Új Dunántúl, 1948. március (5. évfolyam, 50-73. szám)

1948-03-17 / 62. szám

Két évre ítélték a leventék elhurcottatóját Kossuth díjat kapott egy baranyai újgazda Statárium elé kérni a lövöldöző szökött fegyenc A M A G Y A R KOMM U N I S T A P ÁRT 0 É L □ U N ÁN T U II LAPJA V. ÉVFOLYAM, 62. SZÁM ' Ara 60 fillér PÉCS, 1948 MÁRCIUS 17 SZERDA Ä magyar népi demokrácia valóra vált ja a 48-as szabadságharc célkitűzéseit Határtalan lelkesedéssel ünnepelte az ország a centenáriumot Sztálin, Svernik és Mototov táviratai a magyar kormanyíérliakhoz Pnmpizó zászlód.! szhen iljinepeUfi fi főváros « szab ad* ági arc 100 évfordulóját. Az utcákon ünnep -óbfi öltözött emberek százezrei * házak kapui Kossuth .Petőfi és Táncsics .képeivel, nemzetiszdnű és vörös drapériákkal feldíszítve. Va­sárnap délben Tildy Zoltán köz- társasági elnök ado't fogadást a külföldi kiküldöttek tiszteletére a kormány, tagjai jelenlétében, ame­lyen Vorosilov vezetésével a szov­jet, Fierltnger iparügyi miniseter- rel az élén a csehszlovák, ezen­kívül a jugoszláv, bolgár, román, Osztrák és albán küldöttség, vala­mint a franciaországi magyarok egy csoportja is résztvett. Szombaton délután az elnök nyi­totta meg a centenáriumi sajtóki- áíülást. Alsódabason Dinnyés La.- jos miniszterelnök mondott beszé­de1. Kossuth Lajos apjának sírjá­nál. Este végelláthatatlan sorok­ban fáklyásmenettet rendezett az ifjúság. Másnap délelőtt a Nem­zeti Múzeum előtt az ifjúság nagy­gyűlését tartották amelyen fiata­lok tízezrei vettek részt. A vidékek parasztfiataljai kö­zött a baranyai parasztifjúság ki­küldöttei mene'eltek magyar nóta­szóval az ajkukon a népi kollé fjiumok ifjúsága között a pécsi kollégiumok diákjai, a bányászok első soraiban a pé­csi bányák ifjúsága haladt, táb­lájuk a mecseki dolgozóknak a hároméves tervben elért ered menyeket hirdette. » Non György, a MIOT elnöke arról fi helyről beszél* tomboló lelkese Békéi és testvériségei Dinnyés Lajos miniszterelnök a magyar nemzet egységéről beszélt, amely végleg a nép kezébe ad ja az országot- Az ülés'erembe lépő Vo- •osilov marsallt tomboló lelkese* déssel fogadta a parlament. Voro- silov beszédében hangoztatta, hogy a Szovjetunió népei is óriási áron vívta ki szabadságét, ezé-t; közel állanak szivéhez azok az érzések, amelyek a magyar dől. gozókat a 48-as magyar 100. évfordulóján elföltik. Oroszország haladó férfiai már a sabadságharc idején együttérzés­ül fordultak a magyar nép felé a szégyen bélyegét ütölték a cári kormány más népeket elnyo­mó politikájára. Á magyar népet ellenségei uszf- tolták a szomszédos népekre. Ezek az imperialista hatalmak .ma is blokkokat kovácsolnak — rajtunk áil, hogy biztosítsuk a népek békéjét. ^orosilov marsall beszédét a ma- 9Y«r nép és a magyar köztársaság Sietésével fejezte be. A lengyel kiküldőt a magvar— megyei barátság mellett telt hi- i|. amely már 48-ban is kikristá Yosodott. A népek közös barcá- r®l beszéli a bulgár, jugoszláv és r°m3n kiküldött is. Fierlingei Csehsziovák iparügyi miniszter be. ködében jrangozta'ta , in! tudjuk, hogy .* magva* nép nem felelős a múlt bűneiért és dés ködben a magyar fiatalság út járói — amely a srétszakfthatat- lan egység felé vezet. — ahol egy­kor Petőfi a Talpra Magyart sza valta el. A Történelmi Emlékbi­zottság Kossuth Lajos; Petőfi és Bem szobrát, Táncsics Mihály sírem­lékét koszorúzta meg. A parlament zsúfolásig telt ter­mében a külföldi vendégek, a ki­tüntetett rohammunkások és Kos­suth díjasok, a honvédség és rendőrség tábornokai, a külföldi vendégek és diplomaták jelenlété­ben Tiagy Imre nyitotta meg a Ház centenáriumi díszülését. Révai József elvtárs az 1848-as szabad­ságharc emlékének megörökítésé­ről szóló törvényjavaslat előadója hatalmas beszédben ismertette a forradalom tanulságait. 1848-ban a szegény elmaradott Magyarország mutatott példát a gazdag polgári Nyugatcurópá- nak, és ma meghajtjuk fejünket a nein, zeti szabadság bajnokai: Kossuth, Pe'ófi és Tárcsics, de Eötvös, Klauzál Gábor. Nyári Pál, Beze- rédi emléke előtt is. Széchenyinek, Szemere Bertalannak és társainak is ott a helye a magyar nép szi­vében. 1848 örökségét a népi demokrá­cia teljesítette be, ezzel végesza- kadt a magyar történelem tra­gikus bukásainak, együtt mene. telünk a békéért a haladó em­beriséggel, ezért biztos a ma­gyar nemzet diadala. a szomszéd népekkel üdvözöljük az új Magyarorszá­got, amely a népi demokrácia útjára lépett. A törvényjavaslat ünnepélyes alá­írása után a gyönyörűen feldíszí­tett Kossuth-téren tartották meg a centenáriumi nagygyűlés*, ame­lyet Szakasits Árpád nyitott meg, aki hangoztatta hogy a felemelő évforduló a magyar népet -egyre szorosabbá váló egységben ‘alálja. Tildy Zoltán -köztársasági .elnök hangoztatta, hogy újra életié akarjuk lenni azokat a lángoló erőket, amelyek 1848- ban a magyarság igazi énjéből küobbantak. Békét és testvériséget akarunk a szomszéd népekkel. Bízom abban, fejezne be beszédét, hogy a sza badság eszméi győznek és meg­akadályozzák azoknak a spekulá­cióját! akik új háborús katasztró­fát akarnak zúdítani a földre. Teljesedett Kossuth vágya Rákosi Mátyás percekig tartó tomboló lelkesedés közben emel­kedett szólásra. Beszélje elején hangoztatta, hogy a népi demo krácia Kossuth, Petőfi és Táncsics harcát teljesítette be. amikor kiosztotta a iöldeket, államosí­totta a nagyüzemeket, hányákat és bankokat a közigazgatást, <tz Iskolákat, a hadsereget meg­nyitotta a nép fiai előtt. Ezek az eredmények tették lehe­tővé hazank felemelkedését. Van valami jelképes abban, hogy a centenárium napjaiban történt, meg a döntő lépés a két munkáspárt egyesülése felé és létrejött a fiatalok a demokra­tikus népek egysége is, amely Kossuth Lajos legforróbb vá­gya volt. Megvédjék 1848 hagyaiékát, a szabad, boldog magyarok függet­len virágzó köztársaságát - fe jeate be a tömeg ünneplése köz­ben Rákosi Mátyás. Délután Tildy Zoltán a Kossuth -díjaikat eszté­ta ki. A centenárium alkalmából Sver­nik, a Szovjetúnió Legfelső Ta­nácsának elnöke a kővetkező táv­iratot intézte Tildy Zoltán köztár!, sasági elnökhöz: „Kérem önt, elnök úr, fogadja szeren-csekí vonataimat Magyar- OTSzág nemzeti ünnepe alkalmá­ból. Ugyanekkor küldöm önnek a magyar nép és az ön szemé­ly«» jólétére és boldogságár» Irányuló kívánságaimat." Sztálin Dinnyés miniszereinek~ hoz intézeH üdvözlő táviratot: „Magyarország nemzeti Ünnepe alkalmából küldöm önnek, Mi­niszterelnök úr és a magyar kormánynak szerencsekívánatai- mat Kívánok az új demokrati­kus Magyarországnak további sikereket az építő munkában." Molnár Erik külügyminiszterhez , Molotov intézett táviratot. Pécs Petőfi, Kossuth és Táncsics szellemében teljesíti történeti feladatait A városháza közgyűlési termé­nek virágokkal és dísznövényekkel feldíszített emelvénye fölött nem- v-ti színű szalagból rögtönzött ke­retben Petőfi, Kossuth és Táncsics szinte életnagyságú képei tekintet­tek le a ccntcnáris ünnepségekre gyülekező közönségre. A díszülés, amelyen mv-gjélcntck a városi ta­nács tagjai, a törvényhatósági bi­zottsági tagok teljes számban, va­lamint képviseltették magukat az összes demokratikus intézmények, szervezetek, közületek is, dr. Cyet- vai János főispán elnöklete -melleTt 10 óra után néhány perccel kezdő­dött. A Közüzemi Énekkar eléne­kelte a Himnuszt, majd Gyetvai főispán üdvölö szavai után dr. Tamás György helyettes polgár- mester ■ mondott ünnepi beszédei Bevezetőben történelmi visszapil­lantást veteti a 100 év esemé­nyeire. Rámutatott * arra, hogy az örömmámorban úszó pécsiek köré­ben is akadtak a szabadságmozga­lomnak ellenségei, így többek kö­zött egy Kovacsóczi László, sóhi­vatali tisztviselő, aki megtagadta a császári jelvények eltávolítását. A nép azonban már akkor is elég eró's volt arra, hogy az ellen­szegülés ellenére érvényt szerez­zen akaratának. Mint akkor, most sem riad meg a „Kovacsóczi Lászlók" mesterkedé­seitől s miután ma már az egész magyar dolgozó társadalom sokkal erősebb, egységesebb, mint 48-ban, teljes bizonyossággal vállalhatjuk, hogy le tudjuk győzni az ilyen árulókat és eljutottunk oda, hogy ez a város és ez az ország egé­szen a népé lesz. Ezután a következő javaslatot terjesztette elő: kapcsolódjék bele a városi köz- igazgatás Is az országosan meg­induló munkaversenybe s a ver­senyszellem fokozása érdekében díjakat tűzzön ki, 1500, 100 és 500 forint összegben, szakaszon­ként és üzemenként. Kiosztotta ezután a város 500 fo­rintos díjait azok közölt a munka­társak között, akik már eddig is a legjobb eredményeket érték el s élen jártak úgy a munka, mint a fegyelem példaadásában. 500 forintos jutalmat kaptak: dr. Bandi Lajos jegyző, RPnl(S Jó_ zsef számvevő és Török József közüzemi munkás. Indítványozta ezután Tamás elv­társ, hogy a centenáris évre való emlékezés jegyében állítson a vá­ros a Mecsek egy kiemelkedő pont­ján monumentális emlékművet, va­lamint készíttessen egy Petőfí- szobrot, amelyet 1849 július 31-én, a költő halálának 100 éves évfor­dulója alkalmából lelepleznek. —500 forintos jutalmat kap a közigazgatás érdekében dolgozó legjobb rendőr és nyomozó, va­lamint Kozma István altábornagy előterjesztésére a honvédség cgv példás munkát végző tagja A kommunisták Indítványozta Tamás elvtárs, hogy' a gyárvárosi kultúrházat nevezzék e! Petőfi háznak, valamint a fonyó- di nyaralókat Kossuth, Petőfi és Táncsics otthonnak. A Mór-tér ez­után 48-as tér lesz. Az indítványo­kat a törvényhatóság egyhangú lelkesedéssel elfogadta, majd Pelró József elvtárs, a MKP nevében kért szót. Bejelentette, hogy az előterjesztett indítványokhoz Párt­ja nevében örömmel hozzájárul, — Egyben bejelentette, hogy a Mérnökök és Technikusok Sza- ba<j szervezetének kommunista csoportja a centenáris emlékmű megtervezését és technikai ki­vitelezését teljesen ingyen ma­gukra vállalják. A bejelentést az egybegyűltek lel­kesedéssel fogadták. Ezután dr. Viniczai Ferenc (FKG), Mosonyi Jenő (SzDPl, dr. Tihanyi Gusztáv (PDP) és dr. Hetey-Herman Ottó (NPP), Kozma István altábornagy, kerületi parancsnok pedig a nép­hadsereg nevében mondottak elis­merő szavakat a városvezetés be­terjesztett indítványairól s emlé­keztek meg a 48-as idők esemé­nyeiről. Horváth Jenő és Móricz Üli, a pécsi Nemzeti Színház tagjai Pe­tőfi „Egy gondolat bánt engemet”, illetve „A XX. század költői” című költeményének élményteli elszava- lásával tette tnég emlékezetesebbé és feledhetetlenebbé a történelmi jelentőségű törvényhatósági dísz- iilést. Dr. Gyetvai János főispán clv- fárs zárószavat titán a Közüzemi Énekkar elénekelte a Szózatot és ezzel az ünnepség végétért. Ünnepel az ifjúság Hétfőn már a kora délelőtti órákban megkezdődött a különbö­ző iskolák ifjúságának, valamint az példái mutálnák összes pécsi intézmények, hivata­lok, üzemek dolgozóinak felvonu­lása a Széchenyi térre. Rövid idő alatt sokezres tömeg szorongott a téren és sűrű sorokban lepte el az odavezető utcákat és járdákat. — Az ünnepi emelvény körül nemzeti színű zászlók erdeje lobogott s a veröfényes ég alatt új elhatározá­sok és új hitek lángjai pirosloltak az arcokon. A honvédzenekar a Himnuszt játszotta, majd Török Béla, a Bat­sányi Kollégium medikus hallgató­ja izzó lelkesedéssel áthatott „Talpra magyar” ‘ szavalata után Major Taniás a pécsi egycleniins- ták Demokratikus Körének főtit­kára mondott gyújtóhatású, a 48- as ifjak szelleméhez méltó ünnepi beszédet. A város nevében dr. Gyetvai János főispán köszöntölle az ifjúságot s részletesen vázolva a szabadságharccal bekövetkezett események tragikus következmé­nyeit, világos, tömör egyszerűség­gel mutatott rá azokra a nagy fel­adatoknak jelentőségére, amelyek a felszabadulással bekövetkezett változások folytán a magyar ifjú­ságra várnak, s amelyeknek betel­jesedése az ő legszentebb köteles­ségük kell, hogy legyen. Hideg Gyula tanítójelölt Petőfi ,1848” cimű költeményének előadá­sa után I-feid Gyula a munkásifjú- ság nevében mondott igen értékes, megszívlelendő beszédet az egybe­gyűltekhez, majd a honvédség új szerepéről és feladatiról Szemet- ley Gyula alezredes elvtárs beszéli Az élményekben és hatásában ielmerhetetlen jelentőségű törté­nelmi ünnepség a Szózal hangjai­val éri véget, melyei a Honvéd- /.eiiekar adott elő.

Next

/
Thumbnails
Contents