Új Dunántúl, 1947. május (4. évfolyam, 98-121. szám)
1947-05-10 / 105. szám
tofltdf ptoUbfajai egy&mtfdeU! Ú J DUNÁNTÚL Minden öntudatos dolgosó, akit saját sorsa érdekel, ott less vasárnap délelőtt 11 órakor a Rigóder dől ön, hogy meghallgassa Rákosi Mátyás a MKP vesére nagy beszédét ; M AG Y, ^ ^ KO M M U N 1 S T A PÁRT DÉL Dl J N Á NTÜLI LAPJA tv. ÉVFOLYAM, 105. SZÁM üre 40 fillér PÉCS, 1947 MÄJÜS 1«. SZOMBAT Kultúrhét Pécsett Két nép barátságában a hiva- jalos nyilatkozatokkal legalábbis :Syen rangé tényező az egymás ismerése, megértése, a kultu- kapcsolatok fejlesztése és !®t aztán ezekből ered: a köl- *?nös megbecsülés. Akik ennek "^ésén munkálkodnak, azok va- ~“*n a népek együttműködéséért ’ békéért dolgoznak. A közelmúltban a fővárosban **ílott le egy ilyen nagyjelentő- megmozdulás: a magyar- LyJ*én kultúrhét. Ez a kultúrhét r* olyan nép szellemi egymásra- r“wása volt, amelyeket föld- ’W helyzetük egy évezred óta ,«T»áa mellé sodort, de amelye- jp «z imperialista törekvések egymás ellen állítottak j?**Worba. És a szomszédnépek Hív 1*** *11«®* felsorakoztatásá, k leghatásosabb eszköze min- szellemi, a kulturális ék- V*® vo^+- Az egyik oldalon J/JJeskoros oiáh'-ról, a másikon ,L~Vei sem kevésbbé becsmérlő ^*^hin“-ról beszéltek a népnek (jogába kiáltották az emberek ■.D - e n^pe^ legjobbjai, hogy .piának, Oltnak egy a hangja“ M®* üvöltözök, gvalázkodók £;!?Ja erősebb volt. És most, a kultúrhét alkalmával szinte ffbúlésszerűen ébredt rá mínd- ii, nemzet, hogy Iám a másik fc'ultúrnép, jószándékú, békére ípt mint Ő maga. ítu^yje'lentőségü volt a buda- joagyar-román kultúrtalálko- kétségkívül még kiemel- kt( “b jelentőségű az a kultúr- ma veszi kezdetét itt Hiszen bármennyire ha- h „,®B ködösítették is a látkört ?y4r idők méregkeverői ma- kj.'^án viszonylatban, né- áttörte a ködöt. Ro- Magyarország között ft, jártak-keltek a határon rlvíp, k és hfrésztél ték a való k« ‘^t. a cenzúra sem tiltotta fitor;. Írásműveket, amelyek — h)| /“'óén taktikus cnyhitések- \_r8yan, de mégiscsak a va- bű képet festettek a í^u?h*éHatnról, lakóiról és kul. ífl ^ De a Szovjetek határát l%n évtizeden keresztül va. ^3sfuööönv. nyugatról levasfüggönv zárta el az szemek elől és súly ^- iért annak, aki akár szemek elől és súlyos a szóval is mást mert Jft^w 1 a vasfüggönyön túl lévő , birodalomról, mint * :^®e®ye'kbe illő rémségek, »Os, , rágalmakat. i|ᣰ8y a Vörös Hadsereg "^met seregek téma- O'al JuTÍ** megsemmisítő válaÉkjJÍSrte ezt a vasfüggönyt, 1,1s.y a magyar népnek koz. V’’ n,p's alkalma volt tapaszul a,jasoV71i ’WzugoÍT' met,y1 ? *z ,u! félrevezetőek voltak !bN'JÁvÍ^?sül6sek“ amelyeket <ir61 évtizedeeken át 1 természetesem fo- V a b]'r„í'l'1í'^^SS1'1 fordul enÍLN. ftäSSÄ.!« mcfi*’ k. ‘Mié v, --- « Ve tésű •dck,ödését nemcsak fcL 'eiwJ1*'. nemcsak a magyar trsttiír ■ ,zetes luiltárszóm ja és V^es, vágya fűti, de az a ls’ bogy a történelem egészséges fejlődése a Szovjetbirodalmat hazánk leghatalmasabb közvetlen szomszédjává tette, és ezzel számolni kell. De fokozza érdeklődését az a minden eddiginél jelentőségteljesebb felismerés is, hogy ez a szomszédos birodalom az, amely felé mindenkor teljes bizalommal közeledhet, mert részéről soha, semmilyen formában, sem politikai, sem kulturális téren erőszakos beavatkozástól tartania nem kell, ez a birodalom az érdeklődésre érdeklődéssel, a megbecsülésre megbecsüléssel, a bizalomra bizalommal és a szeretetre szeretettel válaszol. A magyar nép felismerte a Szovjetúnióban a világbéke legbiztosabb őrzőjét és támaszát, meg akarja hát ismerni ennek a népnek lelkét, kultúráját is, hogy vele harmóniában építhesse ki saját külső és belső békéjét. És, hogy ezt a kultúrát megismerni érdemes, hogy ez a kultúra milyen színes és mély, mi-7 lyen sokrétegű és felmérhetetlen* kiterjedésű, abból már film, szín-;' ház, könyvek és előadások köz-’j vetítéséből kaptunk izelitőt. Most.« a pécsi magyar-szovjet kultúr.| hét módot és alkalmat nyújt arra, hogy tervszerűen, alaposan és a legilletékesebbek közvetítésével az eddiginél sokkal átfogóbban ismerhessük azt meg. Persze, két nép harmónia iához a kulturális közeledés egyedül nem elég. Az élet minden terén, a barátság és egyetértés félreérthetetlen és egyértelmű megnyilatkozásaira van ehhez szükség, elsősorban természetesen a népek viszonya legfontosabb ala.; kitójának, a' külpolitikának területén. És sajnos, meg kell állapítanunk, hogy a hivatalos magtár külpolitika korántsem foglal el ebben az irányban olyan határozott és szilárd álláspontot, mint az szükséges lenne, mint azt a két nép kulturális közeledése is indokolttá tenné. Ebben a pillanatban azonban v hagyjuk az ilyen kétségtelenül* igaz, de ünneprontó gondolatokat, örüljünk annak, hogy ez a kultúrhét ismét közelebb hoz bennünket a Szovjetunió megismeréséhez, megértéséhez és megszereléséhez és legyünk büszkék arra, hogy ennek a nagyjelentőségű megnyilatkozásnak éppen a mi városunk lehet a színhelye. Hisz- sziik, hogy ez a néhány nap sok igaz értékkel gazdagítja majd ismereteinket és így saját kultúránkat is, Tudjuk, hogy az az út, amelyet az ilyen kultúrhetek jelentenek, a teljesebb, igazabb megismeréshez és ezzel együtt nemcsak a kulturális, de a politikai megértéshez és barátsághoz is vezet. Ezekkel a gondolatokkal köszönjük meg az úttörő munkát végző Magyar-Szovjet Művelődési Társaságnak, hogy megrendezte a kultúrhetet és köszönteik szeretettel azokat a szovjetembere, ket és fővárosunk szellemi életének reprezentánsait, akik vendégként közénk jöttek, hog kultúrájukat elhozzák nekünk Révész Gy. István. I A magyar gazdasági élet továbbfejlesztésének döntő feltétele: tervszerű gazdálkodós a dolgozók érdekében Rákosi Mátyás nagy beszéde a stabilizáció bejelentésének ér fordulóján a hároméves terv megvalósításának politikai és gazdasági előfeltételeiről 1946 május 10-én Rákosi Mátyás minisztcrelnökhelyettcs bejelentette Angyalföld dolgozóinak, hogy augusztus elsején meglesz a jó forint. Ennek a bejelentésnek az évfordulóján Rákosi elvtárs ismét beszédet mondott Angyalföld dolgozói előtt. — Angyalföld dolgozó népe! Kedves elvtársak! Köszönöm a kedves fogadtatást és az ajándékokat. Rajta leszek, hogy mint a múltban, — a jövőben is megfeleljek azoknak a várakozásoknak, amelyeket a magyar dolgozók hozzám fűznek. A mai nagygyűlésünket annak a napnak évfordulójára tűzzük ki, amikor ugyanezen a helyen bejelentettem, hogy 1946 augusztus elsején megteremtjük a jó pénzt, atz értékálló foritot. Megnéztem a Szabad Nép 1946 május KM számát, ahol az itt tartott beszédem megjelent. Az első, ami szemembe ötlött az a felirat volt, hogy „Ára: 2 millió pengő,“ — Négy nappal később a Szabad Nép egy példánya 5 millió pengőbe került és egy újabb bét- múlva már az volt írva: „Ara: 30 mill, pengő“. Ä kéteüsedőkksH és gáacs3*kodókkcsl szemben győzött a kommunisták lendülete Amikor ezekre a számokra pillantottam, eszembe jutott a pénzromlás minden keserűsége. — Eszembe jutott az is, hogy milyen kétkedéssel fogadták a MKP-nak azt az ígéretét, hogy „aratás után jó pénzünk lesz!“ Megnéztem az gyár munkás szorgalmát, a magyar paraszt földszeretetét és szakértelmét, a kisiparosok és kiskereskedők. értelmiség vágyéit, hogy minél előbb véget vessünk a pénzromlás gyötrelmeinek, — nekilátott a feladat megoldásáakkori lapokat, hogy hogyan vá- nak. Ez többek közt rohammun- 1 oszolták arra a tervünkre, hogy a jó pénzt augusztus elsején meg. teremtjük. Meg kell mondanom, hogy ezek a válaszok egyáltalán nem voltak bátorítóak. Ellenkezőleg, igyekeztek a nehézségeket aláhúzni, kétkedésüket minden formában kifejezésre juttatni és rámutatni azokra a feltételekre, amelyek nélkül — szerintük teljesen kilátástalan a stabilizáció kísérlete. Rákosi elvtárs ezután idézeteket olvasott fel a Kis Újság, valamint a kisgazdapárti Demokrá. ciából, amelynek mind a stabilizáció lehetetlenségét igyekeztek bebizonyítani. A magyar nép szerencséjére — folytatta Rákosi elvtárs — a Kommunista Fárt nem engedte magát befolyásolni ezektől az aggodalmaskodóktól és sö- tétenlátóktól. Nem várt nagyszabású külföld ka is volt a szó legszorosabb, legjobb értelmében. Hónapokon keresztül éjjel-nappal a Párt legjobb erői dolgoztak a stabilizáción és ez a lendület, a magyar gazdaság erejébe vetett hit voltak a stabilizáció legfőbb tényezői. Mindazok az előfeltételek, amelyekhez ma a jó pénz megteremtését kötöttük, lényegében helyesnek és megalapozottnak bizonyultak. Kiindulásunk az volt. hogy amennyiben a magyar gazdaság termelése a folyó esztendő folyamán eléri a békebeli 70—75 százalékát, akkor egyensúlyba tudjuk hozni a pénzromlás megakadályozásának legfontosabb tényezőjét: az államháztartást. Azt mondtuk, hogy ebben az esetben az augusztus elsején kezdődő gazdasági év állami kiadásainak 80 százalékát adókkal és egyéb jövedelmekkel fogjuk megszerezni és a többit kölcsönökkel és egyéb pénzműveletekkel egészítjük ki. kölcsönre, hanem ismerve a inaiLUam háztartásunk egy önsúlya k osttoly külföldi kölcsön nélkül jött létre biliét ad a Gazdasági Főtanács M 02 építőipar fellendítésére 1 " Q ^ CW?eatről jelenti a MTI: fy. e7 Főtanács legutóbbi ^1 á i^P’lőipar fellendítése _ °‘tség-vetési év végéig 16.5 milliót Irányoztak elő az egyes tárcák sürgős építkezésére. Ebből az összegből május hóra 5 millió forintot folyósítanak. Ami a termelést illeti, az iparban már nagyban és egészben már most elértük azt a fokot, amelyiket csak ez év augusztusára terveztünk. A szénbányászat, — hála a széncsata bányászhőseinek — ma már nincsen messze az 1938-as színvonaltól. Jelenleg napi 2800 vagon felett mozog. Acél- és vasgyártásunk közei jár a 38-as termeléshez. A textilgyárak legfontosabb része, a pamutfeldolgozó szintem nincs mcsz- sze a 38-as termeléstől. Ami az államháztartás egyensúlyát illeti, 0 kiadásaink’ 83 százalékát különböző adókkal és egyéb állami jövedelmekkel fedeztük. Ennél a számnál tekintetbe kell venni, hogy tavaly augusztusban falun még alig volt forint, az állami jövedelmek ebben a hónapban még alig folytak be és csak szeptemberben kezdtek felfejlődni. Hozzá kell tenni, hogy január, február, márciusban szokták a legkevesebb adót fizetni, mert a gazdáknak kevés eladnivalója van. Idén áprilisban az állami jövedelmek a kiadások 95 százalékát fedezték és megvan a remény, hogy a következő hónapokban az a szám megmarad, sőt javulni fog. Összcbasonlftásul Rákosé elv- társ ismertette Csehszlovákia. Belgium, Franciaország, Anglia államháztartási egyensúlyára vonatkozó adatokat. Angliának például 570 millió fontsterling hiánya volt, annak ellenére, hogy a gazdaság év első nyolc hónapjában 1 milliárd 100 millió amerikai dollár kölcsönt használt el. Amint az eivtársak látják — mondotta Rákosi elvtárs — ezek’ a számok azt mutatják, hogy nincs mit re«telnünk gazdasági teljesitmcnyeink miatt. Különösen alá kell húznunk, hogy eredményeinket lényegében komolyabb külföldi kölcsön nélkül értük el. A külföldi segítség nem tette ki két esztendő alatt « magyar termelésnek fél százalékát. Amit újjáépítettünk és termeltünk, annak 99 és fél száza'cka a magyar munkás és a magya- paraszt szorgalmának gyümölcse és eredménye. — Nem csoda, ha a jó pénz megteremtésétől és a magyar stablizácóról a külföld is csak a legnagyobb elismerés hangján szól. Most az életszínvonal felemelésén a ser De ennek a képnek megvan a maga árnyoldala is» A jó pénz megteremtéséért és . a gazdasági stabilizációért elsősorban a dolgozó tömegek és azon belül az ipari munkásságnak hallatlanul nagy ádozatokat kellett hozni. A munkásság, a tisztviselők beleegyeztek abba, hogy az 1938-as életszínvonal felével is megelégszenek. csakhogy megszabaduljanak a pénzromlás szinte elviselhetetlen csapásától. A dolgozó parasztság hasonlóképpen m életszínvonalának alapos csökkenésével járut hozzá a jó pénzhez Az első hetekben mindenlei meg- könnyebülten látta, a forint sikerét és vásárlóképességének állandóságát. Ahogy azonban múltak a hónapok és eltávolodni* a pénzromlás szörnyű emléke, jóit a jo-