Új Dunántúl, 1947. július (4. évfolyam, 146-172. szám)
1947-07-27 / 169. szám
184? Jüutrs 3? ÜJ DUNÁNTUE A. Embereim wionzi mm igémén csak mag magam se Mm kova.. Sesfálgdés a li(szenvedett Szabadságpárt feltámadt titkárával a lejnélküH párt tagjai között uralkodó fejetlenségről Káptalan u*ca, Sárga ház. Itt nyugszik a néhai Sza- hadság-párt. Gyanútlan szemlélőnek úgy tűnik fél a dolog, hogy a párt helyiségei kihaltak, de nem... Előkelőén berendezett irodába tessékelnek be. Varga Jánossal beszélünk, a már egyszer leváltott titkárral, aki a halódé párt hullámosé) ának most visszatért. El őszöt égre-löldjfe nem akart nyilatkozni, mert félt a cikk beállítottságától. Azonban megértetjük vele. hogy igazság csak egy van és mi csak ennek- Jegyében frank. Ideológiailag igyekszünk a titkár árrá! vitába azáltal, de sr Be® könnyű dolog, mert 0 kizá rélag és csőkőnyőse® „tdelő- giát" emleget Ogy látszik aj se® kfllónöser ismert, előtte, mert egy szóval sem árait é! többet pártja Jdeáogiájáról'', Bölcs hallgatásba burkolódzik, melynek eredménye képpem a semminél maradunk Fárasztó eszmecsere során mégis a következőket sikerűit megtudnunk: Budapesten járt és maga is részt vett a gyászos ero lékű sulyok! tömörülés feloszlató sában- Sulyok múltja miatt nem kaphatott mandátumot: nincs Sulyok, — nincs párt. Hegymegt és néhány társa egy darabig még kapálódzott, — igen jól érezték magukat a képvisel öh árban, kilta nősen, ha napi mocskol Adásaik bak eleget tehettek. De minden hiába, búcsúzniuk kellett. A beszélgetésünk folyamán állandóan kíváncsi fejek kukkantottak be az ajtón: van már valami? van már valami? Érdeklődtek. — Sajnos semmi új. — Hangzott a válasz. Balog páternek Üzenetéi zászló alá hívás át várják szorong "a TV a titkár úr véleménye az, hogy a páter pártjában egyáltalán nincs súlyos egyéniség. Mi azonban el- tenvéleményt jelentettünk he, mely szerint Balog páter maga, az ő legsajátabb testalkatával eleget nyom a latba jobb felé. A titkár úr a továbbiakban elregélte. hogy egyelőre nem lép pártba, különösen a kisgazda pártba nem. Ha mégis beiratkozik egy pártba, akkor az emberei gondolkozás nélkül követik őt. (Mindenesetre erős egyéni meggyőződésük lehet.) Ana a kérdésünkre, hogy talán a párttagok csekély száma miatt nem Indulnak a választásokon, egy Jelenlevő pártvezető emigyen válaszolt: Ja kérem UTalm, nehéz dolog ez fgy, ne® tudtunk volna jelenleg annyi embert összeverbuválni, hogy a szavazó bizottságokba elég legyen. Tetszik tudni, lenni még csak lenne, de most ez az újabb rendelkezés szerint a rendőri felügyelet alatt lévők és az internáltak nem szavazhatnak. Es még nyugatról sem jöttek meg sokan, akikre számíthatnánk. Ezek a véletlenül elszólt mondatok világítják meg a valóságot: A Sulyok-párt azért, nem Indult a választásokon, mert bizton tudták, hogy csúfos vereség vár reájuk. Rajtuk csak az internáltak, a börtönbüntetésüket kitöltők és a nyugaton meghúzódó nyilasok segíthettek volna. Ezek az országrontók pedig többet szavazataikkal nem akaszthatják meg a magyar nép fejlődésének útját. Vidéki színigazgatók figyelmébe Az IHKP árp&lWhája nyomán Gyors iramban záródik össze az agrárolló de még sok közszükségleti eikk olcsóbb*tusára van szükség a parasztság érdekébe** Ma még igen sokan nicsenek tudatában annak, hogy mit jelent parasztságunk számára az, hogy kétszeresére emelték e búzaárakat. Mit is jelent ez gyakorlati téren? Ahol már rendben vannak A felemelt búzaárak mellett a kenyér fogyasztói ára változatlanul 92 fillér marad. Ennek felmérhetetlen jelentősége van a többmilliós ellátatlan falusi lakosság szempontjából. Ebből a szempontból érdemes megnéznünk az alábbi számokat, adatokat és tényeket: ha e búzaárat 100 százaléknak vesszük. 9 kenyér árindexe 1939-be o 190 százalék volt, tavaly a 40 forintos búzaár mellett 230 százalék. az Idén pedig a 80 forintos búzaár mellett mindössze 115 százalék. Tehát ezen a téren csaknem egészen összecsukódott az agrárolló. Ugyanezt tapasztalhatjuk más, mezőgazdasági szempontból igen fontos mezőgazdasági és ipari cikkel szemben is, PL: 1939-ben egy eke ára 109 pengő volt, öt métermázsa búzaárnak felelt meg. Ma 413 forint, amely 80 forintos búzaár mellett alig valamivel több, mint 5 métermázsa búza ára. Egy bakancs ára az utolsó békeévekben 15—20 pengő volt, amely kb. 1 mázsa búza ára. Az . augusztusban forgalomba kerülő 300.000 pár jőminőságfi típus- bakancs 75 forintos áron kapható. ami valamivel kevesebb 1 mázsa búza áránál.. itt már teljesen összecsukódott az agrárolló Mag kell «mLékezaiüpk még arról « 12 millió textíMró’: amelyet augusztusban dobnak piacra hogy a lerongyolódott falusi parasztságot olcsó áron juttassák •ruhához. A nagymennyiségű tex. öMru nagyrésze 50—60 forintos áron kerül méterenként forgalomba. Ahol még sok a tennivaló De meg kell emlékeznünk arról is, hogy t939-ben egy ing ára 4 pengő volt, ezzel szemben ma még mindig 36—40 forint, továbbá a kötélistráng ára, amely 1939 ben 2—2.20 pengő volt, ezzel szemben ma 14—15 forint. A gyárosokat a stabilizáció érdekének veszélyeztetése nélkül szorítsák rá, hogy a falu szempontjából annyira fontos használati cikkek árát. így elsősorban a zománcedényjknéC egyes textil áruknál, mint pl. * zefir. a konfekcionált ingeknél. • kerékpár- guminál és a petróleumnál, az ának komolyabb csökkentésére. A Magyar Kommunista Párt erélyesen követeli, hogy a vasúti díjszabások leszállítása után, annak mintájára, haladéktalanul kezdjék meg az Ipari cikkek és a falu életében életbevágó fontos cikkek árának erélyes leszállítását, hogy aug. hónapra a parasztság legnagyobb közgazdasági ellenségét, az agrárollót teljesen eltüntessük gazdasági életünkből. „A siker titka s hamisítatlan művészetet adni az űi közönségnek, a munkásságnak —* mondj« Major Tamás ©ívtárs, a legsikeresebb pesti színház, a Nemzeti igazgatója „Mikor belépünk a Nemzeti '"rinhá.r kiskapuján, meglepetéssel ®*fuk, hogy itt s nyári szünet ritenére is, óriási munka folyik 'j színhazat kívülről renoválják. p.tüntetik «z ostrom okoeta szép. ^ßbibakat. belül a szokásos füg színpadpróbák folynak, „olajozzák » gépezetet," ^Vjú'üt Felérünk s mindenttudó úkárnő szobájába, éppen jelentik J* esőpróbát. Szeretném meg- AI\5l’ * titkárnők gyöngye, g«Zka, szigorú és nem enged : * nrki köszönhetjük, hogy be- _*tank ,j Nemzeti Színház igaz- píójához Major Tamáshoz aki . .,.Vesen fogad. Szimpatikus in- ■tgens, nagytudású ember és n• ,5 s ’gén szerény. Elhárít mail minden dicséretet 1 Ideje , .^ámított és így csak bárom 'Tuest teszünk fel. ,Milyen volt •» tavaivi szín- h4*i év? úiönj^e,n P*®**zkodh«tunk, — és Y'. Major Tamás, — anyagi **t •rkölcsi siker jegyében zárjuk ev5t- Mindig a legjobbra, J, . * törekedtünk es sikerült 1«, aí cMfcnink, mert a közönség a n W,Mkka) köszönte meg Míg nálunL'Í *z*T,hSzak zöme kopgott, dó ““fölt nézőtér volt állati- ,uü,, u 'Ük I- Meri nem becsül- elején megkezdődnek. ke|j c '* ^zönséfjet. Hittük, hogy °*t— , 8 YP'..8 jó, a színvonalas J! közönség bennünket iga- ■ Nem beszélve a szegedi vendégszereplésünkről, ahol óriási sikerünk volt, — Minek tulajdonítja Elvtárs ezt h 'nagyszerű eredményt? — Nemcsak a jó előadásokban rejlik a siker titka, hanem a kö Költség megszervezésében is. Büszkén mondhatom, hogy n Nemzeti Színháznak sikerült új közönséget nevelnie magának: a munkásságot. Ritka volt az a hét, amikor csak egy munkáselő adást tartottunk és nem volt olyan munkáselőadás, amelyen ne táblás ház előtt játszottunk volna. Külön meg kell említeni az orosz, darabok átütő sikerét. (Az ész bajjal jár, Jegor Bulicsev és a többiek). Bebizonyosodott, hogy a munkásság kultúrwzoroja kielégíthetetlen és hogy a színház is hasznát lássa ennek, csak egy titika van: tényleg hamisítatlan művészetet adni. — Mit csinál Igaizgató Elvtárs a nyári szünet alatt? — A választási harcban veszek részt. Az. összes nagyvárosokat meglátogatom: Szeged. Miskolc, Pécs, Debrecen. Közben előkés*! tero a szinhéz megnyitásai. — Mi a jövő évi terv? — Mindenben a legjobbat ad ni. Az Ember tragédiájával nyitunk, a próbák már augusztusi Rúcsúzkodik, drága ideje letelt. Még gyorsan megkérdezem: — Mikor nyaral? Mikor piheni ki az év fáradalmait? Mosolyogva feleli: — Majd a hároméves ten- után. Egy kommunista nem ér rá most pihenni. Jó érzesse', távozunk A magyar kultúrát, a magyar művészetet nem kell féltenünk: a Nemzeti Színház végre jó kezekben van. S. K. Külföldre csempészik a baranyai vajat Több ízben foglalkoztunk a kö. zelmult napokban a tej és vaj kérdésével a közellátásügyj minisztérium által megrendezett fcej- nazziák alkalmából. Mint jelentettük, a Nemzeti Bizottságban a Kommunista Párt szónoka szót is emelt a falusi és városi _ dolgozókat egyaránt sújtó rendelkezés ellen, amely lényegében nem más, minthogy a közellátásügyj minisztérium hatósági közbenjárással biztosította az, OMTK monopóliumát a tejpiacon. Mégis vissza keM térnünk még- egyxzer erre x kérdésre, mert van Felvétel az ápolónő és védőnőképzőbe A budapesti és szegedi Állami I Ápolónő és Védőtiőképzó intézet Ápolónő és Véd óvóképző tnté-1 igazgatóságához címzetten kell zetben folyó évben 3 éves védő-1 cs,a,tolni: 1. részletes, sajátkerzűleg nőképzőtanfolyam kezdődik. — Pályázhatnak és [elvételt nyerhetnek mindazok a 18—30 éves korú nők, akik érettségi, vagy ezzel egyenlőértékű végzettséget (tanítónői, óvónői oklevél s:b.) igazoló bizonyítvánnyal rendelkeznek. Indokolt esetben azonban a népjóléti miniszter úr az előképzettség alól felmentést adhat. A kiképzési költségeket teljes egészében a népjóléti tárca viseli, mindössze ez önköltségi *áv 50 százalékát meg nem haladó élelmezési hozzájárulás térítésére kerülhet sor a tanulmányi eredményektől és a szülők anyagi helyzetétől függően. Á tanfolyami Szegeden előreláthatólag augusztus 15-én, Budapesten pedig szeptember 1-én kezdődik, A kellően felszerelt kérvényeket a budapesti Állami irt életrajz, 2. születési anyakönyvi kivonat, 3. utolsó iskolai bizonyítvány, 4. működési bizonyítvány abban az esetben, ha valaki már állásban volt, vagy vám, 5. erkölcsi bizonyftvánv. 6. hatósági szegénységi, vagy vagyoni bizonjdtvány, 7. háTom hó napnál nem régibb keletű tiszti- orvosi bizonyítvány. 8. lehetőleg új fénykép. A kéményen fe| kell tüntetni, hogy felvételét a szegedi, vagy hudfapesti intézetbe kéri a pá- lyáizó. A felvett növendékeknek írásbeli kötelezettséget kell vállalniok arra, hogy oklevelük cinverése után, legalább 3 évig a népjóléti miniszter úr által kijelölendő egészségvédelmi szolgálatnál egész ségügyi és szociális védőnői állási vállalnak. nak olyan árny old aki is. s melyekre csak most kezd fénv derülni. Vegyük csak sorra őket. Ezelőtt az OMTK-n és az őstermelőkön kívül még két nagy tejüzem hozta Pécsre áruját: a németbólyi Keszler József cég éa a Pécsváradi Tejgazdasági Vállalat. Ma, bár mind a két vidéki üzem dolgozik, a németbólyi Kesz- leT cég termékeiből egyetlen gram sem jön Pécsre. Egyik múltkori cikkünkben em. litettük, hogy Pécsett azért nincs vaj, mert a baranyai vgjtermelés nagy részét Budapestre szállítják. Nos, helyre kell igazi tanunk. Tudomásunkra ijrtott, hogy a baranyai vaj — áa itt elsősorban a németbólyi termelésről van szó? — legfeljebb átutazóban látja meg a magyar fővárost, mert onnaft Is továbbkerül, sőt titokzatos réseken keresztül a határon is átszivárog. Magyarul: Baranya vaját mialatt a magyar dolgozók nélkülözik ezt a rendkívül fontos élelanicikke- ket, a Keszler cég külföldre csempészi! A dolgozók megnyugtatására azonban meg kell mondanunk, hogy ez a felháborító üzérkedés már nem tart sokáig Ha KcszLer Józsefnek fontosabb a nyugati ha. tárainkon túl élő német testvéreinek táplálása, mint a magyar dolgozóké, a kitelepítés hamarosan lehetővé teszi számára, hogy sokkal közvetlenebbül, határsorompók áthágás»! nélkül tigveíbease meg a vaj tápláló hatását a néptestvéreken. Csakhogy akkor már nem baranyai vajjal táplálj« majd őket.
