Új Dunántúl, 1947. május (4. évfolyam, 98-121. szám)

1947-05-13 / 107. szám

2 odajutottunk. hogv meg tudtuk oldani a szénkérdést, hála a bá­nyamunkásáé hősies erőfeszíté­seinek. Ahol felemlíteni a bányászokat, akár munkások, akár parasztok között, mindenütt egyhangúi lelkesedéssel ünnepük azt a hősies erőfeszítést, amit a bá­nyászok hazánk talpraállítása terén végeztek. És mi magyar kommunisták, büszkék vagyunk rá, hogy_ a bá- nyászság túlnyomó többsége 8 MKP csillagos, vörös lobogóját követi és őrizzük .is őket, mint a szemünk fényét. A bánvász- elvtársak érezhetik, hogy a MKP gondosan vigyáz minden érde­kükre és nem engedi, hogy a régi világ módszere, ahol bizony a bányász meglehetős hátul volt. újra visszatérhessen. Hasonló­képpen rendben van a termelés a nehéziparban. Az acéltermelé­sünk már nincs messze a béke­belitől. Textiltermelésünk, külö­nösen ami a gyapjút, vészonne- iníit és hasonlókat illeti, kb. ott tart ahol 1938-ba.n. úgyhogy ezen a téren szintén nincsen hi­ba Az ipar ruem lesz a* a szik­la. amelyen fennakad a három­éves terv megvalósulása Ahol bajok vannak elvtársaim, ez az életszínvonal. Fizessenek < Lehetetlenség, hogy az újjá­építés terheit csak a munkások vigyék a vállukon. Eeért a Kom munista Párt által kidolgozott hároméves terv. amely lényegé­ben alapiát képezi a most eífo- ■jetdásra kerülő hároméves ter­veknek, elsősorban a munkásság é!etszínvonaIának emelését tűzi ki célul. Ahhoz azonban, hogy egy ilyen nagy munkát elkezdjünk, óriási tőkére van szükség. A munkásoktól, a dolgozóktól újabb követeléseket nem kér­hetünk. Ok már éppen eleget dolgoztak az utolsó két esztendőben most rá kel! térnünk azokra, akiknek erősebb gaizdaságilag a válluk. mént a munkásoké a gazdagok­ra. 1 Fizessenek a gazdagok és fi­zessenek azok, akik a háborún és g pénzromláson nagy vagyo­nokat harácsoltak össze. Be kell vezetni a gazdagokkal szemben egy vagyondézsmát Mi arra gondoltunk, hogy akinek falun 15 hold-nái nagyobb a bir­toka. a városban pedig, akiknek 50 ezer forintnál na’gyobb a bir­toka vagy a tulajdona fizesse­nek haladó progresszív mérték­ben külön vagyondézsmát 5 szá­zaléktól 50 százalékig cs ez ie­Amikor mi tavaly augusztusban megcsináltuk a jó pénzt, akkor rábeszéltük a munkásokat, a tiszt­viselőket arra, hogy elégedjenek- meg a 38-as életszínvonal felé-’ vei. Az inflációhoz, a pénzrothlás milliárdosaihoz . képest ez is. ja­vulás vegt. De nem lehet azr kö­vetelni. hogy megelégedjenek a .18-as életszínvonal felével, mert hiszen 38-ban som fürödtek tej­ben-vajban. Most már az a hely­zet hogy a munkások, úgy ahogy megkeresik az ennivalót, de a legtöbb munkásnak, különö­sen aki gyárban dolgozik, meg a tisztviselőknek, nem jut már a keresetükből, a fizetésükből arra, hogy pl. ruhát vagy cipőt vásároljanak. És különösen megoldhatatlan ez a kérdés ott, ahol 3—4 vagy több gyerek van. Emiatt a munkások most azt követelik, hogy segít­sük őket ahhoz, hogy az élel­men felül ruhát és cipőt is tud­janak vásárolni. Azután a mun- kásembemek vannak művelődési követelései, könyvet akar olvas, ni, moziba, színházba is e! akar menni néha Általában úgy akar élni, ahogy a demokráciában élni kell és ezért most nekünk ma­gyar kommunistáknak tovább kell mernünk ezen a téren. x gazdagok/ gyen az alapja az újjáépítésnek. Ehhez ‘még hozzá'esszük azt, hogy megnézzük minden jómódú embernél, hogy mennyit nőtt 3 vagyona |03ö-töl 1047-ig, a há­ború és az. infláció idején. Az így megállapított háborús és in­flációs nyereségnek ugyancsak progresszívon szükség esetéül há. romnegyed részét is el fogjuk venni az újjáépítés céljaira. Az eddigi tapasztalataink azt mutatják elvtársaim, hogy a nagy. bankok megint csak' visszatértek a harácsolásboz. olyan óriási ka­matokat ívjog részesedést, haszon­részesedést , szednek, bogy a rendes kisiparos, kisgazda, kereskedő nem is mer a bank­hoz fordulni, vagy ha mégis rászorul, úgy megnyúzzák, hogy munkájának gyümölcse ‘.'fő­sorban ú bankokhoz jut. A hároméves terv végrehajtásá­hoz ezért a mi véleményünk sze­rint szükség vau arra, hogy elő­ször is a Nemzeti Bankot álla­mosítsuk. Azonkívül aiZ a tapasz- talaturtk hogy az ország ipará­nak é4 kereskedelmének a zöme három nagy bank kezében van összpontosítva és ezért javasolni, fogjuk, hogy az újjáépítés meg­gyorsítása céljából vegyük szá-j mitásba ezt a három nagy ban­kot is. Harc a drágulási ahozó spekuláció ellen — Végül különösen az utóbbi inőben azt vesszük észre, hogy az ipnroikktk árai már megint emel­kednek, pedig az ipari munkások fizetése és a költségek nem emel­kedtek. Ebbő] látni .hogy ami emelkedett, az a spekuláció és íeketérés. Ezen a téren, meg kell vallanom, nem tartottuk be ígéreteinket. Mi nagyon sokszor mondtuk, hogy halál a forint roatókra, halál a fe­ketézőkre. Most amikor a három­éves tervet elkezdjük végrehaj­tani, erre kell gondolni és gon­doskodni róla, hogy vaskézzel nyúljunk végre a spekulációhoz, különben megtör­ténhet, hogy a magyar nép munkáiénak verejtéket, gyiluiöl- csel Jelentékeny részben megint a spekulációsok és csempészek togiák zsebrevágni. Ezért m: követeljük, hogy a há­roméves terv igen jelentékeny ré­sze az legyen,' hogy fokozzuk és vigyük teljes erővel a harcot a reakció ellen, ami gazdasági té­ren spekulációval, feketézéssel igyekszik aláásni a demokrácia gazdasági alapjait. Mi augusztus elsejére új kollektiv szerződést javasolunk, ami gondoskodnék arról, hogy a munkásság no csak papírban, co valóságban, reálbér, ben olyan fizetésemelést kapjon, hogy több élelmet, több ruhát, több Cipőt tudjon vásárolni. Ezért a kollektív szerződéssel együtt fokozni kell a munkaiegy elmet, a termelés menetét. Ezt itt mondom, a bányászok, a munkások előtt, hogy lássák, nemcsak ígérünk, de kérünk is. Az agrárolló és a beszolgáltatás megszüntetéséért Most áttérünk a gazdák kér. déseiré. A gazdákét két kérdés ér. dekli legjobban. A* egyik az ag­rárolló, a nagy különbség a mező- gazdasági termékek, elsősorban a gabona ára és az iparcikkeit ára közt. Ez az egyik kérdésük. A másik pedig, hogy mi lesz a tér- ménybeszalgáltatással. hogy Kfili az idién beszolgáltatni. A három-1 ÜJ DUNA NT ŰI» mm uniós 'a "* nHim- Tin -I in ....... ii HMIirn-1 Bé rmálásra érák ékszerek nagy választékban Futásznál t -wlaiííok-n. 6, Mérsékelt ámk éves tervnek egyik döntő része az, hogy le akarja szűkíteni és három év alatt végikép meg akarja szün­tetni a* agrárollót. A különbsége; az iparcikkek és mezőgazdasági cikkek közt csak a közvetítő kereskedjem vágja zsebre és az sem a parasztnak s, :n a munkásnak nero érdeke. Ezért ,j Hároméves terv szűkíteni akarja a közvetítő kereskedelem hasznát, hogy a harmadik év vé­gére megszüntesse az agrárollót. Ami a beszolgáltatást illeti, mi azt mondjuk, hk az idén a gabonp- nemüek termése olyan lesz, hogy holdanként 6 mázsánál több lesz a termés, akkor meg kell szüntetni minden kö­telező beszolgáltatást, kivéve az adót. A baranyai gazdák azt. hiszem, nem veszik dicséretnek, vagy hí­zelgésnek, hanem lónymcgállapít­Nagyon sok panaszt hallok az újgazdái zakla’ása miatt • A régi rend. hívei sok helyen'még min­dig ijesztgetik a gazdákat, hogy okkal vagy móddal visszaveszik tőlük a földet, amit a demokrácia adót' nekik. Hát kedves elvtár­saim, megvigasztalhatok minden­kit, hogy olyan evő nincs Magyarorszá­gon, amelyik a hétszázezer föld- hözjuttatottól és újgazdátó! v|sz- sza tudná venni a földet és még hozzátehetom, hogy a kormány gondja legalább is ad­dig, amíg a kommunisták ottvan- nak a kormányban, többek közt' tásnak ha aö mondom, hogy az ország legjobb gazdái. Mégis hát mázsa holdanként bizony nagyon gyenge termésnek számit és ahogy beszéltem a gazdákkal, megmond­ták, ha május második feliben és június első felében lesz egy-egy kiadós eső, akkor 9-—10 mázsa átlagos termésre számítanak az. egész megyében és így nem lesz szükség beszol­gáltatásra. — Ha a termés mégis gyengébb lekme, akkor azt javasoljuk, hogy a beszolgáltatáskor csa ka 15 hold­nál nagyobb gazdákat kell rászo­rítani. 15 holdon alul mentesítünk mindenkit. Be kell vallanom, hogy ezt az álláspontunkat nem tudjuk keresztülvinni. A kisgazdapárt ugyanis azt javasolta, hogy csak 5 holdon alul mentesítsék a gazdákat a beszolgáltatástól. Nagy harc után nyolc holdban egyeztünk meg, úgyhogy most úgy áll a- dolog, hogy nyolc hold alatt nem kell beszolgáltatni Remélem, hogy a jó Isten kiadós esőket ad és akkor ez a vita úgy végződik a nyolc meg a tizenöt hold körül, hogy nem lesz szükség beszolgál­tatásra, az. lesz. hogy elsősorban az új- gazdáknak nyúljanak a hónuk alá é« segítsük őket abban, hogy mély gyökereket eresszenek a földbe, amit a demokrácia adott nekik. — Tudják az elvtársak, hogy most májusiban az ód javaslatomra 40 millió forintot adunk zöld- hitelre, azaz a lábonálló gabonára, aki el akarja adni a búzáját az államnak, kaphat minden mázsa után 40 forint. előleget. Azért csi­náljuk, hogy a gazdák no legye­nek kénytelenek uzsorásokhoz fordulni, ha aratás előtt pénzre van szükségük. De kikötjük, hogy ebből a 40 millió forintból leg­alább id® a 10 holdon aiu® újgazdáknak jusson, nehogy az történjék, hogy az OKH vagy a bank csak a régi Jómódú gaz- dáknak adjon segítséget. Azt -is kikötöttük, hogy 250 fo­rintnál kevesebb kölcsönt ne ad­janak, mert nagyon sok a panasz hogy 30—50 forintokat adnak, amire óriási a költség és nem le­het vele semmit kezdeni. Mi azt akarynk, hogy aki kölcsönt, kap az államitól, olyan összeget kap; jón, amivel tud valamit kezdeni és ki tudja húzni az aratásig- Azért mondom ezeket ilyen rész­letesen, hogy a gazdák lássák, minder, gondjukra ügyelünk, tud­juk hol szorítja, őket a cipő és igyekszünk különösen a gyen­gébb újgazdákuak segítsége1, nyúj­tani. — Nagyban és egészben a föld­osztás során olyanoknak jutott a föld, akik szeretik és megbecsülik. Rajta leszünk, hogy hamarosan egészséges ós boldog kisbirtoko­sokká váljanak. De mindjárt boz- zálehetern. hogy a tavalyi száraz­ság miatt, most így közvetlen aratás előtt nagyon szűkén állunk gabonával. Ar elvtársai tudtják, hogy már egyszer ebben az évben: leszállítottuk a fejadagokat és ha­nem kapunk most az utolsó he­tekben az aratás előtt még egV kié támogatást a gazdáktól, akkor kénytelenek lennénk az ipari' munkások fejadagját, megírd csök- kenleni. Már pedig, ha az ipari munkás megint szűkösebben él, akkor nem tud annyi cipőt, ruha­neműt gyártaná és ez visszahat a falura. Ezért kérem azokat, a gaz­dákat, akiknek még van gab rmomén?- nytségük, használják fel az elő­nyöket, amelyeket mi biztosí­tunk, Biztosítjuk, hogy aki most beszol­gáltat. egy mázsa gabonát, au«afc az adóna bon íjánál később 1 mázsa 20 kilónak tekintjük a beszolgál­tatást. Segítsenek a város élelme- zésnéek ne leg van fennakadás éppen most a hároméves terv kezdeténél. Nmet- olyan erő, amely visszavehetne a földel A hároméves terv megerősíti a demokráciát — Mindjárt hozzátejretem hogy a hároméves tervnek nemcsak gazdasági előfeltételei vannak, nemcsak pénz kell hozzá, meg munka, meg nyersanyag, hanem politikai előfeltételei is vannak. Mindenki megértette, hogy tavaly amikor jött a jó pénz és a ma­gyar demokráciának győzelme volt, A hároméves terv sikere még jobban megerősítené a ma­gyar demokráciát. Ezért a magyar demokrácia ellenségei mindent meg fognak tenni, hogy ne sikerüljön a hároméves terv. A magyar demokrácia, a magyar nép ellenségei, gazdaságilag is alá akarják ásni a fiatal magyar de- moki'id alapja*' és ne ró fogják tűrni nyugodtan, bogy mi békés munkával megcsináljuk, a három­éves tervet Ezért a hároméves terv vég­rehajtása céljából fokozni kell a Harcol a íeakrió az összeesküvők ellen és éberen kell ü rmünk, mért hisz a közelmúltban láttuk, hogy az összeesküvők a nép ellenségei ügyesek és be tudtak ‘urakodni a független Kisgazdapártba a leg­nagyobb pariba. Onnan tudták folytatni ncpel'enes munkájukat. És azt is láttuk elvtársaim, hogy a Független Kisgazdapárt nem harcolt az összeesküvők ellen olyan eréllyel, ahogyan a de­mokrácia érdeke megkövetelte volna. Tegnapelőtt az angyalföldi mun­kálok előtt elmondtam hogy ami­kor megjöt' Amerikából az Ang­liából az a jegyzék, amely az összeesküvőket menteni akarta, akkor a Magvar Kommunista. Párt, a Szóciáldéirnokrata Párt és a Nemzeti Paraszt párt, mindegyik leszögezte, bogy xeze.k a jegyzé­kek tulajdonképpen az összeeskü­vőket támogatják. Mi noszogattuk a kisgazdapártot, hogy ő :s adjon egy ilyen nyiijttkozatot, de ilyen nyilatkozatot nem tudtunk tőlük k.szorítani, ami viszont bátorí­tást és reményt nyújt az ö-j^A esküvőknek. Art mutatja ez, hogy a kisgazdapárt még mindig cent tanult eleget, az összeesküvésből és bogy ez így van, arra vonat­kozólag igen friss dolgokat, látok. Kezemhckerült. a kisgazdapárt heti lapjának, az Igazságnak, teg­napelőtt! száma. És abban a vezér­cikkben ilyeneket olvasok: Min­denki tudja máj', mi történt k télen,' milyen veszedelmes záto­nyokat kellett kikerülni, hogy si­került lemondásokkal teljes jelen­nel biztosítani a jövőt. Mindenki tudja ma már, hogy a kisgazda- párt nem hajlandó többé öttvédel. mi sündisznó állásokba vonulni, a végrehajtott rostálások és átszü- i Ösek után nincs többé olcsó tá­madási felület Ezt a nótát hallottuk akkor is» amikor a kisgazdapártban nyü­zsögtek az összeesküvők. Nagyon csodálkozunk, hogy ami­kor a kisgazdapárt kizárta" sorai­ból az összeesküvőket, akik kö­zött közvetve vagy közvetlenül négy miniszter, a párt főtitkára meg főispán s miegyéb, ez le­mondásnak, valamim íeiaeuagy ál­dozatnak tekintetté és úgy tekin­tette, hogy védelmi sündlsznóál- látiba kellett neki menni. A Kisgazdapárt nyuít felelőtlenül a vatte soktatás kérdéséhez Szóvá keil tonnám azt a vitát Is, cirnj a szabad vallásoktatás vágv ahogy hivatalosan nevezik, a fakultativ, vallásoktatás kérdé­sével folyt. Mi magyar kommu­nisták ezt a kérdésit egész nyű. godtan felvethettük Volna 1Ö45. tavaszán. Mliiden további nélkül elfogadták volna. Mt azonban szándékosan netn nyúltunk ehhez a kérdéshez, mert tudtuk, hogy a magyar nép többsége vallásos és hogyha arra magyarázzuk meg neki hosszasan, nagy fáradsággal, hogy itt csak olyasmiről van szó, ami Angliában, Amerikában ós Fran­ciaországban már régen megvan, akkor ezék a váltásos emberek, különösen a reakció’ uszítására, azt hiszik, hogy itt valami isten­iek-nsógröl van szó. Mivel tud­tuk, hogy . a magyar népnek száz más gondja van minthogy art a kér. dóst felvessük, mi nem nyúltunk hozzá ehhez a kérdéshez. Egy napon jelentkezett a kisgazda­párt és közölte velünk, hogy meg­egyeztek az agyba* vezetőivel és ennek alapján a demokrácia majd1 megegyezést kőt, úgyhogy a demokrácia fizeti tovább az ogT' házi adókat, meg azt a 68 millió] főrltutot, and a közöktatiMrryi , mfalsz tóriumon keresztül az, egy­házakhoz folyik és viüzönt ók el-, fogadják a szabid vallásoktatást] és ami vele jár. Ezt tudomásul vettük, annál inkább, mert hiszen a kisgazdapárt poEttkaj bízott- ságában két katolikus pap i* benne van. Annál nagyobb volt a meglepeté­sünk, amikor kiderült, hogy A kisgazdapárt vezetői nem intéz­ték el a kérdést az egyház veze­tőivel. A vidéken ktudódott, hogy a kommunisták kényszer:tették » kisgazdapártot, hogy vesse fél A kérdést, ismételtén kértem' őket, hbgy mondják mag férfiasa» és nyíltan, hogy ők hozták u »perem din — hozzá ♦ ehetőm: hanyagul és folelölK- niil — mert a nép vallásos ér­zelmeivel nem lehet játszónk nem lehet ehhez felelőtlenül nyúlni. Ezt nem tudtam beiéit*, átpréselne

Next

/
Thumbnails
Contents