Új Dunántúl, 1947. május (4. évfolyam, 98-121. szám)

1947-05-25 / 117. szám

1947 MÁJUS 25 ÍVD A MT B nLMwamiaz VXlAXIIli Tatalom *8-0( '/a <iá map—hétfő—kedd— szerda. május 25—26—27—28 mosoiygószemü, csengőhangé DGANNA DUBIN uj filmje: fCSAK NEKED DALOLOK! Nagy zenés vígjátéka Főszerep: Daanno Durbin, Franchot Tone A sok emlékezetes filmsiker részese uj filmben lép a közönség elé ___ Deanna Durbin Vasá rnap d. e. i/211 ó. MATINt ____ fél helyárakkal El őadások kezdete: vasárnap— hétfőn fél 4, fél 6, fél 8 óra, kedd—szerda fél 6 fél 8 óra Legközelebb Móricz Zsigmond színműve Nem élhetek muzsikaszó nélkül! Elvállalás az összes bel és külföldi tőzsdékre — Előleg értékpapírokra, váltókra Külföldi váltók Pénznemek Vétel, eladás A tapsvihar nem akar szűnni, János barátom felkel a kis az ócska rádió recsegve, torzítva háromlábú székről — cipészmű. ää. ‘Jrs^sUí “*7 £sT\^,ecrri‘ Gerő Ernőnek tapsolnak most. a rádiót Hirtelen hullik ránk az a hároméves terv pénzügyi prob-. alkonybaborulo falu esti csendje, lémáiról elmondott beszéde után. | János mesélni kezd. EGYKOR; uzsorahölcsön, kamatrabszol­gaság, árverés NAGYBANK Betétek Váltók Kölcsönök 1934-ben kezdődött. Te is em­lékszel még apámra — mindig csak Jancsi bácsinak szólítottad KOBOLD-MOZi MECSEKSZABOLCS Jelentik még... Stockholmból jelenti a Reuter: A svad parlamentben ki­jelentették, hogy Svédország tár­gyalni fog a magyar kormánnyal magyar mezőgazdasági munkások- j nak Svédországba szállítása ügyé-1 ben. 1 • Londonból jelenti a MTI: Az angol minisztertanácson jó­váhagyták az indiai hatalom át­adására vonatkozó tervezetet, ame­lyet Mountbatten alkirály a június 24-i sdmlai konferencián az indiai politikai vezetők elé terjeszt. r'ünkösd vasárnap- és hétfőjén Zilahy Lajos híres regénye VALAMIT VISZ A VIZ Főszereplők: Karddy Katalin és Jávor Pál HÍRADÓ Előadások vasárnap és hétfőn délután Mt5, yt 7 és V, 9 órakor fel.-eiöjegyzés: 16-48 telefonon Legközelebbi műsorunk: Gyilkos szerelem Vasárnaptól—keddig, május 25—27-ig Filmköltemény egy tiszta szerelemről Az álhatatos tündér A fiima akító művészet egyik legnagyobb teljesítménye Joan Fontaine szerelmes kislány ebben a filmben Az Alpok regényes világa és a londoni felső tízezer élete találkozik ebben a filmben Joan Fontain partnere : Charles Boyer Híradó FON! Rita Hajworth: GILDA JÖN' előadások bétk. 6 és 8, vasár- és ünnepnap 4, 6 és 8 órako: Vasárnap fái 11-ker MATINÉ fálhelyárakkai T elefon: 20-46 APOLLO Telefon 20 4b Vasárnaptól—csütörtökig, május 25—29-ig; Budapestet megelőzve, a legújabb filmcsemege Két világhírű sztár: íren e Dim es finom szépségű regénye! Végre együtt! előadások vasárnap d. e. fél 11, d. u 4 6, 8 órakor hétfőn d. u. 4 6, 8 órakor, hétköznap 6. 8 órakor —, sánta volt szegény, de azért mindig meg tudtuk művelni a mi hét hold földünket, valahogyan meg is éltünk belőle. Mondom, 1934-ben kezdődött, akkor . nyá­ron volt a harmadik rossz ter­mésünk. Szegény apám csak egyet tudo:(t a bankkölcsönről, meg a váltóról: hogy nem sza­bad aláírni. Fogadkozott is min­dig, hogy ha éhen ha! se megy a bankba, de nem tudta elhatá­rozását betartani. A harmadik rossz termés kényszeritette. El­ment hát a bankba Dombóvárra. Félt ugyan a nagy épülettől, félt a fényűzően berendezett irodában olyan fölényes hangon tárgyaló igazgatótól, — így mesélte mikor hazajött és az asztalra tette búk seájából a tíz darab százast, — de a hét hold föld meg a kis ház elég fedezet volt. Egy aggo­dalma volt csak: mi történik, ha az idei termés is rossz talál lenni, — ekkor még csak tavasz volt, de nálunk már alig volt egy-két sütetre való a nagy lisz­tesládában, — ha aratás után nem tudja visszafizetni a bank-^ nak a kölcsönt. Amint mesélte, megkérdezte az igazgató urat is, aki a vállára veregetett, aztán azt mondta, hogy „nyugodjék meg barátom, majd találunk ak­kor valami megoldást.“ Találtak is. Szeptember elején jöttem haza szabadságra, mint fiatal újonc. Tudtam, hogy va­lami baj megintcsak van otthon azt megírták nekem, hogy min­den összejött, ami csak árthat a földnek meg a termésnek. Jég­eső verte el a még alig kibújt gyenge hajtást, az ürgék is soha nem látott tömegben pusztították a termést, meg már keresztben állt a learatott búza, mikor hir- telenjött eső mosta ki belőle az érett szemet. Egy szónak is száz a vége: mikor haizaértem, komo­ran, gondterhelten fogadtak mind ahányan, apám meg szó nélkül írást tett elém: felszólítás volt az utolsó. Nyolc napon belül fizetni, vagy árvereznek. A többiről levélben értesítettek; udvarunkon megperdült a dob, kihúzták az annyi emberöltőn ke­resztül apáról-fiúna szállt földe! a lábunk alól, a házat is, a fői­det is, a lovakat is a bank maga vette meg. Persze potom áron, feléért sem az értékének. A többi már a szokásos. Apám ötven éves fejjel béresnek sze­gődött a közeli unasághoz. , a banknak meg többje lett a mi kis földünkkel összedoboltak így már a mi járásunkban vagy nyolcszáz holdat, egybe adták el pár év múlva egy földbirtokos­nak az egészet, legalább az öt­szöröséért annak, amit ők adtak érte. Szegény apám nem is sokáig bírta a cselédsorsot. Másfélévrt rá halt meg, csendesen elaludt a béreslakásban. Utolsó monda­taiban a bankot szidta, a földet sajnálta. Merthogy megígérték, aztán a rossz termés után még sem adtak haladékot... MA: uzsorahölcsön, hamatrabszolgaság, árverés A ránktelepedett csendet újn János szakítja meg. — Azt hiszed, ma változtak? Nézz körül a „műhelyemben“. A két szobából ez az egyik, nem tudok mást bérelni, nem tudok rendes berendezést venni. Miből? Pesten mindenem bombatámadás­nál pusztult el, ott gyárban dol­goztam, még az infláció alatt költöztünk ide, mert sehogvsem lehetett Pesten megélni. A fele­ségem megszerette a falut, nem akar visszamenni. — Hogy próbáljak pénzt sze­rezni? Megpróbáltam már nem is egyszer, elmondom, hogyan jár­tam Pécsett az egyik bankban. Hiába is nevezném meg. semmit sem lehet tenni ellenük. Ügyesek ők. Hallgasd meg, hogyan jár­tam. Elmondtam, mi járatban va­gyok, hogy háromezer forintra van szükségem, fedezet is van rá. Pesten a bomba csak a kis há­zunkat tudta elpusztítani, adtak volna a telekre. Megmutattam a telekkönyvi kivonatot, mindez rendben is lett volna. Hanem tudod mennyi kamatot kértek? Havi tíz százalékot! Havi három­száz forintot! Hát tudhatok any- nyit dolgozni, hogy ezt fizetni tudjam? Megkérdeztem azért, hogy er­ről írást is kérnek-e? A bankos felvilágosított: úgy lehet ezt meg­oldani, (sose jöhet rá senki, ha meg rájönnek, nem lehet bizonyí­tani), hogy én kiállítom a váltót háromezer forintról. Az első havi tíz százalékot mindjárt levonják belőle. A váltónál azonban a le­járat napját nem töltik ki. Így aztán, ha megmakacsolnám ma­gam a túlnagy kamatért. vagy ha nem tudnám fizetni, egysze­rűen arra a napra beírják az üresen hagyott lejárati időpontra a dátumot, és már perelhetnek, végrehajthatnak. Csinálhatnak ve­lem, amit akarnak. Hogy hogyan. azt láthattam a falumbeli egyik iparos barátom esetében. Kétez­ret vett fel, hogy az asztalosmű­helyét fel tudja szerelni. Kép­telen volt a kamatokat fizetni, a kétezret se tudta visszaadni, mert hiszen műhelyét rendezte be érte, — elárverezték. De ráment a kétezerre az egyetlen értéke, a szép lakásberendezése is. Any- nyi maradt neki, hogy a fejét le tudja hajtani valahová és a ru­háját be tudja rakni egy szek­rénybe. Hogy most mit csinálok? To­vább dolgozom itt. Majd csak lesz egyszer annyim, a magam erejéből is, hogy tudok magam­nak egy rendes műhelyt, meg szerszámokat venni... * Lassan ballagok hazafelé a ki­balt, hosszú, falusi utcákon. Fe­jemben zsonganak a száraz ada­tok, melyeiket Gerő Ernő sorolt fél a rádióban. Hogy a magyar pamutiparnak ma tizenkilenc mil­lió forint a vagyonszaporulata az infláció óta, a Hoffherr-Schrantz gyárnak harmincegy millió, meg ki tudja még hánynak, ki tudj% mennyi. Mind nagybankokhoz tartoznak, mindnek jól megy, mind meggazdagodott. Miből? Az ötvenszázalékos bérért dolgozó munkások verejtékéből, a meg­szorult kisembereknek kiadóit havi tízszázalékos kölcsönökből, az uzsorából. Itt az ideje, hogy a népi de­mokrácia megvalósításának út iá­ból végre elsöpörjék ezeket az, akadályokat! Hogy a hároméves terv megvalósítását ne nehezít­hessék meg a tőkés reakció meg­erősített bástyái, a nagybankok. Hogy ne szívhassák dagadtra ma­gukat a kisember verejtéke« munkájából, hogy ne növelhessék vagyonukat az ország erősbödé- sének rovására, a demokrácia megszilárdulásának terhére, ha­nem hatalmas apparátusuk, a nemzet vagyonából összeharácsolt magánvagyonuk a nemzet fel- emelkedésének, a dolgozók jobb életének: a hároméves tervnek szolgálatába álljon. Itt az ideje, hogy most, a hároméves terv küszöbén valósággá legyen az, amit a dolgozók akarata, a nép érdeke követel: A NAGYBANKOK ÁLLAMO­SÍTÁSA! Sásdi Tibor. A pécsi G. R. az árdrágítók ellen Nyugatos tiszt, négy malmos és nyolc kísfeketéző került rendőrkézre Mindenütt az országban a gaz-l fedezésére használta fel. Jogosu- dasági rendőrség hajszát indítót! I iaitlanul többet őrölt és még vá- a feketézők ellen. Mert a feke-1 sárolt sok mázsa lisztet és itt tézők az áremelkedéssel párhu ziamosan újra elburjánzottak és főleg a liszt fronton tört ki a csata A pécsi gazdasági rendőrség becsületes munkát végez az utób bi időkben is és így sikerült el- fogniok egy feketézőt, Magyar Károly pécsi lakos személyében. Ez a Magyar Károly típusa a demokrácia ellenségeinek. Pilóta­hadnagy volt, később tisztviselő és B-Hstázták, mert nyugatos volt. A nyugatos tiszt úr szeretett jól élni és így kezdett feketéz- ni. Ez nemcsak jó életet bizto­sit, de politikailag is árt az or­szágnak. Ez volt a megélhetési forrása több vidéki malmot beszervezett ügyletciheß. Két malom ellen el­járás indult Magyar feketézése miatit. Dicséretére legyen a gaz dasági rendőrségnek, hogy egy hét alatt a negyedik mal­most érik tetten. Magyarnak önelléíási igazo’vá- nya volt. de ezt csak üzelmc. Pécsett üzemeknél adta el. Két forint húsz, két forint ötvenet kért egy kiló lisztért. ÁJtadták az ügyészségnek. • Nagyarányú vasutrazziát rendé zett a gazdasági rendőrség a de- tektivtestület és összemélyzet be­vonásával a vasúti feketézők el­len. Este 9-től éjjel 2 óráig tar­tott a razzia, nyolc feketézőt fogtok el. Lezárták az állomás ajtóit, végigkutatták a vagono­kat, minden csomagot megnéztek és több mázsa lisztet sikerült le- foglalniok. Ezeket a liszteket Budapestre akarták csempésznt Tévednek a feketézők, nem jön el újra az ő világuk. • A rendőrség előállította Mén Dezső pécsi hentcsmester felesé­gét. mert tetten érték, amikor fekete áron mérte ki a borjúhúst. űzhelyek Friedrichtől, Bajcsy Zsilinsiky-út 12

Next

/
Thumbnails
Contents