Új Dunántúl, 1948. április (5. évfolyam, 74-99. szám)

1948-04-18 / 89. szám

tMs «raus ** TTJ DüNANTŰC s Svájci tenyészállatokat kapnak a baranyai gazdák Az UFOSz az ALLattenyétótők EgyeettMével karöltve Svájcból haaas üszókef és bikákat impor­tál Baranya vármegye gazdái ré­szére. Egy öt tagból álló bizott­ság már hétfőn utazik Svájcba az első szállítmány lebonyolítá­sa céljából. Az élőirányzott terv szerint szeptember hó végéig 500 szarvasmarha kerül behoza­talra. Az újonnan földhözjutta- tattaknak is lehetővé teszik az import állatok beszerzését egy tíz hónapra szóló kölcsön folyó­sításával. A megegyezés szerint a behozott szarvasmarhák ára súly szerint lett megállapítva, «meny­nyiben minden darab import marha ára mégegyszer annyi ki­ló vágó ölkör súlyának pénzben kifejezett árénak felel meg. Az államosítás nemcsak a munkássá#, a kisiparosok életszínvonalát is emeli Cipémoek látogatása a pécsi Bőrgyárban A pécsi bőrgyár Igazgatói a múltban nem sokai törődtek a helyi cipésziparosok anyagellátásával. A gyártott bőrök legnagyobb részét budapesti központjukon és nagykereskedőkön keresztül hoz­ták forgalomba, szabadárut csak protekciós kaphatott A helyte­len Iparpolitikának tudható be. hogy a pécsi és baranyai cipé­szeknek gyakran más városokba és megyékbe kellett küldeni a tí- ' puskiutalásért is. Ezeket a sérelmeket ismertette a pécsi cipészipa rosok küldöttsége Szűcs Józsei elvtárs, bőrgyári vállalatvezető előtt. Szűcs elvtárs a küldöttség előterjesztésére adott válaszában hangoztatta, hogy a legteljesebb mértékben megérti és magáévá teszi a kisiparosok panaszait, aklkazzal a meggyőződéssel távoztak a nép tulajdonába vett Bőrgyárból, hegy az államosítás nemcsak a munkásosztálynak, hanem a dolgozó kisiparosságnak és a többi kisembereknek is döntő győzelme. A pécsi gyárak botrányos egésxségugyi állapota — a szociális intézkedések- és védőberendezések hiánya bixonyUja t olcsó volt a tőkéseknek a munkás élete A munkán tegnap még ere­je teljében vált, egy nap azonban ágynak dőlt és fiatal kora dacá­ra a munka rokkantjává vált — ki pótolja elveszett egészségét, tönkrement tüdejét? Nem igen tudnának erre a kérdésre választ adni a tőkés gazdálkodás védő­ügyvédjei. ! I 4 pécsi gyárakban a mólt rendszer alatt, de sok helyütt még a felszabaduláe után is a legíelhá- boditóbb egészségügyi viszonyok uralkodtak. Az egyetlen intézke­dés, amelyet a dolgozók egészsé­gének megvédésére a gyártulaj­donosok foganatosítottak, a vö­röskeresztes gyógyszerszekrény előírásszerű felszerelése volt, mert csupán erre terjedt ki a külön­böző szakközegeik figyelme a gyá­rak felülvizsgálata során. A Zsolnay kerámiagyárban a szi­likózis szedte áldozatait, amely a samotmalom- porfelhőiben korsze­rűtlen gépek között munkásnem­zedékek tüdejét rabolta «1. A Zsol­nay Szikorszky család százezreket kereshetett a dolgozók verejté­kén, de egészségvédelmi beren­dezésre, fürdőre, napközire mér nem futotta nekik a pénzből. Az Első Pécsi Bőrgyárban a festőműhelyben keletkező mér­gező ködszerü anyagok ellen nem tudtak Róth vezérigazgató úrék megfelelő védelmet adni a melegben alk almazha táti an arcvé­dőn kívül. A Sörgyárban nem gondoltak a Pannónia Rt. urai ar­ra, hogy a nedve« levegő és kör­nyezet isiás.t, reumát, ízületi gyul­ladást idézhet elő és Így nem szereztek be megfelelő vízhatlan ruhát és csizmát a dolgozóknak. .4 Kohszmü igazgatói nem gondoskodtak az oszíályozórosfa porának semlegesítéséről — még súlyosabb volt a helyzet a Mohá­csi Dobozgyérban, amelynek tu­lajdonosa a sorozatos büntetések ellenére sem javíttatta meg az állapotokat, amelyek a legelemibb követelményeknek sem feleltek meg. Korszerűtlen visszamaradt berendezések vannak a Klein cipőüzemnél, a Stellner gumijavi- tőnál és másutt is. Nagy haszonra dolgozó üzemek sonra kijátszották a kollektív szer­ződés rendelkezéseit, amelytó elő­írják a dolgozók egészségét biz­tosító védőberendezések és szo­ciális intézmények létesítését. Ezek az állapotok igen sok helyütt már a múlté, de számos helyen még mindig megmaradtak. Az államosítás után a munkás- vállalatvezetők első gondja volt, hogy a lehetőségek keretén belül napirendre tűzzék az , egészség- ügyi viszonyok megjavítását. A kerületi iparfelügyelő pedig — mint lapunknak adott nyilatkoza­téban hangoztatta, — a legszigo­rúbb eljárást foganatosítja a visz - szaélő üziem tulajdonosok ellen. A szurdik halálára ma arai A demokrácia letörölte a Horthy rendszer szégyenSolt|át — egészséges házakba költöztették a dunaszekesői barlanglakókat Az út szélén égbemeredő ho­mokiak Fent a dombon zöld fü­vek virítanak, bokrok barna ágai nyúlnak le a szakadékba, hanem mér nem látni a községet, az út, «melyen idáig jutottunk, elkanya todik a piroecserepű házaktól. A sárga agyagos homokfalon itt-ott barlangszerú lyukak ásítanak. Duna- szekcső külön világához, a „szűr­őik” lakótelephez érkeztünk. Az úton eldobált fazekak, színes ron­gyok hevernek, puskás rendőrök állnak a szekerek mellett, ahová egymásután viszik a bútorokat a rongyos-ruhájú emberek és asszo­nyok. A barlanglakok hosszú évizedek óla laknak a föld gyomrába ásott gödreikben. Az elmúlt rendszer­en a község vezetősége ml? sem !®tt, hogy Jobb életkörülmények juttassa az őskori állapot­on élő emberekéi. A demokrácia "'Őst felszámolja Horthy és *®ndszere átkos örökségét. Gyet- J«i János főispán rendelkezésére órán belül elköltöztetik a bar- ‘4nglakókat és más baranyai köz­egben kapnak földet és egészsé- S®s házakat, hogy életüket szebbé ‘fessék. .Kora reggel kezdődött meg a *°ltözteté6. A szurdik lakói most '•ttcsülfek arról, hogy el kell hagy­tok évtizedek óta megszokott *>1: óhelyüket. Vannak, akik örül- "«k ás mondogatják, hogy végre 0*benbb éle'et kezdhetnek, de '«gtöbben nem értik meg, miről Of sz,ö. Kivörösödött szemekkel Hordják a kocsikhoz ütött-kopott "útoreikat, A kiköltöztetéshez el­3ZTIPICS új tánciskolája kedden, április 20-in. este 8 órakor kezdődik a N6 egyletben. jött a vármegye szociális felügye­lője, Koller Jánosmé elvtárs is, aki cipőt és ruhát hozott a sze­rencsétleneknek. Az 6 társaságá­ban nézzük meg a hirhedt bar­langlakásokat. Belökjük az egyik öszetákolt aj­tót és benézünk. Beirt sűrű fél­homály terjeng, orrunkat leírha­tatlan bűz üti meg. A boltívesre ásott barlang mélyén öreg, rám- cosképű asszony totyog. Amikor — Nem tudtunk lakást szerez­ni, a múlt rendszer alatt senki sem törődött velünk, aztán Ide­jöttünk, ez volt a legolcsóbb la­kás ... Ö is 14 éve lakik Ifit. A gye­rekek itt születtek már, az örökös félhomálytól ijedtekké váltak, kis arcukon visszatükröződik a nélkü­lözés. Délelőtt 11 óra van, amikor megindulnak a kocsik és a szurdik- ban lakó 14 család örökre búcsú: mond a barlangoknak. Néhányan lemondóan integetnek, de legtöbb­jük arcán reménykedés ül: holnap már új lakásban lakhatnak Bojár- don, Szajkón, Babarcon, Sombere­kén, Palotabozsokon, Véménden, Szebényben, Ujpetrén é6 Vókány- ban. •A községháza elölt még meg­állnak a kocsik, Koller eivtársnő kiosztja a cipőket. Elcsigázott ar­A bakócai fóldművesszövetke- zet most van kialakulóban és máris 420 fagot számol. A falu valamennyi parasztja a szövetke­zetben látja termelésének és egész mezőgazdasági életének felemelkedését. A terményfe’,vá­sárlásba a becsületesen dolgozó egyéni kereskedőket is beszer­vezték. Nyílt árusítási üzletük van, ezenkívül tojásgy űjtésse! és gyapjúfelvásárlással is foglal­koznak — a MOSzK a körzeti felvásárlást is a szövetkezetre bízza a példás munka elismeré- seképen. A kormányzat intenciója szerint a gabona felvásárlása és értékesí­tése mindinkább a szövetkezete­ken keresztül bonyolítandó le, mert ilymódon a felvásárlásból és értékesítésből eredő minden ha­sson a szövetkezeteken ke-észtül beszélgetni kezdünk vele, bambán válaszok Megtudjuk, hogy Petri Józsefnének hívják, 76 éves és 30 éve lakik ebben a szörnyű odúban, A következő barlangban Farkas József lakik feleségével, egy csontsciány asszonnyal és 3 angol kóros sápadt gyermekével. Az asszony, amikor megkérdez­zük, hogyan került ide, vállvono gatva válaszol: visszakerül a -e.mei&khoz Ez az irány a múlt övben kevés ae.yen érvényesült, Baranyában az 1947 —48-as gazdasági év kezdetén mindössze 10, jeleu'eg pedig 42 szövetkezet működik e téren, a MOSzK irányítása mellett, A MOSzK az elsőéves programjában az új gazdasági év megkezdésekor legalább 95—100 szövetkezet be­kapcsolását tűzte ki céljául, hogy ezáltal a termények felvásárlását és értékesítését 90%-ban szövetke­zeteken, főleg földműves szövet­kezeteken keresztül bonyolítsák le. RIO DE JANEIRO: A brazil fő­városban csütörtökön délután óriá­si robbanás történt egy lőszerrak­tárban. A robbanásnak hír szerint több mint 200 áldozata van, köztük 40 halott. Nélkülöző gyermekek az örök félhomályban Megindulnak a kocsik az új otthon leié Megszervezi a körzeti felvásárlást a balkoca» földművesszövetkezet Ott, ahol szélesebbre nyílik az út, a jobboldali homokfalon egy egyenesen bedugott seprűnyél mellett számok, a szurdik lakói­nak napórája. A falak mellett ha­talmas földrakások. Egy-egy zá­por után a szakadék széléből le­válik egy darab földrész. Életve­szélyes itt lakni. cukon felvillan az őröm és resz­kető kézzel rajzolják a keresztet aláírás helyett a nevük mellé. Aztán újból elindulnak a szeke­rek az új lakóhelyek felé. A szűr­őikben pedig ásókkal és csáká­nyokkal betömik a barlangokat. A demokrácia letörölte a Horthy- rend6zer szégyenfoltját és 46 fér­fit, asszonyt és gyermeket vilá­gos, egészséges házakba, emberi életfeltételek közé juttatott. Katkó István Á hároméves terv biztosítja a kiskereskedelem fellendülését A kereskedelmi alkalmazottak kongresszusa A Magyar Kereskedelmi Alkal­mazottak Szabad Szakszervezete szombaton reggel kezdte meg két­napos küldött közgyűlését. Kajü- zsa József elnöki megnyitója után Vas Zoltán miniszter, a Gazdasági Főtanács főtitkára tolmácsolta Rá­kosi Mátyás miniszterelnökhelyet­tes és a Magyar Kommunista Párt üdvözletét. Rámutatott arra, hogy a hároméves terv a termelés min­den ágazatában messze felülmúlja az előirányzatot. Sokszáz iparvál­lalat fejlődése csak egy célt szol­gál: fokozni a termelési, hogy a magyar kereskedelmen keresztül minél jobb, olcsóbb és jcfcb ára jusson a magyar néphez az élet- színvonal emelése érdekében. A magyar kereskedelmi alkalmazottak az élen járó katonái annak a nagy munkának, amely egyre könnyeb­bé, Jobbá teszi a dolgozók életét. Éppen ezért részükre is tisztessé­ge« megélhetést akar biztosítani a demokrácia. A kongresszuson felszólalt még Rónai Sándor, Szakasits Árpád é* Apró Antal, majd Ligeti László főtitkár tartotta meg főtitkári be­számolóját. A kongresszust vasár­nap folytatják. A pécsi magánalkalmazotlak patronázsmozgalma a szövetkezetek érdekében A fóldmüvesszövetkezetek mű­ködésének elősegítése jut kifeje­zésre abban a nemes elhatározás­ban, amelyet a Magán alkalmaz ok­tale Szabad Szakszervezetének pát- ronázs mozgalma jelent a szövet­kezeti életben. Az országban ezt az egyedülálló és teljesen új moz­galmat most szervezik a szakcso­port veze‘01. A közeljövőben a magánalkalmazottak felkeresik a földműves szövetkezeteket és a szövetkezei:) mozgalom megerősö­dése érdekében a helyszínen fog­nak. tájékoztatást s azonnali segít­séget nyújtani könyvelési, ügyve. zetési, számviteli és egyéb ad­minisztrációs versenyben. Krancz Pál elvtárs, megyei titkár a tavaszi munkákrál és a parasztság áramlásáról a Kommunista Pártba 9 termelési verseny a mezőgaz­daságban is egyre fokozódó mé­reteket ölt. Az eddig szórványosan jelentkező versenykihívások üte­me meggyorsult s egymás után mind több és több község kapcso­lódik be abba az országépítő nagy munkába, amely mennyiségi ter­melésen túl ma már minjségi ter­meléssel igyekszik az életszínvonal emelkedését biztosítani, Krancz Pál elvtárs, megyei titkár, országgyűlési képviselő a tegnapi nap folyamán meglátogat­ta a megye néhány községét, így többek között Bárt, Somberekét, Palotabozsokot és Dunaszekcsót, ahol pártunk paraszt tagjaival folytatott megbeszéléseket. Az ot­tani tapasztalatok alapján, —- mint mondja, — a tavaszi szán­tási és Vetési munkálatok már csaknem teljes egészében befeje­ződi tó, a dolgozó parasztság min­denhol szinte százszázalékosan, sok helyütt pedig azt meghaladóan tel­jesítette kötelességét. Krancz eivtá^ a továbbiakban beszámolt arról, hogy a pártszer­vezetek az egész megyében meg­erősödtek. Az utóbbi hónapokban számos községben már nemcsak az újgazdák és szegényparasztok, ha­nem a módosabb kisbirtokosok is bizalommal fordulnak pártunk felé. Kerékpár kölcsön igényelhető a Pécs ét Vidékit Hiielszövetkezeiné' Pécs, Irgalraasok-atca 18. szám. emzeil Segély Mise a üiiPitt: április hő 22—23-ást

Next

/
Thumbnails
Contents