Új Dunántúl, 1947. május (4. évfolyam, 98-121. szám)

1947-05-13 / 107. szám

Mr. főó»''"** ---^-TH— m toOd s # try WiTOWc ,Csak a hároméves terv szünteti meg végleg gondjainkat" — mondják cm erdősmeeskei telepesek. akffe már 90 százalékban bevetették földjüket de sok mident NEM ÉRTENEK. így például: a) hogy lehet kommunista többségű községben kisgazda többségű N B? toltkori számunkban a krónikái megszerezni. I. fejezetben.' sokmÉndent el-| Ar lrFOSz ^viselőjének gél Adottunk Erdösmecskéről. De *t maradt .még mára is. Mert 6 kis dolog az sem, hogy a fgyző úr, akitől annyira szé­fének az újgazdák tnegszaba- *>i, B-listán van, 5t a telepesek szerint már fet B-listás keriflt oda. t faluban sokfelé hallani a Két: hogyan lehet még min- itt, ha B-üsrázva van? Mi is kérdezzük m. illetékeseket: ?«n lehet? í községben abszolút többség- tan ^ Kommunista Párt. A údák minden exőrel igyekez- » többség erejét maguknak a nélkülözés, a szegénység, a tossz akarat hétfejü sárkányával. Akadnak persze köztük is, akik letörnek a sok nehézség súlya alatt, akadnak olyanok is, akik nem elég lelkiismeretesen végzik ciául sehogy sem akarják éli*- j tnajnfV ójuk íit. de ezek a kiviéte- meroi a Nemzeti Bizottságban) i6*',,^u.u-a_ SFX * való tagsági jogét amit pedig a törvény biztosít. — Pécsről laereztek a kisgazdáét valami írást, azzal bizonyították, hogy az UFOSz nem delegálhatja tagját. A Parasztszovétség tagja persze ott ül a Nemzeti Bizottságba« — lévén kisgazda, így aztán Erdősmecakcn az a furcsa eset áll fenn, hogy a falu­ban a kommunista párt a Nem- eeti Bizottságban pedig a kis­gazdapárt van többségben. b) hogy lehet kitelepíteni o legszorgalmasabb telepeseket? ^áhan beszélgetünk, mikor | tjyik újgazda újságot teszi 1A Független Mép-nek egyik" Jtégi szájna- Többek között pl az újságban, hogy az Or­ff Földbirtokrendező Tanács ™<de& nem megfelelő műve- Btiatt 31 telepest moedít ki fokból. Ezt mondják erre a k«ek: elsősorban nem 31 te- *^61 van szó, mert a harminc- számnak körü'belü! a fele *rdösmecskei lakos. Azután későbbi határozat vialameny- a kimozdifását próbaidőre íesztette. A legérdekesebb sz, hogy' a telepesek egyön- ''áleménye szerint, i­f* sebb dolgozók közé tartoznak, Merthogy a felfüggesztés a fő­jegyző úr, na meg Cuc.or kis- gazdaeteök véleménye alapján történt. Ugyancsak egyhangúan fűzik hozzá a telepesek, hogy ezek iz azok közé tartoznak, akiknek a földje most is teljesen be van vetve és meg van művelve. Itt kell még azt is elmondani. — hogy több véleménye meghallga­tása után — atz érdeklődőben az a kép alakni ki, hogy minden nehézség dacára a te­lepesek földjeinek körülbelül 85 —90 százaléka meg van mtivel­döntő többség hihetetlen nehézsé­gek ellenére dolgozik, termel, épít sajátmagának és a demokrá­ciának. £s bízik abban az erőben amelyik hamarosan gyökeresen meg fogja tisztítani a magyar köz­életet az ezerarcú reakciótól és felépít Magyarországon egv olyan politikai és gazdasági életet, ame­lyikben minden becsületesen dol­gozó ember megtalálja végre a maga boldogulását. S. T. A Parasztpárt Dózsa-emléhütmepsége Az idei DóBsa-emlékünnepséget! ságnak. népi szooiaip alibikét és, Mezőtúron rendezte meg vasárnap | célszerű iparfejlesztést Nemzeti s. Nemzeti Parasztpárt Az ünnepi í műveltségünk alapjait a népi ktel- oagygyülése résztvett e paraszt- túrában jelölte meg és az általi­párt egész vezetősége. A Magyar Kommunista Pártot Donáth Fe­renc és Szobek András államtit­károk, a Kisgazdapártot Bartha Albert vezérezredes képviselte. A nagygyűlésen Nánisi László főtitkárhelyettes menyitó szavai után Veres Péter mondott beszé. det. Rész Ütésén ismertette párja politikai és gazdasági programját — Nem akarunk1 a nagykeres­kedelem, a nagytőke és a ban­kok jobbágyai lenni — hangsú­lyozta. — Fel kell oszlatni a kar­telleket. A bankokat és a hitel- intézeteket állami ellenőrzés alá keli venni. A biztosítás államo­sításit, vagy szövetkezeti meg­szervezését akarjuk. Nem tűrjük, hogy a biztosítás megszervezett úri csalás legyen. Veres Péter a továbbiakban de­mokratikus adórendszert és ér­dekvédelmet követelt « paraszt­nős iskolák, a népi kollégium ok1 kiépítésének szükségességét han­goztatta. Erdei Ferenc, a Paraaztpirt fő­titkára beszédében rámutatott ar­ra, hogy a parasztig a nemzet életében nem játszhat ja a fék szerepét és szoros szövetségben az ipari munkássággal kell meg­vívnia harcát az egész ország fel­emelkedéséért. Ácheson utóda Lovett bankár Washingtonból jelenti a Reuter: Acheson külügyi államtitkár le­mondott. Utódjául Truman elnök Lovett newyonski bankárt és volt helyettes légügyi minisztert ne­verte ki. Orosz vers Petőfi haláláról A Szovjet nemzetiségi és kultúrpolitikájáról tartott előadást Ortutay Gyula a Magyar — Szovjet knltúrhét szombati díszüléséit ve. a valamikor felfii ggeaz- H ások, akik a legrende­c) miért „büntetett előéletű* ‘ akinek rágatmazófát ítélték el? amíg a F. N. cikkének , részét , magyarázzák, mag- kftot. éppen 5* az idősebb, tagbaszakad P*áUú *=r— Il-í , telepes, aki ?Hde a szántásból: tudtuk mi, miért az ijj- a cikknek, hogy „Erdős- H*1 a baranyai viharsarok", j. v«gyunk mi kérem vihar- t 'hart sokan vagyunk tele - - .*& meg hogy többségben tahiban a Kommunista Párt. ,yér más veszt ét a szót, S;! Arzén. A* a Dec« Arzén, i A Független Nép azt irta, sG? katona volt, a Szódái­ig4 PArt kizárta, meg hogy sokmindenért büntetve Ezzel szem>ben tiersj még ma Is tagja a Szociáldemokrata Pártnak, mutatja szabadságolási igazolvá­nyát is, mely szerint a negyedik tüzérosztály hatodik pótfit egében szolgált, na meg nagyágyúnak elővesz, egy hétrét hajtott nagy papirost. Merthogy legjobban az bántja, hogy a F. N. úgy irta, hogy ö többször büntetve is volt. A gondosan összehajtogatott nagy papiros egy ítélet. A pécsváradi já. rásbíróság adta ki, B. 438/1946—5. szám alatt. Ebben Ijvári Cseh La­jost ítélték ÓL aki becsit mag rá­galmazta. Az ítélet indokolásában kimondják, hogy az Országos Bűnügyi Nyilvántartó Hivatal szériát becsi büntetlen előéletű. i a hároméves tervet és a reakció elleni harc szükségességét honnan is vegyünk fogatot, hogy fel tudjuk szántani a földet? így élnek, küszködnek, dolgoz­nak a telepetek ErdősmeCSkén. KoídUsMegányen jöttek, néni volt vetőmagjuk- nem volt állatuk, nem volt mezőgazdasági szerszá­muk — csak akaratuk, amelyikkel új életet akartak építeni maguk­nak. Építik is. Sok nehézséggel küszködve, sok ellenséggel viasz kodva, sok rosszindulatú acsar­kodóval, a reakció sok hű kiszol­gálójával ázotnbcnállva harcolnak 'eseményes átázás a „Somogy ^mokráeiáért64 kiállításra Értik Measer Györggyel be-“ várjuk «ár a három- l rvo* _ n fial a; te. ^UJk. küszködünk, de vég- , °vbftn csak a hároméves iá^VnJU»« az egész moző- és nekünk is olyan vvi . Aú. amejyík végleg «»id a bajokat h!jL*rr® i* «ilyen Jó gon- it, y? "a meglesz a sok új 001 kell a fejünket tömi: A Magyar—Szovjet kultúrivét' leg,ünnepélyesebb eseménye a Ma­gyar—Szovjet Művelődési Társa, ság szombat délutáni dászülése volt. A magyar és orosz himnusz hangjai után Boros István dr. főispán üdvözölte Ortuuy Gyula kultuszminisztert. Mátyás László szovjet főhadnagyot és a MSzMT központi és vidéki kikül­dötteit.. A kultuszminiszter hatal­mas nagy beszédet mondott a szovjet-magyar kapcsolatokról. Kifejtette, hogy a szovjet-ma:, gyár barátság nem földrajzi szSfc- ségesség és nemcsak ' praktikum. A Magyar—Szovjet Társaságok­nak az a célja, hogy eloszlassák a 25 éves hazugságok kódét. A háború a!«“ megismertük,a szov- j,et népet, belső erejét. Kimagas­lik nemzetiségi politikája, mező- gazdasági, ipari szervezése. Lát­tuk nagy erőtartalékalt, Sztálin­grádnál katonai hőstettét. Gazdaságilag móg az angol gaz. dasági tudomány szervezései is azokra a tervein# épülnek, »mo­lyén a szovjet szervezés alapul. Amerikai politikusok Wilkie és! az 1848-as lobogókat, de a ma- Davis drakadlatással nyilafkoz- gyarság akkori vezetői nem akar­nak a Szovjetről. A Magyar—Szovjet Társaságok nemcsak a hazugságok ellen küz­denek, hanem minden nemzetben tudatosítani, akarják a Szovjet ér. fékeit. Az emberiség hamar felejt, ós ezek' a társaságok a világ- béScéért küzdenek, mert ma is vannak olyanok, akik a háborúra spekulálnak, hogy a maguk pe­csenyéjét a viJágégédnél sütöges­sék. A fasizmus hívei akarják a háborút, akik. a faji gyűlöletet hirdetik és nem tudnak a haladás útján járni, hanem néhány tröszt .uralmát, akarják. Robseva’.t is rá­mutatott erre. Ezek szeretnék a világot a Szovjetunióval szembe­állítani. Mi a világ dolgozóinak hitére építünk és a békére kell tőre kednünh. Bidault francia miniszter azt mondta, hogy a jövendő jó euró- pai rendnek, békének alapja a Szovjetunióval való barátság, iy^f? * demok, átíáert" dm. L bó ('S.3 Kaposváron 1Ö47. KatAúT SoHlogyvármegye V ^ágának kéthetes kí­1^«tósiÍiillitá* keretében 11 nau^tg űezdag müs< rendez. a műsoru A kiállttá«-« utazók a MÁV összes vonalain 50%-os* utazási kedvezményben részesülnek. A feláru jegy váltására jogositó­igazolváxtyok atz IBUSZ fiókjaiban szerezhetők be. A kulturális leiszabadulás mintaképe Tanuljunk a szovjet nemzetiség:] vonalon PL Paléeh kézség lakói alkotmányból, amelyre Groza is generációk óta primitív' szentkép­mutatott. A Lenin—Sztálin alkot- festők voltak. M« is azok, tneg- mány alapja a nemzettéégek tel- tartják nemzetiség) j6s egyenlősége, számra, színre, fajr« váló tekintet nélkül. Fbbó! a legmélyebb htuna-nizmus árad. A miniszter idézett angol és amerikai folklorista fiók könyvei­ből, idézte Philips angol író „Ke­resztül Szibérián” c. művét, mely­ből megtanulta, hogy pl. « bur- jád törzsek a Balkán tó mellett ősi primitív nomádságban éltek, a varázslóknál, a babonáknál tar­tottak és m« ennek a népnek, a felszabadulás után saját egyeteme, múzeuma és irodalma van. A Szovjet nemzetiségi és kultúr, politikája a legalacsonyabb ní­vón álló «épből is kultúrnópet farag. És megtarthatja minden nép a nemzetiségét., Csak trutaasabto rag. sajátságukat csak a festőiskola tudásukat fej­leszti A magyar népi erők is aagvok, ezekét áz energiákat most a kul­túra terén is fel kell szabadítani. A kuUusrmiöi&zter Sztálin idé­zetekkel mutatott arra, hogy ke­ressük « jó békét, egymás eré­nyeit és ne egymás hibáit. Nem­zetiségi politikában tanuljunk a Szovjetuniótól. A miniszter azt is fejtegette, hogy a tervgazdálkodás roppant állapján áll a Szovjetunió és most amikor mi a hároméves terv előtt állunk, jó ba figyelemmel kísérjük a szovjet tanulságokat. A hároméves terv nagyszerű é* sikerülni fog éa újabb három­évá# tervek fogják követni. A suttogás mérgéről A szovjet hadsereg felszabadí­tott bennünket és most kezdjük érezni, milyen nagy dolog a saa. . badság. A szovjet kettős bilin­cset vert le rólunk és mégis ma is van suttogó szovjeteden«* pro­paganda. Mi a Szovjettel a .háborúban is- menkeditünk meg, a háborút nem ők akarták, elküldték ajándékai fák ezt d ügy elmeztetéet észre­venni. A miniszter felvetette a kővet­kező kérdést: az angolokat is a háborúban is­mertük meg a szőnyegbombákon át, a tank sem volt barátságos megnyilvánulás és az angolok ellen még sincs suttogás. Ne üljünk fel a hazug suttogá­soknak, hanem emlékezzünk és a magyarság ne felejtse az el­hurcolt leventéiket, az üldözöttek kínbalálát, a nyilas kegyetlen**- geket. Eméjkerzünik arra, hogv a németek templomokát robbantot­tak és » templomokat újra a szov. jet haderők iiyítótták ki. Senki se merje veilás#ltan#s#ég. g«l vádolni a Szovjetuniót, vagy a magyarságot, tiltakozzunk a rága. lom ellen, semmi kifogásunk, ha a vallást tanítják, de nem a gyűlöletet. Felszabadultunk, innen nem iogi többet évente — mint a reakciój alatt löó ezer magyar paraazti kivándorolni, nem fogja többet a nagytőke a munkásság é# paraszt-; ság torkát szorongatni. A nagy lehetőségeket a szovjet adta meg, de építeni magunknak kell. Nemi a tőkések, hasam • dol­gozók demokráciáját építjük és‘ akkor egésrségós 1*« Magyar, ország bel- és külpolitikája. Máakülöfibto új nemzteá tragédiák lastnek. A miniszter nagyhatású ás mély- kultúrájú beszédét hatalma« taps fogadta. A beszéd után Szigeti Pál orosz verseket szavalt pl, egy olyan orosz verset., amely; Petőfi haláláról szólt Mátyás László főhadnagy a szovjet szociális felépítését ismer­tette. Kifejtette, hogy a népek közötti barátság csak úgy jöhet létre, ha kölcsönösen magismeiik egymást. A Ljatosinszky vonósnégyes orósz zeneműveket adott elő, dr, • Faluhelyi Veronka tere* oroax költők verseit szavalta. Dr Bari látván vármegyei főjegyző zárta' be a díszgyűlést. Ortutay Gyula kultuszminiszter! ezután tanácskozásra gyűlt ö°mj* a pedagógusokkal ás mec '.r e, hogy sérelmeiket orvosol« fbfl'#. *gy.

Next

/
Thumbnails
Contents