Új Dunántúl, 1947. augusztus (4. évfolyam, 173-197. szám)

1947-08-20 / 188. szám

3 ÜJ DUNANTOL tftO APGOSZTOT Szeptember 5-én, nyílik a // Budapesti Őszi Vásár a Városligetben 507o -os vasúti kedvezmény. Baranyában újra megkezdődött a hazaáruló svábok kitelepítése Pécsvárad, Nyomja, Szederkény, Mógocs és Máriahéménd nyitóitok meg a sori Aüg néhány nap telt el azóta, hogy RÜcon Mátyás bejelentette ■»-. hops a választások előtt, de egkésőbb * választások útin a még ittmaradt, de kitelepítésre otélezett «rábök közül ötezret a Szovjerunnó megértő jóindulatá­ból Németország szov jelzónájába telepíthetünk. A kommunista bejelentést kom- n «niste tett is követi Baranya vármegyében ugyanis « tegnapi nappal újra megkez dődött a voiksbundiaták kiköl- töztetéce. Szükség vök erre kétféle okbó1 .1. Először: a basatérő hadi fog­yót földhöz juttatás* érdekében másodszor a Szlovákiából áttele­pülő magyarok elhelyezésének ér­dekében. Várható ugyanig, hogy a közeljövőben Szlovákiából ta­nét megindul az áttelepítés. — Vmennyfbein vármegyénk terűié- éré már nem érkéznek szlovákiai nagywrok. akkor a kitelepített bund ások földjét naaknem teljes egészében a ha zatérő hadifoglyok kapják meg. Addig ts ajánlatot Lenne a tarta- élcolt földeket a hadifoglyok hoz rátaurtazói közöt; megművelésre «zétosztsni A kMelepftéat végző jkottság 'ektntettel van hogy a „jó“ politikai helyezke­dése kuiáksvábok. akik egyéb­ként semmivel aem voltak hűbb magyarok, mint akiket már ki­költöztettünk, semmiféle mes. ferkedés folytán ki ne marad­janak p telepítésből A tegnapi nap folyamán Pécs­várad éa környékéről, Nyomja, Szederkény, Mógocs és Máriaké- ménd községekből kezdték meg n kitelcpí:ést. A hazatérő hadifoglyok itthoni hozzátartozói nagy megelégedéssel ▼eszik tudomásul, hogy a demo­krácia gondol a múlt bönéiért tá­volbaeaakedf fiairól is. A Szovjet­unió ismét bebizonyította, hogy őszinte barátja a megvár demo­kráciának, mert lehetővé tette Rákosi Mátyás közbenjárására a még ittmaradt svábok kftelepité- sák Németország szovjet öv ece­tébe. Ä m! külön ünnepünk Szent István napja az Uj Dunántúlnak külön Is ünnepe. M* két esztendeje annak, hogy lapunk elme alá odakerült a büszke, de sok kötelezettséget jelentő felírás; A Magyar Kommunista Párt Déidiinántúli Lapja Ezzé) a nappal megváltozott a lap tartalma, a jap szelleme, a lap célkitűzése. A demokratikus elképzelések akkor még széle­sebb skáláját kiszolgáló koalíciós Uj Dunántúl a céltudatos, kom­munista igazságtól vezérelt UJ Dunántúl lett. \ Kemény küzdelem volt ez a két év éa tudjuk, hogy as a küzdelem nem zárult le a mai nappal. Ml, a lap fizikai és szel­lemi előállítói igyekeztünk ezalatt a két esztendő alatt kötelessé­günknek legjobb tudásunk és kommunista lelkiismeretűnk szerint^ eleget tenni. Olvasóinkkal, elvtársainkkal együtt végigjártuk a le­tűnt két év kemény küzdelmeinek minden fázisát. Ott voltunk a felszabadulás utáni újjáépítésben, a vad iramban száguldó infláció megfékezésében, éber figyelemmel őrködtünk a forint értékállósága felett, szívós küzdelmet folytattunk a reakció ellen, a hároméves tervért, a drágaság letöréséért, a dolgozók jogainak érvényre jut­tatásáért, stb. stb. Jelen voltunk ahol segíteni lehetett, munkáson, paraszton, haladó értelmiségen, felvetettük problémáikat é6 igye­keztünk a magunk hozzájárulását is meghozni azok megoldására. Mindemellett jól tudjuk, a problémák még nem megoldottak, a küzdelem még nem zárult, Ésamjkor ma, két éve» évfordulón­kon egy pillán tóéra megállunk, hogy visszapillantsunk as eddig végzett mankóra, azért tesszük, ezt, hogy azok tanulságaiból áj erőt merítve, *z elkövetkező időkben még keményebben, még A- szán tab bon. még szivósabban viheesük azt a vörös csillagos nem­zeti szinti zászlót, amelynek jegyében egyre - több és teljesebb lesz a megoldott éa egyre kevesebb a megoldásra váró problé­mák sora a magyar nép életében. A belä^vmtftfszfer ie>en(i; Augusztus végéig 10.000 kitelepítendő svábot indítanak útnak A b c lügy minisztérium sajtó- osztálya közb: A magyar kor­mány és a németországi szovjet megszálló hatóságok között létre­jött egyezmény alapján augusz­tus 19-é.n, kedden elindul av. első szerelvény amely Magyarország- ró! jogerősen kitelepített svábo­kat szállít Németország szovjet övezetébe A szerelvényen körül belől 1400 délpestmegyei és észak- bácskai sváb hagyja el Magyar- országa;. — A kitelepítést azért kezdték meg Délpestmegyében mivel a magyar telepesek hely­zete itt volt a legBúivosebb és ezen a helyzeten segítettek most a svábok kitelepítésével. Az első szerelvény elindítása által körül boNfl 800 magyar telepes csalá­dot lehet mos; már véglegesen földhöz és házhoz juttatni. A má­sodik szerelvény, amellyel körül­belül 1500 sváb hagyj« el Magyar- országot, augusztus 21-én csütör­tökön Bálaszéfcrő! indul Ezzel a szerelvénnyel Tolna és Baranya megyék 22 községéből szállítják el azokat a sváb cs ládokat, amelyek a fennforgó rendelkezések hatálya alá es­nek. Augusztus hó 23-án, szombaton Vaskut állomásról újabb 1500 svábot indítanak c el Augusztus 31-ig 10 ezer svábot M építünk ki Magyarországról Az augusztusban meginduló csatorna építkezési munkák sohezer mezőgazdasági munkást futtatnak kenyérhez A mezőgazdasági munkásság és tőrpeblrtokoeság legégetőbb prob­lémája az egész országban tapasz­talható súlyos munkanélküliség. A munkanélküliség a földműnké- latokkal foglalkozó emberek egész sorát errimi így; a napszámoso­kat, a sommásokat és a kubiku­sokat. Az aratás befejeződött, aj napszámos munkák már Ideig- • óráig tartanak é6 a kubikusok tel­jesem munka nélkül tengődnek. A hároméves terv augusztusban meginduló építkezési munkál mkezer mezőgazdasági munkás számára jelentenek munkaalkal­mat. G e r 6 Ernő közlekedési miniszter fordítanak 178* km bekötőút épül ebből az összegből. Igen sok munkást foglalkoztat majd a meginduló csatornázó« munkálat Még ebben a hónapban árvízvédelmi csatornák építé­sére és rendbehozatalára '*00.000 forintot irányoz elő e három­éves terv. Dntözőcsatornák épí­tésére pedig 3,315.000 forintot használnak tel A tervhivatal kommunista főnt kára, vele együtt pedig a Magyar Kommunista Párt éber figyelem­mel vigyáz arra. hogy az összeg túlnyomó részét a földmunkálatok A mezőgazdasági munka nemcsak „íéríiah dolga*4 a* asszony ugyanúgy kiveszi belőle részét •Ívtárs két héttel ezelőtt jelen-, elvégzésére fordítsák, tette be, hogy augusztus hónap-! Ezek szerin; augusztus, hónap­ban 10 ezer új munkást foglalkoz-l ban sokezer, eddig munka nélkül tetnak a meginduló út, vasút- és; tengődő számára biztosit keresetet hídépítések. i a hároméves terv. Bekötőutak léteitekére ebben A munkák területi elosztásá­a hónapban 4,130.000 forintot mii figyelemmel lesznek arra, hol legnagyobb a mtmkanélkült- *ég. A több mint 4 millió forint öntö­zési és csatornázási összegből 875 ezer forint a Duna—Tisza csatorna építésének megkezdését szolgálja, Dunántúli viszonylat­ban a Sió-csatorna építése jelent megélhetési lehetőséget a föld­munkásoknak. A Sió-csatorna építésére 620 ezer forint az előirányzott összeg. Rö­videsen sor kerül a Duna-Tlsza és a Dráva szabályozására is. Az utóbbi Baranya Vármegye munka- nélküli földmunkásait is közvet­len érinti. Az árvízvédelmi mun­kálatokra az ármentesftő tárwiia- tok kapják meg a megfelelő ösz- szeget. Mindent egybevetve: S háromévi»* terv angnsrtus hó­napban több mint húszezer munkanélkülit futtat megélhetési lehetőséghez. De ez még csak a kezdet. A há- romávos terv beruházásai fokoza- tosan, teljes mértékben megszün­tetik a munkanélküliséget, úgy­hogy minden bizonnyal három év múlva munkaerőhiánnyal kell szá- ruolnmiK; Ha az ember mezőgazdasági te­vékenységéről Írunk, vagy beszé­lünk, még mindig igen hajlamos a közvélemény arra, hogy #z alatt a munka alatt csupán a „fér­fiak dolgát" értse. Pedig a nő itt Is, mint az élet minden területén, Igen sok esetben egyenesen döntő fon­tosságú szerepet tölt be föld- müvesnépünk anyag] életének alakításában. A mezőgazdasági termelés ke­retén belül élő családok köreiben az asszony fontos gazdasági sze­repe évezredes múltra tekint visz- sasa. He csak vázlatosan érintjük i* a falusi asszony munkájának sorozatát a por atvrt családban, azonnal világossá válik, hogy a család anyagi létének formálásá­nál 1« nagymértékben vállal részt • gazdasági erőkifejtésnél A kis­birtokos családnál például az asz- szony, a teleség, reggel együtt kel a férjével Amig a gazda megtisztogatja, kiaknozza, meg­eteti a nagyobb állatokat, az asszony elkészíti emberének A reggelit. Után« hozzáfog a fejéi­hez, a kisebb állatok — térté*, baromfi megetetéséhez. Napköz­ben: a gyermekek ellátása, a fő­zés, az állatok napközi gondozásé, takarmánya (tagjainak elkészítése, a kert munkája, segítés a szántóföld munkájánál, kapálásoknál betake Titánoknál fonás, szövés, varrás, ezek mind az asszonyra váró fel­adatok. A termel vények negyré- szének — baromfi tojás, kéri j ter­mények — értékesítése szintén az asszonyok, feladata. Ar. asszonyok ügyeskednek a beszerzések és ér­tékesítések nagyrészénél, ők vég­zik a beosztást, a takaréké Skodáit s ezáltal rendszerint ők tartják kezükben j a család anyagi boldogulásának I gyeplőjét De rájuk hárul a gazda helyed*- sítése is betegség, vagy ma* *!' foglaltság, vagy akkor, ha a iádfő meghal S főként ilyen es*' tökben domborodik ki az assz** nyok herolku» szerepe. Ha férfi marad özvegyen, szinte mind*® esetben bekövetkezik a kis gazda­ság és család anyagi lezüllése. ®* lenben ha s „feleség" jttt özvegy­ségre, ez « legritkább esetben ki­vetkezik he. A mezei gazdálkodás világát»*8 özvegyen maradt anyák csodá­latáé erőfeszítései adják példáit annak, hogy nemcsak a tárgyi tndáv hanem az akarat is ”**' lyen nagy erőket rojtegtá ** előrehaladás frányában. A hároméves terv agrár elfl«**' dől ásod azerint sor kerül a m**v gazdasági gépek. kéziezerszán** és nuinkamódsizerek tökélelésfi*" sére, illetve mezőgazdasági dolgo­zóink ilyen eszközökkel való *j' látására 1*. Ennek alapján rém**' jük, hogy perasatságunfc «***’’ nyalnak sem ken olyan megin­tett erővel dolgozniuk, mint * múltban s ezáltal több idejük r* gyermekeik nevelésén * arcok*® Is tovább marad a leánykort veaség, amit eddig olyan kor*8 elhervasztott a verejtéke* mnn*‘ Karikagyűrűt! Órát! Ékszert! Fnlásntél Irgalmasok-utca n Rohamosan emelkedik a MK termelése Ruda.pestről jekmi az MTI: A Nehézipari Központ őt nagy váHeikitn&k termelési értőké jú­liusban 112.8 millió forintot őrt ed szemben a januári 75 millió fortaútal. A termelés értéke az egyes üzemeikben a köveflke®®^, pen oszlik meg: Ganz 15-7 WeÉM Manfred 30.2 mi Kió; 33.3 millió; Magyar Vágó® milliói Rima 23.ő millió fórint­r Ma délelőtt 11 órakor SPORT-NUT a tARK-MOZIB/b Belépés díjtalan• V

Next

/
Thumbnails
Contents