—>0 kilogramos marha- bőr lehusoíása. Ö kinlencel meg tud tisztítani egy óra alatt. Pedig nem is oly egyszerű munka ez. Odaáll a betonból készült homorú pad mellé, amelyen ott fe­szül a nedves marhabőr és két kezébe fogja az éles, acélpen­géjű kését. A penge egyenletesen szabja le a vékony húsréteget. Állandóan figyelni kell, mert az éles kés könnyen beleszalad a bőr­be és komoly károkat okozhat a gyárnak. Dini bácsi könnyed, gyors mozdulatokkal dolgozik a villogó késsel, a félkörbe álló 1 bőrkötényes és csizmás társai büszkén nézik őt. Dini bácsi (azaz Gergely József élmunkás) mindössze 41 éves, Az istenknti párt* szervezetek szerdán este 7 órakor tartották egyesítő taggyűlésüket. Az ünne­pélyes taggyűlést Illy József és B á n k u t i AAiklós elvtársak nyi­tották meg, majd a SzDP részéről T u r s i c s Imre méltatta az egye­sülés jelentőségét. A MKP nevé­ben Láng György mondott beszé­det. Ezután megválasztották a Ma­gyar Dolgozók Párt|a vezetőségét. Titkár: if j. II !y József, káderes: Pelőcz György, kultúrvezető: Bán- kuli Béla, propagandista: Kovács Lajoe, szervező: Keges Ferenc, pénztáros: Weigan István Még iskolába való gyermek volt, amikor egy darab zsíroskenyérrel a kezében átlépte a gyárkaput. Huszonhét éve szívja a kénnát­rium és a mész mérges leheletét. A múltban nem volt szervezett munkás, ahogy ö mondja,, nem ébredt politikai öntudatra“. So­ft au. vannak ilyenére. ma azonvan nem tudna az üzemi pártszerve­zet nélkül élni. Nincs tisztsége, de minden összejövetelre elmegy néha felszólal. Időnként könyve­ket vesz ki az üzemi könyv­tárból és otthon esténként feleségéoel együtt olvassák Maxim Gorkij, vagy Jack London írásait, Vasárnap­onként rövid nadrágba és szirtes trikóba öltözik és kétszer 43 percet játszik a futballpályán. Ö a meszes, műhely kapusa, a többiek szerint jól véd, fiatalabb korában több csapatban játszott. Gergely elvtárs kintlakik a Kertvárosban. Délutánon­ként virágokkal teli kertben pihenhet és szellőztetheti a mérges levegővel telitett tü­dejét. Felesége nem veszek­szik vele, a fizetés élegendö (átlag 170 forintot visz haza egy héten). Nagy büszkesé­ge Í0 éves szőke kisfia, élénk jóltanuló gyermek. Elmeséli, hogy múltkor ha­zajött az iskolából és azt mondta apjának; „Papa már az iskolában is tudják, hogy élmunkás lettél",- Igen. Nemcsak az iskolá­ban, mindenütt Dini bácsi kör­nyezetében megbecsülés és szere­tet veszi körül az élmunkásokat. Gergely Józsefekhez hasonló él- munkásnk teszik lehetővé, hogy jusson több kenyér, cipő és élelem Szerzői est a MSzMT-ben A Magyar—Szovjet Művelődési Társaság irodalmi előadássorozatá­nak keretében Hunyadi József, a kitíjnő fiatal novellista és András Endre tehetséges pécsi költő ren­dezték meg szerzői estjüket. A Szendrődy szalonzenekar nagy taps­sal fogadott számai után Rajnai László olvasott fel érdekes tanul­mányt a két íróról, majd Horváth Jenő és Szentpál Mónika adtak elő Hunyady József és András Endre műveiből. SAKK * 1 * 3 Diákok sakkversenye. A pécsi középiskolák sakk csapatversenyé­nek végeredménye a következő: 1. All. Széchényi gimnázium 44 pont, 2. Bányaipari 31 és fél pont, 3. Tanítóképző 31 és fél porit, 4. Pius gimnázium 28 pont, 5. Fel­sőépítőipari 27 pont, 6. Feisőipari 26 és fél pont, 7. Kereskedelmi 19 pont, 8. Ciszterci gimnázium 16 és fél pont. _____ A férfiszabó, nőiszabó és konfek- ciós iparosok részére bélésutalvány érkezett, amely átvehető lí-lg, . szombat déli 12 óráig bezárólag a (katkó)jegyzői hivatalban.

Next

/
Thumbnails
Contents