Új Dunántúl, 1948. március (5. évfolyam, 50-73. szám)
1948-03-14 / 61. szám
4 OJ DUNANTOL 1948 MÁRCIUS 14 A Délmagyar Bank tisztviselőinek kezdeményezésére versenyt indítottak az államosított pénzintézetek A bányatisztviselők kerületi vánáorzászlót nyertek Ismertettük már lapunkban azt a nagyjelentőségű kezdeményezést, amelyet a Délmagyarországi Kereskedelmi Bank tisztviselői indítottak azzal az elhatározásukkal, hogy az adminisztráció meggyorsításával és észszerűsítésével kapcsolódnak be a hároméves terv nemzetépitő munkájába. A Délmagyar Bank dolgozóinak kezdeményezéséből országos akció - -----------— le tt, és most már verseny indul az összes államosított pénzintézetek között. Egy másik nagyjelentőségű kezdeményezés a Meszhart tisztviselői köréből indult ki, akik elhatározták, hogy tervbizottságot létesítenek, amely megszervezi az értelmiségi dolgozók munkaversenyét a vállalaton belül. A verseny célja az irodai munka minél tökéletesebb racionalizálása, az ügykezelés meggyorsítása és a fizikai dolgozókkal való. kap. csolat szorosra fűzése. A Meszhart tisztviselőinek kiváló munkáját mi siem bizonyltja jobban, minthogy a Magánalkalma- zotíak Szakszervezetének kerületi vándorzásziaját is a szakszervezet bányászati és kohászati alosztállyá nyerte meg. JHenftifivel {&&& mast Látogatás a Dohánygyárban, ahol ingyen kosatot, ruhát ós szeretetteljes gondozást kapnak a dolgozók gyermekei •• — Ki a legjobb tanuló gyerekek? * — Eééééén! — Egyszerre vagy húsz kar lendül a magasba. Aztán előretolják a piruló Pirkhoffer Istvánt. Két kettese van, ő a legjobb. A lányok lemaradtak, náluk a legjobb tanulónak, Kőhegyi Máriának négy kettese van. — Melyiktek úttörő? — Eééééén! Meg én is! Én is akarok úttörő lenni! Én is! — Mir- hoffer Nándor, Kovács Zsuzsanna, Szekeres Gizi, Adám Júlia — mind úttörők már. De a többiek is szeretnének azok lenni. — Hát te miért léptél be? — Mert lehet futballozni! — feleli Papp Gyuszi, feketeblúzos, kis árvagyerek. Apja a fronton veszett el, anyja egy éve halt meg. Nővére tartja el, aki itt dolgozik a Dohánygyárban. A kis Cyuszi, aki alig kilenc éves, azelőtt egyedül volt otthon egész nap. Most ő is barátokra lel a gyári napközi otthonban. — Tessék felírni a Tóth Józsit is, meg a Mirhoffer Ferit is, — mondja, — ők az én barátaim. (A következő percben már egymás haját tépik, hogy melyiküknek volt hármasa. Gyuszi szégyenkezve vallja be, hogy ő már meg is bukott, „de még tavaly, mikor nem voltam itt, és mióta itt vagyok, csak hármasom van és évvégén az sem lesz!”) A Dohánygyár napközi otthonában kb. 70 gyerek kap pompás ellátást: lekváros, zsírgs vagy vajaskenyeret tízóraira, levest, főzeléket vagy levest és tésztát ebédre (ki mennyit akar) és uzsonnára kávét vagy kakaót. Az otthon kezdetben abban a kis szobában, volt, ahol most Takács Anna gondviselésében nyolc kis csecsemőt látnak el. Aztán egy régi szertárból elkészült az új, tágas, tiszta, nagy helyiség: külön szoba az iskolásoknak és külön az óvodásoknak. Az iskolásokra Szekeres Istvánná vigyáz, tanítja őket, az óvodások Ercsényi Jánosnéra vannak bízva, ölt még nem csinálnak mást, mint játszanak és alusznak, de a jáfék nem verekedés, hanem torna, ének, verstanulás. Kelemen Ági, Sasfalvi Lalika, Nagy Ferenc, Kincses Panni meg még tizenhat apróság miatt nem kell aggódni anyukának, aki át a nagy gyárépületben keresi a kenyeret. — Hálás lehet minden anya, akinek a gyereke itt van a gyári napköziben, — mondja Mischl Lajos- né, aki fürge kézzel méri a dohányt a nagy munkateremben. — Az én ötéves Erzsikém olyan gondos ellátásban részesül teljesen ingyen, amilyenről álmodni sem lehetett azelőtt. Most meg, amint hallottuk, kartont és flanellt is vásároltak részükre, amikből játszóruhákat kapnak. — Hász Jánosné tízéves fiát helyezte el a napköziben. Nagy Sándorné legszívesebben mind a négy fiát behozná. Sallay néni harmincnégy éve dolgozik a Dohánygyárban. Azt mondja: — Az én három gyerekemet a régi úri világ alatt idegeneknek kellett adnom, hogy drága pénzért felneveljék. Mennyivel jobb most az asszonyok dolga, hogy nemcsak a gyereküket tudják biztos helyen, hanem ők maguk is olcsó ebédet kapnak. Nem kell esténként főzni, vasárnap mosni, varrni. Mischlné is itt étkezik a gyárban. Napi 1.50 forintért jóízű, bőséges ebédet kap. Este ellátja a mosást, varrást. — Eddig vasárnap késő estig dolgoztam. Most szabad a vasárnapom, sétálhatok, játszhatom a kislányommal. Nagy Ferenc gépkezelő meg is mondja az okát: — Eddig is állami üzem volt a Dohánygyár, láttuk is kárát. De most az állam a miénk, dolgozóké, persze, hogy a mi gondunkat viseli elsősorban. Sz. E. Többé nem luxusintézet 4-500 népiszármazasú hallgatója van a zenehonzervatóriumnah Városunk méltán büszke a kiváló zongoraművész, Takács Jenő igazgatása alatt álló Zenekonzervatóriumára, amely nem „luxusintézet” többé, mert társadalmi különbségre való tekintet nélkül látogathatja, lehet növendéke bárki. A zenei továbbképzést lehetővé teszi mindenki számára az aránylag csekély anyagi megterhelést jelentő tandíj, vagy az arra rászorulók és érdemesek tandíjmentessége. Jellemző az egész demokratikus zenekultúrára, hogy iránta az érdeklődés olyan nagy, hogy helyiség és tanárhiány miatt csak korlátozott számban vehetnek ugyan fel növendékeket, mégis az átlag létszám 400—500 között mozog. Kulturális szempontból rendkívül nagy jelentősége van annak a ténynek is, hogy itt folyik az énekszaktanítók zenei kiképzése. Jelenleg 26 okleveles tanító-hallgatója van a Zenekonzervatóriumnak. A Zenekonzervatórium bekapcsolódik a centenáriumig ünnepségekbe is. A növendékek" egy csoportja résztvesz a március 21-én, Pesten rendezendő országos tanulmányi versenyen. Ezt megelő| zőleg Pécsett is hangversenyeznek. Tervbevettek egy modern, egy magyar és egy zenekari est ! rendezést is. Ezen fogja bemutatni az intézet Vivaldi, a‘ XVIII. század első felének legnagyobb zeneköltője két új versenyművét, amelyet Szabolcsi Bence, a kiváló zenetörténész fedezett fel Nápolyban s amelyet eddig csak Budapesten mutattak be. Bemutatásra kerül ezenkívül Maros Rudolf, a tehetséges, fiatal pécsi zeneszerzőnek egy kantátája is. Igen komoly eredményeket értek el rövid idő alatt a pécsi Filharmonikusok is. Ezzel kapcsolatban mindent elkövetünk, — mondja érdeklődésünkre Takács Jenő zongoraművész, ügyvezető elnök, — hogy a kezdeti sikerek után tervszerű művészetpolitikávaí folytassuk a hangversenyzenekar működését. Munkánkat ma még sok tekintetben megnehezíti a teremhiány, az, hogy csak a színházban tudunk játszani, amely komoly anyagi megterhelést jelent számunkra, minden reményűnk megvan azonban arra, hogy a hároméves terv ezt a problémát is meg fogja tudni majd oldani Pest, márczius 14. 1848. Évek. óta csaknem kirekesztőle- ■ges olvasmányom, reggeli és esteli imádságom, mindennapi kenyerem a franczia forradalmak története, a világnak ez új evan- gyéliuma, melyben az emberiség második megváltója, a szabadság •hirdeti igéit. Minden szavát, iminden betűjét szivembe véstem, és ott benn a holt betűk megelevenedtek, és az élethez-jutot- taknak szűk lett a hely és tomboltak és őrjöngtek bennem! Egyszerre leszakad az ég a földre, jelenné lett a jövendő ... a forradalom kitört Olaszországiban! A mint nézték a jövendőmondók a gyermek Jézust a jászolban, oly lelkesedéssel és áhítattal néztem ós ezen új meteort, ezen delifény., mely születésekor is nagyobbszerű volt minden éjszaki fénynél, s melyről meg voit •írva elkemben, hogy be fogja 'utazni a világot. És úgy lön. Olaszországban tötté gyermekségét, vándorolt fölfelé, Egy nap Petőfi életéből egyszerre Párizsiban termett, mint teint férfi s onnan kikergette La- íjos-Fülöpöt, miként Krisztus az adó-vevőket Jeruzsálem template ából. Oh mikor én meghallottam, hogy Lajos-Fü’.öpöt elűzték s Franciaország respu-blica! Egy Pesttől távol eső megyében utaztam, s ott egy fogadóban lepte... rohanta meg a hír szíveimet, fejemet, leikeimet, idegeimet, Vive la République! — kiélték föl, aztán némán merően álltam, de égve mint egy lángoszlop. A mint eszméletemet visszanyertem, egy aggodalom kezdett bántani — a jelszó ki van kiáltva, gondolám, ki tudja, mi nem történt vagy történik, míg hazaérek! nélkülem kezdődjék a forradalom? hah! Nyakrafőre siettem a fővárosba... reszketve, lélekzet nélkül értem Bem tábornok szózata Erdély népéhez A z erdélyi főhadseregnek korlátlan teljeshatalommal főkormányzatára meghioatoán, első kötelességének tartom Erdély és a körülfekvő vármegyék lakosainak a kormány eltökéllek számlikát tudtára adni. Minden lakosok, nemzetiség, vallás- és rangkülönbség nélkül egyenlők, és minden hivatalok viselésére ugyan azon jogaik vannak ha az álladalomnak becsületesen és hűségesen szolgálnak, és * szükséges képességgel bírnak. Azok, akik az álladalom függetlensége és jogaik oédelmezésén hivatva óimnak, születésük különbsége nélkül legfőbb hivatali poí- czokra juthatnak, ha vitézségük és szükséges ismereteiknek bizonyságait adandják. Azokról, kik a szolgálatban egészségöket vesztik, az álladalom éltök fogytáig gondoskodik, a harc mezején elhaltaknak özvegyei és gyermekei pedig az ország oltalma alá vételnek, és azokról az álladalom gondoskodik. Jóllehet a magyar nyelv az országgyűlés nyelvének véteted fel, minden más népségek nemzétiségöket megtartják, és mago* belső ügyeikben a magyar nyelv mellett tulajdon nyelvükkel él' hetnek. Minden valláskülönbség nélkül a kormány által ugyanazon oltalomban részesülnek. Ha talán valaki ezen, az ország kormányától biztosított jogokban megsértetnék, azonnal forduljon hozzám, és rögtön igazságot fog nyerni. Erdélynek és a körülfekvő vármegyéknek minden lelkészei etet hirdetményt templomjaikban több napokon át felolvasni*- tartoznak. Nagyvárad, december 6-án 1848. BEM, s. k. Centenáris kiállítás az Egyetemi Könyvtárban (Sze- pessy-u. 3) 1948 március 14—18- ig. A kiállítást az egyetem rektora 1948 március 14-én 17 órakor nyitja meg. A kiállítás nyitva van 10—13 óráig és 16—18 óráig. A kiállítással kapcsolatosan tárlatvezetéssel egybekötött előadásokat tart a könyvtár tudományos tisztviselői kara. 15-én 5 órakor: dr Win&s Nándor: Pécsi könyvtári ddkumentu- maink 1848/49-bőL. (Hírlapok, folyóiratok, röpiratok, kéziratok! 16-án 5: dr Várkonyi Nándor: At etkintés a forradalom irodai®1 emlékeiről. 17-én 5: dr Litván!1 László: Petőfi és köre. Bemutat* sokkal. 18-án 5: dr Bárdos István1 Az első pécsi nyomdák tennék*1 könyvtárunkban. 19-én 5: dr^”' zsás Lajos: A magyar társadat*® 1848-ban. 20-án 5: dr Litván!1 László: Az Egyetemi Könyvt*1 ritkaságai. (Kódexek, ősnyojnta' ványok stb.) — A belépés dájtal*0' Ahol már a versenyre letszüinek az izmok és az idegek Újítók és rohammunkások a Kokszműveknél A magasbaszökő benzolpároló tartályok ezüstösen csillognak a tavaszi napfényben, mellette kokszrakások tornyosulnak. A kokszművekben vagyunk. Ez a gyár nemcsak Pécsett, hanem országos viszonylatban is jelentős helyet tölt be a vegyi üzemeink között. Koksztól a sütőporig, mű. trágyától a szurokig mindent előállítanak itt nyersanyagunk, egyik legfontosabb] ából, — a szénből. Mint minden vegyiüzem, ez is nagy fejlődési perspektíva előtt áll. A jövőben még több, még hasznosabb termékeket akarnak előállítani a széniből. Az üzem haza... Általános volt a lelkesedés, de még semmi sem történt... Nagyot lélekzettem, mint a búvár, midőn a víz alól felmerül. A forradalom lángja becsapott Németországba, egyre tovább ha- .rapózott; végre,Bécset is felgyújtotta. Bécset!... és mi folyvást lelkesedtünk ugyan, de nem moz. dúltunk. Az országgyűlés igen szépeket beszélt, de a beszéd bármilyen szép, csak beszéd és nem ■tett. ... a fejedelmek úgy sem adnak soha semmit, azoktól, amit •akarunk, el kell venni. Az éj nagyrészét ébren töltöttem feleségemmel együtt; bátor, lelkesítő, imádott kis feleségemmel, ki mindig buzditólag áll gondolataim, terveim előtt, mint a hadsereg előtt a magasra emelt zászló. Azon tanácskoztunk, mát kell tenni? mert az határozottan állt előttünk, hogy tenni kell és mindgyárt holnap . .. hátha holnapután már késő lesz! (Részletek Petőfi naplójából.) végiglátogatása során főleg' másfél lóerős, különleges elre°j. zésű, áttételű villanymotor raga£ ta meg figyelmünket. A kis lanymotor az előmelegítő ka, könbeforgatásáf végzi, amellyé... salak lehullik a tűzhelyről. A 'll. lanymotort annakelőtte gY&-kellett tekercselni, havonta e$szer pedig ki kellett cseréli11 fogaskereket. Még a 1 • tott, amely tetemes költség járt, emberi erőt kellett ig®®! venni a kazán forgatására. bor Károly elvtárs, az üzemi szervezet titkára, a gyár mestere fejébe vette, hogy a lamosmotor által hajtott géf ^ tételét megoldja úgy, hogy ^r,c- legyen. Elgondolását siker k°jj£l. názta, a kis motor közel egV , s nap óta dolgozik anélkül, legkisebb üzerahiba is mutató Jámbor elvtárs hannin011^ éve szakmunkás, tizenkét ^ ü emben felszabadulás után dolgozik ebben az üzetebeu-^j üzemmesternek választották. a mu a kérdésünkre, mi késztette ; ^ hogy alkosson és észszerúsi®.,. csak annyit vélaszolt: Kom®1®^- ták vagyunk, kötelességünk ^ segíteni a többtermelést. ‘D*ci Ar(í ad* ezért nem illet bennünket, A továbi akiben elmondja, csoportjába tartozó munkások----------,-------------j--------------------------------------- ----------- jgJ. la mennyien ezt a szempontot jj :ii. „lA + i. I aVatOS lSl .iják szem előtt. Lakatos elvtárs munkacsoportja pl-, ® gebben tizenhat órát igénylő 1 S/fi IjCUOCU tin.iuiut Uiui »ti-----* 1 I U ká t hat óra alatt- végezte jiO István munkacsoportja %-os munkateljesitményt -“ vb«11 — Tudja, mi a Kokszrnuv^jt, magunkévá tesszük azt a J — mondja mosolyogva - g5 ország, magadnak építed, teljes erőnkkel és tudás®. 0y akarjuk felépítem, fejleszt
