Új Dunántúl, 1947. május (4. évfolyam, 98-121. szám)
1947-05-13 / 107. szám
ftMU&Ufoi ipyttülieUU ! ' A magyar nép legnagyobb tőkéje a munkások szaktudása, a parasztok szorgalma, a haladó értelmiség hazaszeretete. Ezek azok a tényezők, amelyek nekünk fontosabbak, mint a külföldi segítség, mert ezek fogják felépíteni az országot. (Rákosi Mátyás pécsi beszédéből) A M ÁG Y t \ R • K 0 M M U N ISTA PÁRT DÉL 0 U NÁNTÜL! LA PDA IV. ÉVFOLYAM, 107. SZÁM Ara 40 miér PÉCS, 1947 MÁJUS 13. KEDD Nyugalmat, rendet, békéi! Rákosi Mátyás az ország, a megye és a bányavidék problémáiról A gazdagok megadóztatásáról, a beszolgáltatás megszüntetéséről, a volksbundisták kitelepítéséről, a hadifoglyok hazahozataláról, az életszínvonal emeléséről, a drágaság letöréséről és a hároméves terv gazdasági és politikai előfeltételeiről beszélt a MKP Vezére Pécsett Rákosi Mátyás pécsi látogatási lezajlott, nagy beszéde a Ri- góder-diilőben összegyűli tömeg előtt elhangzott. Ez a látogatás és ez a beszéd nagy élmény és világos útmutatás volt Pécs, pécs- ydék és vBaranya dolgozóinak, az ipari, mezőgazdasági és haladó értelmiségi dolgozóknak egyaránt. Bebizonyította, hogy Rákosi Mátyás nemcsak a nemzetközi politika problémáit, nemcsak az országos nagy kérdéseket ismeri, tartja számon és értékeli helye sen, de az egyes vidékek speciális problémáit is, — mint a bara nyat telepesekét, vagy a pécsvidéki bányászokét, — és nemcsak «* országépítésért, a hároméves tervért harcol teljes erőből, de ha kell, az egyénnek igazságáért és jogaiért is. Rákosi Mátyás pécsi látogatása és elhangzott beszéde kitörölhetetlen nyomot hagyott a demokratikus dolgozókban, új szempontokat, új látókört nyitott meg előttük és új erőt adott nekik, bogy az eddiginél is szorosabban felzárkózzanak Rákosi Mátyás mögé az ország felépítéséért, a dolgozók jobb életéért, a szociális igazságok érvényesüléséért vívott harcában. Fogadás a Imspáni h valóiban Vasárnap már a meghirdetett időpont előtt megjelent Rákosi Mátyás a városi főispáni hivatalban, hogy minél többet meghallgathasson azok közül. akik fogadóóráján! bejelentették magukat. A fogadások teljesen bizalmas légkörben zajlottak le, de lefolyásukról pontos képet nyerhetett bárki, aki a főispáni előszobában jövő-menőket megfigyelte. Népes küldöttségek és egyéni kérelmeket hozók tömegei fordultak itt meg és vártak bizakodó, vagy szorongó arccal arra, hogy a mi- ftiszterelnökhelyettes elé kerüljenek. Aztán beszéltek Rákosi Mátyással és nem volt egyetlen arc sem, amely ne a teljes megnyugvás, a boldog öröm kifejezésével távozott volna. Itt láttuk többek között a Sza had szakszervezetek küldöttségét, az Erzsébet Tudományegyetem histanácsát, a Demokratikus Nőszövetség népes küldöttségét, a Vasutas Szakszervezeteket, a Mér- nökszakszervezetet, a Kereskedők Testületét, a Bányanyugdíjasokat, az Adóhivatal kiküldötteit, a Magyar-Szovjet Művelődési Társaság dcputációját. De eljöttek Vó- kánvból és Ujrpetréről a telepeik is. Nagypál Nemzeti Bizottsága cs a Kisiparosok küldöttsége ís. Mind-mind valami orvos lásra vro panaszt, valami kérést hozott magával, amelynek elintézéséhez a miniszterelnökhelyet- segítségét kérte. Rákosi Mátyás a kis egyéni panaszokat és a nagy közületi bánatokat egyaránt figyelmesen hallgatta meg és a távozók kijelentései szerint ahol a panaszt, vagy kérést jogosnak találta, ott mindenütt segítséget Dyujtott. Jellemző, hogy a pécsi tankcrület főigazgatója, azzal jött ki Rákosi Mátyástól, hogy: „A miniszterei- nökhelyettes úr legalább úgy ismeri a tankerület problémáit, mint én magam.“ De voltak olyanok is, akik nem kéréssel, vagy panasszal jöttek, hanem osupán azért, hogy kezet szoríthassanak Rákosi Mátyással. Így két első világháborús volt orosz hadifogoly, akik három évet töltöttek egy fogolytáborban Rákosi Mátyással, A várakozás ideje alatt sugárzó arccal meséltek arról, amikor 1916—17-ben a cári hadifogolytáborban hallgatták Rákosi Mátyás előadásait. — Akkor, az ő tanításai nyomán lettünk kommunisták és az ő tanításai adtak erőt ahhoz, hogy az üldözések évtizedei alatt se hagyjuk cserben az igazságot“ — magyarázták. Bányák, városok és falvak dolgozót a Rigóder-dűlSn Délelőtt 11 órára Rigódcr-dü- lőn már hatalmas ' tömeg gyűli össze, hogy meghallgassa Rákosi Mátyást. A gyönyörűen feldíszített emelvény előtt, a , felállított hangszórók alatt sokezer bányász és bányászasszony várta vezérük megjelenését és együtt énekelte a munkásdalokat a Pécsről ide- sercglelt üzemi munkássággal és értelmiségiekkel és kiilünvonato- V on érkezett vidéki szervezetek ‘«gjaivál. Pontosan 11 órakor jelent meg Rákosi Mátyás és szűnni nem akaró lelkes éljenzés közepette foglalta el helyét az emelvényen. Az R-gárdisták sorfala között pedig egymás után jöttek a küldöttségek, hogy üdvözöljék a Magyar Kommunista Párt főtitkárát. Magyarruhás kislányok árasztották .el virágokkal és üdvözlő szavakkal és a! túláradó szeretet eme megnyilvá-j nulásai közepette hangzott fel a Bányászzenekar tolmácsolásában a nagygyűlés megnyitására a magyar Himnusz. A nagygyűlést Stier József, a Bányáazkerület propagandistája I nyitotta meg, majd Aszmannl Jenő bányászkerületi titkár a bányászok, Tóth Jánosné e bányászasszonyok és S z ü c s József a nagyüzemi munkások nevében köszöntötte Rákosi elv- társat, aki a megjelentek dörgő tapsvihara közben kezdte meg nagy beszédét. A munkáskéz többet jelent minden külföldi kölcsönnél — Kedves Elvtársak, pécsvidé ki bányászok'. 15 hónap óta néni jártam ezen a vidéken. Nagy örö, mömre szolgál, hogy most. amikor újra közétek jövök, olyan alkalommal teszem ezt. hogy háromszáz bányászlakás építésének megkezdéséhez tehetem az első kapavágást. Remélem, hogy a háromszáz ház építése csak az első fecskéje annak az általános újjá--j építési programnak, amellyel a fiatal magyar demokrácia a dolgozó népet általában és a széncsata hőseit, a bányászokat különösen emberhez méltó lakásokkal akarja ellátni. Mi magyar kommunisták rajta leszünk, hogy a hároméves terven belül a lehető legnagyobb eredményeket éppen a lakások terén érjük el és ebben a tekintetben ez a háromszáz munkásház. amelynek építéséhez ma hozzáfogunk, csak aiz első lépés legyen. Ezután Rákosi elvtárs röviden ismertette az újjáépítés eddigi eredményeit. Rámutatott arra, hogy amikor 1945 tavaszán a kommunisták azt javasolták, hogy a dolgozók idegen segítséget ne várva, saját _ erejűkből kezdjék meg az újjáépítést, elsősorban a szétrombolt közlekedési eszközök vasutak és hidak újjáépítését akkor olyan politikusok, akik ma is jelentős helyet foglalnak el, kijelentették, hogy kár, is hozzáfogni. mert saját erőnkből negyven' esztendeig is eltarthat, amíg az általunk kitűzött 500 moz- ‘donvt és 10.000 szétrombolt vasúti kocsit rendbehozzuk. Nekünk lett igazunk. Hála Cjctö elvtársnak és a vele dolgozó nagyszerű vasutasoknak, kitűzött tervünk időre el is készült. amit pedig hídépítés terén é geztünk, aiz párját ritkítja Európának ezen a részén. Míg például a Rajnán ma is komfton közlekednek, nálunk csak Budapesten már a negyedik állandó híd készül el az idén. Ugyanígy történt a stabilizációval is, amelyet ugyancsak a legnagyobb kétkedéssel fogadtak és külföldi kölcsönnel kívántak meg. oldani. Mi bebizonyítottuk hogy Magyarországon a munkáskéz a haza szolgálatába állítva többet jelent bármilyen nemzetközi kölcsönnél. Létrehoztuk az új pénzt, amelynek értékállandóságában nincs hiba, legfeljebb az a baj, hogy kissé kevés jut belőle a munkások zsebeibe. Most 1947 tavaszán a hároméves terv került előtérbe. És biztosíthatom az elvtársakat, hogy ha ennek a megvalósítása csak a kommunista párttól függ, akkor ugyanazzal a pontossággal, ahogy rendbehoztuk a vasutat, ahogy nekifogtunk az újjáépítésnek, ahogy pontos dátumra, augusztus 1-re megteremtettük a jó pénet, ugyanúgy végre fogjuk hajtani a hároméves tervet is. A hároméves terv anyagi forrásaira vonatkozólag megint csak’ az a véleményünk, hogy az alapja a magyar munka, az a közmondás, hogy „segíts magadon, az Isten is megsegít“. Ez a mi aranyalapunk és hozzátehetem, a magyar nép büszke és joggal büszke azokra az eredményekre, amiket az utolsó két esztendő folyamán az újjáépítés terén él- értünk. Ezt az eredményt a szó szoros értelmében úgyszólván minden külföldi segítség nélkül értük el. Amit mi az újjáépítés terén, a termelés terén az utolsó két esz. tendőben elértünk, annak 99 és fél százaléka a saját erőnkből tellett és csak egy fél százaléka aiz, ami külföldi segítségre vonatkozik. Biztos alapra épít az, aki a magyar munkás, a magyar pa. raszt, a haladó értelmiség szorgalmára, munkaszeretetére és hazaszeretetére épít és ez lesz az az alap, amire mi fel akarjuk építeni a hároméves tervet. A külföldi kölcsönökre vonatkozóan Rákosi elvtárs kijelentette, hogy szívesen fogadunk mindenkitől külföldi kölcsönt, ha az hazánk önállóságát, vagy szabad politikai elhatározását nem érinti. De olyan kölcsönből, amilyent Görögország kap, nem kérünk. Az utolsó két esztendő alatt Görögország az angoloknak 510 millió dollárjába került, és még azt sem tudták elérni, hogy stabilizálják a papírpénzt, ellenben stabilizálták a polgárháborút és a demokraták legyilkolását. Ilyen kölcsönre a magyar demokráciának nincs szüksége. Nem a termeléssel, az életszínvonallal van bai Ismertette ezután mezőgazdasági termésünk állását, amely minden vonalon jónak ígérkezik. Az ipari termelés terén is jó' állunk és ezt elsősorban nagyszerű bányászainknak köszönhetjük. Míg például a szénbányászat hazájában, Angliában a legnagyobb zavarok vannak, nálunk, ahol a hányák jelentékeny résrzét a németek szétrombolták, vagy elvitték a szellőztető motorokat.
