Új Dunántúl, 1948. április (5. évfolyam, 74-99. szám)

1948-04-18 / 89. szám

* 03 OUNANTOE ................................ ........ " ■ Hl ■■■■■M.« IMS AP 5LXUS ta A pécsi Is&ilatán y&ká&skiutjfUá r fiidoporrol és qyokérrel STÖgfítjo o rászedett betegeket „kezelésenként" 350 forintért a Mária utcai kuruzsló Különös izgalom tartja láziban egy idő óta Péc* és Baranya be­jeinek egy részé'. Híre futott, hogy a Mária-utca 32. szám alatt akik egy Novak Ágoston nevű „csoda-ember", aki orvosokat meg- ::égvenitő eredményeket ér el az orvostudomány terén, szinte a ' ír széléről hoz vissza és varázsol egészségessé halálra ítélt em.be- .aiet. Foglalkozik nemcsak galopp-tibc-k, hanem a rákos megbete­gedések különféle fajának, gyomorfekélyek, valamin* egyéb súlyc* betegségek gyógykezelésével, amelyek mindenkit 4—5 hét alatt tökéletesen" megsemmisíti. Egyedülálló módszerére „esküsznek" a hiszékeny emberek s fenntartás nélkül áldozzák súlyos összegeiket éiefbenmaradásukért azok, akikről már az orvostudomány lemondott, de akiket „Novák úr" csodaszerei újra egészségessé és munkaké­pessé varázsolnak. A Márla-utoa 32. szám ala'ti ház, ahol Novák úr lakik, tipikus külvárosi ház. Rozzant tetöjű, ala­csony házacskák nyújtóznaik az udvarban s macskaköves bejáró­iét síkossá teszi a piszokkal ele­gyedett esővíz. Novák úr lefüggönyözött, be­tárt ajtaja előtt már álldogálnak betegek. A várakozás „izgalmát” beszélgetéssel Igyekszünk levezet­ni. Egy idősebb nénitől érdeklő­döm, öt milyen baj hozta ide? — Nekem lelkem a lábam fáj rettenetesen. Nagy görcsök szo­rongatják, osztán mond'ák, hogy a Novák úr négy hét alatt meg- gyógyítja, hát mondom, rááldozom azt a 350 forintot, amibe kerül. Ebből tudjuk még, hogy a „taxa" 350 forint. Mindenesetre e'ég „bizalmat gerjesztő" összeg. — Aztán érez is valami javu­lásit? — faggatom a nénit, aki ősszóbbíhúzza nyakán rozzant ken- riöcskéjét, gondolkozik, majd így felel: — Hát most még nem igen, sokszor talán még jobban is fáj, de Novák úr mondja, hogy ne féljek semmi ól, biztos a hatás, aztán négy hét múlva nyoma sem lesz semmi fájdalomnak. Ezekből a gyökerekből szerkeszti az ,,or-' vosságot” — mutat a ház sarkába, ahol egy ládába valami növényi gumók vannak felhalmozva. Egy fiatalabb férfi gyomorfe­kélyét véli meggyógyíttatni No­vák úrtól. — Én aztán már megjártam a klinikákat, elköltöttem magamra vagy hatezer forintot, hát szíve­sen áldozom e*t a 350 forintot is, csak egészséges legyek. — Nekem folyadékot kell inni. Mondják, hogy ez a betegség is elmúlik négy hét alatt. Végre megjelenik Novák úr. Ideges, nyugtalan tekintete végig­fut a „betegeken" s mindjárt számbaveszi, ki a régi és ki az új? Valamit sejthe , mert mindjárt odaáll hozzám s igazolni igyekszik csoda-tef^eldt, hálálkodó levelek tömegeit szedi ki a pénztárcájá­ból. Vannak ezek között apácák hálakönyörgéseit tükröző levelek, „intelligens" úrasszonyok elisme­rő sorai, „orvosok" megnyilatko­zásai, akik behódolva Novák úr- ■ nak, betegeket küldenek hozzá, mint „végső fórumhoz". De be­számol ö maga is számtalan eset­ről, amikor nyílt fertőzése* jbc-s beiegeke' sikerült neki kimenteni a halál karmaiból. Próbálom kikutatni, megérdek- Irdni, mi az 6 „gyógyítási mód­jának" a lényege s hogyan ju­tott erre a 'gondolatra, hogy be­tegeket gyógyítson. Igyekszik min­dig tpásra terelni a beszélgetést, úgy látszik, nem akar titkot el­árulni. Állítja, hogy „egyetemi taná­rok" feleségeit gyógyítja, orvosok á'Unak vele összeköttetésben s hivatkozik egyik közéleti nagysá­gunkra ia, aki ugyancsak beteget küldött hozzá, még pedig olyat, akit a* orvosok már nem tudlak meggyógyítani * akiből ő viruló é elerős embert faragott. Az én poiomat kérem, — mondja az or­vosokat lekicsinylő gúnnyal — • ma már nyolcezer ember szívja Magyarországon. A tbc-seknek ugyanis „tüdőport" rendel, ezeket kell „beszívni s ezek okozzák a csodálatos gyógyulást négy hé: leforgása alatt. Az a parasztasszony, akinek a társaságában felkerestem Novák urat ■ aki 15 éves tubetkulótikns lányát kívánta volna gyógyittaí- mi Novák Árral, annyira hafáoa alá került a hiszékeny emberek­nek, hogy hajlandó lett volna egyetlen hízóját eladni, hogy No­vák úrnak megfizethesse a 350 forintos taxát, csakhogy lánya meggyógyuljon és újra egészséges legyen. És Novák úr „gyógyít". Hiszé­keny emberek tömegei keresik fel antihigiénikus környezetben élő Tizennyolc évvel ezelőtt halt meg a szovjet nép, de az újkori vi­lágirodalomnak is legnagyobb' lírikusa; Vladimir Majakovszkij. Már egészen fiatalon, 15 éves 'korában bekapcsolódik az orosz nép felszabadításáért vívott küz­delembe. Megjárja a forradalmi harcosok nehéz útját Kommu­nista volt* miatt a cári önkény kopói elfogják, — börtönbe ke­rül, ahonnan kiszabadulva még aoéiozottabb elszántsággal kap­csolódik bele a baloldali mozga­lomba, A földalatti sajtó egyik főirányítója. Ekkor azonban már nagy költő, nemcsak a mon­danivaló, hanem a forma újító művésze is. Az Októberi Forra­dalmat hatalmas lelkesedéssel ünnepli s ettől kezdve a szocia­lista szovjetállam szellemi életé­nek legnagyobb büszkesége. Költészetének első és legmar­kánsabb jellemvonása: a társa­Has fson bérlet be adnak több házhelyei Pécs város Termelési Bizottsá­ga felhívja mindazokat, akik Vert céljára házhelyet akarnak kivenni kishaszonbérletbe: je­lentkezzenek folyó hó 20-ig az alábbi termelési bizottsági tagok­nál: Keresztes János Meszeste­lep, (hozzátartozik Meszesitelep és az Üszögi-düló) Halász Mi­hály, Bányatelep! u. 57. (Hozzá­tartozik: Kertváros, Lőtér, a Ba­samalomi és Megyeri út). A féiUoid áutyélta a UtyL Pécs (eleit A görbe utcákon számtalan em­ber sétált. Színes kaftános, fegy­veres dervisek siettek az ablak­talan, keleti stílusban épített há­zak mellett, az utcákon itt-ott ut­cai árusok kiabáltak hosszú, el­nyújtott hangon. Azután fent a minaret tetején megjelent a mű- ezzin és kelet felé fordulva di­csérte Mohamedet. Pécs 1543-ban került török ura­lom alá. Amint Dselalzadc Miisz- tafa az akkor: idők legkiemelke­dőbb török történetírója írta Pécs, vagyis „Pécsevi vára” a paradi­csomhoz ha sün Ír. régi és nagy vá­ros; az egész környéke kert és rózsaliget. A 143 éves megszállás alatt a vá­ros a Jörökök jelentős központjává vált. Egyes történetírók szerint jelentősebb szerepe van, mint Buda várának, hiszen itt futnak át a Balkánról jövő utak, számos központi szerv, mint példád a „orvosukat", akt lezárt ablakre­dónyök, elretesaelt ajtók mögött kotyvasztja „csodaszereit" s gya­korol irtózatos romboló hatást azokra az emberekre, akiket még mindig nem a tények igaza, ha­nem a „csodák" láza nyűgöz le, tart fogva. Minden kornak meg voltak a maguk sarlatánjai, a maguk ku- ruzslói, akik jól kihasználva a „tömegpszihózisban” rejlő erőket, egy ideig mint „ceoda-orvoeok" tartant tudták magukat s kitűnő üzleti tőkét kovácsoltak az em­berek butaságából. Követeljük, hogy a hatóságok a legszigorúbban nézzenek utána Novák úr és a „felhajtó” orvosok sötét „gyógyítási" manőver- kedéseinek 6 a legrövidebb időn belül véglegesen számolják fel ezt a lelketlen üzleti vállal­kozást. Dr. Béky Júlia. dalommal való ös^zeforrottság. — Útja: népének útja, célja: népé­nek célja volt, ha más eszközök- Kel igyekezett is feléje, mint a tanító, a kolhozparaszt, vagy a gyári munkás. Majakovszkij ab­ban különbözik polgári költőtár- saitól, hogy ő nem „leszállt az életfán tcaon t toronyból”, hanem alkatrésze, fontos alkatrésze volt annak a nagy gépezetnek, amely az új életformát építette s ezt az új életformát tartalommal töltötte meg. Majakovszkij nem óhajtóit a Jkiváiasztott keve­rek“ csodalalában fürdeni, a ba­bérkoszorút csak a tömegtől fo­gadta el « életműve beteljesedé­sét a szocializmusban látta. „Légy te közikatona s úgy is halj meg, versem, mint névtelen hős, kit elnyeltek a harcok. Fütyülök én a mázsás büszke bronzra és vágyamat márványszobor se vonzza: a dicsőségre valahogy majd csak megalkusziink’ — hősi emlékműként hadd álljon ragyogva harcokban izmoséit szocializmusunk. Majakovszkij oíyan lírikus volt, aki a szocialista haza ér­dekeinél nem ismert fontosabb és emelkedettebb szempontot. — Élete és költészete fényes bi­zonyság arra, hogy író és költő sem gondolhat és érezhet mást, mint a körülötte élő, dolgozó, harcoló milliók. dervisképző iskola, létesül a város- ban. A törökök a városfalakon belül rendezkednek be. A város főterén a Szent Bertalan templom kövei­ből építették Délkeletei:répa leg­nagyobb dészmáját, a különleges szertartásokra épített templomot, amelynek nyomai a mai belvárosi templomon láthatók. Ezenkívül vagy hét mecsetet építettek a tö­rökök. Három- sirkápolma és há­rom nyilvános fürdő romjai emlé­keztetnek ma is a hosszú ideig tar­tó török-világra. A törökök alatt a város színezete megváltozott. Az élénk keleti jel­legzetesség benyomult a közép­kori falak közé. Régi ’eírások sze­rint a Budai kaputól a Szigeti kapuig négyszáz mesternek volt boltja. India és Jemen híres áruit megtalálhatták a vásárlók. A Bu­dai kapun kívül a Tettye patak partjáp állottak a malmok. Kü­lönösen a pécsi török tímárok mű­helyei voltak híresek, akik a jő- ininőségű szattyán és kordován bőröket- készítették. A dzsároiák, mecsetek, minare­tek keleti külsőt adnék a váron­Vladimir Majakovszkij a diadalmas szocializmus költője A baranyai Kossnth-díiasskat ünnepelték tegnap este Pécs dolgozói. Ksszaporics András Koasnth- díjas újgazdát, akinek a minőségi és mennyiségi termelés téré® el­ért nagyszerű eredményeit már ismertettük lapunkban és Ernst Jenő dr. egyetemi tanárt, az európai hírű tndést. — Ernát shdárs 1895-ben született Baján. Középiskolai tanulmányait a bajai cisz­tercita gimnáziumban végezte, majd orvostudományi haBgatéja left a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemnek. A világháború őt is elszólította az egyelem padjaiból s mint katona, orosz fog­ságba esett, ahonnan csak öt évi távoliét után, 1920-ban Jött haza. Hazajövetele után folytatta félbehagyott orvostudományi tanulmá­nyait s 1924-ben doktoréit. Tudományos munkát egyetemi intézet­ben 1923 óta végez « ezen az alapon nevezték ki 1926-ban díjta­lan tanársegéddé. 1923-ban magántanár, 1937-ben pedig címzetes rendkívüli tanár lett a pécsi egyetem orvostudományt karán, míg végié a demokrácia kárpótolta a régi rendszerek átkoz politikája következtében elszenvedett méltánytalanságokért s egyetemi nyil­vános rendes tanárrá nevezte ki s az orvosflzlkai intézet Igazgató­ja lett. Ernst elvtársunk munkássága főleg az izomműködésre, va­lamint a biológiai folyadélcmozgásokra Irányul. Meggyőződése, hogy biofizika nélkül nintp élettudomány s éppen ezért döntö fontossá­gúnak tartja minden orvoshallgató számára a természettudományos alapképzést. Ez az elgondolás és terv vezette „Bevezetés a biofizi­kába” című könyve megírására, amely 1947-ban jelent meg s mely a szakirodalomban óriási feltűnést keltett és a különböző recenzoro- kat nálunk egészen szokatlan hangú kritikákra bírta. Mint tudós, alapos szakképzettséggel, rendkívül kitartó szorgalommal végzi I munkáját, mint pedagógus, nagy népszerűségnek örvend tanftvá- I nyal körében, mint kommunista, tevékeny részt vés* a párt életé- 8 ben, vezetője az értelmiségi csoportnak. Kitüntetését osztatlan 8 örömmel fogadták az egész város dolgozói. (bf) Egy vÁllalaíteasető „kacsalábon forgó kastélyában“ Családi békét, szeretetet és megértést SHgároz Dallos-Kovács József elvtárs otthona Dallos Kovács Uborkával elő­ször a Budai 11. pártszervezet egy pártnapján találkoztam ta­valy nyáron. Kétéves szőke buk­siját a karomra hajtotta és ihita- iosan hallgatta órám ketyegését. Mos láztól pirosra csípett arcocs­káját kiüti a verejték, ide-oda dobálja vékony testét. Füléhez^ tartom az órát — tik iak —, de 6 tiltakozik: nem hallom — nem akajom! Anyja — gondtól sá- pasztott, aggódó szemű munkás­asszony, fakóra mosott kék házi- ruhában — egyre csak az orvost lesi. Várja a motorkerékpár bu­gását, —* mert ide, a Budai Kert­város alacsony, egyszoba-kony- liás házacskájába gyalogosan hó­A Batsányi Társaság ezévi közgyűlése, mint máj- je­leztük, ma, vasárnap délelőtt tíz órakor kezdődik a vármegyeháza kis tanácstermében. A Társaságé« a Sorsiunk folyó ügyein kívül tár­gyalásra kerül a Dunántúli Irqk és Művészek közösségének, vagyis egy öszefüggő kulturális szervezet megalakításának előkészítése, to­vábbá egy dunántúli^írókongresz- szusé; határozni fog a gyűlés ezenkívül a Társaság nagy anto­lógiájának kiadása felől, a bada­csonyi nyaraló dolgában, vala­mint az egész Dunántúlra kiterje­dő nagyarányú munkaterv végre­hajtás írói. nak. Kis paloták épülnek, víz­vezetékek, kertek, csörgő kurták, vendégfogadó izerilyok és bazár­szerű boltok. Megszaporodnak a tűzfalakkal körülvett, ablaktalan török lakóházak. A város főútja a mai Kassurth Lajos utca lesz. A törökök nemcsak katonailag és közigazgatásilag rendezkednek be. hanem a várost a hódoltsági terület szellemi központjává teszik Szakmáry püspök palotájában dervisikolostort rendeznek be és tüzériskolát is állítanak fel. Szu- lejman szultán a városi először a Derims-Ali családnak adta, ké­ső^ Zlaisten pasa lesz az ura. 1572-401 a pécsi bég számos szer- bet telepít a városba. A pécsi székesegyház tornyán található török felírásoktól kezd­ve, a kórházudvarban álló mina­retig élénk emlékek mutatják még ma is a 145 éves török uralom maradványait. A történelmi város falai közé került népek sajátos életmódjukkal, építkezéseikkel ala­kítottak ki Pécset, amelyet mél­tán neveznek Budapesten kívül „a legvárosiasabb magyar város­nak.” romnegyed óráig te tart az út. Bent a városban, azok, akii Dalim Kovács munkásoóUalatoe- tető hatszobás „palotájáról", pi­ros bársony függönyeiről szövik . undok pletykáikat, talán nem is tudják, hol van a Budai Kertvá­ros. Egyforma barna vagy kék házacskái ott épültek a Pécsbá- nyatelepi úton tál, a MeJtay Ist­ván utcától délre húzódó telken. A házakat sokgyereket szegény családok kapták meg évekig tar­tó, lakbér formájában történő törlesztés fejében. Dallas Kovács József és családja azonban nem akkor költözött ide. Igénylését Eszter gór polgármester csakúgy, mint később Tolnai, — minden esetben elutasította. A hixhtr* csak a jobboldaU miiem eltávolí­tása után juttatta a város. Az ablakokon, mondasd sem kell, nincsenek piros bársonyfüg- gőnyök. Dallos Kováctéknak sok. kai jobb ízlésük van ennél. A konyhaablakot egyszerű, fehér horgolt csipke díszíti, — a szoba- ablakon meg nincs semmi sem. Most talán majd futja arra is. — 4 ház mögött veteményeskert hú­zódik, esténként napi munkája után itt dolgozik Dallos Kovács­ai, aki maga is numkás. A Bőr­gyárban dolgozik már négy éve egy hasítócsoportban, amelyben 128 százalékos teljesítményt ért el legutóbb. A gyárban tudta meg azt is, hogy térfél kinevezték, ak­kor amikor & maga gyárinak ál­lamosítását ünnepelte. De mit változtat ez a kineve­zés az ö életükön? Jóska, — aki esküvőjükkor bérűit be. a 7*ol- nayba talicskáénak, — mosi meg többet fog dolgozni, ritkábban lesz otthon, nagyobb lesz a fele- lőssége. Mert, a munkásból lett vállalatvezető komolyan veszt mókáját, tudja, hogy a Zsolnay- gyár közel 700 munkásnak sorsa nyugszik az ö kezében. Kovácska — a felesége, aki hű társa volt az elnyomásban, a nélkülözésben, ke­mény válloetett munkában — átadja majd helyet a hasítócso­portban olyannak, aki nálánál jobban rá lesz szorulna « bérre s ő végre maga növelheti három gyermekét. A kis Tibort, a kilenc éves Jocit és a héthónapos Ibi­két, akik égy új világ szabad le­vegőjében növekednek már fel. Ha jó halászlét akar enni paprikát a Paprika boltban kell venni Jóhal-tér • nda

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents