Új Dunántúl, 1947. augusztus (4. évfolyam, 173-197. szám)

1947-08-20 / 188. szám

ÜJ OUHBHTÜL A vezető párt a pártok vezetője: 1. lista — kommunista Évfolyam, ina. szám Ara 40 fillér PÉCS, 1047 AUGUSZTUS 3*. SZERDA Szent István Király utján Irtai Révész Gy. István A m*rm °*P UM» fajta. A tOml hermmr ftMcHi. ÍJ* kitörölhetetlenül meg. JzJ** emlékezetében ■ történelem gWyoUbbl mattjából in. Kt ^Oytorgitj« ma már fel Hayneut, • tócökdúlfot, vagy • Z?* pewtítáaMtT Legfeljebb Jp Ujkiahnaa balladákban, vagy Zr*taot könnyedén megszépítő Jí'takben élnek ezek. De aki r fa*» a magyarral, az ha száz, ? *«« érrel emlőt* tette fa l5 *• mélyen benne ét a nép Zt4**®*- Mátyás, az igazságos, Z* éppolyan eleven ralóeág szá- ZÍ“^*. mint akár Kossuth 3Jta»J Dózsa neve ugyanolyan PTO fáklya szemünkben féL tárlatából la, mint Jó- AttOáá, akihez pedig még kapcsolatok Államalkotói nagyságának mi sem káml ékesebben móló bizonyí­téka, minthogy a kezdet kezde­tén belátta egész elkövetkező tör­ténelmünk tragédiáját: a germán szomszédságban rejlő állandó fe­nyegetést és ugyanakkor megta­lálta annak egyetlen orvosságát is. Mai fogalmákkal kifejezve: a német túlsúly ellen e danái né­pek ellensúlyként való összefogá­sa, — ebben foglalható össze az, amit eonytmor hamisítottak meg: a Szent Iatvin-i szellem. De sok tragédiánkét előzhettük volna meg, de sok szerencsétlen­ségtől menekedtönk volna meg, ha Szent István igazi útmutatásait követte volna a nemzet éa nem annak elszeged esi tett nemzetelle­nes hamisítványát! A magyar nép bálás és nem felejti el a jótevőit. De a magyaT nép urai ravaszak voltak és értettek hozzá, bogy a nép méretétét és háláját nagyjai iránt miként változtassák üres jelszóvá, népsxéditő maszlaggá a magok uralmának biztosítására. így lett Adyból pikáns szalóntéma Pető­fiből diákviselet, Kossathból Koa- sath-párt fa Szent István emlé­keiből tűm játékos ökörsüftés. A „vakulj magyar" politikája volt ez, amely a nagy király igazi tör­ténelmi szerepét még csak meg­hamisítani sem tartotta érdemes­nek, egyszerűen mfiparasztnapos felvonulással gellérthegyi pecse­nyét sütött belőle - saját ma­gának. És miközben Szent István ürügyén évenkint egyszer elpará- déztatták a Budapestre feljöttek előtt a magyar fővároy minden csillogó szépségét é* Teonfényea lukszanét, pontosan lenkezőjét tették annak, amit istent István akart A haladás oldala helyett a maradisághoz, a fejlődés helyett a pusztuláshoz, a kor szellemi áramlatai helyett a szellem meg­gyel ázásának irányzatához, a mo­dernebb gazdasági fonnák felvé­tele helyett a régi birtokviszonyok sérthetetlenségéhez kötötték' a nemzetet Nem csoda, ha arany ereklye 1 mtnilmél ásásnál mályebben * kttfcőibetetienfil KI fa hat Vá.j* » magyarság lelkében ebő r^A/fatvén. Több, mint 2* emtendő távlatában Is min- másnál mélyebben és ki- S^taOmwbbüt mert ő as, Al 2?*mki másnál többet adott a népnek: megadta a le- JJ2*gét hogy önálló, független, U?: nemzetté lehessen. lajHk Szent István eL| taaBmtaifan történetei ér­te®** tehetne beszélni erről, de szóló hosszú tanulmányok hivfa egyetlen mondatba Symhető: a keletről jött, 2 pogány, törzsekre szakadó- tahit termelési módjában, terítettségében éa kultúrájában g**»t a fejlődésnek egy ala- teTebb fokát képviselő magyar- tar* onuneité szervezte éa bele- a^ta*ta • feudális keresztény faj?** államok sorába. Vajk lett, a törzsi szervezet él- hjjrfeftaoetté finomodott, a rab- (2®wstokbsa pusztító és pusz- «te»«. Péaztomép földmívelővé teZ2®<tatt, a krisztusi tanokkal teű*”v* tette a kor leghatalma- liJ ■jellemi áramlatát és ezzel tejnél klefaajszoit nép szinte tZuíítaflö gyorsasággal a hate- ^*m«»övivője éa bástyája lett jM?*f látván felismerte a ha-. f^J?, bányát ebbe az irányba «te^ta • nemzet arculatát és .tar esztendő történelmé- ^*Pklt rakta le, P*tate a dolog akkor sem V« egészen simán, akkor ttVoci* • magyarságnak „ össze­A}?!® • Koppány ok, Vazulok és l tea??*» akiknek kedvesebb volt járatok során össze- * mint ez. amelyet a ttu~T mnnkája révén aknáz ki ' enját termékeny föld­á telL**®®*^ jobban kedvezett ' 0l8z^dnépek gyűlölete, mint fettnR^mRbeemHéae, akfk inkább *<S jí ismerték el a véreng­Jtat mint a szelíd Krisz­tit v®®0* tatván népének érde- ,1>Srtpfrtotta szem előtt és kö- tatt4 következetességgel állí- '«jfat/ . ® ezeket a magyarság j^^énelc útjábóL “* **j hazát csak a fej- népekhez való alkal- í°ftn«v**'al felállta Is biztosl- tr fpI. ® “agy király, ugyanak- ^hísK, ?íerta azt a veszélyt Is, v ’•“nden kis népet fényé­vén , erős és harcias or-j °zclében telepszik meg. Az Országos NB. megállapítja i Alaptalan híresztelésekkel akarnak kétséget kelteni a választások tisztasága iránt tartójában az Otaságalapttó jobb. ja ökölbe szorult. M a látván Király ünnepén ismét István Király szel­lemében ünnepel a hálás magyar nép. István Király igazi szelle­mében. Utjóból eltávolította a külső és belső rablóhadjáratokhoz ragaszkodókat, vagy legalábbis jó úton van, hogy ezeket az ijj éa azablya helyett atombombákra támaszkodó Koppányokat végleg kivesse soraiból. A szentistváni állam-elgondolás jegyében mind szilárdabbá építi a hidakat, ame­lyek a dunai népekkel összekötik éa ezzel biztosítja önállóságát a megújuló germán, vagy bármely; más oldaltól fenyegető veszély eHen. Szent István igazi szellemében kezdett hozzá a magyarság zaját hazájának újjáépítéséhez és első és legnagyobb magyar szentjének szellemében jár el «s egyház fa amikor éppen ezen a napon áldáet oszt a szerszámokra, amelyek mil­lió munkáskézben hozzásegítenek István Király örökének: Magyar- országnak újbóli felvirágoztatásé. Az Jelentői * MOT: Nemződ Bteott­19-én, kedden dél- ülést tartott az új városhá­zán Szabadíts Árpád efnöklésével Az Országos Nemzeti Bizottság a Jelszótól ások ér telimében egy­hangúlag a következő határozati javaslatot fogadta el: Az Orszá­gos Nemzeti Bizottság a legha­tározottabban tiltakozik azok ét­ien a belföldön és külföldön ter­jesztett aJaptaten és rosszhiszemű híreszteléseik elten, amelyek a re­akciósok, fasiszták és háborús bűnösök ellen törvényes kieáró intézkedésekre hivatkozva a vá­lasztások tisztasága iránt akar­nak kétséget keltem. Megállapít­ja az Országos Nemzeti Bizottság hogy már az eddigi adatok ts a vá­lasztók számának jelentős emelkedését mutatják az 1945. évben választó jogosultak szá­mához képest. Az Országos Nemzeti Bizottság felhívja az összes, a Nemzeti Püggetüenségi Frontiba tömörült demokrafikus pártokért, as össze­író bizottságok fingjait és minden választási funkcionáriust, hogy h logfélttékanyebbem őrködjék a tör. vényéé remdeikeocsek pontos be­tartásán, hassanak oda, hogy a végleges névjegyzék őaezeáEi tártá­nál a jogtalanul kihagyottak fal­azok azonban, akik kizáró ok töröltessenek. Az Országos Nemzeti Bízott ság etemen azokat a kísérleteket fis. «melyek a választójogosultak névjegjTzékébe való becsempészé sére, de azokat is, amelyek aj váteeztójogosultak kizárásira irá­nyulnak. A sérelmek és felszó tóm. lások elbírálása során az Orszá­gos Nemzeti Bizottság a válasz­tói névjegyzékből tóhegy ott szá­fennforgása ellenére az ideigle-1 mos egyének aktív és passzív nes névjegyzékbe bekerültek,! szavazati jógáit visszaadta. Már az amerikai rádió is elismeri: Magyaros zágon szabadság van A moszkvai rádió Jeleníti New-' yorkiból: Smith, a Columbia rádió- társaság európai szakosztályának vezetője rádióbeszédben leplezte le a Magyarország ellen folyó reakciós rágalomhadjáratot. El­mondotta, hogy utazárt tett Ma­gyarországon és semminemű nyomát nem tapasz­talta annak, hogy valamiképpen is korlátoznák Magyarországon a szabadságot A küszöbönálló választásokon] több minit 100.000-rel emelkedik a választójogosultak száma. Ez —I jegyezte meg Smith — viszonylag nagyobb emelkedés, mint az ame­rikai elnökválasztásoknál szokott, előfordulni. Ennéd többet aligha lehet kívánod. Semmi jeléit nem' tapasztalta annak, hogy a pártok a meggyőződésen kívül más esz­közökkel próbálnák befolyásolni a választókat. Lőszerraktár, torpedók, hadiüzem robbanása Cadízban A spanyol kikötő lángokban áll Londonból Jelenti a MTI: A déüspaoyolországi Cadízban hatalmas robbanás történt a ki­kötőben. Az áldozatok száma iqen nagy. A tűzvész pusztításairól '/$- zelebbi részietek még hiányoznak. A Reuter Iroda madridi levele­zője jelenti: A oadizl hajóállomás egész kör­nyéke lángokban álL Az éjszakai robbanás óta a lakosság pánik­szerűen menekül a robbanástól sújtott kikőtónegyed környékéről. A kikötőnegyedben felrobbant egy vegyszerüzem és a tfiz a levegőbe röpítette a búvárhajók számára tárolt torpedókat és egy lőszerraktárt. Időjárás okozta. Cadízban meg-Itatást, mert újabb robbanásoktól] szüntették az áram- én vízszolgál-! tartanak. Budapestre érkezett Hewlett Johnson canterbury érseki helynöke délután Budapestre ér­kezett Hewlett Johnson Canter­bury-! érseki helynölk, «dki a Ma­gyar Nők Dcmojkratíkus Szövet­ségének meghívására kéthetes Iá. bogaráéra jött Magyarországra. — wlett Jonhson nőve nem is­meretlen a magyar közvélemény előtt. A canterbury-i érseki hely­nők egyike azoknak az egyházi Feltevések szerint a robbanást a I férfiaknak, akik mélységes demo­embertség fejlődését és nyíltan rakják és hirdetik, hogy a hit és| a fejlődés, a vallás és ez igazi de­mokrácia nem ellentétei, hanem édes testvérei egymásnak. Két könyve, amely magyar nyelven is megjelent, méltán aratott nag- feltűnést, mert ezek vodtak az el so írások, amelyek egyházi szer-! ző tollából tárgyilagos képet ad napok óta '.ártó .,zokaÜan .* -ni-iku-s ^'meggyőződéssel nézik az tak a Szovjetunióról Szent István szellemét végre a maga igazi mivoltában ünnepli a magyar nép azokon a népgyűlő« aeken, amelyeket az épülő ország építő pártja, a Magyar Kommu­nista Párt rendez az országnak úgyszólván minden egyes falujá­ban. A tanulságokat, azonban tn kell vonni fa a magyar tör­ténelemnek alig von igasobb fa megszívlelendőbb tanulsága, mint amit Szent István napja nyújt Ezer esztendőt éh át Magyar, ország és ennek az ezer eszten­dőnek alapja, biztosítéka István király nagy felismerése volt: Csak az a nemzet élhet és marad­hat életképes, amely nemzeti sa­játosságainak, nemzeti független­ségének feladása nélkül hajlandó és képes arra, hogy maradékta­lanul beleüleszkedjék a fejlődés­be, társadalmi, termelési és kuL turáli« téren egyaránt Ezer évvei ezelőtt a magyar­ság valóraváltotta est a felisme­rést. Most ha újabb ezer évért akarunk, ismét csak István Ki­rály útmutatása szerint kell cse­lekednünk. Fel kell ismernünk, hogy ahogy ezer évvel ezelőtt az akkori fejlettebb eszmeáramlatok­hoz és társadalmi formákhoz való idomulás jelentette a haladást, ina újból ez a feladat áll előt­tünk: nemzetünk fentmaradása, függetlensége éa boldogulása ér* dekében Ismét a haladás irányé­ba kell beállnunk. ..Idomulni*', „a haladásirányába beállni“! Jól vigyázzunk és ne hagyjuk megtéveszteni nmgunkat. Ahogy István Király nem azt akarta hogy lemásoljak, vagy be­olvadjunk a haladottabb germán, "•“k egyéb nyugati egysé­gekbe, hanem azt hogy az ő fej­lődésüket speciális magyar lényeg­gel telitsük, ugyanígy ma sem beolvadásról, vagy lemásolásról van szó. Magyarok vagyunk, ma­gyarok akarunk maradni, de a történelem irányában haladó és nem azzal szembehelyezkedő ma. gyarok. Csak így követjük hűen Szent István örökét, csak így biztosít­ójuk az ő országának fennmara­ddását úiahb ezer évig.

Next

/
Thumbnails
Contents